Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-02 / 230. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR« CSÜTÖRTÖK, 2003. OKTÓBER 2. SEVEN EAST 8.990,SEVEN EAST Harangozó Attila a szegedi bíróság új elnöke Rvaterkázós bort isznak a forráskútiak Megkedveltetni a borászatot a fiatalokkal, illetve a tájra jellemző szőlőfajtát, a kövidinkát ismét előtérbe helyezni, főleg ez a célja a forráskúti hegyközségnek. A 106 tagot számláló hegyközség területén is pusztította téli fagy, volt, ahol mindössze egy kiló szőlő termett egy hektáron. Szüreti mulatsággal kívánták a helyi borokra, pincészetekre felhívni a figyelmet Forráskúton. Ezen a tájon már dédszüleink is szőlővel foglalkoztak. Ezt a hagyományt szeretnénk mi is folytatni, illetve továbbadni gyermekeinknek - tudtuk meg Molnár Mihálytól, a forráskúti hegyközség elnökétől. A rendszerváltás után újból magánkézbe kerültek a falu környéki ültetvények. Most a 106 tagot számláló hegyközség összesen hetven hektáron gazdálkodik. A fehér bort adó szőlőfajták közül erre a térségre leginkább a kövidinka jellemző. - Könnyű asztali, igazi kvaterkázós bor. Ugyanis régen nem volt még tévé és esténként a forráskútiak egy-egy kancsó kövidinka mellé ültek le beszélgetni - folytatta az elnök. Emellett rajnai rizling, fehér és vörös saszla, zalagyöngye és kékfrankos terem a forráskúti tőkéken. A szüreti mulatságon a népviseletbe öltözött fikuszosok, vagyis az ifjúsági egyesület tagjai szüretelték Molnár Mihály kékfrankosát. A szüretelőket és a vendégeket 23 lovas kocsival vitték a szőlőbe. Egymást követő két évben is tarolt a fagy az ültetvényeken. Ha az időjárás kedvez, akkor 100-120 mázsát ad egy hektár. Most azonban jó, ha tizet le tudtak szedni. Akadt olyan gazda is, akinek csak egy kilónyi szőlője volt egy hektáron. A borversenyen Szögi János 2002-es kékfrankosa és Sándor Alajos 200l-es kövidinkája lett aranyérmes. A 69 éves Szögi János családi vállalkozásban öt hektáron foglalkozik szőlővel. Nyolcvan százalékban kövidinkát telepített, de emellett van még kékfrankosa és rizlingszilvánija is. - Mind a mai napig abban a hordóban tartom a bort, amit a dédapámtól örököltem. A közel 700 literes hordót még az 1800-as évek végén készítette egy kádár - mesélte a bácsi. Legnagyobb hordója 38 hektós, vagyis 3 ezer 860 liternyi bor fér az 1906-ban gyártott edénybe. A tavalyi év neki is teljes ráfizetés volt. A fagy szinte mindent elvitt. Mindössze tíz mázsát szüreteltek le hektáronként. - Szőlőt nem adunk el, csak bort. Amit pedig nem vesznek meg, azt megisszuk - mondta nevetve Szögi János. A falu fiatal polgármestere, a 31 esztendős Fodor Imre szerint a farsangi tuskóhúzás és az aratóünnepség mellett a szüreti mulatság is érdemes arra, hogy újból felelevenítsék. A település első embere a kékfrankost szereti. Azért ezt fogyasztom, mert hoszszú életű akarok lenni. Meg nyugtat is, persze, ha hagyják inni! - tette hozzá tréfásan. K.T. Holnap átadják az állatmenhelyet Az állatok világnapján, holnap átadják Szeged első állatmenhelyét. A dorozsmai telepnek egyelőre még csak a felét veheti birtokba a Tappancs Alapítvány, az ezer négyzetméternyi területen azonban így is 25-30 kutyát tudnak elhelyezni. Holnap kezdi meg hivatalosan működését az első szegedi állatmenhely. A Tappancstanyán az első évben 25-30 kutyát tudnak elhelyezni, ugyanis csak a terület felét kapta most meg az alapítvány. Farkas Gabriella, a Tappancs képviselője elmondta, az elmúlt hetekben komoly munkák folytak a tanyán. Kitakarították és kifestették a kenneleket, a betont felületkezelővel kenték át, új kaput nyitottak és kerítést építettek, hogy elkerítsék a tanya még birtokba nem vett részét a teleptől. Jövő nyáron az alapítvány megkapja a kőépületeket, valamint az egész területet, így további nyolc kennelt tudnak beállítani, valamint kialakíthatnak orvosi rendelőt, egy nagyobb raktárat és a gyermekeknek egy foglalkoztatótermet. Tervezik, hogy néhány macskának is biztosítanak férőhelyet, az első időben azonban csak kutyákat tudnak fogadni. Bár a menhely hivatalosan csak pénteken nyílik meg, 12 kutyát azonban máris elvittek a telepről. Az alapítvány képviselői remélik, továbbra is az örökbefogadók lesznek többségben, új kutyákat ugyanis csak korlátozott számban tudnak fogadni. Szombaton egyébként nyílt napot tartanak Dorozsmán, a Sia-dűlő 20. szám alatti Tappancstanyán, ahova minden állatbarátot szeretettel várnak. Ugyanezen a napon Szegeden, a Dugonics téren egy ugrálógépet állítanak fel, amelynek teljes napi bevételét a menhely üzemeltetésére használják fel. T.K. Harangozó Attilát nevezték ki október l-jétől hat évre a Szegedi Városi Bíróság elnökének. Az új elnök korábban a Csongrád Megyei Bíróságon dolgozott, büntetőügyekben ítélkezett. Hat éven át vezette a Szegedi Városi Bíróságot elnökként Lichtenstein József. Kinevezése 2003. szeptember 30-ig szólt, ezért nemrégiben pályázatot írtak ki a városi elnöki poszt betöltésére. Két bíró adta be pályázatát - az eddigi elnök mellett Harangozó Attila pályázott. A megyei bíróság bírói tanácsa is véleményezte a pályázatokat, akkor Harangozó Attila élvezett nagyobb támogatottságot, s végül őt nevezte ki hat évre, 2009. szeptember 30-ig a Szegedi V árosi Bíróság elnökévé Czene Klára, a megyei bíróság elnöke. A fiatal bíró az ország egyik legnagyobb városi bíróságát irányítja, ahol jelenleg 40 bíró, 14 bírósági titkár, 80 köztisztviselő és iratkezelő, valamint 11 fizikai foglalkoztatott dolgozik. Harangozó Attila 1972-ben született Szegeden. A József Attila Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1996-ban, majd egy évig ügyvédjelöltként dolgozott, s ezt követően került a Szegedi Városi Bíróságra. Az ítélkezési munkát a Váci Városi Bíróságon kezdte meg, majd 2001 -tői a Szegedi Városi Bíróság biintetőbírája lett, elsősorban gazdasági, erőszakos és vagyon elleni bűncselekményeket tárgyalt. Az általa vezetett bírói tanács hozott első fokú ítéletet a rúzsai postarablók ügyében is. Harangozó Attila 2003. július l-jétől a Csongrád Megyei Bíróságon dolgozott, ahol életellenes ügyekben ítélkezett. A szegedi bíróság új elnöke - aki nős, két gyermek édesapja - oktat is: a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének előadója. - Jól működő bíróságot örököltem, de két fontos feladatot mielőbb meg kell oldanunk fogalmazott Harangozó Attila első elnöki hivatali munkanapján. - Az egyik a táblabíróságok létrehozásából adódik. Az új bírósági fórum felállítása több bíró munkahely-változtatásával is járt, megyei bírók kerültek a táblára, helyüket a korábban városi bíróságon ítélkező bírák foglalták el. így most gondoskodni kell arról, hogy a tapasztalt bírók utódaként olyan rátermett ítélkezők dolgozzanak a városi bíróságon, akik garanciát jelentenek arra, hogy a későbbiekben sem húzódjanak el az ügyek, s továbbra is megalapozott ítéletek születhessenek. A másik nagy feladat pedig - tette hozzá Harangozó Attila - a nemrégiben hatályossá vált büntetőeljárási törvényből adódik. - Az új törvény bevezette a nyomozási bírók intézményét. Ok döntenek például az előzetes letartóztatásról, a titkos információgyűjtésről, s a nyomozás során felmerülő panaszok esetében is a nyomozási bírók mondják ki a végső szót. E területen - akárcsak az ország más bíróságain - mi sem rendelkezünk teljes körű tapasztalatokkal, de arra törekszünk, hogy minél hatékonyabban működjön a nyomozási bírói rendszer. Ennek érdekében nyomozási bírói csoport felállítását fogom kezdeményezni - mondta Harangozó Attila. BÁTYI ZOLTÁN Harangozó Attila legfontosabb feladatai között tartja számon a nyomozási bírói csoport felállítását. Fotó: Miskolczi Róbert MIHO IKADO fi QQOSMH 4.490,SEVEN EAST 7.990,-