Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-09 / 236. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. OKTÓBER 9. "MEGYEI TÜKÖR« Kiskundorozsma határában is sok munkájuk akad a régészeknek. Fotó: Gyenes Kálmán Nem akarja elvenni a múzeumtól a ré­gészek bérét a megyei közgyűlés - jelentette ki az elnök. Azt szeretnék elérni, hogy a korábban tervezett, de el nem végzett fel­adatokra szánt munkabért az intézmény az igényeknek megfelelően használja föl. Szó sincs arról, hogy a megyei közgyűlés el­venne a Móra Ferenc Múzeum költségvetésé­ből - nyilatkozta Frank József elnök lapunk­nak, reagálva a szombati számunkban meg­jelent írásra. A cikk arról szólt, hogy az autó­pálya nyomvonalán elvégzendő régészeti fel­tárásra szerződést kötött a múzeum és a Nemzeti Autópálya Rt., s ezt a megállapo­dást megvizsgálja a közgyűlés két bizottsága is. A közgyűlésen élénk vita folyt arról, hogy az rt.-nek vagy az önkormányzatnak kell fi­zetnie a régészek bérét. Baláspiri Csaba, a polgári frakció vezetője azt mondta, a köz­gyűlésnek nem szabad visszavennie a múze­umtól a szakemberek alapbérét. - Azért voltam ingerült azon a közgyűlé­sen, mert amikor a múzeummal kötött szer­ződés ügyében tárgyaltunk a Nemzeti Autó­pálya Rt.-vei, ott azt mondták, a megyei ön­kormányzatnak semmi köze nincs ahhoz a szerződéshez, amelyet cégük a múzeummal kötött - mondta Frank József. - Aztán arról folyt a szó: igaz ugyan, hogy ebben a szerző­désben az szerepel, hogy az rt. kifizeti az el­végzett munkáért a bért és a járulékait, de azt szeretnék, hogy ezt a tételt inkább mi fizes­sük. Az sem volt világos, hogy mit jelent az: legföljebb tíz százalékot egyéb költségként el lehet még számolni. Épp e pontatlanság mi­att kellett a szerződés értelmezését megbe­szélni, félő ugyanis az, hogy egy esetleges vi­tás kérdés nyomán a megyei önkormányzat­nak jelentős összegeket kellene kifizetnie ké­sőbb. Mert igaz ugyan, hogy a szerződést a múzeum kötötte, a múzeum költségvetését, munkatervét azonban a megyei közgyűlés­nek kell jóváhagynia. És ha egy szerződés nyomán az intézménynek kötelezettségei lesznek, azt ugyanúgy a megyei önkormány­zaton hajtják be, mint ahogy az a szentesi kórház esetében történt. Az elnök azt mondta: minden intézmény költségvetésében a pontosan meghatározott feladathoz rendelik a forrást. A múzeum ere­deti költségvetésében nem szerepelt az autó­pálya nyomvonalán folyó ásatás mint fel­adat, emiatt módosítani kellett a költségve­tést. Az is nyilvánvaló az elnök szerint, hogy amíg nyolc órában, vagy ennél hosszabb munkaidőben az autópályánál ásnak a régé­szek, azt a feladatot, amelyet eredetileg e he­lyett terveztek, nem tudják elvégezni. Ezért úgy korrekt, hogy az erre szánt bért félrete­gyék. Ez elmaradt feladatok bérmegtakarítá­sa címén szerepel, a pénzt az intézményveze­tő a közgyűlés által meghatározott célokra fordíthatja. - Nem érdekel, hogy régebben ezt hogyan csinálták, és az sem, hogy más megyékben hogyan intézik. Mi a törvény szerint járunk el - fűzte hozzá, a más példákat említő kér­désre reagálva az elnök. B.A. NEM AKAR VITAT AZ IGAZGATONO A Móra Ferenc Múzeum igazgatónője kö­zölte lapunkkal, régész munkatársai az au­tópályánál folyó ásatásokon ugyanannyit keresnek, amennyi az országos átlag: napi 12 ezer 500 forint, ami a szakipari munkák árához viszonyítva nem biztos, hogy olyan mesés. Ezért tizenegy órát dolgoznak, har­mincöt fokos melegben is, fagyban is. A munkatempó feszített, mert határidőre kell elkészülni. Vörös Gabriella a szerződés körüli polémiáról szólva azt mondta, nem szeretne konfrontálódni a megyei közgyű­léssel, csupán dolgozni szeretne nyugod­tan, békességben. Ismét lesz Baka István­emlékverseny MUNKATÁRSUNKTÓL A Baka István Alapítvány és a szegedi Bartók Béla Művelődé­si Központ „Én itt vagyok" címmel idén ismét meghirdeti középiskolások és felnőttek számára az 1995 szeptemberé­ben elhunyt szegedi költőről elnevezett országos vers-, éne­keltvers- és prózamondó ver­senyt. A jelentkezőknek öt művet kell kiválasztaniuk és megta­nulniuk: két Baka-verset vagy -prózarészietet, egy általa mű­fordított verset vagy prózarész­ietet, valamint egy-egy művet a kortárs és az egyetemes magyar irodalomból. Az egyes produkci­ók előadási ideje maximum 6 perc lehet. A nevezési határidő: október 30. Jelentkezni lehet Dálnoky Zsókánál a Bartók Béla Műve­lődési Központban (6720, Sze­ged, Vörösmarty u. 3., telefon: 62/542-825). E-mailben: ba­ka@mail.tiszanet.hu. Baka Ist­ván művei és műfordításai el­érhetők az interneten is a http:// www.baka.szeged.hu cí­men. Az országos döntőt no­vember 15-én rendezik meg a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban. Megjelent Szecsődi Ferenc új Hubay-CD-je Egy világpremier Szegedről A nemzetközi hírű szegedi hegedűművész, Szecsődi Ferenc köz­reműködésével világpremierként jelent meg a Hungaroton Classic gondozásában az a Hubay-CD, amelyen többek között a kom­ponista hegedűre és zongorára írt cigányfantáziái, valamint a tíz részből álló Mosaique című darabja is szerepel. Az elmaradt feladatok miatti bérmegtakarítás a múzeumnál marad Ki fizeti a régészt? Kinél van jobb kezekben a kezelői jog ? Kétezer hektár erdő sorsa a kérdés Szecsődi Ferenc új lemezének borítója. A természetvédelmi hivatal kezdeményezi: vagyonjogi szempontból is kerüljenek a nemzeti parkok igazgatóságai kezelésébe egyébként is védett erdőterületek. Jelenleg a termé­szetvédelmi kezelő és a vagyon­jogi kezelő nem minden esetben azonos. Az APV Rt. várhatóan nem támogatja a javaslatot. Országos kezdeményezést tett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala - úgy érzékelve, hogy az erdőterületekkel nem mindig az erdőtörvény és a természetvédel­mi törvény szellemében gazdál­kodnak - bizonyos erdőterületek vagyonjogi kezelésének megvál­toztatására. - A tulajdonos ugyan az állam, s az is marad, ám a természetvé­delmi védettség és a vagyonjogi kezelés Magyarországon nem mindig esik egybe. Pedig erre ter­mészetvédelmi szempontból szükség lehet - mondja Iványo­si-Szabó András, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóhelyette­se. Példaképpen említi: az erdő­gazdaságok a hullámtéri erdők­ben, sok esetben nemesnyarat telepíttek, holott természetvé­delmileg a hazai nyarak s az egyéb, vízközeli viszonyokra jel­lemző fafajok telepítése lenne in­A Hungaroton Classic páratlan vállalkozásba fogott, amikor 1996-ban úgy döntött, hogy Szecsődi Ferenc hegedűművész és Kassai István zongoramű­vész közreműködésével világ­premierként megjelenteti a rendszerváltás előtt feketelis­tán szereplő világhírű hegedű­virtuóz, komponista és iskola­teremtő zenepedagógus, az 1937-ben elhunyt Hubay Jenő életművének összkiadását. Szecsődi Ferencék CD-soroza­ta 2008-ra, Hubay születésé­nek 150. évfordulójára fejező­dik be. A tervek szerint leg­alább 12 lemezből áll majd a teljes kollekció. Ez nemzetközi viszonylatban is kivételes vál­lalkozásnak számít, ezért a ze­nei szaksajtó kitüntető figyel­me kíséri a lemezek megjelené­sét. A szegedi muzsikus bármerre vendégszerepel, mindenhol kérdezik Hubayról, akinek a szerzeményei Németországban különösen népszerűek. A ko­molyzenei rádióadók ott heten­te legalább egy művét lejátsz­szák valamelyik Szecsődi-le­mezról. Nemrégiben került a boltok­ba a Hubay-CD-sorozat hato­dik része, amelyen három is hallható a Fantaisie tziganes­que (Cigányfantázia) elneve­zéssel jelölt virtuóz darabok­ból. Szerepel a felvételen a tíz önálló műből álló, 1894-ben született Mosaique című cik­lus, valamint az izgatott trillái­val, érzelmi viharok által túlfű­tött deklamációjával a roman­tikus balladák hangulatát idé­ző Ballade is. Ez a CD is meg­győzően bizonyítja: nem túlzó­ak azok a külföldi kritikák sem, amelyek briliáns techni­káját és áradó zeneiségét mél­tatva Szecsődi Ferencet a ma­gyar Paganiniként emlegetik. H.ZS. Az erdő nemcsak kitermelendő faanyag, hanem számtalan növény és állat élőhelye is. Fotó: Tésik Attila dokolt. Egyébként az őshonos, tájjellemző fafajok telepítését az erdőtörvény is előírja, és a ter­mészetvédelmi törvény is. - A minisztérium természet­védelmi hivatalától minden nemzeti park feladatba kapta, hogy állítsa össze az átadandó erdőterületek listáját - mondja az igazgatóhelyettes. Csongrád megyében, ahol gazdaságilag a Dalerd Rt. kezelésében van az erdők legnagyobb része, elsősor­ban Tisza-hullámtéri erdők tar­toznak ebbe a körbe, mintegy 1800-1900 hektárnyi terület. A kezelőcserét ebben az esetben az is indokolja, hogy a Vásárhelyi­terv továbbfejlesztése nevű, ár­vízi tározók létesítését célul ki­tűző program is drasztikus be­avatkozást jelenthet nagy terü­leteken a hullámtéri erdők állo­mányába. Ennek mértékét ugyan ma még nem ismerni, de a beavatkozások eredményeseb­ben kontrollálhatók természet­védelmi szempontból, ha a va­gyonjogi és a természetvédelmi kezelő azonos - véli az igazgató­helyettes. Kalivoda Béla, a Kö­rös-Maros Nemzeti Park igazga­tóhelyettese azt mondja: őket kevésbé érintené az ügy, csak mintegy 200 hektárnyi, Dalerd Rt.-kezelésben lévő, védett erde­jük van, például a Maros men­tén. Megkérdeztük a másik felet is. Gémesi Józseftől, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatóhelyettesétől megtudtuk: az rt. egyelőre csak annyit kíván közölni a témával kapcsolatban, hogy szakmailag nem látják indokoltnak az erdő­átvételt. Az erdőgazdaságok - fű­zi hozzá - a természetvédelmi szempontokat is figyelembe ve­szik a gazdálkodás során. Az rt. ­állítja az ügyvezető igazgatóhe­lyettes - a közeljövőben kialakí­tandó hivatalos állásfoglaláskor várhatóan ezt az álláspontot fog­ja képviselni. F.CS. JENŐ HUBAY (HHS Works for Violin and Piono Vol.6 FANTAISIE TZIGANESQUE MOSAÏQUE 10 MORCEAUX Op.49 BALLADE Op. 104 No.1 HUMORESKE Op. 104 No.2

Next

/
Thumbnails
Contents