Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-09 / 210. szám

Kedd, 2003. szeptember 9. A PÉNZ BESZÉL 9 »tr ÖN SZER KÉR?!E VÁSÁRO INT SOKAT LÜNK HITELRE? mmmmmm 1 * i NEM ** I fiúvá — ^ ^^ $ • KŐVETKEZŐ KÉRDÉSÜNK. MELYRE VÁRJUK VÁLASZAIKAT: ÖN SZERINT KELL SEGÍTSÉG AZ EU-S PÁLYÁZATOK MEGÍRÁSÁHOZ? -.389 Válaszát SMS-ben küldje el a y^&jtiSj '' 20/977-3333 ^ számra! CSAK EGY SMS. ÉS ABBAN MINDÖSSZE EGY I VAGY EGY N BETŰ. A kérdésekre a választó segítségével adjuk meg! Szeretünk nagyot gondolni. Szeretünk sok pénzt kapni. Tele vagyunk jó ötletekkel, melyeket a lehetőség hiányában nem valósítunk meg. Az EU-s pályázatok tág lehetőséget biztosítanak, de csak azoknak, akik értik őket. Gönczi Zsolt M. B. A., EU- és pályázati szakértővel, az Európai Uniós Pályázati Szakértők Szövetségének tag­jával próbálunk fáklyát gyújtani a most uralkodó fél­homályban. MUNKATÁRSUNKTÓL „Hazánk tervezett 2004. évi európai uniós csatlakozásá­nak előkészítése és a felké­szülés utolsó, döntő szakaszá­ba lépett. Lezárultak a csat­lakozási tárgyalások, és a de­cemberi koppenhágai EU­csűcson Magyarországot az első körben hívták meg az EU tagállamainak sorába. Az unió a csatlakozás bekövetkeztéig számos program keretében nyújt pénzforrást. Ezek egyik fő csoportját az Előcsatlako­zási Alapok képezik, melyek országunk számára a csatla­kozás időpontjáig lesznek nyitva. Másik fő csoport pedig a Közösségi Programoké" ­mondja a szakértő. Ám ez még kevés ahhoz, hogy valaki el tudja dönteni, mit is kell csi­nálnia ahhoz, hogy pénzhez jusson. Legyünk jóban az önkormányzatokkal! Jvl Előcsatlakozási Alapok­ra jellemző, hogy a pályázók általában önkormányzatok, a vállalkozások pedig beszállí­tópartnerként jelennek meg, ezért célszerű a vállalkozások­nak jó kapcsolatot kialakítani Cikksorozat a lehetőségekről Ezekről érdemes akár közvetlenül az NFT honlapján (http://www.nfh.hu/) tájékozódni, de még érdemesebb figyelni A Pénz Beszél oldalait, hiszen cikksorozatot indítunk a pályázni kívánók részére hasznos információkkal. Leginkább a kővetkező kérdésekre keressük majd a választ: hogyan, mit és kivel pályázzunk? UNIÓS FORRÁSOK A CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN Hol lehet itt pénzt pályázni? X JL v az önkormányzatokkal. Ezen esetben a nemzetközi part­nerség megléte nem feltétel és általában a döntő szempont az ár. Az elnyert összegeket a hazai intézmények folyósítják és a kiírásokat is ők teszik közzé" - magyarázza Gönczi Zsolt. Természetesen a Közös­ségi Programok logikája az el­sőtől teljesen eltérő. A prog­ram jóval nagyobb teret enged az alulról jövő kezdeménye­zésnek. „Ezen program keretében a saját ötletek támogatásának az esélye jóval nagyobb és a mikro-, kis- és középvállalko­zói szféra számára is nyitott. A pályázati pénz egyenesen Brüsszelből érkezik a hazai in­tézményrendszer kihagyásá­val. Jellemző e csoportra, hogy a pályázat minősége a meg­határozó, míg az ár kisebb je­lentőségű, valamint az elsővel ellentétben szükséges az ön­erő felmutatása" - mondja a szakember. A nyitott pályázatok A csatlakozásig jelenleg is nyitott EU-pályázati lehetősé­gek: ISPA, Phare, SAPARD, EU5, EU6, Intas, Tacis, Life III., Leonardo, Socrates. A csatlakozási tárgyalás se­bességétől függően folyama­tosan, de legkésőbb a csat­lakozással megnyíló pályázati lehetőségek: Adapt, EHRD, In­terreg, Leader, Regis, PESCA, SME. A 2004-es csatlakozás után hazánk a Strukturális és Ko­héziós Alapokból részesül tá­mogatásban. Példának okáért a Strukturális Alapok a •2002-2006 közötti időszakban 16 milliárd eurót fordít kis- és középvállalkozásokkal kap­csolatos projektekre. Mennyi is az annyi? „2004-2006 között mintegy 1200-1400 milliárd forintnyi beruházásra nyílik lehetőség. A pénzforrásokhoz hazai társ­1200-1400 milliárd forintnyi beruházásra nyílik lehetőség ­mondja a szakértő. finanszírozás is társul. A for­rások igénybevételéhez és fel­használásához a Nemzeti fej­lesztési tervünk (NFT) tartal­mazza az irányelveket és cél­kitűzéseket. Legfőbb cél a fenntartható fejlődés és élet­minőség javítása, valamint az elmaradott térségek felzár­kóztatása az uniós régiókhoz képest. A terv öt operatív programból áll. A támogatási források e témakörök szerint lesznek pályázhatók: Humán­erőforrás Operatív Program, Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, Regionális Operatív Program, Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program. Az NFT keretében megnyerhető pályázatok már valószínűleg 2004 elejétől el­érhetők lesznek. A vállalkozói szféra részére főként a Gaz­dasági Versenyképesség Ope­ratív Program keretén belül lesznek elérhető pályázati le­hetőségek." BAJBAN AZ INGATLANSZÖVETKEZEÍEK Hamis hozamok, védtelen befektetők Mi fizetjük Európa legmagasabb áfáját Csökkennek a magyar háztartások meg­takarítással kapcsolatos várakozásai ­állapította meg a GfK Piackutató Intézet a háztartások pénzügyi helyzetéről vég­zett felmérés alapján. MUNKATÁRSUNKTÓL A felnőttek 42 százaléka gondolta idén nyár elejéig, hogy a következő tizenkét hónapban legalább annyit vagy többet tud félretenni, mint az előző évben. Ezzel szemben a spórolásra vonatkozó kér­désre múlt évben még 80, tavalyelőtt pedig 72 százalék válaszolt pozitívan. A megtakarítások visszaszorulása a lakás­építkezés fellendülésének és a fogyasztási cikkek érzékelhető forgalomnövekedésé­nek tudható be. A magyar felnőtt lakosság kétharmada ügyfele valamelyik banknak, amely arány az elmúlt két évben ugyan nem változott, az intézet felmérései azonban megál­lapítják, hogy egy ügyfél ma már egyre többféle hitelt vesz igénybe. A hitelt vagy kölcsönt felvettek aránya meghaladja az átlagot a 30-39 évesek és Pest megyeiek körében, míg a lakáscélú hiteleknél és az áruvásárlási és személyi kölcsönöknél szintén a középkorúak a legaktívabbak. A GfK Piackutató Intézet rendszeres pénzügypiaci felmérései megállapítják, hogy a lakás-, áru-, illetve személyi köl­csönök, továbbá a folyószámla túllépé­sére vonatkozó szerződések száma fo­lyamatosan emelkedik a 2000-es évhez viszonyítva. 2002-ben lakás céljára felvett hitelt törlesztett a bankok ügyfeleinek 7, áruvásárlásit pedig 5 százaléka, személyi kölcsönszerződéssel 4 százalék rendel­kezett, míg folyószámla túllépésére vo­natkozó szerződéssel a válaszadók 6 szá­zaléka rendelkezett. A lakossági hitelek állománya a banki válaszok szerint az idei év első félévében 290 milliárd forinttal nőtt, ami 2002 decemberéhez képest 20 százalékos növekedést jelent. Jövőre is mi fizetjük Európa egyik legmagasabb, 25 százalékos áfaterhét, ugyanis a 2004-re beígért, 2 százaiékos adócsök­kentés elmarad. Ilyen magas áfakulcsot hazánkon kívül csak Svédországban és Dániában alkalmaznak. MUNKATÁRSUNKTÓL A koalíciós partnerek döntése nyomán Magyarország megőrzi dobogós helyét az európai áfafizetési ranglistán, ugyanis 25 százalékos általános kulcsot csak a gazdaságilag jóval fejlettebb Svédországban és Dániában alkalmaznak az unión beJüt. Né­metországban a magasabbik áfakulcs mértéke 16 százalék, az Egyesült Királyságban 17,5, Franciaországban 19,6, de még Ausztriában is csak 20 százalék. Hazánk a térség országait is maga mögé utasítja az áfa terén, ugyanis 22 százalékos áfát fizetnek a lengyelek és a csehek, 19-et a szlovének, de még Szlovákiában is csak 23 százalékos az általá­nos áfakulcs. Az Európa Unió nem ír elő kötelező szabályokat a tagországok adórendszerével kapcsolatban, csupán ajánlásokat tehet. A magasabbik áfakulcs esetében ez úgy szól, hogy az ne legyen 15 százaléknál alacsonyabb. A kedvezményes áfakulcs esetében az EU egy, esetleg kettő kulcsot javasol, amelynek mér­téke 5 százaléknál nem lehet alacsonyabb. Magyarországon je­lenleg a kedvezményes adókulcs mértéke 12 százalék. Egyre több esetben látszik igazolódni, hogy az ingatlanszö­vetkezetekkel való óvatosság indokolt A szegedi székhelyű Verticai Investnél és a KPHM-nél egyaránt sikkasztással, tö­kebefektetési csalással és kárt okozó csalással vádolják a vezetőket, az ügyfelek pénze pedig ki tudja, megvan-e még. MUNKATÁRSUNKTÓL Pilótajáték, pénzmosás, te­lekspekuláció - ezekkel a fo­galmakkal illették a hazai in­gatlanszövetkezeteket. Akad persze szabályosan működő is, amely a tagi kölcsönöket és saját forrásait hasznosítva valós és értéknövekedést produkáló ingatlanberuhá­zásokra fordítja az össze­gyűlt pénzt, ám több példa mutatja, van olyan eset, ami­kor a befektető futhat a pén­ze után. Az ingatlanszövetkezetek nem betétet, hanem úgyne­vezett tagi kölcsönt gyűjtenek, a befektetők célrészjegyeket kapnak a pénzükért. A sok esetben irreálisan magas, évi 20, de akár 23 százalékos ho­zammal kecsegtető lehetőség, az ingatlanpiac felfutása so­kakat vonzott az elmúlt egy-másfél évben. Azt azon­ban kevesen tudták, hogy az ingatlanszövetkezetek műkö­dését nem a pénzintézetekről szóló törvény szabályozza, te­vékenységüket gyakorlatüag nem felügyeli szakmai, állami szervezet, így a befektető nem számíthat garanciákra és vé­delemre, nem fordulhat sem az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, sem a Befeketetővé­delmi Alaphoz. Az elmúlt hó­napokban a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyelete többször felhívta a figyelmet arra, hogy bár ellenőrzést nem gyakorolhat, az ingatlanszö­vetkezetek java része szabály­talanul működik. A szegedi székhelyű, országos hálózattal működő Verticai Invest Ingat­lanbefektetési és Hasznosító Szövetkezetnél jelenleg rend­őrségi vizsgálat zajlik, s az el­múlt hét péntekén elfogták a szövetkezet alapításakor bá­báskodó, az egykori Esti Hír­lap-birodalom tulajdonosát, Klivinyi Zoltánt. A KPHM In­gatlankezelő és Fejlesztő Szö­vetkezet egyik vezetőjét, Kur­kó Gergelyt augusztus elején vették őrizetbe a rendőrök, őt 100 millió forint kárt okozó csalással vádolják, s folyamat­ban van a cég elleni vizsgálat is, tőkebefektetési csalás ala­pos gyanúja miatt. Kevesebbet spórolunk

Next

/
Thumbnails
Contents