Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-18 / 244. szám

KULTURÁLIS MELLÉKLET MINDEN SZOMBATON NAPI MELLÉKLETEK NAGY FERENC JOGÁSZPROFESSZOR SZERINT A HALÁLIG TARTÓ FOGSÁG ÜTKÖZIK AZ EMBERTELEN BÜNTETÉS TILALMÁVAL [ 3 tig a börtönrács mögött Hétfő Kedd GYÓGY-ÍR Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU •••• Tíz évvel ezelőtt vezették be Magyarországon a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetést. S bár az elmúlt évtizedben számos, nagyon súlyos bűncselekményt is elkövettek hazánkban, jelenleg csupán öten raboskodnak életük végéig börtönben. Nagy Ferenc szegedi jogászprofesszor azonban úgy véli, ez a szám is túl magas, megítélése szerint a tényleges életfogytiglan sérti az emberi méltóság elvét, szemben áll az embertelen, kegyetlen büntetés tilalmával is. - Örülök, hogy egyszemélyes zárkába kerültem, így legalább nem kell hallgatnom mások panaszkodását, meg horkolását. Meg egyébként is, én a magányt és a csöndet szeretem - fogadott zárkájában B. Gyula. A szűkszavú fogvatartott azt is elmondta: reggel fél ötkor kel, fél hatkor reggelizik, aztán a börtöngyárban labdát varr, esténként tévét néz, de társaival nemigen beszélget. Mit is mondhatnék nekik? - vonogatta a vállát. Ők szabadulnak, én viszont örökre itt maradok. Főbenjáró bűnök B. Gyula szavaiban sem megbánást, sem indulatot, de különösebb elkeseredettséget sem fedeztem fel. Az élettársát és lányát baltával agyonverő, kisfiát 1999. május 14-én megfojtó, e sorok megjelenésekor 48 éves férfi békésen tűri a bezártságot, s aligha jut eszébe, hogy a döntés kihirdetésekor jogtörténetet írt a bíró. Ugyanis a családirtásért rács mögé küldött gyilkos volt az első Magyarországon, akit haláláig, vagy ahogy a törvény fogalmaz, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek. A tényleges életfogytiglant, amit a börtönszlengben csak TÉSZ-ként emlegetnek, a rendszerváltozást követően, a halálbüntetés eltörlése után három évvel, vagyis 1993-ban emelték be a büntető törvénykönyvbe. Esztendőkön át csak akkor mondhattak ki ilyen ítéletet a bírák, ha a vádlottat korábban egyszer már életfogytiglannal büntették, s szabadulása után ismét főbenjáró bűncselekményben találták vétkesnek. Ám 1999 márciusa óta ez a szabály nem köti meg az ítélkező kezét. Ha valaki például az emberölés minősített eseteit követi el, TÉSZ-re ítélhető akkor is, ha korábban büntetlen előéletű volt, de kiszabható a tényleges életfogytiglan terrorcselekményért, s több egyéb súlyos bűnért is. B. Gyula ügye óta egyébként többször is kimondatott ítélethirdetéskor, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. (A napokban két ilyen döntés is született: a Fővárosi ítélőtábla tényleges életfogytiglanra ítélte Nemeskéri Gusztávot négy ember megölése miatt, valamint Bódi Zsoltot, a két halálos áldozatot és két életveszélyes sérülést eredményező oktogoni lövöldözés elkövetőjét.) Ma már öt olyan elítélt raboskodik a szegedi Csillag börtönben, valamennyi magyar TÉSZ-es lakóhelyén, akinek joggal mondhatják társaik: na, öreg, te nem látod meg többet, hogyan is néz ki a Csillag kívülről. Elhibázott döntés? Információink szerint a TÉSZ-esek eddig jól tűrik kilátástalan helyzetüket. Különösebb fegyelmi vétséget nem követtek el, őrzésük során sem kell jobban figyelni rájuk, mint mondjuk arra a fogvatartottra, akit azzal vigasztalt ügyvédje: uram, maga harminc év múlva új életet kezdhet. Van, aki úgy vélekedik, a TÉSZ-esek azért ennyire nyugodtak és beletörődőek, mert még nem fogták Karácsonyi mise a szegedi Csillag börtönben. A tényleges életfogytiglanosok eddig jól tűrik kilátástalan helyzetüket. (Képünk illusztráció) FOTÓ: KARNOK CSABA fel igazán, mi vár rájuk. Hallottam olyan megjegyzést is a Csillag falai között járva, hogy egy TÉSZ-es bármelyik percben „robbanhat", hiszen veszítenivalója nincs, s ha „bekattan", ugyan miért ne támadhatna rá bármelyik társára, vagy akár őrzőjére is. Ezt az eshetőséget megemlítette beszélgetésünk során Nagy Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem jogi karának tanszékvezető egyetemi tanára is, aki több szempontból is elhibázott döntésnek tartja a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés bevezetését. - Valós veszély, hogy a tényleges életfogytiglanra ítélt elkeseredésében újabb, akár halállal is végződő bűncselekményt követ el, ám korántsem csak emiatt vélem úgy, hogy a TÉSZ bevezetése elhibázott döntés volt - mondta Nagy Ferenc. Megítélése szerint a tényleges életfogytiglan nem magyarázható azzal, hogy eltörölték a halálbüntetést hazánkban, ugyanis a kivégzések egész Európában megszűntek, a TÉSZ mégis csak hazánkban szabható ki az egész kontinensen. Az angolszász jog ugyan ismeri ezt a büntetést, az Egyesült Államokban gyakran élnek is e lehetőséggel a bírák, ám az USA ez esetben közel sem követendő, sokkal inkább elrettentő példa lehet számunkra - fogalmazott a jogászprofesszor. Emberjogi kétségek - A jogállami jogbiztonság megköveteli, hogy a büntetés előrelátható és kiszámítható legyen a sértett számára, vagyis a törvény írja elő a büntetési tételének minimumát és maximumát. Ez a tényleges életfogytiglan esetében nincs így, hiszen a büntetés végére a halál előre nem megjósolható időpontjában ér az elítélt. A TÉSZ nem egyeztethető össze az- emberi méltóság elvével, ebből következően az embertelen, kegyetlen büntetés tilalmával sem, de a magyar büntetés-végrehajtási szabályozással sem. Ez utóbbi ugyanis kimondja, hogy a büntetés-végrehajtás elsődleges célja éppen az, hogy az elítéltet visszavezesse a társadalomba, ám egy TÉSZ-esnek erre semmi esélye sincs, eltekintve a köztársasági elnök kegyelmétől, amiben viszont gyakorlatilag egyikük sem reménykedhet. Mindezeket figyelembe véve az a véleményem, hogy a TÉSZ a nemzetközi jogba is ütközik, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ezt ki is mondaná szerintem, ha egy konkrét ügy kapcsán valaki e fórumhoz fordulna panasszal - mondta Nagy Ferenc. Feltételes szabadság A szegedi jogászprofesszor szerint a TÉSZ eltörlésével még nem válna védtelenné a társadalom. Az életfogytig tartó szabadságvesztés akkor is elrettentő, ha mód van a feltételes szabadságra, s egyben alkalmas arra is, hogy hosszú időre megvédje a társadalmat a legsúlyosabb bűnöket elkövetőktől. - Ha valakit, mondjuk 21 évesen ítélnek életfogytiglanra úgy, hogy legkorábban 30 év elteltével szabadulhat, már elmúlik ötvenéves, amikor szabadlábra kerül. Ám még ekkor is feltételes ez a szabadsága, a törvényi szabályozás értelmében ugyanis újabb 15 évnek kell eltelnie, amíg elmondhatja, valóban letelt a büntetése. Egyébként pedig a feltételes szabadságra bocsátás az elítéltnek nem alanyi joga, vagyis a 30 év elteltével is rács mögött marad, ha úgy ítéli meg a büntetés-végrehajtási bíró: kiengedése veszélyt jelentene a társadalomra. Bár ez a büntetés éppen eléggé embert gyötrő, mégsem hiszem, hogy a közeljövőben változna a törvényi szabályozás, vagyis együtt kell élnünk a TÉSZ-szel. A bűnözéstől rettegő emberek ugyanis nagyon szigorú ítélkezést követelnek, s a törvényhozó politika meg akar felelni ennek az elvárásnak véli Nagy Ferenc. BÁTYI ZOLTÁN SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. OKTÓBER 18. Honecker Volvója. Eladó MTI PANORÁMA Eladó Erich Honeckernek, a hajdani NDK első emberének utolsó hivatali limuzinja. A kék színű Volvót hét másik autóval együtt kínálja megvételre az aukciót lebonyolító Holger Emmerich. Ez utóbbi autókat a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) Politikai Bizottságának tagjai használták a pártállam idején. A hamburgi kereskedőt az autók jelenlegi tulajdonosai, egy nemrégen elhunyt milliomos örökösei bízták meg az árusítással. Az összesen nyolc limuzinra november végéig lehet licitálni és a kereskedő legkevesebb 80 ezer euró bevételre számít eladásukból. - Az autók jó állapotban vannak, az utóbbi két hónapban űjrapolíroztuk őket és most gyönyörűen ragyognak - idézte az AFP Emmerichet. Az 1984-ben gyártott limuzinokat a kelet-német kommunista rendszer 1989-es megdöntéséig használták, majd mintegy 125 ezer euróért eladták őket egy milliomosnak. Nem futottak 50 ezer kilométernél többet és még az eredeti NDK-s rendszámtábla látható rajtuk. Erich Honecker 1971-től 1989-igvoltaNSZEP első titkára, és csak néhány héttel a berlini fal leomlása előtt kényszerült lemondani.