Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-16 / 242. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR« CSÜTÖRTÖK, 2003. OKTÓBER 16. Elkészült a szennyvízcsatorna, épül a 47-es út, nem lett reptér Alom és valóság Vásárhelyen Igazi tejjel-mczzcl folyó Kánaánnak kellene már lennie Vásárhelynek, ha minden olyan ígéret megvalósult volna, melylyel az utóbbi néhány esztendőben kecsegtették a város lakóit. Több ígéret teljesült, néhány írott malaszt maradt. Nem mentünk messzebbre a vágyálmok összegyűjtésében, mint 1999. Ez volt az az év, mikor - az egykori polgármester munkavégzés alóli felfüggesztése és a közgyűléssel való tusakodása révén - Vásárhely országos botrányhír neveriszerzett. Lássuk csak: a néhai polgármester 2000 decemberi újraválasztása után nem sokkal kezdődött meg a 47-es főút négysávúvá való építése, állami pénzekből. Hogy mégsem utazhatunk Vásárhelyről Szegedre autópálya minőségű úton, annak az az oka, hogy a középső, kishomoki rész eddig nem készült el. Megépült viszont a nyugdíjaslaköpark, melynek 107 lakásába a vártnál szerényebb mértékben költöztek be a lakók. A 100 szociális bérlakás építése még most is folyik, sőt leendő lakóinak több mint felét már ki is jelölték. Elkészült a strand átépítése, működik a fedett uszoda, az új öltözőket pedig pénteken avatják. Nem lett azonban „intelligens város" Vásárhely, pedig az lehetett volna, Berlin után másodikként az európai kontinensen. Ugyanis máig sem húzták be a szennyvízcsatorna-építéssel egy időben lefektetett 130 kilométernyi béléscsőbe az optikai kábeleket. Sőt a tervekkel ellentétben 2000 első felében a Hódtáv Kft. sem kezdte meg két külvárosban a kábeltévés szolgáltatást. A szennyvízcsatorna-hálózat azonban elkészült. Ennek előnyeit csak a Hódtó utca egy részében nem élvezhetik az ott élők. A legnagyobb értékű, 1 milliA Tbsco megjelenése Vásárhelyen is jelentősen átrendezte mind a vásárlási szokásokat, mind a város kereskedelmi életét. Fotó: Tésik Attila árd dolláros befektetés ígéretével egy magyar állampolgárságú svájci üzletember kereste meg 1999-ben az önkormányzatot. Az általa tervezett nemzetközi teherrepülőtér azonban sosem épül meg a várostól délre fekvő, legfeljebb legelőnek használható területen. Farkas Győző ugyan házat vásárolt a városban, ám a Lelei út mentén nem sikerült sem a repteret, sem a konferencia-, bevásárló- és kereskedelmi központot, bankokat és szállókat tető alá hoznia. Erősítette, s meglehetősen átrendezte a város kereskedelmét a Hódtóban felépült Tesco hipermarket. Az általa szőröstül-bőröstül felvásárolt, s a szomszédos, elhíresült telken álló Billa helyén azonban máig sem nyílt meg a beígért vállalkozói központ. Elkészült viszont a kakasszéki gyógyintézet teljes felújítása, átépítése, melynek eredményeként a korábbi erősen lepusztult épület helyén ma palota áll. Átépítették a Kossuth teret, melynek új burkolata váratlan problémát vetett fel: azóta sem lehet lebeszélni a görkorisokat, hogy ne az I. világháborús emlékmű tövébengyakoroljanak. 1999 novemberére befejeződött a Fekete Sas teljes felújítása is. Az épület nagy része azóta is rendezvényházként működik. Nem épült meg viszont a Lelei út mellett a szeméttelep mellé tervezett veszélyes hulladéklerakó. Hiába van az A. S. A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. birtokában az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 2004 november végéig érvényes engedélye, mert a terv - a vásárhelyiek többsége megnyugvására - papíron maradt. KOROM ANDRÁS Évszázada épült a vásárhelyi Bereczk-palota A zsidómentő városvezető háza A Bereczk-palota mindenképpen városképi nevezetességű, akkor is, ha száz éve épült, és akkor is, ha nem. Fotó: Tésik Attila „Amíg én vezetem a polgármesteri hivatalt, gettó nem lesz Vásárhelyen!" - jelentette ki a német megszállás idejében Bereczk Pál polgármester-helyettes, aki egy ideig a polgármesteri teendőket is ellátta. A nemet megszállók akkoriban rendelték el országszerte a gettók fölállítását, a zsidóság gettóba gyűjtését. - A Bereczk-palota - melyben a Belvárosi Olvasókör is működik - volt a Bereczk család fészke Vásárhelyen. Ha egy valahai krónikás, Fejérváry József ez irányú adata valós, az idén százéves az épület; amennyiben mégsem, akkor csak több lehet - mondja Borús Gábor helytörténész. Mint mondja, a család vásárhelyi ágát Bereczk Péter alapította, 1796-ban hívták meg ebbe a városba, ő volt a frissen épített református újtemplom első lelkésze; első húsvéti istentiszteletét malterosládán állva tartotta az akkor még nem teljesen befejezett templomban; 1811-ben, a szószékre menet érte a halál. Sógora nem más volt, mint Kármán József, a Fanny hagyományai írója. Egyébként akkor még másutt, az úgynevezett „láncos házban" - a mai Andrássy út és a Lánc utca sarkán álló, valahai épületben - lakott a család. Bereczk Péter fia, „Os"-Bereczk Pál, földbirtokos, nagy mecénás, mint a reformkori nemzedék tagja, megalapította a Vásárhelyi Kört, melyből később a város közvilágításügyében nagyon sokat tevő Lámpaegylet is kinőtt. O kezdeményezte. Vásárhelyen például az első kisdedévé létrehozását, szorgalmazta az utcakikövezését, tanítói alapot hozott létre, támogatta a református gimnázium oktatási reformját, s így tovább. Fia, szintén Bereczk Pál, huszonnyolc évig állt a város alkalmazásában, mint gazdasági tanácsnok. Házuk, Fejérváry szerint 1889-ban, leégett, helyette épült föl - szintén szerinte, 1903-ban - a ma is álló Bereczk-palota. Ha az említett évszám helyes, az idén száz esztendős. A harmadik Bereczk Pált „Ós" -Bereczk Pál unokáját 1936-ban polgármester-helyettessé választották, 1944. április 27-étől július 21-éig a polgármesteri teendőket úgyszintén ellátta. Ő akadályozta meg a vásárhelyi gettó felállítását, híressé vált szavait jegyzőkönyvek is megőrizték. Maga a Bereczk-palota 1945 után sokféle feladatot betöltött, volt itt szakszervezeti székház, általános, közép-, s népfőiskolai oktatásnak is helyet adott, jelenleg itt működik a Belvárosi Olvasókör a nyugdíjasklub, és a vásárhelyi vámhivatalnak is helyet ad. Impozáns, jó állapotban lévő, várostörténetileg jelentős, galambszürke épület. A Bereczk család pedig? Leszármazottai ma is élnek Vásárhelyen. ECS. Szabályozták Makó szimbólumtárát A millenniumi zászló is lenghet A városi lobogót és a millenniumi emlékzászlót is szabályozza a Makó jelképeiről hozott rendelet. A szimbólumok pontos leírását tudósokból és művészekből álló bizottság állapította meg. Egységes önkormányzati döntés született Makó szimbólumainak részletes leírásáról. Legutóbb a tanácsrendszer idején szabályozták rendeletekkel a város jelképeit. Ezért a kérdéssel az önkormányzatnak újra kellett fogalmaznia, a rendeletet ki kellett egészítenie az új szimbólumokkal. A városi címer és zászló alkotásáról, valamint használatáról szóló, 1974-ben megalkotott rendeletet 1990-ben módosították, majd 2001 -ben szabályozták a millenniumi zászló alkotását és használatát is. Mint azt az önkormányzat munkatársaitól megtudtuk, csaknem egy ével ezelőtt a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal helyszíni ellenőrzést tartott a polgármesteri hivatalban, és az ekkor készült jelentésből kiderül: a helyi szabályozásban számos fogalom felülvizsgálatra szorul. A jogi szöveg kitért a városi címer és a zászló leírására, használatuk körére és módjára, valamint a millenniumi városi lobogó leírására és használatának körülményeire. A rendelet kibővítésével szabályozták a városi lobogót és a millenniumi emlékzászlót is. A korábbi rendeletek szerint a jelképek használatát a városi tanács elnöke engedélyezhette, a jogszabály idén szeptemberi módosítása értelmében a szimbólumok használatát az ügyrendi bizottság hagyhatja jóvá. A módosítást szakértői fórum készítette elő. E munkában részt vett Gilicze János levéltáros, Makó alpolgármestere Karsai Ildikó és Szekeres István grafikusművész, valamint Orbán Imre és Tóth Ferenc történész. A bizottság a jelképek pontos leírását és értelmezését adta. Makó címere zöld talpú és kék alapú, középen aranyszín latin kereszt áll, erre zöld kígyó tekergőzik, a kereszt tetején ezüstszínű holló ül. Balra darumadár és két gyékényszál, jobbra holdsarló látható. A szakértők magyarázata szerint a kígyó bajelhárító motívum, a „pogány" törökség feletti győzelem szimbóluma, ezt jelképezi a hanyatló holdsarló is. A holló a hírvivők jelképe, a gyékény a Maros vízvilágát, a daru pedig az éberséget szimbolizálja. A városi zászló mellett hivatalos jelképnek minősül a millenniumi emlékzászló és a millenniumi városi zászló is. Az emléklobogó közepén ezüstszínű sugárkoszorúban a köztársaság címere látható, alatta a 2000-es évszámból stilizált tölgy és olajág nő ki. A millenniumi városi zászló közepén pedig Makó millenniumi emblémája helyezkedik el, amely a feliratok mellett egy M betűt és egy hagymafejet ábrázol. I. sz. A rendőrök versenyén szentesi siker is született Parancsra harap a járőrkutya Dunakeszin országos minősítő szemlét rendezett a rendőrség kutyavezetőknek. Ezen a megmérettetésen a Csongrád megyeiek háromtagú csapata a harmadik helyet szerezte meg: köztük volt a szentesi Haluppa György és járőrkutyája, Vendég. A rendőr zászlós szerint a kutya számára az ember nem élelem, nem zsákmány, hanem társ: következésképpen minden támadás, ami az állattól az ember felé irányul, az csakis a kutya veszélyérzete miatt alakulhat ki. A jól képzett rendőrkutyák csak abban a szituációban támadnak, amelyre tanítást kaptak vezetőjüktől. Rengeteg odafigyelés és érzékenység szükséges az alapos kiképzéshez és a jó kontaktushoz - ez a sikeres közös munka alapja. A kutya sem szájkosárral, sem anélkül nem veszélyes, éppen az emberhez fűződő alapvető viszonya miatt - véli Haluppa György. A közrendre veszélyes állampolgárok kézre kerítésében, illetve kábítószer, robbanószer felkutatásában viszont ma már sokszor nélkülözhetetlenek ezek az intelligens állatok. A szakember szerint félórai kiképzés a kutyának már munka, utána mindenképpen pihennie kell. Az orrán keresztül hatalmas mennyiségű levegőt szív be, melyet analizál: kettős feladat az, melyre képesek ezek a kutyák. A versenyen Vendégnek fegyelmezettségből kellett vizsgáznia, s általános vizsgagyakorlatokat produkálnia. Vezetője azt mondja: ilyen jó csapatban még soha nem indult megmérettetésen, hiszen kollégái is jól szerepeltek. A kutyás rendőrök munkája másként bővelkedik kalandokban, mint társaiké. Haluppa zászlós legemlékezetesebb esete az volt, amikor decemberben fogott el kutyájával orvhalászokat. Azok is kutyával jöttek, és a két eb egymásnak esett. A viadal úgy dőlt el, hogy a közelben járó vadőr lelőtte az orvhalász kutyáját, míg annak gazdája után Haluppa vetette magát vízbe, s húzta partra inggallérnál fogva. A menekülő nem gondolt arra, hogy a jéghideg víz nem tartja vissza a rend őrét, akinek, mint a történet mutatja, olykor áldozatot is kell vállalnia az állampolgárok személyének és vagyonának biztonsága érdekében. B.G. 1% llfWT* lji ^Wí A I • 1 fí ff fi 2 * :Jk»m. jpjft »..ii-jöBs II * 1 zV a jmt* " ^^ - - ~ t JI» , * * Haluppa György zászlós Vendéggel. Fotó: Tésik Attila