Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-28 / 277. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR» PÉNTEK, 2003. NOVEMBER 28. A turizmusról kérdezték a közvéleményt Csongrádon Minden válaszadó változtatást sürget Még mindig nem adták el az üzletrészeket Fék a szövetkezetekben Kár lenne, ha külföldi spekulánsok kezére kerülnének szövetkezeti üzletrészek. Képünk illusztráció. Fotó: Gyenes Kálmán Tbvábbra sem lehet tudni, mi lesz azon üzletrészek sorsa, amelyek tavaly az állam tulajdonába kerültek. A szövetkezetek azt szeretnek, ha ezt a vagyont a jövőben egy közalapítvány kezelné. A magyar állam több mint 60 milliárd forintért vásárolt fel szövetkezeti üzletrészeket tavaly, s ennek nyomán mintegy 700 volt téeszben vált üzlettárssá. Csongrád megyében 2 milliárdot adott az állam az üzletrészekért, ezáltal 45-46 szövetkezetbe „tette be a lábát". Emiatt a gazdálkodók nehéz helyzetbe kerültek: azáltal ugyanis, hogy tulajdonostársként a magyar állammal közösködnek, nem pályázhatnak SAPARD- és egyéb uniós támogatásra. A kérdés jövőre, a csatlakozást követően még élesebbé válik. A felvásárolt üzletrészeket a szövetkezeti tagok, alkalmazottak esetleg visszavásárolhatják valamilyen kedvezményes konstrukcióval - veti fel egy immáron egyéves kormányhatározat. Egészen mostanáig azonban semmi sem történt, holott a megvásárolt üzletrészek értékesítését 2003ban már el kellett volna kezdeni. Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint a vásárlásra jogosultakat (szövetkezet, szövetkezeti tagok, alkalmazottak és az integrációban részt vevők) különböző kedvezmények, részletfizetéses lehetőségek illetnék meg, készpénzfizetés esetén pedig vételárengedményt kaphatnának. A tervezet felveti, hogy az üzletrészek megvásárlására jogosultak 5 éves kamatmentes részletfizetésre kapnának lehetőséget, ha pedig a vételárat egy öszszegben fizetik, 30 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe. A kormányhatározat megszabja azt is, hogy az üzletrész kikiáltási árát a legutolsó mérleg alapján kell meghatározni, az eladási ár pedig semmiképpen nem lehet kevesebb a kikiáltási ár 50 százalékánál. A szövetkezetek ezzel szemben legalább 15 éves kedvezményes hitelt szeretnének kapni. Stadler Ferenc, a MOSZ megyei titkára az elhangzottakhoz hozzátette: ma mindenki azt várja, hogy történjen már végre valami, hiszen a csatlakozásig csak hónapok vannak hátra. Tart attól is, hogy piaci áron értékelik majd fel az üzletrészeket, holott azok többnyire „döglött" vagyontárgyak. A MOSZ szerint a szövetkezetek jó része önerőből képtelen visszavásárolni üzletrészeit, ez a lépés csak hosszabb futamidejű és kedvezményesebb hitelek segítségével kivitelezhető. Amennyiben nem változtatnak a szabályokon, megtörténhet, hogy a kárpótlási földárveréseken közvetítőkön keresztül külföldi spekulánsok kezére jut a ma még állami tulajdonban lévő szövetkezeti üzletrész. Az érdekképviselet azt tartaná járható útnak, ha az állami tulajdonú üzletrészek egy erre a célra felállítandó közalapítvány kezelésébe kerülnének, s így megszabadulnának az állami jelenléttől. F.K. A megkérdezettek száz százaléka szerint változtatásokra van szükség a csongrádi idegenforgalom területén. Ez a legegységesebb vélemény abban a reprezentatív közvélemény-kutatásban, amit a Batsányi fános Gimnázium és Szakközépiskola tanulói készítettek. Még februárban döntött arról a csongrádi képviselő-testület, hogy a helyi idegenforgalom helyzetéről készíttet egy, az ágazat minden szegmensét érintő szakmai anyagot, amely a lakosság szempontjait is figyelembe veszi. A Batsányi János gimnázium idegenforgalom szakos tanulóinak aktív közreműködésével el is készült a közvélemény-kutatás, amely hangsúlyosan kezeli a hasznosítható, jó ötleteket, valamint a kritikus pontokat. A felmérésben résztvevők 71 százaléka volt nő, míg a korcsoportonkénti megoszlás szerint a válaszadók 73 százaléka volt 40 éven aluli. A véleményformálás szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy a megkérdezettek 45 százaléka gimnáziumi, 18 százaléka szakközépiskolai, 3 százaléka pedig szakmunkás végzettséggel, míg a fennmaradó 34 százalék felsőoktatásban szerzett diplomával rendelkezik. A leginkább szembetűnő adat, hogy a csongrádiaknak csupán 2 százaléka tartja jónak a helyi idegenforgalmat, 31 százaléka megfelelőnek, a megkérdezettek kétharmada pedig rossznak. Ezzel a szigorú megállapítással párhuzamban van az is, hogy az összes válaszadó szerint változtatásokra van szükség az ágazatban. A jól működő, és hasznot termelő idegenforgalomhoz hatékony tájékoztatásra van szükség, e tekintetben a felmérésben résztvevők 60 százaléka elégedett, 40 százaléka azonban nem. A témában legfrekventáltabb terület kapcsán a véleményformálók 73 százaléka nincs megelégedve a Körös-toroki üdülőövezet színvonalával, míg a jövő szempontjából ígéretes ágazatnak tűnő falusi turizmusról a csongrádiak 75 százaléka gondolja úgy, hogy a vendégcsalogatás eme fajtájában komoly lehetőségek vannak a térségben. A felmérésben résztvevők szerint több energiát kellene fordítani vízi programok szervezésére, a helyi borászatban rejlő gasztronómiai értékek kiaknázására, valamint a természeti adottságokhoz köthető szabadidősportok népszerűsítésére. A megkérdezettek kritikus pontként értékelték a helyi idegenforgalom szezonalitását, a gyógyfürdő kérdését, a város és parkjai rendezettségét, a szálláshelyek számát és minőségét, valamint a szórakozáshoz szükséges feltételek hiányát. B. D. Nyár a torokban. Fotó: Tésik Attila A hídi csata Hetek óta dúl a harc a szegedi óhídon. Elismerem, jobbító szándék szülte a kényszermegoldást, de az öreg átkosban szoktak ennyire balul elsülni a dolgok, ahogy ez is elsült. Nem mondhatom magam szakembernek, csak jámbor használónak, az akkori törvények szerint nem is szabadna beleütnöm az orromat. Nyilatkozott is szakértóként egy hölgy, olyasmit mondott, ami miatt a mai társadalmi illem - hihetnénk arra kötelezné, ne vállaljon szakértóséget. Aki a színház előtti zsugorított körforgalmat és a Dugonics tér ludáj körforgalmát mossa össze a híd hosszan elnyúló, életveszélyes!!) két sávjával, azzal az ígérettel, hogy majd megszokjuk ezt is, annak a gallérján hamisan csillog a szakértői jelvény. Amit elmondtak már, és amit magam is elmondhattam eddig. nem szeretném ismételni, de utalnom kell néhányukra. A galambokkal - és guanóval - agyonterhelt déli járdát szélesíteném meg legalább ötven centivel, és eltörölném mind a két sárga sávot. Akár szalagkorlátot is tennék a két forgalom közé, ahogy az új hídon is van. És nem tiltanám ki onnan a gyalogosokat, mert minden tiltás ellenérzéseket kelt. Eddig is megfértünk egymás mellett, és éppen a guanóveszély ritkítja a gyalogosforgalmat azon az oldalon. (A biciklisek gyorsabban érnek át, kevesebb potyadék veszélyezteti őket.) Magam, bevallom, még mindig fönn megyek a járdán. A minap szakértők gyülekezete állta el az utamat, nagyon látszott rajtuk, kollektív megoldáson rágódnak. Vakmerőségem töretlen, rájuk csöngettem. Még csak nem is figyelmeztettek, hogy odalenn kellene tekernem a biciklit. Járnak azonban öntudatban pácolt egyének is a járdán, akiket nehezen mernék bunkónak, fajankónak, tuskófejünek, dinnyének, mucsai bugrisnak vagy hígvelejűnek mondani, mert köztünk élő emberek ók is, de olyan parancsosztólag állják el az utat, mintha az egész hajdani béketábor őrzésével óket bízták volna meg. Nekik üzenem elsősorban: egy életem van nekem is, azért nem megyek he abba a sávba. Olvastam lapunkban, az üvegtörő hibbant fejek éppen a meredek járdaszélhez szeretik csapkodni az üvegeket. Tessék elképzelni azt az állapotot - ami egyébként hetek óta fönnáll -. hogy megy a két keréken járó a számára elkülönített, biztonságosnak hitt szűk csíkban, és szembetalálja magát egy marék üvegcseréppel. Ha kikerüli, elüti a busz, ha nem kerüli ki, durran egy nagyot a kereke, vagy csak pisszen, azután elhallgat. Hogy mi lesz itt. ha netán az idén is akarna tél lenni, és a hó eltakar minden csíkozást, • nem lehet tudni. Remélem csak. vészkijáratnak megmarad a járda. Rendőr bácsik, kegyelmezzetek minden csaták örök veszteseinek! Addig türelmezzetek csak, amíg elkészül az ezerszer megígért harmadik hidunk is. HORVÁTH DEZSŐ Többkilós mártélyi tükörponty - a kíméletes visszaengedés előtt. - Isten áldása nekünk a busa: lebegő ikrái, apró ivadékai ingyen jönnek a Tiszából, évről évre, zöldárkor, a Tiszából - mondja Bakonyi Attila, a mártélyi holtágat kezelő hódmezővásárhelyi Dobó Ferenc Horgászegyesület halbiológusa. - Egy fillért nem kell költenünk rá, megnőnek a holtág bőséges planktonállományán, és árából őshonos nyurgapontyot telepíthetünk - teszi hozzá. Már negyedik éve történik Mártélyon busahalászat - a megrendelő: a horgászegyesület amely arra is jó, hogy a szakember következtetéseket vonjon le: milyen az őshonos halállomány a holtágban. Tíz-huszonöt kilós harcsák éppúgy kerültek hálóba - és mihamar vissza a vízbe - a napokban is, mint 13-14 kilós, gyönyörű pontyok, 5-7 kilós balinok, de 7 kilós süllőt is visszabocsáthattak a minap a halászok. Busából mintegy 12-13 mázsányi került ki eddig a néhány napja folyó lehalászás során a vízből, de összesen 80-100 mázsányira számítanak. Hétfőn, a zárónapon lesz a „nagy halászat", mikor az eddig nem is annyira fogott, inkább csak terelt busaállomány, egy helyen összetömörülve a hálóba jut. Egyébként ábusa a legnehezebben lehalászható hal: többméteres vetődésekkel repül ki a vízből, vetődik át a hálón, így sokuk legföljebb a jövő őszi lehalászáskor kerül partra, vagy ki tudja, mikor? Addig is egyre növekszik - más vizekből az utóbbi években már 60 kilón felüli, embernagyságú busák is előkerültek! Százmázsányi busa árából mintegy 20-25 mázsa nyurgapontyot vásárolhat az egyesület a jelenlegi árak mellett. A „nyurga" minősítés fontos: nem magas hátú, tógazdasági pontyfajtákról van szó, hanem arról, amely eredetileg is benépesítette a Tiszát. Törpeharcsa-gyérítés is folyik Mártélyon a napokban, speciális varsákkal. Sajnos, a törpék tényleg „törpék", szinte lehetetlen őket értékesíteni - az egyesület bizonyára örülne, ha akadna ráFotó: Tésik Attila juk jelentkező. Am a busák óriásiak, a legnagyobb, akár 30 kilón felüli példányokra a halászat zárónapján lehet számítani. Bakonyi Attila fölhívja a figyelmet: jó lenne, ha minél több horgász megjelenne hétfőn a színhelyen, személyesen meggyőződve az eredményről, illetve arról: őshonos halak nem kerülnek ki a holtágból. ECS. Szelektáló halászat a mártélyi holtágon A busa elkel, a törpeharcsa nem Javában folyik a szelektáló halászat a mártélyi Tisza-holtágon. A busahalászat tizenötször tizenöt centi lyukbőségű hálók igénybevételével megy ez is jelzi, hogy holmi apróságok szóba sem jöhetnek -, a törpeharcsát pedig speciális varsa segítségével fogják. Az értékesített busa árából őshonos nyurgapontyot telepít a horgászegyesület, s azt telepítene a törpeharcsából is, ha lenne rá vevő.