Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-28 / 277. szám

PÉNTEK, 2003. NOVEMBER 28. •MEGYEI TÜKÖR* 7 Harmincnyolc előadást kínálnak decemberre Sztahanovista színházi nagyüzem A Toscától a Kucón és Muskétá­sokon át a szilveszteri hacacáré­ig rekordszámú előadást kínál decemberre egyetlen játszóhe­lyén a Szegedi Nemzeti Színház. Sztahanovista emlékérmet kap­hatna a szegedi teátrum decem­beri műsorkínálatáért, hiszen az egyetlen játszóhelyen összesen 38 előadásra várják a közönséget ­mondta a tegnapi tájékoztatón Székhelyi József direktor, aki sze­rint felkészültek az irgalmatlan ünnepi nagyüzemre, bebizonyít­ják, hogy jól megfér egymás mel­lett a sokféle produkció. A tovább­ra is műsoron tartott sikerdara­bok mellett a Komédium Színház vendégjátékaként december 7-én és 17-én éjszaka a színpad alatt kialakított nézőtéren mutatják be Böszörményi Gyula és Mészöly Gábor szópantomimját, a Kucót. A különleges monodrámát, amely tulajdonképpen egy hal­mozottan hátrányos helyzetű fia­talember monológja, Kálloy Mol­nár Péter játssza. Székhelyi József szerint zseniálisan. Öt-hat éves kihagyás után ismét visszakerül a repertoárra Puccini népszerű re­mekműve, a Tosca, amit illusztris vendégsereggel eredeti nyelven tűznek műsorra. A címszerepet a premieren a szegedi énektanszék professzora, Temesi Mária alakít­ja, aki jelképes 1 forintért vállalta a fellépést, és Molnár László ope­raigazgató értékelése szerint csúcsformában van. Később Szil­fai Mártát is láthatjuk Toscaként. Berkes János, az ország egyik leg­jobb Cavaradossija lesz a partne­re. Az első előadáson Gregor Jó­zsef vállalta a Sekrestyés szerepét. Scarpiaként pedig újra itthon éne­kel Németh József is, aki Pécstől Grazon át nagy német színháza­kig már kilenc rendezésben ját­szotta a rendőrfőnök bárót. Igazi' szenzáció: december 17-én este a világhír kapujában álló, Szabadkáról indult hegedű­virtuóz, Lajkó Félix ad koncertet. A színház zenekara Molnár Lász­ló vezetésével az év végén idén is németországi koncertkörútra in­dul, előtte azonban december 23-án a hazai közönségnek is be­mutatják a népszerű Strauss-gá­lát. A karácsonyi hangulatú köny­nyed hangverseny két szólistája a már több szegedi produkcióban sikert aratott ifjú tenorista, Kóbor Tamás és az Operaház stúdiójá­nak fiatal szopránja, Pérchy Kor­nélia. December 27-én két előadásban újabb populáris táncshow-val, a Muskétásokkal vendégszerepel Szegeden Román Sándor tánctár­sulata az Experidance. A szabadté­rin bemutatott Ezeregy év és Re­vans után ezúttal a világhírű Du­mas-regényből készült, a népi hu­mort és a barokk királyi udvar hangulatát ötvöző kétszer ötven perces show-műsort hozzák el ­ahogy mondták, közkívánatra. Idén is lesz hagyományos kará­csonyi dixie-gála, 28-án este a Molnár Dixieland Band és a Storyville Jazz Band mellett a Di­xie Jam Session, a Fool Moon Énekegyüttes, Szalóki Béla, a svéd énekesnő, Sophia Rosén és az ütős Mr. Bongó lép fel. Az év utolsó napján 17 és 21 órakor Van, ami Amerika! címmel zenés óévbú­csúztató szilveszteri hacacáréra várják a publikumot. A műsort musicalrészletekből, kabarétré­fákból és saját bohózatából Janik László állította össze. h. zs. Min dolgozik Szentirmai László könyvtáros, olvasáskutató ? Az egyetem mindennapjairól Szeged egyeteme több mint 400 éves szellemi háttérrel dicse­kedhet. Nem kevesebb derül ki a kötetből, amit legutóbb szer­kesztett az Egyetemi Könyvtár címzetes főigazgatója, Szentir­mai László. Mintha az idők kezdetétől ott ülne egyetemi könyvtári dolgo­zószobájában és bodor pipa­füstfellegek mellett eredeti ösz­szefüggéseket eregetne az egye­temi élet hétköznapjairól. És az ünnepekről, persze. Az ő törté­neti munkássága nélkül ugyan­is nehéz lenne celebrálni azo­kat az egyetemi szertartásokat, amelyek mintha egyre fonto­sabbak lennének a tradíciót nagy becsben tartó felsőktatási intézmények számára, így a Szegedi Tudományegyetemnek is. Évtizedekeig szerkesztette az évkönyveket, ezeket a nagy haszonnal forgatható ténytára­kat, amelyeket sajnos az utóbbi pár évben, az integrált egyetem idején nem sikerült összehoz­ni. Nem rajta múlt. Ő szerkesz­ti mindazokat a köteteket is, amelyeket az egyetem történe­téről a kollégái írnak. Ezek kö­zül a legfrissebb a Szeged egye­temének elődei című kiadvány, amelyet a gyógyszerész emeri­tus professzor, Minker Emil írt. - A professzor úr dolgozata sze­rint a mi egyetemünk szellemi, tudományos és kulturális elődjé­nek tekintett - 1872-ben alapí­tott - kolozsvári egyetem „ősét" 1581-ben alapította a Báthory István fejedelem. 2006-ban tehát azt mondhatjuk majd, hogy Sze­ged egyeteme 425 éves szellemi örökség birtokosa - köti össze a múltat és a jövőt az új könyv alapján Szentirmai László. A történeti múlt is egyre fontosabb a hallgatókért versenyző egyetemeknek. Fotó: Miskolczi Róbert Az Egyetemi Könyvtár címze­tes főigazgatójaként ő felel az egész egyetem külföldi könyv­és folyóirat-beszerzésiért, 300 milliós „üzletért". A gondjaira van bízva a könyvtár egyetemi, továbbá a régi gyűjteménye. A könyvtárosi és vezetői felada­tok, az egyetemtörténeti mun­kák mellett gyakran - saját ki­fejezésével - „partizánkodott" a szociológiában is: a hallgatók életmódjáról, olvasási szokása­ikról számos kötetet publikált. Ő „fedezte fel" például, mi le­het az oka, hogy a medikusok különösen szorgalmas könyv­tárlátogatók, s szinte falják a 60-as 70-es években Magyaror­szágon revelatív folyóiratot, a legújabb külföldi irodalmi ter­mést közlő Nagyvilágot. Nem­csak az orvosok, a TTK-sok is befejezték az irodalomtanulást az érettségivel, s amikor né­hány év kizárólagos szakiroda­lom-olvasás után ismét „rákap­tak" az irodalmi szövegekre, rögtön a legmodernebb anyag érdekelte őket. - Korábbi tudományos ambí­cióimat manapság is tudom folytatni, hiszen mindig van­nak aktuális könyvtár- és olva­sásszociológiai felmérések, eze­ket értékelni, elemezni kell. Je­lenleg egy minisztériumi pályá­zathoz készítünk egy könyvtár­használói felmérést, amelyben nemcsak azt tudakoljuk, hogy mit csinálnak, miféle szolgálta­tásokat vesznek igénybe látoga­tóink, hanem az elégedettségü­ket is mérjük. Az Országos Szé­chényi Könyvtár és a debreceni mellett a szegedi egyetem könyvtára a legnagyobb szolgál­tató a könyvtárközi kölcsönzés­ben. Sok levelező hallgatót szolgálunk ki, és nemcsak az egyetem, de a város polgárait is. Ezt a munkát, az úgyneve­zett köteles szolgáltatást pályá­zati úton támogatja a miniszté­rium. A felmérésből, amelyet márciusban megismétlőnk, a minőségfejlesztés szempontjá­ból szükséges adatokat tudjuk meg. s. e. Használt autóját most több százezer forinttal a piaci értéke fölött számithatjuk be! NOVA AUTÓCENTRUM, SZEGED, FONÓGYÁRI ÚT 8. (62)558-700 Tizenhétezer cserepet raknak fel a templom tetejére. Fotó: Tésik Attila Mégis felkerülnek a cserepek az idén a szentesi evangélikus templom tetejére. Az épület tel­jes felújítása a tervek szerint 2004 tavaszára fejeződik be. Annak idején másfél év alatt ké­szült el idomtéglából Szentes egyik kivételesen finom arányú építménye. A Luther téri evangé­likus templomot neogótikus stí­lusban tervezte Francsek Imre, s a kivitelezéssel 1905-ben végez­tek az építők. Nos, Isten háza alaposan megérett a teljes felújí­tásra, annak ellenére, hogy a hí­vek időről időre kijavíttatták a kisebb hibákat. Mint arról már beszámoltunk, sok-sok hónap­pal ezelőtt az egyház hozzákez­dett a templom rendbehozatalá­hoz. Legutóbb arról adtunk hírt, hogy a tetőre csak a faanyagot rakják fel a szakiparosok, ám anyagiak hiányában télire csak fóliasátorral védik a födémrészt a csapadéktól. A tervekkel ellentétben mos­tanra mégis cserepek vannak már a tetőszerkezet nagyobbik hányadán. Pathó Gyula lelki­pásztor tájékoztatása szerint az egyház illetékesei határoztak úgy, hogy még az idén fel kell ke­rülnie mind a tizenhétezer cse­répnek a templom tetejére. Erre azért van szükség, hogy megaka­dályozzák az építmény belsejé­ben a további károsodást. A tető­szerkezet felújítása után követ­keznek a díszbádogos munkák, valamint a bibliai történeteket ábrázoló színes ablaküvegek javi­tása, illetve pótlása. A templom­belső tatarozásához is hozzákez­denek a következő hetekben. Annál is inkább, mert Isten há­zának újraszentelését 2004 tava­szára tervezik. Addig pedig még ki kell alakítani a korszerű fűtési rendszert, és az egyházi illetéke­sek döntésének megfelelően ere­deti állapotában állítják majd helyre az orgonát is. Eddig egyéb­ként mintegy húszmillió forint­ba került a templom felújítása, a még hiányzó munkák ennek az összegnek a duplájába is beleke­rülhetnek. Az anyagiak előteremtése ér­dekében - mint a lelkész fogal­mazott - sok vasat tartanak a tűzben. Annyi azonban bizo­nyos: már kaptak támogatást a szentesi önkormányzattól és a német testvérváros, Sankt Au­gustin evangélikus gyülekezeté­től is. • b. i. Mégis befedik a szentesi evangélikus templomot Felújíttatják az orgonát is A Sorstalanság titkai A Sorstalanság hatásának titkairól beszélt a Ker­tész Imre-életmű két monográfusa, Szirák Péter és Vári György irodalomtörténész Vásárhelyen. Elhangzott: Kertész Imrének sikerült a kultúra eltörléséről a kultúra nyelvén szólnia. Szirák Péter Kertész Imre-monográfiája legjelentő­sebb részben a Sorstalansággal, az életmű csúcsával foglalkozik. Többek között arra keresve a választ ­hangzott el a hódmezővásárhelyi Németh László Vá­rosi Könyvtárban -, hogy mi az az egyedülálló látás­és láttatásmód, amely a holokausztirodalom minden más darabjától megkülönbözteti a Nobel-díjjal jutal­mazott művet. Naplóírók előtt ismerős lehet: a nap­lóíró csak az adott nap részleteit regisztrálja, s mit sem tud arról - hiszen meg sem történt-, hogy e rész­letekből a jövőre nézvést mi következhet be. Köves Gyuri, a Sorstalanság főhőse részletről részletre, ese­ményről eseményre regisztrálja magában a vele tör­ténteket, ám semmiféle következtetést nem von le semmiből, miközben az olvasó előtt nyilvánvaló, mi­képp közelít útja lépésről lépésre a megsemmisülés felé. Ugyanakkor egyfajta abszurd nevelődésregény a Sorstalanság, azt kutatja, hogyan lehet szocializálód­ni az antiszociálishoz, miként alkalmazkodhat az ember olyan helyhez, amelynek célja: az ember meg­haljon; hogyan következhet be az az érzés, amit Ker­tész így ír le: „szeretnék még egy kicsit élni ebben a szép koncentrációs táborban". Vári György azt fejtegette ugyancsak Kertész Imré­től szóló monográfiája (alcíme: Buchenwald fölött az ég) kapcsán: e szocializációban - a szervezett halálhoz való kvázi zökkenőmentes és simulékony hozzáállás­ban - milyen szerepe lehet a kultúrának, a nyelvnek. Még a zsidóság ősi mítoszai is az önbecsapás eszközé­vé váltak; Lajos bácsi, a Köves család hithű rokona rá­mutat: régen akkor jöttek az asszírok, a üliszteusok és a többiek, amikor a zsidóság bűnben tévelygett, s ez alapján nyilvánvaló, a nácizmus is Isten büntetése, „rendesen kell viselkednünk, akkor nem lesz holoka­uszt". Épp ez a pusztulás elkerülése érdekében kidol­gozott, ősi, jól bevált kulturális recept bizonyul ha­misnak az egyedülálló, „üyen még nem volt" helyzet­ben. Végig úgy gondolkoznak az elhurcolt emberek, mintha lenne még kultúra, lenne emberség. A kultúra eltörléséről a kultúra nyelvén, ezen belül egyetlen le­hetséges módján szólni - paradox, ugyanakkor egyet­len lehetséges módja az ábrázolásnak. Ezt találta meg Kertész, ez lehet a kertészi életmű hatásának titka. f.cs. ajándék metálfénnyel, színre fújt Actual és Active modellek most különösen lökhárítókkal, elektromos ablak- kedvező kamatozású hitellel (7.99 % THM) emelőkkel és központi zárral és minimális készpénzbefizetéssel most mi jiiiiiiin|-|ii[iT-1 üj jiiimiiaiiiiiML.j fejüg— már 1 710 000 g^ffgffitfjf gf 99000 forint forint! mkmm gg ül Bssm kp-ért is elvihetők! A* akciók décembér 31-ékj, líiatve a képlet erejéig tortaeűk. Seicento Punto

Next

/
Thumbnails
Contents