Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-02 / 230. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. OKTÓBER 2. • A ZENE VILÁGNAPJA" 7 Díjeső hullt Olaszországban Tarolt a szegedi MuSix énekegyüttes Arezzóban A hangok világa Mi is a zene? Művészet. Daliam, ritmus, hangok harmóniává fonódósa. A zenével mindennap találkozik az ember. Már kora reggel ki csorgó, ki pityegő órára ébred vagy a rádió zenéjére. És aztán az egész napunkat végigkíséri a ritmus és a dallamok összhangja: a város forgataga, az autók zaja, a tömegközlekedési járművökön különböző dallamokat játszó telefonok csörgése... Munka után este fáradtan rádiót hallgatunk, tévét nézünk vagy éppen a kiskertben a szabad levegőn hallgatjuk a csöndet, a tücsök ciripelését. A hét végén meg aki teheti, koncertre, színházba megy, zenés darabot, musicalt, operát élvez. Szombat este fiatalok csapatai árasztják el a szórakozóhelyeket, és már-már a hallásra is káros hangerejű, dübörgő diszkózenére ritmusoson táncolnak. Vasárnap reggel a templomi harangok a mise kezdetét jelzik. A gyülekezet hallgatja az orgonaszót, az emberek együtt énekelnek. És hétfőn elkezdődik egy újabb hét. De ha megállunk egy pillanatra ebben a rohanó világban, rájövünk arra, hogy a család, a sok munka, a kötelesség és még sok egyéb mellett mennyire fontos szerepet játszik a hangok világa. A felsorolt példák apró cseppek a zene végtelen tengeréből. Mindegyik más. Különböznek a ritmusban, a hangerőben, a dallamban. De mindezt és mindent összeköt - a zene. A világhírű hegedűművész és karmester, Yehudi Menuhin kezdeményezésére 1975-ben az UNESCO elfogadta a javaslatot, miszerint minden év október 1 -jén ünnepeljük a zene világnapját. A célkitűzést is ő fogalmazta meg: .Azt szeretném, hogy ez a nap ne csak a hivatalos programban szereplő koncertek, hanem a spontán, utcai örömzene révén is emlékezetes maradjon. Ebben a közös muzsikálásban énekeseknek, kórusoknak, amatőr együtteseknek és dzsesszmuzsikusoknak is részt kell venni." A zene világnapján szinte minden koncertteremben, templomban és színházban hangversenyt rendeztek. BALÁZS EDIT Koncert az énekórán Báder Béla: Ezt tanultuk, máshoz nem nagyon értünk Rajkótól a színházig - klarinéttal A MuSix énekegyüttes meghódította Olaszországot. Arezzóban, a világ egyik legrangosabb kórusfesztiválján hatalmas sikert aratott nemrégiben a szegedi kötődésű fiatalokból álló MuSix énekegyüttes, amely ma este 7 órától Kováts Péter orgonaestjén hallható a rókusi templomban. A Rókusi orgonaesték címmel immár hagyománynyá vált őszi koncertsorozatban lép fel a 2001 decemberében alakult MuSix énekegyüttes, amely szeptember elején nagy nemzetközi sikert aratott Olaszországban. - A MuSix szegedi kötődésű, hiszen mind a hat tagja itt tanult. Bár ma már valamennyien Budapesten folytatjuk tanulmányainkat vagy ott dolgozunk, az együttes alapításának ötlete is Szegedről származik - mondja a Zeneakadémia karvezetés és zeneszerzés szakán tanuló Cser Adám, a kórus művészeti vezetője. Az együttes neve is elárulja: hatan alkotják a csapatot. A művészeti vezető és bátyja, Cser Krisztián mellett Lénárd Katalin, Kovács Beáta, Apró Veronika és Megyesi Zoltán énekel a MuSixben, amely két nemzetközi versenyen is sikerrel szerepelt. Tavaly szeptemberben Hollandiában, a Monster-2002 elnevezésű, kamarakórusok számára szervezett versenyen egyházi és világi kategóriában is megszerezte a második helyezést. Az énekkarok talán legrangosabb seregszemléjének számít az idén 51. alkalommal megrendezett arezzói nemzetközi kórusverseny, ahol a világ minden tájáról érkezett népes mezőnyben Cser Adámék több kategóriában is elindultak. A reneszánsz és a korai vokális polifónia kategóriában is sikerült győzniük, a gregorián műveket éneklő kórusok csoportjában pedig úgy hozták el a második díjat, hogy a szigorú zsűri nem adta ki az elsőt. A kortárs zenei versenyben, ahol a zeneszerzők viadalának győztes darabját kellett előadni, ugyancsak másodikak lettek. A ma esti ingyenes koncerten a MuSix angol középkori és reneszánsz egyházi motettákat énekel, valamint Philippe de Monté halálának 400. évfordulójára emlékezve hatszólamú miséjéből adnak elő három tételt. H. ZS. A cukrászatról mondott le a muzsikáért a fiatal kürtművész Az év zenésze: Szabó László Ötszáz gyermek hallgatta a zeneiskola növendékeinek koncertjét a tarjáni két tannyelvűben. Fotó: Schmidt Andrea Rendhagyó énekórát tartottak tegnap Szegeden a Tarjáni Ma gyar-Német Két Tannyelvű Általános Iskola és Művészeti Alapiskolában. A zenei világnap alkalmából a Király-König Péter Zeneiskola gyermek vonós zenekara adott koncerA Szegedről indult, 40 évvel ezelőtt elhunyt világhírű karmesterre, Fricsay Ferencre emlékezve ma 18 órakor díszhangversenyt rendeznek az SZTE Zeneművészeti Főiskolai Karának koncerttermében. A műsorban Mendelssohn Hebridák nyitányát a Vántus István Szimfonikus Zenekar játssza Somorjai Péter vezényletével. Kodály II. vonósnégyesét a Fricsay vonósnégyes adja elő, Beetet az iskola aulájában. A hangversenyt ötszázan hallgatták; az iskola minden tanulójának ének volt a negyedik órája. A két szegedi iskola között egyébként évek óta szoros az együttműködés, hasonló koncerteket minden évben rendeznek. thoven V. szimfóniáját a Vántus István Szimfonikus Zenekar szólaltatja meg a Berlinben élő Fricsay-unoka, Ferenc von Szita-Fricsay dirigálásával. A kar hangversenyterme felveszi a világszerte ismert karmester nevét, avatóbeszédet mond Kerek Ferenc főigazgató. Fricsay Ferenc bronz mellszobrát - amit ajándékba kapott az intézmény - leánya, Dobayné Fricsay Márta avatja fel. Báder Béla szerencsésnek mondja magát, hogy egyáltalán dolgozhat. A 35 éve muzsikáló zenekarvezetővel, klarinétművésszel a pályáról és a cigányzenészek helyzetéről beszélgettünk. - Pályámat a világhírű Rajkó zenekarban kezdtem - kezdett mesélni a szegedi Báder Béla, aki éppen 35 esztendeje muzsikál. A klarinétművész és zenekarvezető szerencséjének és ügyességének köszönheti, hogy elindult a zenei pályán. A Heves megyei Sarudon született zenész ugyanis kisdiákként részt vett Egerben egy fesztiválon, az úttörők kulturális seregszemléjén. Az akkor tizenéves diák egy tánccsoportot kísért, amikor felfigyeltek rá, s azt javasolták neki, jelentkezzen a Rajkó zenekarba. - Tizenhárom éves voltam, amikor felvettek. Budapestre keFricsay emlékére rültem, bentlakásos tanuló lettem. Rengeteget tanultunk, bejártuk a világot. Nyolc évig játszottam a Rajkóban, ott ismertem meg a szegedi származású feleségemet. így kerültem Szegedre 1968-ban - folytatta a klarinétművész. Szegeden a legjobb helyeken szórakoztatta vendégeket: többek között a Hungáriában, a Hágiban, a Tisza Szállóban, a Szeged étteremben, a Royalban. Báder Béla szomorúan tapasztalta, hogy a vendéglátóhelyeken már nincs igény a minőségi élőzenére. - Az étteremtulajdonosok biztosra mennek: csak rendezvényekre szerződtetnek muzsikusokat, egyébként nem éri meg nekik. A régi zenészek mind szabadúszóvá váltak, nehéz a megélhetés. Tudja, ezt tanultuk, máshoz nem nagyon értünk. Régen a jobb helyeken szóba sem jöhettek azok, akiknek nem A kategóriás minősítésük volt. Most a kapcsolatokon múlik, hogy munkához jut-e muzsikus. Manapság magunkat kell menedzselnünk, ami egyre nehezebb feladat. Néhányan szerencsések vagyunk, hogy dolgozhatunk magyarázta Báder, aki az elmondottak ellenére nem panaszkodik, hiszen öt éve a Szegedi Nemzeti Színházban irányít egy négytagú zenekart. A zenekarvezetőnek egyébként ebben az esetben is szerencséje volt, hiszen egyik alkalommal hallották játszani, s megkérdezték tőle, lenne-e kedve színházban muzsikálni. Volt neki. A kis együttes közreműködik az Üvegcipőben, az Indul a bakterházban, valamint a Mesél a bécsi erdőben. - Annak idején olyan képzést kaptam, amellyel a színházban is megállom a helyem - tette hozzá Báder Béla. ARANYT. JÁNOS Báder Béla klarinétművész: Olyan képzést kaptam, amelylyel a színházban is megállom a helyem. Fotó: Miskolczi Róbert A zene világnapján duplán ünnepeltek tegnap a szegedi szimfonikusok. Pászti Ágnes kulturális tanácsnok átadta Az év zenésze díjat Szabó László kürtművésznek, aki az előző évi kitüntetettel, az oboista Steiler Tamással eljátszotta a brácsás Szász Mihály nekik komponált friss szerzeményét. - Az év zenésze díjat a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagjai minden évadban titkos szavazással ítélik oda, majd a zene világnapján adják át. Ritkán fordul elő, hogy valakit már az első szezon után kitüntetnek vele. Hogyan fogadta az elismerést7 - Nagyon örültem neki, teljesen váratlanul ért, hiszen csak tavaly ősz óta vagyok teljes jogú tagja az együttesnek. Az idősebb kollégák ehsmerése mindennél többet jelent. - Kiből lesz jó kürtös l - A tehetség mellett sokat számít a gyakorlás, a hangszer szeretete. Fontos az is, hogy milyen tanárok indítják el a muzsikust a pályán. Makón születtem, az ottani Széchenyi általános iskolába jártam, amikor harmadikos koromban Csikota Józsefék hangszerbemutatót rendeztek a diákoknak. Annyira megtetszett a kürt, amit mostani zenekari kollégám, Pintér Attila trombitaművész szólaltatott meg, hogy a következő tanévben már nála tanultam. Szerettem volna cukrász vagy szakács is lenni, de nyolcadikban - hosszú vívódás után A tavalyi és az idei kitüntetett, Steiler Tamás és Szabó László a tegnapi házi bemutatón. mégis inkább a zenei pálya mellett döntöttem. A békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában eltöltött öt év után a szegedi főiskolára kerültem, ahol Szilágyi István lett a mesterem. - Hogyan került a szimfonikusokhoz : - Rendszeresen jártam országos megmérettetésekre, harmadévesen megnyertem a debreceni kürtversenyt. A következő évben, amikor átvettek az egyetemi tagozatra, harmadik lettem azon a Philip Farkas-emlékversenyen, amelyen eddig egyetlen vidéki főiskola növendékének sem sikerült dobogós helyezést elérnie. Ezeknek a sikereknek is köszönhetem, hogy többször hívtak kisegíteni, és így megismertek a zenekarban. Végül próbajáték után fel is vettek, ami nagy szerencse, mert óriási a „túltermelés" a jó muzsikusokból is. Ma már kevés friss diplomás tud profi együttesnél állást találni. - Mi volt az eddigi legszebb élménye a szimfonikusokkal? - Rengeteg akadt, csodálatos volt például, amikor a spanyolországi Bilbaóban A walkürt játszottuk. Nagy hatással volt rám a Wagner-zenedráma, azóta már más műveit is játszottam kisegítőként az Operaházban. - Hogyan tervezi a pályáját 7 - Szeretnék biztos családi hátteret kialakítani, nemzetközi versenyeken is igyekszem megméretni magam. Később talán próbajátékra jelentkezem valamelyik nagy zenekarhoz. HOLLÓSI ZSOLT