Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-05 / 181. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL FM 9&4 -a - RádióSS AZ ÉLETÜNK RÉSZE SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. AUGUSZTUS 5. Ujabb rendkívüli közlemény! H EiÜ aüsfl íbCSW(KYSJ2JSABBAH mindössze EGYJAGYEGI^BETÍL A kérdésekre a választ a tlfiUÜ^ IcVT^l segítségével adjuk meg! 9,38%* 1 hónapos ismétlődő betét 06 40 555 444 stebank.hu OSZTOL CSÖKKENHET A LAKÁSHITELEK ADÓKEDVEZMÉNYE NÖVEKSZIK AZ OTTHONTEREMTÉSI KEDV A világ legdrágább városai Nem adnak a részletekre Több építési engedélyt adtak ki a hatóságok Napirendre került a lakáshitelekhez kapcsolódó adókedvezmény rendjének megváltoztatása. Az már biztos, hogy csökken a kedvezmény, ám hogy mennyivel, arról szeptemberben születhet döntés. Korábban mind az új, mind a használt lakások megvásárlásakor jelentősen megkönnyítette az ügyfelek döntését az, hogy a hitel állami kamattámogatása mellett más kedvezmény, nevezetesen a törlesztőrészlet után igényelhető adókönnyítés is járt számukra. Most a kormány kénytelen volt fontolóra venni, hogy csökkenti az adójóváírás évi 240 ezer forintos felső határát, ám egyelőre nem tudni, hogy milyen döntés születik a szeptemberi adótörvény-módosítás kapcsán. Előzetes tervek szerint ősztől nem a részletekre, hanem csak azok kamataira lehet majd igénybe venni az adókedvezményt, ami azt jelentené, hogy az eddigiek negyedére apadna a támogatás. Jelenleg az év során a hiteltörlesztésre fordított összeg 40 százalékát írhatják le személyi jövedelemadójukból a hitelintézetek ügyfelei, s minden esztendőben maximum 240 ezer forintig terjed a kedvezmény. A változtatás kapcsán három lehetőség merült fel: teljesen megszűntetnék, felére csökkentenék, illetve csak a kamat mértékéig engedélyeznék a jóváírást. Ha az adókedvezményekkel kapcsolatos változáAz európai városok közül Oslo a legdrágább. Az európai közös pénz árfolyamának növekedésével emelkedtek a megélhetési költségek az Európai Unió nagyvárosaiban, miközben a kelet-európai városokra az árfolyamváltozás kisebb hatást gyakorolt. LONDON (MTI) A világ 125 nagyvárosát tartalmazó listát a legnagyobb relatív költséggel még mindig Tokió és Oszaka vezeti, de az európai uniós - mindenekelőtt az euróövezeti városok az egy évvel ezelőtti állapothoz képest jelentősen előreléptek. Az ír főváros, Dublin például 34 helyet haladva a világ 24. legdrágább városának bizonyult a friss vizsgálat szerint. Frankfurt 33 helyet lépett előre, és jelenleg a 22. Az EU-ban fekvő városok között London több év után átadta vezető helyét Koppenhágának, és még Párizs is megelőzte a brit fővárost. Az európai helyszínek közül nem uniós városok állnak legelőkelőbb helyen a világlistán, hanem Oslo és Zürich. Koppenhága az összesített listán a hatodik helyen szerepel, az euróövezeti első Párizs hetedik, London tizedik. A főként vállalatoknak szánt listát a szóban forgó városokban érvényes árak és költségek alapján állítják össze, összehasonlító indexeket használva, de a változásokat jelentősen befolyásolni tudja az árfolyamváltozás is - derül ki az Economist Intelligence Unit brit gazdaságelemző csoport tájékoztatójából. Ezúttal az euró/dollár árfolyam növekedésének tulajdonítható a legjelentősebb hatás. A kelet-európai városok pozíciója az elmúlt évben alig változott. A térségben továbbra is Moszkva a legdrágább, ezzel a 88. helyre került. A 114. helyen álló Bukarest a legolcsóbb. Budapest a korábbi 118. helyről a 96.-ra került. A lista élén található két nagyváros 1991 óta megszakítás nélkül a legdrágábbnak bizonyul. Az árfolyamváltozást tükrözve valamelyest csökkentek a megélhetési költségek az amerikai nagyvárosokban, de New York még ezzel együtt is a 13., Chicago a 16., Los Angeles a 19. Jelentősen olcsóbbak lettek a latin-amerikai városok: Mexikóváros 41 helyet zuhant egy év alatt, de Caracas és Montevideo is a lista alsó részébe esett vissza. A listát Teherán zárja. A jövő év elejétől megváltoznak a lakásvásárlók kilátásai. sokról szeptemberben születik döntés, akkor is csupán a jövő év elejétől vezethetik be a rendelkezéseket, hiszen év közben nem lehet az adózókat hátrányosan érintő intézkedéseket bevezetni. Bár azt nehéz megmondani, hogy pontosan mekkora kedvezménytől esnek el az ügyfelek, hiszen mindenkinek más összegű a hitele, és eltérőek a jövedelmek is. Egy jellemző példát kiragadva azonban jól érzékelhető, hogy a tervezet mekkora kiesést jelent egy háztartásnak. Banki tapasztalatok szerint a kedvezményes kamattámogatású hitelek átlagos összege 4-4,5 millió forint, akár új, akár használt lakás esetében. A hitel havi törlesztőrészlete - banktól függően új lakás esetében 27-30 ezer forint, használt lakásnál 30-32 ezer forint körüli. Amelyik ügyfélnek viszonylag magas, bruttó 170-240 ezer forintnyi a havi jövedelme, az már igénybe tudta venni az adójóváírás maximumát, azaz az évi 240 ezer forintot. így az ügyfél törlesztőrészletként éves szinten kifizet 360 ezer forintot, amiből ugyancsak éves szinte 240 ezer visszajár. Persze a hazai átlagjövedelmeket tekintve csak egy szűk réteg bevételei érik el a jóváírás felső határát: jellemzően évi 80-100 ezer foF0TÓ: TÉSIK ATTILA rintnyi adót írnak jóvá a lakáshiteles honfitársaink. A kedvezmények lefaragásának ténye nem örvendetes, de a kormány szándéka érthető, hiszen ezzel a lépéssel milliárdokkal tudja csökkenteni az éves kiadásait. A Kopint-Datorg kalkulációi szerint - feltételezve, hogy a teljes hitelállomány 60 százalékára vették igénybe az adókedvezményt - tavaly 2,5 milliárd forint személyi jövedelemadó nem folyt be a költségvetésbe. Ez az összeg azonban 2010-re - a rendelkezések változatlanul hagyását feltételezve - 30 milliárd forintra emelkedne. 0. K. K. MUNKATÁRSUNKTÓL Az építésügyi hatóságok az idén az első félévben 9181 új lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, 8,3 százalékkal kevesebbre, mint az előző év azonos időszakában - áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében. A KSH adatai szerint ugyanakkor 25 ezer 900 új lakás építése kezdődhetett el a kiadott új engedélyek alapján, s ez 14,5 százalékos növekedés a tavalyi első hat havi statisztikához képest. Az idén június végéig 2,4 millió négyzetméter lakóépület és 2 millió négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki építési engedélyt. A kiadott új lakásépítési engedélyek alakulása továbbra is az építési kedv növekedését tanúsítja, amely három megye kivételével az egész országra jellemző. A jelentés szerint a fővárosban volt a legnagyobb visszaesés a lakásépítésben, ahol az elmúlt félévben 30 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint 2002 hasonló időszakában. Az év első felében megszűnt 1649 lakás 15 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában regisztráltat. A fővárosban és a megyei jogú városokban a lakások megszűnésének fele új lakás építése miatt következett be, a községekben változatlanul az avulás a lakásmegszűnések legfőbb oka. Az első félév egészére jellemző visszaesés elsősorban a vállalkozók által épített, értékesítésre szánt lakásoknál következett be, s ezzel együtt módosult a lakásépítés szerkezete. A korábbi időszakhoz képest ismét nagyobb szerepet kapott a lakosság mind az építtetői, mind a kivitelezői körben. Az építőipari vállalkozások mintegy 25 százalékkal, az építőipari főtevékenységet végző kivitelezők pedig 13 százalékkal kevesebb otthont építettek a vizsgált időszakban.