Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-06 / 258. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. NOVEMBER 6. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Fogyatkozó népesség- változó tendenciák Egyre csökken a megye lakossága Az 1990-es évek eleje óta fo­lyamatosan csökken Csongrád megye, azon belül Szeged né­pessége. A megyeszékhelyről a környező falvakba, a megyéből a fővárosba és a Dunántúlra köl­töznek az emberek. Szeged 168 ezer lakosával a 4. legnépesebb város Magyarorszá­gon, csak a főváros, Budapest, Debrecen és Miskolc előzi meg. A megyeszékhely a vele közvetle­nül határos 11 községgel - Algyő, Deszk, Domaszék, Klárafalva, Kübekháza, Röszke, Sándorfal­va, Szatymaz, Tiszasziget, Uj­szentiván, Zsombó - együtt 205 ezer főnek az otthona. Szegeden a megye lakosságának majdnem 40, a környező falvakkal együtt közel 50 százaléka él. A településegyüttes egy négy­zetkilométerére átlagosan 288 lakos jut. Ezzel szemben a me­gye átlagos népsűrűsége 102 fő, ami 8-caI kevesebb az országos átlagnál. A legsűrűbben a szege­di kistérség lakott, míg Eperje­sen és Nagytőkén kevesebb mint 10-en élnek egy négyzetki­lométeren. Szeged népességére az első, 1870-es népszámlálás óta a nö­vekedés volt a jellemző. A fejlő­dés kezdetben rendkívül dinami­kus volt, azonban az 1980-as évekre lelassult, majd a 90-es évek elejétől folyamatosan csök­kent a lakosság. A fogyás a me­gyében azonban már egy évtized­del korábban elkezdődött. Az in­nen elköltözők új lakóhelyül a fővárost vagy a Dunántúlt vá­lasztották. A XX. század utolsó évtize­dében megfordult a megyén belül a vándorlás iránya is: 1990-ig a falvakból a megyei városokba és Szegedre áramlott a népesség, míg az elmúlt évtizedben a me­gyeszékhely környéki kis telepü­lésekre költöztek ki a városla­kók. Olyannyira, hogy tíz év alatt Szeged lakosságának 1 szá­zaléka választotta új otthonául valamelyik Szegedhez közeli fa­lut. Csongrád megye 433 ezer lako­sának 52,5 százaléka tartozik a szebbik nemhez, azaz 22 ezerrel több nó él a megyében, mint fér­fi. A hét megyei kistérség közül a mórahalmiban a legkedvezőbb az ezer férfira jutó nők aránya (1055), míg a szegediben a leg­kedvezőtlenebb (1135). A megye legmagasabb nőtöbbletű telepü­lése Oföldeák, viszont Algyőn és Újszentivánon a férfiak vannak többségben. Csongrád megye az országos átlag alapján az idősebb megyék­hez sorolható. A férfiak átlagélet­kora 38, a nőké 41,8 év. A 40 évesnél fiatalabb korosztályban évek óta fogy a népesség. Érdekes viszont, hogy a szegediek a me­gyei átlagnál 1, a többi város la­kói 2 évvel fiatalabbak. Jelentő­sen csökkent a gyermekkornak aránya a megyében, ma már alig éri el a 16 százalékot, ezzel szem­ben az idős korosztály aránya 21 százalékra emelkedett. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ • AZ ÁLLANDÓ NÉPESSÉG ALAKULÁSA Csongrád megye városaiban Város •MÍÍmJBw Szegőd 133 585 156 973 163350 156 443 Vásárhely 52 761 53 710 50 558 47 851 Csengrád 22 299 22 343 20122 i i- ' i 18 512 Kistelek 8685 8503 7870 7405 Makó 30149 29 920 i — 27 766 25 607 Mindszent 8934 8633 7912 7399 Mórahalem 5906 | 5997 5623 5452 Szentes 33 741 i 35127 32823 30 997 Forrás: KSH A magyar tudomány napján - a tudósok összefogásáról Tisza mentén jó lesz lakni „Jó ideje mossuk egymás agyát" - adott tömör jellemzést az új Tiszavölgy-program, máskép­pen szólva a második Vásár­helyi-terv sokféle tudományág együttműködését igénylő előké­szítéséről Gallé László egyetemi tanár, szegedi ökológus. Még mindig sokan gondolhatják úgy, hogy a Vásárhelyi-terv meg­valósulása - a mérnökök dolga. A valóság azonban az, hogy a műszaki emberek mellett szá­mos más tudományág „érdekelt" benne: gazdasági- és agrárszak­embereken kívül szociológusok, földrajzosok, ökológusok, kör­nyezetvédelmi szakemberek, hidrobiológusok, és még sorol­hatnánk. - Szerencsére ma már nem kell azon vitatkozni, hogy a termé­szetvédelem középpontjában is az ember áll - mondja Gallé László, az SZTE Ökológia Tan­székének vezetője, p biológiai tu­domány doktora. - Az is tény, hogy a Tisza és a folyó mente már nemzetközileg is fölismert nagy érték, amit meg kell óvni. És én meg vagyok győződve róla, hogy ez reális, megvalósítható cél. Persze mindegyik érdekelt tudományterületnek megvan­nak a saját érvei. Jó ideje mossuk egymás agyát és talán nem re­ménytelenül: egymástól egyre többet tanulva képesek lehetünk az értelmes együttműködésre. Az ökológiai folyosó Tudnivalóan arról a felismerés­ről van szó - egyszerűsítve -, hogy az extrém tiszai árvizeket már nem lehet a hagyományos módszerekkel, mondjuk a tölté­sek magasításával kivédeni. A víztározók, vagy vésztározók épí­tése azonban olyan mérvű be­avatkozást jelent a Tisza men­tén, amelynek a gazdasági, szoci­ológiai következmények mellett a terület élővilágára gyakorolt hatása is igen nagy. - Ökológiai folyosónak nevez­zük az ilyen területeket, mint a Tisza mente - magyarázza Gallé professzor. - Ezek a szalagszerű élőhelysávok rendkívül nagy sze­repet játszanak a természeti élő­világ sokféleségének megmara­Gallé László szerint lehetséges egyszerre védekezni az árvizek el­len és megőrizni a természet gazdag szentélyét. Fotó: Schmidt Andrea dásában, a fajok terjedésében, vándorlásában. Afféle természet közeli szigetekről van szó, ame­lyeknek a károsításával az élővi­láguk fennmaradásának utolsó esélyét teszi kockára az ember. Nem is elsősorban a vízi világról beszélek, hanem a partokról, a hullámtérről. S azt kell monda­nom, bár a cianid katasztrófánál sokkal kevésbé feltűnő az ártéri erdők kiirtása - alighanem na­gyobb kárt okoz. A füzike vándorútja Gallé László megmutat egy áb­rát: a Tisza hullámtere a folyótól a töltésig több függőlegessel sá­vokra osztott, mindegyik egy-egy természetes életközösség-sáv, ro­varok, madarak, más élőlények élőhelyeivel, vándorlási és terje­dési útvonalaival. A töltésen ve­zet a hangyák útvonala - a föl­melegedéssel mediterrán fajok húzódnak egyre északabbra, szúrja közbe a professzor, akinek a hangyák a gyengéi, azaz az egyik szakterülete. Az ártéri bo­korfüzek között terjed a halvány geze nevű kismadár, amaz a szel­vény a süvöltő, a füzike és más madarak vándorlási útja. Vagyis az egész Tisza mente a termé­szetnek egy komplex, gazdag, változatos darabja, amely a folyó első szabályozása óta „újraszer­vezte" működését. Az ember ténykedését persze nem lehet ki­hagyni ebből az összetettségből. Ó csonkolta meg a botolófüze­ket, a csonkok elodvasodtak, az odvak menedékül szolgálnak sok élőlénynek. Az ember kaszált, le­geltetett a hullámtérben, gyü­mölcsösöket telepített, gondozta a kisvizeket, amelyekben ívhat­tak a halak, még a gát is menedé­kül szolgált az immár fölszántott korábbi löszpuszták lényeinek. Miért a múlt idő? Mert az ember manapság nem telepít gyümöl­csöst, még csak nem is kaszál a hullámtérben. Az egykori legelők helyén gyalogakác-bokrok gar­madája akadályozza az árhullám gyors levonulását. Viszont az ember vágja ki lassanként az ösz­szes korábbi fűz-nyár erdőt és ha telepít helyettük, akkor tájidegen fajokat. Az ember így nemcsak szegényebb lesz egy természeti kinccsel, hanem a saját biztonsá­gát is kockára teszi. A hasznos és a szép De lehet-e egyszerre árvíz elle­ni védelmet teremteni, megóvni a természet olyan szigetét, mint a Tisza és partvidéke, ráadásul jövedelmező gazdálkodási ágakat honosítani-fejleszteni? Nos, er­ről szól a mostani együttműkö­dése sok tudományág képviselői­nek. Az ökológus azt állítja, min­den egyes beavatkozás előtt - ha­tásbecslés kell. Meg kell vizsgál­ni, mi történik a természetes élő­helyekkel, hogyan lehet megóvni ezeket. A mai állapot fenntartása a minimális cél, de korábbi élő­helyek rehabilitációja sem elkép­zelhetetlen. A Tisza-kutatók so­kat tudnak, de - saját bevallásuk szerint - nem eleget. Ha minden vízügyes-műszaki tervhez a hely­színen elvégzett, alapos ökológi­ai vizsgálat társul abból a célból, hogy megőrződjön a Tisza mente a természet változatos „szenté­lyének", akkor az embernek lesz nyert ügye. Mert rég nem arról van szó, szerencsére, még árvíz elleni védelem esetén sem, hogy az ember legyőzi a természetet. Hanem arról, hogy megóvja ­magának. SULYOK ERZSÉBET Békepartnerség: egy asztalnál a volt ellenfelek A szegedi biztonságpolitikai központ sok eve lát el jószolgálati feladatokat, amelynek keretében főleg a délkelet-európai térség országainak igyek­szik segíteni az európai és atlanti integrációban. E folyamat keretében tegnap nyílt meg Szegeden háromnapos békepartnerségi konferenciájuk, amelyen Szerbia-Montenegró és Bosznia-Herce­govina védelmi és és biztonságpolitikai kérdé­sekben érdekelt állami és vezérkari tisztségvise­lői vesznek rész. A konferenciát illetően külön figyelmet érdemel, hogy a szegedi központ olyan országok katonai és állami vezetőit ülteti egy asztalhoz, amelyek nem is olyan régen háború­ban álltak egymással. A részvevők tegnap ellátogattak a vásárhelyi laktanyába, pénteken pedig Budapesten a külügy­és a hadügyminisztériumban vesznek részt kon­zultáción. Sikerrel mutatták be Karinthy Ferenc Dunakanyarját a Pinceszínházban Emberarcok testközelben Feketén 9,3% tt ebkm: 9 3c> Garantált kamat rövid futamidővel! Biztonság + kiemelkedő hozam! i-fehéren! 9,3% u ebkm: 9.3* További információért hfvja: 06-40/50-40-50 www.hvb.hu | A HVB Group tagja 'Eves kamat a magánszemélyek áhal eihefyezésrp kerülő 2 hónapos akciós betétekre, 5 millió forint leletti lekötés esetén 2003. nowmbef 3-tól. A betéti szerzódés részletes leltételeit a Bank Betételhelyezési Üzletszabályzata tartalmazza Az akció visszavonásig érvényes! HVB^Bank HVB^Bank Czeizel Gábor rendezésében Terescsik Eszter és Sárközi József főszereplésével nagy sikerrel mu­tatták be Karinthy Ferenc négykezes játékát, a Dunakanyart a Pinceszínház kávézójában. Ezerkilencszázhatvanvalahány. Presszó a Du­na-parton. A rádióban Szécsi Pál énekel. A nő zárni készül. Zaklatott férfi jön. Leül a pulthoz. Kávé már nincs. Konyak. Meghívja a nőt is. Az gint iszik. A férfi rohamozna. Fölényes. Csak egy éjsza­kát akar. A nő ellenáll. Beszélgetnek. Kóstolgatják egymást. Tapogatóznak. A férfi kulcstartóján az orvietói dóm. A nő járt ott. Gyógytornász volt. A férje disszidált. Orvos Óceániában. Már nem küld csekket. Az ötéves gye­rek vidéken. A nő fegyelmezett. Erős. Robotol. Egyedül is megmutatja. A gin víz. A nyereség nyolc forint. A férfi mérnök. Elhagyták. Férjes asszony a szerető. A férfi kiborul. Háborús emlékek. Konyak. Magány. Reménytelenség. Sorstársak. Van már ká­vé. Négy cukorral. A nő okosabb. Fölényes. Már akarja. A férfi bizonytalan. Megijed. Menekülne... A befejezés kifecsegése nélkül nagyjából így le­hetne zanzásítani Karinthy Ferenc darabját, amely valószínűleg briliáns dialógusainak köszönheti év­tizedek óta tartó népszerűségét. A Dunakanyart fo­lyamatosan játsszák, a legnagyobb színészek lubic­koltak már benne. A Pinceszínház új produkciója is szerencsés csillagzat alatt született. A magánteátrum kávé­zójánál keresve sem lehetne intimebb játszóhe­lyet, természetesebb díszletet találni. Har­minc-negyven néző élvezheti karnyújtásnyi távol­ságból két tehetséges, fiatal színész remek alakí­tását. Terescsik Eszter finom gesztusokkal for­málja meg az örömtelen életű, helytállását gör­csösen bizonyítani akaró presszósnót. A szeme sarkából áradó pajkos kacérság, azonban mindvé­gig nőiessé teszi a figurát, jelzi, hogy nyitottságát Terescsik Eszter (Kávéfőzőnő) és Sárközi József (Vendég). Fotó: Karnok Csaba sikerült megőriznie, vár valamire. Sárközi József szenzibilis, hezitáló ugyanakkor robbanékony embernek mutatja a mérnököt, aki meglepve ta­pasztalja, hogy az előítéletesen beskatulyázott nő egészen más, mint akinek munkája miatt az első pillanatban gondolta. Czeizel Gábor karakteres rendezése bízik a dialó­gusok, a színészi játék erejében. Az örökzöld törté­netet szép, beszédes, érzékeny emberarcok mesélik el testközelből és hitelesen. Jó színház. Kár kihagyni. H. ZS.

Next

/
Thumbnails
Contents