Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-11 / 238. szám

Szombat, 2003. október 11. SZIESZTA II. A FILMVÁSZONRÓL A POLITIKÁBA Ronald Reagan Nem Ami az első, aki a show-business porondjárói a politika mezejére kirándult át több-kevesebb sikerrel. A leghíresebb közülük Ronald Reagan, aki amerikai elnök lett évtizedes fiimszínészkarrier után. Joseph Estrada Fülöp-szigeteki filmszínész szappanoperák sikeres sztárszereplései után először polgármester, később pedig államelnök lett, ám korrupciós vádakkal hamar kiebrudalták a politika porondjáról. Állítólag letaglózta az amerikai politika szereplőit, amikor Jesse (The Body) Véntura birkózó 1998-ban Minnesota kormányzója lett, ám 2002-ben már nem tudta megismételni ezt a teljesítményt. Sonny Bono Sonny Bono színész és popénekes 1994 és 1998 között az amerikai képviselőház tagja lehetett, előtte pedig a kaliforniai Palm Springs polgármestereként szerezhetett politikai tapasztalatokat. A gyermekszínészként világhírűvé vált Shirley Temple sikertelenül kísérelte meg 1967-ben, hogy az amerikai kongresszus tagja legyen, később azonban nagyköveti poszttal vigasztalódhatott. Kevesen tudják, hogy Clint Eastwood 1996-ban két évig egy kaliforniai parti városka, Carmel polgármestere is volt. Akcióhős szenátori szerepben Arnold Schwarzenegger ugyan elnök nem lehet, hiszen nem az USA-ban született, de Kalifornia utolsó akcióhőseként néhány napja már elfoglalta a szenátori bársonyszéket. „A mi hibánk, jobb szerepeket kellett volna adnunk neki" így kommentálta egy jeles rendező, amikor Ronald Reagant Kalifornia kormányzójává választották. Az Egyesült Államokban néhány színész nemcsak a filmvásznon, hanem a valóságban is akcióhőssé válhatott. A nem túl tehetséges John Wilkes Booth a washingtoni Ford Színház páholyában lőtte agyon Abraham Lincoln elnököt 1865-ben, míg a derék Ronald középszerű westernek „sztárjából" szökkent elő Mr. Presidentté. Herkules New Yorkban A fiatal osztrák izomkoloszszus 1968-ban érkezett a tengerentúlra, hogy magával sodorja az amerikai álom. Arnold Schwarzenegger a Wisconsin Egyetemen közgazdaságtanból és üzleti tudományokból szerzett diplomát, amelyet azonnal kamatoztatott is, csomagküldő cége testépítő gépeket értékesített, s hamarosan az ingatlanpiacon is megjelent befektetéseivel. Huszonkét esztendősen már megkereste az első milliócskáját. Most már akár Hollywoodot is megcélozhatta. A producereket elkápráztatták izomkötegei, bár kimondhatatlan neve és elképesztő akcentusa nagy hátrányt jelentett, ezért aztán át is keresztelték Arnold Strongra (Erős Arnold), ráadásul az első filmjében szinkronizálták. Mindjárt főszereplőként állt a kamerák elé 1970-ben a habkönnyű mítoszparódiában, s Herkulesként csetlett-botlott New Yorkban. Az elkövetkező években pedig testépítőket domborított különböző tucattákolmányokban, elnyerte a Golden Globe legjobb új színész díját, ám kevesen figyeltek fel rá. A híres Oliver Stone Schwarzenegger a győzelmi beszéd hevében. volt az egyik forgatókönyvírója a Conan, a barbár című fantasynek, amelyben címszereplőként az acélos Arnie trancsírozta fel bősz ellenségeit. A sztori sikere máris a legnagyobb sztárok közé repítette 1982-ben, s hamarosan a legvéresebb akciófilmek hőseként tarolt az álomgyár piacán. Reggeliért fekvőtámasz Arnold 1947. július 30-án született Grazban, gyermekkorát egy kis alpesi faluban töltötte, példátlan szegénységben. Apja, Gustav Schwarzenegger gondosan igyekezett eltitkolni fiai elől, hogy valaha a náci párt tagja volt. A hadseregben szolgált, majd rendőrként töltekezett fel a szigorral. Spártai módszerekkel nevelte gyermekeit, akiknek minden reggel hatkor már talpon kellett lenniük, hogy lenyomják az előírt adagjukat fekvőtámaszból, felülésből, guggolásból. Ha teljesítették a kiszabott penzumot, akkor reggelit is kaptak. Csak vasárnap estére jutott az edzett srácoknak némi szabadidő, kimenő, szabadon kószálhattak, még mozijegyet is vehettek, ha éppen telt rá. Az apuka mindössze azt követelte meg, hogy részletes, többoldalas beszámolót készítsenek kiruccanásaikról. Jutalmul jó magaviseletükért már 1962-ben vásárolt a családnak egy frizsidert, s nemsokára a telefonvonalat is bevezették lakásukba. A fantáziátlan Gustav focistát akart faragni Arnoldból, ám a kamasz inkább súlyokat emelgetett a pincében. A meggyőzött szülők végül felkarolták fiuk testépítő-karrierjét. A Mr. Junior Europe Body Building címet 1965-ben nyerte el, s két esztendővel később már Mr. Universe-ként tetszeleghetett, s még négy alF0TÓ: MTI/AP/STEPHEN SAVOIA kalommal állhatott a dobogó tetejére, s később hétszer Mr. Olympiaként is viríthatott. Tizenöt esztendőn keresztül a világ legjobb testépítőjeként tartották számon. így aztán otthagyhatta a jövedelmező kőművesszakmát is. Édesapja múltja régóta foglalkoztatta, s 1990-ben végre fényt derített a sötét igazságra. Az utóbbi azért is kellemeüen a Terminátornak, mert az Acélizom című 1977-es film forgatásán készült interjúját megszerezte az ABC tévétársaság. S az akkor még az ismeretlenség homályába burkolódzó színész így nyilatkozott: „Csodálom Hitlert, mert önerejéből lett senkiből hatalmas ember. Csodálom őt szónoki képességeiért is, s azért, hogy ezzel mit tudott elérni." A képet jócskán árnyalja, hogy a náci bűnösök felkutatásával foglalkozó Wiesenthal-központ kiállt az akcióhős mellett, s szerintük gyűlöli á náci ideológiát, sosem tett antiszemita kijelentéseket, ellenben dollármilliókkal támogatja a zsidó szervezet munkáját. Sötét foltocskák avagy a szex mindenható Amióta kiderült, hogy Schwarzenegger indul a kaliforniai kormányzóválasztáson, ellenfelei nem voltak restek. Egyesek tojásdobáló versenyt gyakoroltak rajta, mások előástak minden olyan történetet életéből, amelyek rossz fényt vetnek a kedélyes izompacsirtára. Nem volt túl nehéz dolguk... Sokan állítják, hogy a testépítéshez felhasznált anabolikus szerek már alaposan kikezdték az egészségét, amit a májelégtelenségek és a műtétek is jeleztek. Ráadásul ennek tulajdonítják azt is, hogy két gyermeke „lyukas szívvel" született. A sztár maga is elismerte, hogy a marihuánát és a hasist már kipróbálta, de a keményebb drogoktól óvakodott. A legnagyobb botrányt azonban a női nemmel szembeni viselkedése váltotta ki. Többen megvádolták azzal, hogy a feneküket tapogatta, igyekezett lehúzni a fürdőruhájukat, nyüt ajánlatokkal ostromolta őket. A csoportszexre is vevőnek bizonyult, egy testépítőszalonban néhány „jó fej" barátjával boldogítottak egy érzéki fekete lányt. A versenyek előtti böjtölést is ostobaságnak tartotta, nemegyszer a döntő előtt orálisan elégítette ki egy-egy lelkes hölgy, s a derék Arnie ilyenkor King Kongnak érezte magát saját vallomása szerint. Természetesen nem vetette meg az egyéjszakás kalandokat sem, az sem zavarta, ha partnere duci. Azóta persze már lehiggadt és hűséges családapa, megígérte, hogy kormányzóként bebizonyítja majd, hogy mennyire tiszteli a női nemet. Elismerte, hogy néha nem viselkedett túl illendően, bocsánatot kért mindenkitől a „pajkosságai" miatt. A konzervatív republikánusokat az háborítja fel, hogy támogatja az abortuszt és a melegek jogainak kiterjesztését, sőt a kézifegyverek ellenőrzését is szigorítaná, ami igazán mindennek a teteje. SZABÓ ZOLTÁN-HEGEDŰS PÉTER ANTI-NOBEL-DÍJAK Tanulmány a taxisok agyáról MTI PANORÁMA „A birkák különböző felületeken történő elhúzásához szükséges erők elemzése" - egyebek közt ennek a tudományos értekezésnek a szerzőgárdája kapott az idén anti-Nobel-díjat. Ezt az elismerést a Hihetetlen kutatások gyűjteménye (Annals of Improbable Research) című tudományos humormagazin kiadója, az amerikai Marc Ambrahams ítéli oda minden évben és jelenti be kitüntetettjei nevét a Harvard Egyetemen rendhagyó ceremónia keretében. Áz idén a „normális" Nobel-díjakkal egy időben örülhettek - vagy bosszankodhattak - a kitüntetettek anti-Nobeljeiknek. Egy japán kutatót azért ért az elismerés, mert megpróbálta megfejteni egy bronzszobor rejtélyét, nevezetesen, hogy miért utálnak a galambok rászállni. (Hogy mire jutott a galambtaszító képesség feltárásában, arra nem tértek ki a híradások.) Az idei gyógyszerészeti anti-Nobel-díjat azok a londoni kutatók kapták, akik úgy találták, hogy a londoni taxisok agya különbözik az átlagemberétől: megnagyobbodott a navigációs zónájuk. Az interdiszciplináris kutatás kategóriájában „A csirkék jobban szeretik a szép embereket" című tudományos munka szerzője kapta a kitüntetést. A pszichológiai díjat „A politikusok egyedülállóan egyszerű személyiségek" című tanulmányáért Philip Zimbardo amerikai egyetemi professzor vihette haza, aki amikor először hallott az antidíjról, sértőnek találta, ám most reméli, hogy kitüntetése révén nagyobb figyelmet kap munkássága. A közgazdasági anti-Nobel-díj Kari Schwarzleré lett, amiért egy egész országot akar kiadni, akár egy szobát. Az ország nem túl nagy, a 33 ezer lelkes Lichtensteinről van szó, de azért mégse kis falat egyszerre kiadni 450 szállodai és vendégházi szobáját. Lichtenstein bérleti díja 160 ezer dollár/nap. Schwárzler egyébként 1996 óta foglalkozik „komplett" bérbeadással, de eddig csak falvakat adott ki teljes egészükben - hat német és osztrák települést -, azokat viszont már vagy harmincszor. Lichtensteint elsősorban azoknak ajánlja, akik nagy esküvőt és lakodalmat szeretnének. A Földön kívüli élet esélye Az Ikrek csillagkép egy halvány csillaga áll jelenleg annak a listának az élén, ahol a szakemberek szerint a legnagyobb esély van a Földön kívüli élet jelenlétére. A 37 Gem jelzésű csillag 42 fényévnyire van Napunktól (ami kozmikus léptékkel mérve közelinek számít), s az eddig vizsgált csillagok közül a leginkább hasonló hozzá. Maggie Turnbull (University of Arizona) és kollégái 5000 olyan csillag közül választottak ki harminc ígéretes célpontot, amelyek 100 fényévnyi távolságon belül helyezkednek el. Ezek közül is a 37 Gem a legígéretesebb abból a szempontból, hogy az általunk ismert életet hordozó bolygói lehetnek: a Naphoz hasonlóan stabil, életének derekán járó csillag, amely csak árnyalatnyival melegebb és fényesebb központi csillagunknál - írja a New Scientist. A kutatás egy hosszú távú program része, amelynek keretében új generációs űrtávcsövekkel fedeznének fel a Földhöz hasonló bolygókat a Naprendszeren kívül. A NASA legkésőbb a következő évtizedben indítja Föld-típusú bolygókat kereső teleszkópját, míg az Európai Űrügynökség (ESA) egy több teleszkópból álló rendszert szeretne az űrbe telepíteni (Darwin-projekt). A Darwin-projekt egyik teleszkópja.