Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-06 / 258. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. NOVEMBER 6. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Fogyatkozó népesség- változó tendenciák Egyre csökken a megye lakossága Az 1990-es évek eleje óta folyamatosan csökken Csongrád megye, azon belül Szeged népessége. A megyeszékhelyről a környező falvakba, a megyéből a fővárosba és a Dunántúlra költöznek az emberek. Szeged 168 ezer lakosával a 4. legnépesebb város Magyarországon, csak a főváros, Budapest, Debrecen és Miskolc előzi meg. A megyeszékhely a vele közvetlenül határos 11 községgel - Algyő, Deszk, Domaszék, Klárafalva, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Ujszentiván, Zsombó - együtt 205 ezer főnek az otthona. Szegeden a megye lakosságának majdnem 40, a környező falvakkal együtt közel 50 százaléka él. A településegyüttes egy négyzetkilométerére átlagosan 288 lakos jut. Ezzel szemben a megye átlagos népsűrűsége 102 fő, ami 8-caI kevesebb az országos átlagnál. A legsűrűbben a szegedi kistérség lakott, míg Eperjesen és Nagytőkén kevesebb mint 10-en élnek egy négyzetkilométeren. Szeged népességére az első, 1870-es népszámlálás óta a növekedés volt a jellemző. A fejlődés kezdetben rendkívül dinamikus volt, azonban az 1980-as évekre lelassult, majd a 90-es évek elejétől folyamatosan csökkent a lakosság. A fogyás a megyében azonban már egy évtizeddel korábban elkezdődött. Az innen elköltözők új lakóhelyül a fővárost vagy a Dunántúlt választották. A XX. század utolsó évtizedében megfordult a megyén belül a vándorlás iránya is: 1990-ig a falvakból a megyei városokba és Szegedre áramlott a népesség, míg az elmúlt évtizedben a megyeszékhely környéki kis településekre költöztek ki a városlakók. Olyannyira, hogy tíz év alatt Szeged lakosságának 1 százaléka választotta új otthonául valamelyik Szegedhez közeli falut. Csongrád megye 433 ezer lakosának 52,5 százaléka tartozik a szebbik nemhez, azaz 22 ezerrel több nó él a megyében, mint férfi. A hét megyei kistérség közül a mórahalmiban a legkedvezőbb az ezer férfira jutó nők aránya (1055), míg a szegediben a legkedvezőtlenebb (1135). A megye legmagasabb nőtöbbletű települése Oföldeák, viszont Algyőn és Újszentivánon a férfiak vannak többségben. Csongrád megye az országos átlag alapján az idősebb megyékhez sorolható. A férfiak átlagéletkora 38, a nőké 41,8 év. A 40 évesnél fiatalabb korosztályban évek óta fogy a népesség. Érdekes viszont, hogy a szegediek a megyei átlagnál 1, a többi város lakói 2 évvel fiatalabbak. Jelentősen csökkent a gyermekkornak aránya a megyében, ma már alig éri el a 16 százalékot, ezzel szemben az idős korosztály aránya 21 százalékra emelkedett. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ • AZ ÁLLANDÓ NÉPESSÉG ALAKULÁSA Csongrád megye városaiban Város •MÍÍmJBw Szegőd 133 585 156 973 163350 156 443 Vásárhely 52 761 53 710 50 558 47 851 Csengrád 22 299 22 343 20122 i i- ' i 18 512 Kistelek 8685 8503 7870 7405 Makó 30149 29 920 i — 27 766 25 607 Mindszent 8934 8633 7912 7399 Mórahalem 5906 | 5997 5623 5452 Szentes 33 741 i 35127 32823 30 997 Forrás: KSH A magyar tudomány napján - a tudósok összefogásáról Tisza mentén jó lesz lakni „Jó ideje mossuk egymás agyát" - adott tömör jellemzést az új Tiszavölgy-program, másképpen szólva a második Vásárhelyi-terv sokféle tudományág együttműködését igénylő előkészítéséről Gallé László egyetemi tanár, szegedi ökológus. Még mindig sokan gondolhatják úgy, hogy a Vásárhelyi-terv megvalósulása - a mérnökök dolga. A valóság azonban az, hogy a műszaki emberek mellett számos más tudományág „érdekelt" benne: gazdasági- és agrárszakembereken kívül szociológusok, földrajzosok, ökológusok, környezetvédelmi szakemberek, hidrobiológusok, és még sorolhatnánk. - Szerencsére ma már nem kell azon vitatkozni, hogy a természetvédelem középpontjában is az ember áll - mondja Gallé László, az SZTE Ökológia Tanszékének vezetője, p biológiai tudomány doktora. - Az is tény, hogy a Tisza és a folyó mente már nemzetközileg is fölismert nagy érték, amit meg kell óvni. És én meg vagyok győződve róla, hogy ez reális, megvalósítható cél. Persze mindegyik érdekelt tudományterületnek megvannak a saját érvei. Jó ideje mossuk egymás agyát és talán nem reménytelenül: egymástól egyre többet tanulva képesek lehetünk az értelmes együttműködésre. Az ökológiai folyosó Tudnivalóan arról a felismerésről van szó - egyszerűsítve -, hogy az extrém tiszai árvizeket már nem lehet a hagyományos módszerekkel, mondjuk a töltések magasításával kivédeni. A víztározók, vagy vésztározók építése azonban olyan mérvű beavatkozást jelent a Tisza mentén, amelynek a gazdasági, szociológiai következmények mellett a terület élővilágára gyakorolt hatása is igen nagy. - Ökológiai folyosónak nevezzük az ilyen területeket, mint a Tisza mente - magyarázza Gallé professzor. - Ezek a szalagszerű élőhelysávok rendkívül nagy szerepet játszanak a természeti élővilág sokféleségének megmaraGallé László szerint lehetséges egyszerre védekezni az árvizek ellen és megőrizni a természet gazdag szentélyét. Fotó: Schmidt Andrea dásában, a fajok terjedésében, vándorlásában. Afféle természet közeli szigetekről van szó, amelyeknek a károsításával az élőviláguk fennmaradásának utolsó esélyét teszi kockára az ember. Nem is elsősorban a vízi világról beszélek, hanem a partokról, a hullámtérről. S azt kell mondanom, bár a cianid katasztrófánál sokkal kevésbé feltűnő az ártéri erdők kiirtása - alighanem nagyobb kárt okoz. A füzike vándorútja Gallé László megmutat egy ábrát: a Tisza hullámtere a folyótól a töltésig több függőlegessel sávokra osztott, mindegyik egy-egy természetes életközösség-sáv, rovarok, madarak, más élőlények élőhelyeivel, vándorlási és terjedési útvonalaival. A töltésen vezet a hangyák útvonala - a fölmelegedéssel mediterrán fajok húzódnak egyre északabbra, szúrja közbe a professzor, akinek a hangyák a gyengéi, azaz az egyik szakterülete. Az ártéri bokorfüzek között terjed a halvány geze nevű kismadár, amaz a szelvény a süvöltő, a füzike és más madarak vándorlási útja. Vagyis az egész Tisza mente a természetnek egy komplex, gazdag, változatos darabja, amely a folyó első szabályozása óta „újraszervezte" működését. Az ember ténykedését persze nem lehet kihagyni ebből az összetettségből. Ó csonkolta meg a botolófüzeket, a csonkok elodvasodtak, az odvak menedékül szolgálnak sok élőlénynek. Az ember kaszált, legeltetett a hullámtérben, gyümölcsösöket telepített, gondozta a kisvizeket, amelyekben ívhattak a halak, még a gát is menedékül szolgált az immár fölszántott korábbi löszpuszták lényeinek. Miért a múlt idő? Mert az ember manapság nem telepít gyümölcsöst, még csak nem is kaszál a hullámtérben. Az egykori legelők helyén gyalogakác-bokrok garmadája akadályozza az árhullám gyors levonulását. Viszont az ember vágja ki lassanként az öszszes korábbi fűz-nyár erdőt és ha telepít helyettük, akkor tájidegen fajokat. Az ember így nemcsak szegényebb lesz egy természeti kinccsel, hanem a saját biztonságát is kockára teszi. A hasznos és a szép De lehet-e egyszerre árvíz elleni védelmet teremteni, megóvni a természet olyan szigetét, mint a Tisza és partvidéke, ráadásul jövedelmező gazdálkodási ágakat honosítani-fejleszteni? Nos, erről szól a mostani együttműködése sok tudományág képviselőinek. Az ökológus azt állítja, minden egyes beavatkozás előtt - hatásbecslés kell. Meg kell vizsgálni, mi történik a természetes élőhelyekkel, hogyan lehet megóvni ezeket. A mai állapot fenntartása a minimális cél, de korábbi élőhelyek rehabilitációja sem elképzelhetetlen. A Tisza-kutatók sokat tudnak, de - saját bevallásuk szerint - nem eleget. Ha minden vízügyes-műszaki tervhez a helyszínen elvégzett, alapos ökológiai vizsgálat társul abból a célból, hogy megőrződjön a Tisza mente a természet változatos „szentélyének", akkor az embernek lesz nyert ügye. Mert rég nem arról van szó, szerencsére, még árvíz elleni védelem esetén sem, hogy az ember legyőzi a természetet. Hanem arról, hogy megóvja magának. SULYOK ERZSÉBET Békepartnerség: egy asztalnál a volt ellenfelek A szegedi biztonságpolitikai központ sok eve lát el jószolgálati feladatokat, amelynek keretében főleg a délkelet-európai térség országainak igyekszik segíteni az európai és atlanti integrációban. E folyamat keretében tegnap nyílt meg Szegeden háromnapos békepartnerségi konferenciájuk, amelyen Szerbia-Montenegró és Bosznia-Hercegovina védelmi és és biztonságpolitikai kérdésekben érdekelt állami és vezérkari tisztségviselői vesznek rész. A konferenciát illetően külön figyelmet érdemel, hogy a szegedi központ olyan országok katonai és állami vezetőit ülteti egy asztalhoz, amelyek nem is olyan régen háborúban álltak egymással. A részvevők tegnap ellátogattak a vásárhelyi laktanyába, pénteken pedig Budapesten a külügyés a hadügyminisztériumban vesznek részt konzultáción. Sikerrel mutatták be Karinthy Ferenc Dunakanyarját a Pinceszínházban Emberarcok testközelben Feketén 9,3% tt ebkm: 9 3c> Garantált kamat rövid futamidővel! Biztonság + kiemelkedő hozam! i-fehéren! 9,3% u ebkm: 9.3* További információért hfvja: 06-40/50-40-50 www.hvb.hu | A HVB Group tagja 'Eves kamat a magánszemélyek áhal eihefyezésrp kerülő 2 hónapos akciós betétekre, 5 millió forint leletti lekötés esetén 2003. nowmbef 3-tól. A betéti szerzódés részletes leltételeit a Bank Betételhelyezési Üzletszabályzata tartalmazza Az akció visszavonásig érvényes! HVB^Bank HVB^Bank Czeizel Gábor rendezésében Terescsik Eszter és Sárközi József főszereplésével nagy sikerrel mutatták be Karinthy Ferenc négykezes játékát, a Dunakanyart a Pinceszínház kávézójában. Ezerkilencszázhatvanvalahány. Presszó a Duna-parton. A rádióban Szécsi Pál énekel. A nő zárni készül. Zaklatott férfi jön. Leül a pulthoz. Kávé már nincs. Konyak. Meghívja a nőt is. Az gint iszik. A férfi rohamozna. Fölényes. Csak egy éjszakát akar. A nő ellenáll. Beszélgetnek. Kóstolgatják egymást. Tapogatóznak. A férfi kulcstartóján az orvietói dóm. A nő járt ott. Gyógytornász volt. A férje disszidált. Orvos Óceániában. Már nem küld csekket. Az ötéves gyerek vidéken. A nő fegyelmezett. Erős. Robotol. Egyedül is megmutatja. A gin víz. A nyereség nyolc forint. A férfi mérnök. Elhagyták. Férjes asszony a szerető. A férfi kiborul. Háborús emlékek. Konyak. Magány. Reménytelenség. Sorstársak. Van már kávé. Négy cukorral. A nő okosabb. Fölényes. Már akarja. A férfi bizonytalan. Megijed. Menekülne... A befejezés kifecsegése nélkül nagyjából így lehetne zanzásítani Karinthy Ferenc darabját, amely valószínűleg briliáns dialógusainak köszönheti évtizedek óta tartó népszerűségét. A Dunakanyart folyamatosan játsszák, a legnagyobb színészek lubickoltak már benne. A Pinceszínház új produkciója is szerencsés csillagzat alatt született. A magánteátrum kávézójánál keresve sem lehetne intimebb játszóhelyet, természetesebb díszletet találni. Harminc-negyven néző élvezheti karnyújtásnyi távolságból két tehetséges, fiatal színész remek alakítását. Terescsik Eszter finom gesztusokkal formálja meg az örömtelen életű, helytállását görcsösen bizonyítani akaró presszósnót. A szeme sarkából áradó pajkos kacérság, azonban mindvégig nőiessé teszi a figurát, jelzi, hogy nyitottságát Terescsik Eszter (Kávéfőzőnő) és Sárközi József (Vendég). Fotó: Karnok Csaba sikerült megőriznie, vár valamire. Sárközi József szenzibilis, hezitáló ugyanakkor robbanékony embernek mutatja a mérnököt, aki meglepve tapasztalja, hogy az előítéletesen beskatulyázott nő egészen más, mint akinek munkája miatt az első pillanatban gondolta. Czeizel Gábor karakteres rendezése bízik a dialógusok, a színészi játék erejében. Az örökzöld történetet szép, beszédes, érzékeny emberarcok mesélik el testközelből és hitelesen. Jó színház. Kár kihagyni. H. ZS.