Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-06 / 258. szám

NŐI TAKTIKÁK ÉS PRAKTIKÁK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA 2003. NOVEMBER 6. NAPI MELLEKLETEK Péntek Df MADÁR Szombat SViSZTA Hétfő A DÉL SPORTJA Kedd A PÉNZ BESZÉL, GYÓGYÍR Szerda RANDEVÚ WWW.DELMAGYAR.HU SOMA JELENLEGI SZARNYALASAROL ÉS A NŐISÉG ALAPELEMEIRŐL Végre nyugodtan ülhetek a tutiban Spitzer Gyöngyit (Somát) a legtöb­ben mint a szexualitásról nyíltan beszélő, extravagáns nőt ismerik. Egyelőre kevesen tudják róla, hogy emellett kiváló jazzénekesnő, aki szaxofonos félje kíséretében az öt­tagú Soma Mamagésa nevű együt­tesével lép fel. Ezenkívül még köny­vet ír, internetes rádióműsort vezet, és két gyermek boldog édesanyja. - Már fiatal korában a legkülön­félébb állásokat váltogatta. Ezek el­pazarolt évek voltak? - Amíg szorgalmasan készültem éle­tem céljaként a Színművészetire, mu­száj volt valamiből pénzt keresnem. Voltam többek között jegyellenőr, be­tanított esztergályos, kézilány és fa­telepi, rönktéri köböző. Ezek a munkák és az akkori küszködéseim nagyon kel­lettek ahhoz, hogy megtanuljak be­csülni bizonyos dolgokat, és rengeteg bölcsességet merítettem belőlük. Egy emberi élet amilyen mélységekig jut el, olyan magasságokig képes felemel­kedni. Nem lehet úgy semmit meg­kapni, hogy azért keményen ne dol­gozz meg. Persze jól ismerjük azokat a popsztárokat és valóságshow-szerep­lőket, akiknek egyből az ölébe hullik a siker és a népszerűség. Csakhogy mö­göttük nincs tartalom és küzdelem. Művészi értéket nem lehet kudarcok nélkül létrehozni. Én boldog vagyok, hogy életem első húsz évében már annyi fájdalmat megéltem, hogy most végre nyugodtan ülhetek a tutiban. - Mit is takar pontosan ez a tuti? - Sikerszériám kibontakozó periódu­sában vagyok és ismét egy fejlődési ponthoz értem. Annak idején a hajdú­nánási kislány meg akarta hódítani az országot, most a budakalászi kislány Európába akar betörni. Szeretnék még sokat utazni a világban, és pörögni egyfolytában, mert a véremben van. - Valóban ismerik már országszerte. A többség talán mint show-műsorok­ban pikánsakat mondó extravagáns nőt. - Máig nem tudna rólam szinte senki, ha nem vállalom el ezeket a meghívá­sokat: viszonylag kevesen tudják, hogy elvégeztem a jazzkonzervatóriumot, így énekelek, klubozok, ezenkívül írok és internetes rádióműsort vezetek. - Büszkén hirdeti, milyen kiválóan össze tudja luingolni a végzet asszonya szerepét a gotulos családanya mivoltá­val. Különös képességek szükségesek ehhez, vagy egyszerűen a praktikákon múlik? - Készülőben van egy könyvem, mely­nek szerényen az Istennőképző címet adtam. Tudatosítani szeretném asz­szonytársaimban, ahhoz, hogy teljes életet éljenek, anyaként, vénuszi nő­ként és főpapnői énjükben egyaránt mozgósítani kell energiáikat. Ezek után jöhetnek a praktikák. Ki szerettem volna adni azokat a naplórészleteimet is, amelyben húsz és huszonnégy éves ko­rom között minden egyes napomat le­jegyeztem. A szövegek már nyomdaké­szek voltak, amikor felkészítettem a gyermekeimet: ne lepődjetek meg drá­gáim, ha az osztálytársaitok vissza­mondják, hogy anyukátok Nyugat-Ber­linben behasisozva gruppenszexelt, de higgyétek el, ez nem olyan nagy dolog. Sokan megcsinálták akkoriban. Erre egy héten keresztül minden este imádkozó sáska pózban megjelentek az ágyam­nál, hogy anya, ne jelentesd meg, kér­Itt van az ősz... Soma: Most készül az Istennőképző című könyvem. FOTO: SCHMIDT ANDREA lek! Szóval, rájuk való tekintettel ezek még nem kerülnek nyomdába. - Sejthető, akadnak olyanok, akik rossz szájízzel figyelik az ilyen jellegű kitárulkozásait. Befolyásolja ez va­lamiben? - Nem mondhatnám. A légcsőhuru­tom miatt csak az iskolában kerültem először közösségbe. Ekkor döbbentem rá, igencsak kilógok a sorból. Ugyanis egyrészt két fejjel magasabb voltam mindenkinél, másrészt nem beszéltem olyan akcentussal, mint a többi hajdú­nánási gyerek. Egy napon elhatároz­tam, hogy nem akarok más lenni, mint ők, ezért hasonlóképpen kezdtem el olyanokat mondani, hogy nízd mán, oszt vótunk keresztanyuék. Csakhogy senkinek nem tűnt fel. Hazamentem és arra gondoltam, fúj, milyen áruló vagyok! Elhatároztam: soha többé nem mondok és mutatok mást magamról, mint amilyen vagyok. Nekem bejött. PATAKFALVI DÓRA Még talán kissé reménykedhetünk abban, hogy az időjárás kegyeibe fogad bennünket és a nap is néha előbújik a felhők árnyékából, ám sajnos végérvényesen ránk köszöntött az ősz. így tehát ismételten eljön az ideje annak, hogy átfésüljük, no és talán kicsit fel is újítsuk ruhatárunkat. Az őszi reggelek bizony meg­lehetősen hidegek, de ez nem azt jelenti, hogy máris le kell mondanunk a lengébb öltö­zékeinkről, hiszen a kabát alatt még nyugodtan viselhet­jük azokat. Hozzáértők szerint egyáltalán nem mindegy, hogy milyen színű is az a ruha­darab, amit a nap elején ki­választunk magunknak. Ha először nem a legsötétebb da­rabjaink után nyúlunk, kissé meghosszabbíthatjuk ked­venc évszakunkat, hangula­tunk kedvező befolyásolásáról nem is beszélve. A pasztelles árnyalatok, a drapp, a hal­ványszürke s a világosabb szí­nek mind optimistává s jó­kedvűvé varázsolhatnak min­ket egy-egy hűvös reggelen is. Az ősz kedvelt ruhadarabja minden bizonnyal a nadrág­kosztüm, amely sportosabb és elegánsabb variációban egy­aránt divatos. Az idei trend elsősorban a nagyon szűk vagy a meglehetősen bő szárú nadrágoknak kedvez. A szok­nyák természetesen változat­lanul topon vannak, talán a hosszúságuk szempontjából állt be egy kis változás, hiszen a mini már oly apró méretet kezdett ölteni, hogy lehetet­lenség volt tovább rövidíteni s így elsősorban a hosszabb da­rabok lesznek kedveltek - leg­alábbis a divatkreátorok sze­rint... Mint ahogy az lenni szokott, a divat forgandó, tehát még az őszi módi is változóban lehet. Ám továbbra is az a legfon­tosabb, hogy ezentúl is saját ízlésünknek megfelelően kö­vessük a divatot s egyénisé­günket megtartva ruhatárunk minden darabjában így ősz tá­jékán is jól érezzük magun­kat. MALLER EMESE Férjek hét főbűne Két lélekbúvár újabb változatban írta meg a férfi és a nő együttélésének látleletét, melyben az erősebb nem bűneit tag­lalta részletesen. MTI A közös élet kezdetén elnéző mosoly takarja a lappangó dühöt. Aztán elhangzik az első kapáslövés, választ sem várva. Az győz, akinek több a muníciója...Két ausztráliai lélekbúvár ki tudja, há­nyadik változatában írta meg, tette közzé a látleletet. A lényegre tapinthattak, mert a könyvüket számos nyelvre lefordították. „Több, mint 30 országban jártunk, kerestünk, kutattunk, de csak azt állapíthattuk meg, hogy bizonyos problémák azonosak a férfi és a nő együttélésében, a társadalmi helyzettől, a kulturális szint­től függetlenül is." A példatár hét vádpontban közös. Ezeket bármelyik asszony, bárhol a világon a férfira zúdíthatja. íme: 1. Tanácsait és minden­hez értő magyarázatait ellentmondás nélkül közli. 2. Önzőén nyomkodja a tévékapcsoló gombjait. 3. Az autóban sohasem kér véleményt az útirányról, sőt ideges, ha ezt hallja. Aztán eltéved, szabálytalankodik és dühöng. 4. Arra is lusta, hogy elzárja a víz­csapot. 5. Ha vásárolni kell, zsörtölődik. 6. Az évek múlásával egyre durvábban beszél. 7. Azt tartja szórakoztatónak, ha disznó vicceket mesél. A nemzetközi statisztika azonban jócselekedeteket is jelez. Pél­dául némán tűri, ha meccsnézés közben az asszony zajt csap kö­rülötte. Mi több, megeszi az elsózott, túlfűszerezett vacsorát is. Ezek nem ellensúlyozzák a bűneit - vélik a szerzők. Külön esettanulmány a nyugdíjas férj. A korábbi megbízható, jó munkaerő „semmi sem érdekel" hangulatban tölti a napjait. Nem törődik a lakással, de az ebéd és a vacsora cikizését el nem mulasztaná. Ez a forrása az asszony érzelmi reakciójának: visszasírja az időt, amikor a teremtés koronája egész nap nem volt otthon. Még az is megeshet, hogy letargiába zuhanva azon tűnődik a boldogtalan hitves, hogy kitől lehetne tippet szerezni egy tökéletes bűntényhez. Nők a közéletben képzési pályázat A Partners Hungary Alapít­vány és a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) az Európai Unió European Initiative for Democracy and Humán Rights elnevezésű programjának tá­mogatásával újra meghirdeti a Nők a közéletben című kép­zési programját. A programban való részvételre pályázatot nyújthatnak be olyan nők, akik már valami­lyen szerepet töltenek be a helyi közéletben, vagy hason­ló szerepvállalásra készülnek (pl. önkormányzatokban, köz­szolgálati intézményekben, civil szervezetekben dolgozók, vagy választott/leendő képvi­selők és tisztségviselők, gaz­dálkodó szervezetekben dol­gozók, stb.). A képzés célja a női esély­egyenlőség növelése a közéleti és közszolgálati döntéshoza­talban, és hogy a női vezetők teljesítménye és elismertsége növekedjen, úgy, hogy hagyo­mányos női szerepeiket se kelljen elveszíteniük vagy fel­adniuk karrierjük miatt. A program kifejezetten nők szá­mára kidolgozott vezetői is­mereteket nyújt. Az oktatás előadások, műhelymunka és szemináriumok formájában történik szakképzett trénerek irányításával. A képzés helyszínei: Pécs, Miskolc és most először Bu­dapest. Időtartama 18 hónap, melynek alapját egy szemesz­teren keresztül (2004. janu­ártól 2004. júniusig) havonta megrendezésre kerülő kétna­pos tréningsorozat képzi (péntek és szombati napo­kon). Tervezett témái a kö­vetkezők: csapatépítés, cso­portfejlődés, kommunikáció, tárgyalástechnika, érzelmi in­telligencia, asszertivitás, me­diáció, projekt menedzsment, protokoll, karriertervezés, munka és magánélet harmó­niája. Majd az ezt követő egy év­ben a korábbi csoportokhoz csatlakozva hálózatépítésre kerül sor, amely városonként egy önálló projekt előkészí­tését és megvalósítását jelenti. A képzésre pályázat benyúj­tásával lehet jelentkezni, a szükséges jelentkezési lap le­tölthető a két szervezet hon­lapjáról: www.partnershun­gary.hu www.mona-hunga­ry.org A pályázatot elnyert jelent­kezők számára a képzés in­gyenes. A pályázatok beérke­zési határideje: 2003. novem­ber 28. Cher visszavonul Cher vasárnap lépett utoljára élőben színpadra Torontóban. Halloween alkalmából igen látványos bevonulást rende­zett. - Jobb olyankor abba­hagyni, amikor még pozitív élményekkel térnek haza az emberek - búcsúzott Cher.

Next

/
Thumbnails
Contents