Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-11 / 238. szám

NAPI MELLÉKLETEK •••••••i •hmmnmmmmmmnm^ SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. OKTÓBER 11. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek hmmmmmihi WWW.DELMAGYAR.HU HUSZONÖT EV ALATT TETT UTAZASAI KÖZBEN HARMINCSZOR KERÜLHETTE VOLNA MEG A FÖLDET vw y O J a lett pápa II. János Pál Utazó és reformer pápaként vonult be a köztudatba II. János Pál, akit éppen negyedszázada, 1978. október 16-án választottak a katolikus egyház fejévé. Eddigi 102 hivatalos látogatása alkalmával összesen 201 államba jutott el, hogy híveivel személyesen találkozzon. A szinte az egész világra kiterjedő misszió azonban most valószínűleg véget ért. Sajtóhírek szerint maga az egyházfő is úgy véli, a múlt hónapban Szlovákiában tett látogatása volt az utolsó utazása. Az idén 83 éves lengyel származású II. János Pál gyermekkorát - amikor még Karol Józef Wojtylaként ismerték - tragédiák sorozata kísérte. Édesanyja 1929-ben halt meg, három év múlva bátyját ragadta el egy járvány. A későbbi egyházfő maga is közel járt a halálhoz: előbb egy autó, majd 1944-ben egy teherautó ütötte el, s a balesetek nyomait mind a mai napig magán viseli. A fiatalkori megrázkódtatások meditálásra ösztökélték, elsősorban a szenvedés jelentőségéről elmélkedett. Apja egymaga nevelte, s ő akarta úgy, hogy fiából pap legyen. Karol a híres Jagelló Egyetemen irodalmat és filozófiát tanult. Verseket is írt, és csatlakozott egy amatőr színjátszó csoporthoz. Lengyelország német megszállása után elkerülte a deportálást és a bebörtönzést, viszont kőtörőként dolgozott egy bányában. 1941 februárjában édesapját is elveszítette. Még a háború alatt egy illegális szemináriumba kezdett járni, és feliratkozott az egyetem teológiai kurzusaira. A tanulás mellett 1944 augusztusáig egy vegyipari üzemben dolgozott. Krakkóban szentelték pappá 1946-ban. Ezután is folytatta tanulmányait - két diplomát, filozófiai és teológiai doktorátust szerzett -, illetve a krakkói Szent Flórián-templom káplánjaként szolgált. 1958-ban léptették elő Krakkó segédpüspökévé, 1962-ben ugyanitt az érseket helyettesítette, és ebben az évben lépett fel határozottan az egyház reformjáért is. 58 évesen lett pápa A kommunista kormányzat számára is elfogadható nézeteket valló, a konzervatív főpapoknál sokkal „hajlékonyabb" Wojtylát 1967-ben nevezte ki VI. Pál pápa kardinálissá. Ám a kommunisták által várt hajlékonyság épphogy nem a fennálló rendszert segítette: Wojtyla kinevezése után segítséget nyújtott a földalatti szervezetek munkájához, a helyszínre küldve papjait. Számos templom építésére adott engedélyt, és több ifjúsági csoportot is megvédett a rendszer támadásaitól. 1976-ban VI. Pál pápa előtt vezetett lelkigyakorlatokat a lengyel főpap, aki egyre több helyen tartott előadást a nagyvilágban, mégsem gondolta volna senki sem, hogy a kardinálist 1978-ban római pápává választják. Wojtyla neve hét eredménytelen választási forII. János Pál pápa számtalan alkalommal intette békére a föld népeit. FOTÓ: MTI/AP/MASSIMO SAMBUCETTI duló után merült fel, ekkor viszont - október 16-án - megkapta a szükséges támogatást a pápaválasztó bíborosoktól. A krakkói főpap elődjének nevét felvéve, a pápai trónon 34 napig ülő I. János Pál emlékét őrizve vette fel a II. János Pál nevet. Karol Wojtyla 1523 óta, vagyis 455 év után az első nem olasz származású pápa, aki egyúttal 58 évesen 132 esztendeje a legfiatalabb katolikus egyházfőnek számított. A főpásztor mindig is erkölcsi kötelességének és apostoli missziójának tartotta, hogy megkísérelje a világ újraevangelizációját, s hogy a földön mindenütt személyesen hirdesse egymilliárd hívének és a sok milliárd más hitűnek az örömhírt. Szertarás a reptéren Nem ő volt az első modern kori pápa, aki szakított azzal az évezredes gyakorlattal, hogy hívei csak akkor láthatták, ha elzarándokoltak hozzá Rómába. VI. Pál volt ugyanis az első, aki 1964-ben felkereste a Szentföldet. A legtöbb országba azonban kétségtelenül II. János Pál jutott el, akit ezért joggal emlegetnek utazó pápaként. Amikor megérkezett valahová, sajátos szokást A II JÁNOS PAL PAPA ALTAL FELKERESETT ORSZÁGOK (1978- 2003) AZ UTAZÓ PAPA II. János Pál pápaságának huszonöt éve alatt 102 alkalommal indult hivatalos útra, és összesen 201 országot keresett fel. Eközben 1 millió 246 ezer 452 kilométert utazott. Ez körülbelül akkora távolság, mintha harmincszor megkerülte volna bolygónkat, vagy háromszor megtette volna a Föld és a Hold közötti utat. Ezzel nagyobb területet járt be, mint összes elődje együttvéve a kereszténység két évezrede alatt. kialakítva, megcsókolta a földet, amelyre a repülőgépből kiszállva lépett. A pápai államból, Vatikánból az első külföldi útja Közép-Amerikába - a Dominikai Köztársaságba, Mexikóba és a Bahama-szigetekre - vezetett. Ezzel az egyetlen úttal 23 ezer 710 kilométert tett meg. Európában először Lengyelországba jutott el 1979 júniusában. Hazájában, amely akkor hivatalosan ateista állam volt, hatalmas éljenző tömegek várták a katolikus egyházfőt, ami zavarba hozta a kommunista kormányzatot. A pápa ráadásul emlékeztette „vendéglátóit", de különösen honfitársait, hogy tartsák szem előtt az emberi jogok érvényesülését. A béke követe Eddig csupán két jelentősebb országba nem sikerült eljutnia: Oroszországba és Kínába. Az előbbiben a katolicizmus erőszakosnak mondott terjeszkedése vált ki ellenérzéseket, a másodikban pedig a Vatikán befolyásának csökkentésére létrehoztak egy Rómának nem engedelmeskedő „hazafias" katolikus egyházat. Eljutott viszont a Szentföldre, ahol 2000 márciusában a pápák közül elsőként lépett be egy zsinagógába és egy mecsetbe. II. János Pál beszédei és tettei arra utalnak, hogy igyekszik kibékíteni egymással a muzulmánokat és keresztényeket, s a zsidókkal való viszony javítására törekszik. A szentatya azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy ugyanebben az évben bocsánatot kért a katolikus egyház eddigi bűneiért, egyebek mellett az inkvizíció, a keresztes hadjáratok és az egyház zsidóellenes cselekedeteiért. A pápa aktívan kiáll az emberi jogok mellett: több diktátort is elítélt és látogatásai alkalmával bátorította az ellenzéket, így például a lengyel Szolidaritás mozgalmát. II. János Pált egy ok miatt bírálják különösen a világban: az egyébként reformernek tekinthető egyházfő rendkívül konzervatív nézeteket vall a születésszabályozásról és az eutanáziáról. Elítéli az abortuszt és nehezen hajlik a kompromiszszumra a nők pappá szentelése ügyében. Hazánkban kétszer járt II. János Pál. 1991. augusztus 16. és 20. között Budapestet, Esztergomot, Pécset, Máriapócsot, Nyíregyházát, Debrecent és Szombathelyet kereste fel, míg 1996. szeptember 6-án és 7-én a fővároson kívül Pannonhalmára és Győrbe látogatott el. Az utódlás kérdése A csaknem világméretű misszió, úgy tűnik, a múlt hónapban tett szlovákiai látogatással véget ért. Lapértesülések szerint a pápa bizalmasainak nemrég kijelentette: annyira legyengült, hogy már nem utazik többé. A fiatal korában a futballt, a síelést, a hegymászást és a kajakozást is kipróbáló pápa egészsége azután kezdett el romlani, hogy az 1981-ben ellene elkövetett merényletben három pisztolygolyó fúródott a testébe. Uralkodása során több műtéten is átesett, de gyengeségének jeleit elsősorban hajlott korával, Parkinson-kórjával és térdízületi bántalmaival magyarázzák. A pápa gyakorlatilag képtelen önállóan helyet változtatni, ezért nyilvános szereplésein guruló trónuson jelenik meg. Beszédkészségének az utóbbi hónapokban tapasztalt romlása miatt környezetében attól tartanak, hogy hamarosan csak puszta jelenlétével, némán tud majd asszisztálni a szertartásokon. Egészségéről egyházi vezetők is többször nyilatkoztak. Nemrég például Christoph Schönborn osztrák bíboros mondta ki, amitől sokan tartanak. Az ORF közszolgálati televíziónak szó szerint így fogalmazott: ,A teljes világnyilvánosság egy beteg pápát lát, aki mozgásában korlátozott, aki haldoklik nem tudom, mennyire súlyos az állapota -, életének utolsó napjai, hónapjai felé halad." Schönborn szóvivője ugyanakkor rögtön módosított, mivel szerinte az előbbi mondatot „filozófiai oldaláról kell nézni". Az osztrák bíborost egyébként esélyesnek tartják az egyházfői poszt megszerzésére. A sajtóban több cikk is megjelent II. János Pál utódlásáról, amióta az egyházfő szeptember 28-án 31 új, pápaválasztásra is jogosult tagot - köztük Erdő Péter esztergom-budapesti érseket - nevezett ki a bíborosok testületébe. A Corriere della Sera című olasz napilap EnnioAntonelli firenzei püspököt tartja „pápaképesnek", a La Repubblica pedig Jean-Louis Taurannak, a Vatikán francia születésű „külügyminiszterének" bíborosi kinevezését tekinti jelzésértékűnek: a lap szerint ez a kúriában várható változások előszelét jelentheti. HEGEDŰS SZABOLCS