Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-05 / 181. szám

KEDD, 2003. AUGUSZTUS 5. • AKTUÁLIS" 5 Megsérült a vámzár Több mint 270 jogsértő cse­lekményt derítettek fel a dél-al­földi régió vámosai az elmúlt napokban. Az elkövetési érték meghaladta a 8 millió forintot. Röszkén jelentkezett belépésre egy görög kamion. Az autó sofőr­je az okmányok kezelése után bejelentette, hogy gépjárművén a vámzár megsérült, s kérte a ma­gyar vámosokat, újítsák ezt meg. A hiba javítására vállalkozott is a pénzügyőrség, ám a biztonság kedvéért tételes vámvizsgálatot rendeltek el. Hamarosan kide­rült, hogy a hivatalosan bejelen­tett rakomány mellett, a szállí­tott áruk közé rejtve 10 karton, összesen 58,3 méter szövet is la­pult, de találtak a fináncok 1 da­rab ipari pizzasútőt és 3 darab kamionhoz való hűtőberende­zést is. Az elrejtett áruk miatt a görög kamionos ellen csempé­szet bűntette miatt kezdeménye­zett a vámőrség eljárást, míg a 3 millió 300 ezer forintot érő svarcrakományt lefoglalta a pénzügyőrség. Elektromos kaszinó nyílik Szegeden Monaco a korzón Elektromos kaszinó nyílik ősz­szel a szegedi Kárász utcán, a Pizza Hut helyén. A Kárász utcán, a Pizza Hut he­lyén szeptember elsején nyílik meg Szeged legújabb szórakozó­helye, a Monaco Casino. A sétá­lóutca „kínálata" elektronikus kaszinóval, valamint kávézóval és bárral bővül. Az új, kétszáz­húsz négyzetméteres üzlethelyi­ség a napokban készül el. A kaszinó kétemeletes, az alsó szint kávézóként és bárként mű­ködik majd, míg a felső szint a játéké és a játékosoké lesz. Az emeleten huszonhárom nyerő­hely várja a szerencsejátékoso­kat, két nyolchelyes elektromos rulett és hét nyerőautomata. Akik az utcai forgatagot is szeret­nék figyelni kávézás közben, megtehetik ezt a Monaco tera­szán. A szórakozóhelyet üzemeltető Kárász Casino Kft. úgyvezető igazgatója, Tóth Tamás elmond­ta, hogy kulturált játéklehetősé­get szeretnének biztosítani a vendégek számára. A kaszinó igényes kialakításával szeretnék elérni, hogy az embereknek ne a búntanyák jussanak eszükbe a játéktermekről. T.Á. Rulettasztal a játékteremben. Fotó: Káinok Csaba Dózsa Gábor és Nemes László vitatkozik, másra fordítanák a bevételt Parkolóház csak hétköznap A hét végén bezárt a szegedi, Arany János utcai parkolóház, mert az üzemeltető takarékos­kodik. A létesítménynek egyéb­ként egyelőre nincs jogerős használatbavételi engedélye. Szeged első parkolóháza csak hétköznap várja az autósokat, hét végén zárva tart. A parkoló­háznak máig nincs jogerős hasz­nálatbavételi engedélye. Az első fokú hatóság kiadta ugyan az engedélyt, ez ellen azonban az építkezésben részt vállaló egyik cég és az egyik szomszéd felleb­bezést nyújtott be. A Szepark igazgatója, Nemes László la­punknak elmondta: úgy tudja, hogy még a héten megkapja a parkolóház használatbavételi engedélyét a másodfokon eljáró hatóságtól. Arra a felvetésre, hogy alig használják az autósok az új par­kolóházat, Nemes László azt vá­laszolta, az előzetes tervek sze­rint is csak kilenc év múlva kelle­ne a parkolóháznak nyereségessé válnia, ezért nem is várták azt, hogy azonnal tömve lesz. Ha egyébként a belvárosi közterületi parkolás és a parkolóház árait összehangolják, akkor utóbbit többen választják. A Szepark nemrég az SZKT ke­zébe került. Dózsa Gábor, az SZKT igazgatója azt tervezi, hogy maguk üzemeltetik a par­kolókat, a keletkezett nyereséget pedig a tömegközlekedés finan­A sétálók nem, az autósok azonban még elkerülik az első szegedi parkolóházat. Fotó: Gyenes Kálmán szírozására fordítják. Nemes László, aki korábban szintén az SZKT igazgatója volt, úgy véle­kedik, hogy csak akkor lehet nye­reséget kivenni a rendszerből, ha a tervezett második parkolóház nem épül fel. Egyelőre üresen áll az épületben kialakított panzió, drinkbár és a földszinti üzlethe­lyiség is, mert a két cég vezetője nem tudott megegyezni az üze­meltetés módjáról. Dózsa Gábor úgy véli, ha az SZKT elnyelné a parkoltatás nyereségét, nem kellene nyere­ségadót fizetni, az összevonás után pedig kisebb lenne a cégek működtetésének költsége. Elő­nyösebb szerinte az is, hogy újra a város és nem magáncégek ke­zében van a szegedi parkolási rendszer. Dózsa Gábor fölrója a Szepark vezetőinek, hogy kétszer fizettek több tízmillió forintot az autókat emelő gépeket működtető szá­mítógépes rendszerért. Nemes László szerint viszont csak így tudták beüzemelni a parkolóhá­zat. A fővállalkozó által szállított szoftver nem működött, ezért a Szepark másodszorra közvetle­nül a gyártótól rendelte meg. Vi­tázik a két igazgató arról is, hogy a Szepark megtett-e mindent an­nak érdekében, hogy a fővállal­kozótól minőségi munkát köve­teljen meg. Mindketten egyetértenek ab­ban, hogy a késlekedő fővállalko­zóval szemben pert kell indítani. Dózsa Gábor erre külön fölszólí­totta a Szepark igazgatóját, aki szerint hamarabb nem lett volna szabad pereskedni, nehogy emi­att leálljon az építkezés. A cég jövőjéről a pénteki tag­gyűlés, az SZKT-ba történő beol­vasztásról a szeptemberi városi közgyűlés dönt. M. B. I. A távfűtési díjakról Szentgyörgyi Pál, Szeged gazda­sági alpolgármestere tegnap ma­gához kérette a hőszolgáltató kft. ügyvezetőjét, hogy a távfűtési dí­jakkal kapcsolatban kialakult vi­tás kérdésekre megoldást találja­nak. Fölkérte Básthy Gábort, hogy augusztus közepéig készít­sen alternatív javaslatot a kétta­rifás fűtési díjrendszer hátránya­inak csökkentésére - olvasható a városháza által tegnap kiadott közleményben. Az úgy előzménye, hogy 2002. szeptemberében az előző önkor­mányzat döntött a kéttarifás, hő­díj + rendelkezésre állási díj díj­számlázásról, amelyről időközben kiderült, hogy a távfűtött lakások­ban lakók mintegy egyharmada számára díjtöbbletet eredményez. A közlemény arra is kitér, hogy a „város vezetése örömmel veszi, hogy a távhőszolgáltatás privati­zációját lebonyolító és a kéttarifás díjrendszert elfogadtató Fidesz je­lenlegi városi frakciója megoldá­sokat keres a korrigálásra". A leveleket Debrecenbe küldik vizsgálatra Kék papírgyűrűk a szegedi fákon Fákon mérik Szegeden a levegő szennyezettségének mértékét. A környezetvédelmi program tavaly indult, az első összegzés várhatóan februárra készül el. Mintegy félszáz szegedi fa lomb­ját vizsgálja a Tiszántúli Környe­zetvédelmi Felügyelőség (Tiköfe) Life elnevezésű programjában. Bizonyos növényfajok ugyanis képesek érzékenyen jelezni a környezetük változását. A fákat kék papírgyúrűvel jelölték meg. Szegedről az önkormányzat és a Csemete civil szervezet műkö­dik együtt a debreceni központ­tal. A Life programhoz az Euró­pai Unió egyik pályázatán nyer­tek 431 ezer 610 eurót, azaz mintegy 112 millió forintot. Miskolc, Békéscsaba, Nyíregyhá­za, Debrecen mellett Szeged szolgáltat „élő" alapanyagot a debreceni laboratóriumnak. Ta­valy valamennyi település belvá­rosában mintegy ötven helyen mértek. Az idén tovább bővítet­ték a kört, Szegeden például öt­ven fa lombját szüretelik, ezen­kívül húsz oktatási intézmény udvarán gyűjtenek levelet. Várbíró Gábor, az Tiköfe bioló­gus koordinátora elmondta, a vizsgálatsorozathoz olyan fákat választottak ki és jelöltek meg, amelyek valamilyen környezet­szennyezéshez közel találhatók. A mérések szempontjából ilyen kiemelt helyek a forgalmas út­szakaszok és gyártóúzemek. A Csemete minden hónapban átla­gosan harminc levelet gyújt a fák koronájából és továbbítja a köz­pontba. A leveleket másfél és négy méter közötti magasságban szedik, azaz ahol az átlagos ma­gasságú ember is levegőt vesz. A biológusok a levelek portartal­mát kutatják, mennyi benne a szennyeződés. Figyelik többek között az ólom, a vas, a réz, a nikkel, a cink, valamint a kalci­um és nátrium arányát. A szer­vezett megfigyelés szeptemberig tart, azután következik az adatok összegzése. A programkoordiná­tor véleménye szerint várhatóan februárra zárják le a tanulságok egybevetését. A továbbiakban eb­ből adatokat tudnak szolgáltatni a környezetvédelmi programok­hoz és pályázatokhoz. A tervek szerint az iskolai ismeretterjesz­téshez is segítséget és háttér­anyagot kívánnak nyújtani. Az eredményeket a városok önkor­mányzatainak rendelkezésére bocsátják és azok felhasználhat­ják a városfejlesztési terveik ki­alakításakor. A Life programhoz a szegedi önkormányzat 18,5 millió fo­rint önrésszel járul hozzá. A le­vegő szennyezettségének méré­se mellett a tervek között szere­pel egy őszi növénytelepítési ak­ció - összegezte Forró Mariann, Szeged főkertésze. Az önrészt fák és cserjék ültetésére hasz­nálják fel, a Mátyás téren, a Csongrádi sugárúton és a Vértó­nál telepítenek. A program har­madik része a város fakataszte­rének elkészítése ez év végéig. Feljegyzik Szeged fáinak jellem­ző tulajdonságait, az állapotát és azt is, hol lenne célszerű foly­tatni a telepítést. DOMBAI TÜNDE Több mint ötven fán gyűjtik a levegő adatait, elsősorban fémeket keresnek. Fotó: Miskulczi Róbert Harminchatezer kérelem a nyugdíjbiztosítónál Tíz hónapot késett az elutasító levél Tíz hónapot várt méltányossági nyugdíjemelési kérelme elbírá­lására egy szegedi asszony, aki végül nem kapott kiegészítést. A hosszú várakoztatás oka az, hogy a nyugdíjbiztosító intézet­nek több tízezer hasonló ügyet kell elintéznie. Lapunk Csörög-ügyeletes mun­katársának panaszolta el egy idős szegedi asszony leánya, hogy hiá­ba kértek méltányossági nyugdíj­emelést, elutasították az igényt, ráadásul tíz hónapot kellett vámi a válaszlevébe. Hívónk édesany­jának nyugdíja 39 ezer 911 forint volt a kérelem megírásakor, ez az összeg időközben 43 ezer 96 fo­rintra nőtt. Hívónk elsősorban azt sérelmezte, hogy miért tartott ennyi ideig az ügyintézés. A Csongrád Megyei Nyugdíj­biztosítási Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a méltányos­sági nyugdíjemelés nem automa­tikus járandóság azok számára sem, akiknek 2002. évi nyugdíja a 40 ezer 200, illetve 2003. évi járandósága a 43 ezer 600 forin­tot nem éri el. Az elbírálás során előnyben kell részesíteni a 70 évnél idő­sebb, a II. rokkantsági csoportba tartozó, nőknél 30, férfiak eseté­ben 35 évnél több szolgálati idő­vel rendelkező nyugdíjasokat, valamint azokat, akik még nem részesültek méltányossági nyug­díjemelésben. Nem kaphat emelést az, aki­nek nyugellátását három éven belül állapították meg, vagy ez idő alatt méltányossági emelés­ben részesült, valamint az, aki­nek ellátása a fenti összeghatáro­kat meghaladja. De még a törvényi előírásnak megfelelő feltételekkel rendelke­zők mindegyike sem számíthat feltétlenül méltányossági nyug­díjemelésre, mert a kérelem in­doklásában leírtakat is mérlegel­ni kell. Sok nehéz helyzetben le­vő nyugdíjas kérelmét is kényte­lenek elutasítani az emelésre for­dítható keretösszeg korlátozott­sága miatt, így csupán a legin­kább rászorulók helyzetén igye­keznek javítani. Az igény nagyságát jelzi, hogy 2002-ben 36 ezer 99 kérelmező jelentkezett, közülük 8748 ka­pott átlagosan havi 2308 forint emelést. Ebben az évben eddig 1678 nyugdíjas havi járandósá­gát egészítették ki átlagosan havi 2228 forinttal. A többi kérelmet részben elutasították, részben még nem dolgozták föl. A nyugdíjas édesanya esetében valószínűleg nem teljesült min­den föltétel, ezért nem kaphatott kiegészítést. A hosszú ügyinté­zés oka éppen a kérelmek soka­sága; a kérelmek elbírálása a meglévő erők átszervezésével, fe­szített munkatempó mellett je­lenleg is tart. NY. P. Csanádalotai kápolna Kápolnafelújítást kezdeménye­zett Csanádpalota egyik kulturá­lis alapítványa. A településen ál­ló imaház állapota az utóbbi idő­ben jelentősen leromlott, ezért döntöttek a renoválásról. A kápolnához tartozó, csaknem nyolcezer négyzetméteres terület jelenleg is az egyház tulajdonában van, azonban már évek óta egy alapítvány tartja fenn, kezeb, szé­píti. Perneki László, Csanádpalota polgármestere kérdésünkre el­mondta: a kápolna körül egy régi temető volt, amit 1966-ban lezár­tak. Közel tíz évvel ezelőtt a Kele­men László Emlékéért Kulturáhs Alapítvány magára vállalta a terü­let fenntartásához szükséges in­tézkedéseket - nyilatkozta a pol­gármester. A kápolna külső és belső épí­téséhez két csanádpalotai lokál­patrióta biztosította az összeget. Ehhez azonban még nagy segít­séget nyújtott a felújítást végző orosházi Dér István vállalkozása

Next

/
Thumbnails
Contents