Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-23 / 222. szám

Délelőtt Száraz Ferenccel hétköznap EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN GYOGY-IR FM 954^ Rádió AZ ÉLETÜNK RÉSZE SZERKESZTI: DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS, LÉVAY GIZELLA • 2003. SZEPTEMBER 23. A ROMÁK RÖVIDEBB IDEIG ÉLNEK, MINT AZ ÁTLAGNÉPESSÉG A magyar cigánysors kilátásai A magyarországi roma népes­ség várható élettartama a dél-amerikai, egyes afrikai or­szágok átlagához közelít, szemben a nem roma népes­ségével, amely az európai át­lagához áll közelebb. Azaz: a romák várható élettartama sokkal alacsonyabb, mint a nem roma népességé. Ez az alacsony képzettségből adódó munkanélküliség eredményez­te szegénységgel is összefügg. A megoldás a romák „föleme­lése" lenne. A férfiaknál 53 és fél év, a nők­nél 62 és fél év a statisztikák ál­tal jelzett, várható életkor; a magyarországi nem romáknál ugyanez most 66-67, illetve 75 év, mondja dr. Benlcő Zsuzsan­na szociológus, az SZTE Ju­hász Gyula Tanárképző Főis­kolai Kara alkalmazott egész­ségtudományi tanszékének vezetője. Az alacsonyabb élet­kor részint a magasabb cse­csemőhalandóságból követ­kezik - a roma nők általában nagyon fiatalon szülnek -, fő­leg pedig az életmódból adó­dó korai halálozásból. A ma­gyarországi össznépességre jellemző „modernizációs be­tegségeken" (például szív- s érrendszeri, illetve daganatos megbetegedések) túlmenően a fertőző betegségek is jellem­zők a romák közt. Sokszor nincs fürdőszoba, olykor még vezetékes víz sincs, és a szűkös lakásviszonyokból következő­en sok ember egyazon térben helyezkedik el. Utóbbi egyéb­ként - ami egyik megjelenési A képzettség könnyebb munkavállalási lehetőséget jelentene, ez pedig megszüntetné a rövidebb várható élettartamot eredményező, hátrányos egészségügyi állapotokat. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA formája annak, hogy a csalá­dok, nagycsaládok erősen ösz­szetartanak - részben az egy­kori „törzsi társadalom" máig élő maradványaként is fölfog­ható, s ennek pozitív hatásai is vannak. Roma hajléktalant még senki nem látott, a szű­kebb vagy tágabb család, ke­rüljön bármilyen helyzetbe, befogadja. Az idősebb generá­ciók továbbadják tapasztalata­Egészséges gyerekek Csongrád megyének olyan településein, ahol tradicionális a roma közösség jelenléte, jobb a helyzetkép, legalábbis a gyer­mekegészségügy területén. Magyarcsanádon a roma gyerekek egészségi állapota a nem romákéhoz hasonló - mondja Lánczné Miklós Katalin védőnő. A Bakson dolgozó Zsótér Zoltánná védőnő hozzáteszi: a gyermekét akár egy-két évig is szoptató roma édesanya nem ritkaság; az anyatejjel sok védőanyag jut a gyermek szervezetébe. A roma szülők mindinkább ügyelnek a gyerekek főzelékfélékkel, gyümölccsel való ellátására is. Ha a gyermek megbetegszik, azonnal orvoshoz viszik, nincs olyan, hogy „várunk holnapig, hátha addigra lemegy a láza". ikat a fiatalabbaknak, melyek ezeket figyelembe is veszik, így a roma gyerekek már korán szinte többgenerációs életis­merettel rendelkeznek. - A romáknak az integrá­cióban a másik roma segíthet leginkább. Ehhez képzettnek kell lenniük, és az említett erős életismeretet nem sza­badna figyelmen kívül hagyni - hívja föl a figyelmet a szo­ciológus-tanszékvezető. A leg­újabb kutatási eredmények birtokában ügy látja: egyes esetekben talán nem minden esetben szükséges ugyanazo­kat az iskoláztatási kritériu­mokat megszabni a romák­nak, mint a nem romáknak. Egy romák körében tevékeny­kedő, roma szociális asszisz­tensnek nem biztos, hogy mindenképpen érettségizett­nek kell lennie, az erős „élet­tudás", bizonyos alapvető egyéb ismeretekkel kiegészít­ve, lehetővé teszi, hogy ezek az emberek saját népcsoportjuk képviselőit nagyon jól föl tud­ják emelni. Portugáliai tapasz­talatok ugyanezt mutatják, a volt gyarmatokról bekerült, ott élő feketékkel kapcsolat­ban nagyon hatékony, saját körükből adódó támogatói hálózatot sikerült kiépíteni. Mindenesetre a romák integ­rációjához elengedhetetlen a képzés, az idáig vezető úton kitűnően segíthetik őket a kö­rükből származó, „fölemelés­re szakosodott", őket hatéko­nyan megszólító emberek. Sok élettartam-rövidítő ténye­zőnek (például az egészség­telen életkörülmények, alko­holizmus) a szegénységet eredményező munkanélküli­ség az oka, ami pedig az ala­csony fokú iskolázottságból adódik; megdöbbentő, de Ma­gyarországon csupán mintegy ezerötszáz felsőfokú végzett­ségű roma él. - E helyzet javításához igyekszik hozzájárulni a tan­szék az egészségfejlesztő mentálhigiénikus képzésből s az ebben résztvevő hallgatók­ból kiindulva speciális, romák esetében is alkalmazható szakvizsgaprogramot készít elő - mondja dr. Benkő Zsu­zsanna. Ennek óriási hasznát fogják venni azok a leendő pedagógusok és egyéb szak­emberek, akik romák lakta kö­zösségekben tevékenykednek, s elindítják a roma gyerekeket a képzettség megszerzéséhez vezető úton. F.CS. A vaspótló paradicsom Gyenge, fáradt, sápadt - le­het, hogy vérszegény? Nem ér rá egy ezt kiderítő laborvizs­gálatra vagy fél annak ered­ményétől. Segíthet a dilem­mán egy otthoni paradicsom­tesztel. Amerikai tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy aki nagyon kívánja a paradi­csomot, az nagy valószínű­séggel vérszegény lehet. S annak sincs rendben a vas­háztartása, aki állandóan sós falatokra ácsingózik. Meg az is vérszegény lehet, aki vá­gyik a sárgarépára, illetve a zellerre. Azt ajánlják, aki kívánja, egye is a paradicsomot - no, nem elsősorban annak vas­pótló hatása miatt, hanem azért, mert a piros bogyó szí­nét adó likopin képes lekötni a sejtekre káros hatású anyagok úgynevezett szabad gyökeit, antioxidáns, segít megelőzni a rákot már napi egy szem is. ­Vaspótlásra a legjobb a máj fogyasztása, abból nyerhető a legtöbb. Az értékes ásványi anyagnak gazdag forrása to­vábbá a dió, a szárazbab, a vörös hús, a kagyló, a tengeri moszatok, valamint a gyümöl­csök, a spenót, a sóska. Különösen akkor lehet be­lőlük vasat eredményesen be­építeni a szervezetbe, ha mel­lettük iszunk hársfa- vagy mentateát, vagy gyermeklánc­fűteát, amik segítik a vas fel­szívódását, akárcsak a C-vi­tamin. - Hogy mennyi vasra van szükségünk, azt persze legjobb egy vérvizsgálattal és a kezelőorvossal tisztázni. A pa­radicsomteszt csak figyelmez­tet, de nem gyógyít... SZ. M. A fogak elvesztése megelőzhető Hazánk fogápolásban az európai ranglista végén kullog. Pedig a fogászati problémák nagy részét odafigyeléssel meg lehetne előzni, érdemes tehát a prevenciót a gyerekeknél kezdeni. Szeptemberben, a fogászati hónap programsorozatának ke­retein belül ingyen vizsgálnak a fogorvosok. A fogászati betegségek meg­előzésének fontosságát hang­súlyozza, illetve az ingyenes fogorvosi szűrővizsgálatra és a fogmegtartó kezelésekre hívja fel a figyelmet az a program­sorozat, amelyet idén szep­temberben ötödik alkalom­mal szerveznek meg a Magyar FogorvosoK Egyesületének és a Magyar Orvosi Kamara fog­orvosi tagozatának támogatá­sával. Az elmúlt évek mun­kájának is köszönhetően a na­ponta kétszer fogat mosók aránya 1999-ben a lakosság­nak mintegy fele volt, 2003-ra ez az arány elérte a 72 szá­zalékot. A havonta fogkefét cserélők száma megduplázó­dott ugyan, de így is alig több a lakosság ötödénél. Hazánkban is népbetegség a fogszuvasodás, a fogínygyulla­dás és a különböző fogágybe­tegségek. Egy közelmúltban végzett felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek több­sége tud ugyan fogászati prob­lémáiról és a kezelések fontos­ságáról, orvoshoz mégis csu­pán a legvégső esetben fordul, amikor a kínzó panaszok már elviselhetetlenné válnak. Szakemberek a megelőzés ' fontosságát hangsúlyozzák, melynek egyik alappillére a fo­gászati rendelők rendszeres látogatása. Köztudott, hogy Magyarország fogápolásban az európai országok rangso­rának végén található. A 12 éves magyar gyerekeknek át­lagosan már négy rossz foguk van, a felnőttek fogainak pe­dig fele szuvas, tömött vagy hiányzik. A nyugdíjas korosz­tálynak - a felmérések szo­morú statisztikái alapján - alig vannak ép fogai. A prevenció tehát égetően szükséges, ám igen hosszas folyamat. Fazekas Márta, az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézetének munkatársa elmondta: a meg­előzést mindenképpen a gyere­keknél kell kezdeni. A szülők feladata, hogy megtanítsák cse­metéiket a szájápolás fontos mozzanataira, két havonta cse­réljék fogkeféiket újakra és évente két-három alkalommal látogassanak el fogászati szak­rendelésre. Szükség esetén ér­demes rögzített vagy kivehető fogszabályzót használni, hiszen a szabálytalanul álló fogak nem csupán esztétikai, de egészség­Ügyi problémákat is okozhat­nak. Talán nem haszontalan időről időre ismételni a legfon­tosabb teendőket: napi három­szori fogmosás ajánlott, az íny masszírozásával egybekötve és Megyei szűrőállomások A szűrővizsgálatok az ország 235 kijelölt fogorvosi rendelőjében zajlanak, melyek közül 12 Csongrád megyében várja a pácienseket. Ezek a következők: Szentes, Sima F u. 44-58., Csongrád, Fő u. 72. és Gyöngyvirág u. 5., Szeged, Fekete sas u. 5., Vasas Szt. Péter u. 1., Korda u. 18., Kistelek, Kossuth u. 19., Csengele, Felszabadulás u. 3., Hódmezővásárhely, Medgyessy F u. 4. és Városház u. 1., Makó, Kálvin u. 24. és Kórház u. 2. időnként fogselyem használat­tal kiegészítve. A szájzuhany frissítő hatá­sára többen esküsznek. Fog­orvosok szerint érdemes fél­évente megszabadulni a fog­kőtől is, melynek felszínére le­pedék tapad. A lepedék sok millió baktériumból áll, me­lyek szénhidrátokból - első­sorban cukrokból - olyan sa­vakat képeznek, amelyek ILLUSZTRÁCIÓ: MISKOLCZI RÓBERT megtámadják a fogzománcot és idővel a fogak kilyukadá­sához vezetnek. A baktériu­mok az ínyt is megbetegítik, gyulladást okoznak, ami gyó­gyítható, ám kellemetlen tü­netekkel jár. Kismamáknál ko­raszülést, alacsony testsúllyal születést, másoknál szív- és keringési betegségeket is elő­idézhetnek a gyulladások. MÁTÉ ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents