Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-14 / 189. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. AUGUSZTUS 14. • MEGYEI TÜKÖR7 Előadás helyett személyes vallomás Az egy hónappal ezelőtt a szegedi Londoni körúti lakástűz áldozatai, Petrovicsék az IKV segítségével másik lakásba költözhettek. A rendőrség még nem zárta le a nyomozást, a tettes előzetes letartóztatásban várja az ügy befejezését. Egy hónapja szerelemféltésból felgyújtották Petrovics Illésék szegedig Londoni körúti lakását. A sokak számára emlékezetes tűzből a család egyik rokona és a szomszédok mentették meg Petrovicsék négyéves kislányának életét: a férfi egyszerűen kidobta a második emeleti lakás ablakán a kislányt, aki a szomszédok által kifeszített pokrócon landolt. A család egy ideig ismerősöknél húzta meg magát, de már visszaköltöztek korábbi otthonuk mellé, az IKV Rt. által biztosított lakásba. Otthonos, tisztán, rendben tartott lakásba vezetett be Petrovicsné. Még friss a festék, a linóleum csillog, látszik, új. - Nagyon rossz, lelakott volt ez a lakás, amikor idejöttünk. Szerencsére sikerült megállapodnunk az IKV-val arról, hogy ők állják a festés árát. Mestert már mi kerestünk - emlékezett viszsza az „újrakezdésre" Petrovics Illésné. Amíg nem végeztek a munkások, addig itt, a nagyszobában aludtunk. A gyerekek egy heverőn, én a férjemmel a földön. Az asszony elmondta, a többi felújítási munka sokba került: - Az összes ablak ki volt törve, a vizesblokkot teljesen fel kellett újítani, a törött WC-t is megjavíttattuk, kicseréltük a padlószőnyeget és a linóleumot. Petrovicsné a felsorolás végén hangsúlyozta: nagyon hálásak mindenért, köszönik a segítőkész embereknek a ruhákat, heverőket. Petrovicsné elmondta: kislánya szerencsére már jól van, nem nyomasztja az sem, hogy a szomszédos lakásba kellett visszaköltözni. Az asszony megjegyezte: ő is várja már a szeptembert. Most még nem meri egyedül hagyni kislányát, de ősszel, amikor a pici óvodába mehet, ő is munkába tud állni. Petrovicsék még nem találkoztak a gyújtogató szomszéddal. - Látni sem akarom, de azt szeretném megkérdezni tőle: miért csinálta? Kíváncsi vagyok, mit mondaná rá! tűnődött Petrovicsné. A rendőrségen egyelőre nincs jelentős előrelépés Petrovicsék ügyében. - Még tartanak a szakértői vizsgálatok, várhatóan a jövő héten lesz komolyabb előrelépés - tájékoztatta lapunkat M. 7bronykóy Márta, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ tábort a történelem találta ki. Ezért mondom: jó, ha visszanézünk egészen a gyökerekig. A professzor emlékeztetett a Gyökerek című amerikai filmre, melyben egy fiatal, szabad afrikai harcost sokakkal együtt elfogtak, s rabszolgának kivitték az Újvilágba. A film hőse, Kunta Kinte, miután látta, nem tud megszökni, beletörődött a sorsába, családot alapított, de amikor gyerekei megnőttek, szükségét érezte elmondani saját történetét. Ez aztán nemzedékeken keresztül ismétlődött: visszatértek a gyökerekhez. A professzor emlékeztetett arra, hogy a Beszélni nehéz című műsort Péchy Blanka alapította, s a műsor címe Körmendi László hangján szól, ő is munkatárs volt, haláláig. Az utolsó mondatot pedig - „Beszélni nehéz című műsorunkat hallották" - még Erőss Anna mondja, aki kikapcsolódott ugyan ebből a műsorból, mégis része a történetének. Amikor a rádió vezetősége el akarta venni az ő hangjukat, erősen tiltakoztunk. Mert ragaszkodunk a gyökerekhez! A Kazinczyversenyekhez, az Édes anyanyelvünk-versenyekhez ugyancsak mondta a professzor. Deme László színesen és élvezetesen beszélt Péchy Blankáról is, aki kulcsfigurája az anyanyelvművelők mozgalmainak. Színésznő volt, akinek politikai okokból nem nyílt teljes tér. Adyt, Babitsot és másokat szavalt pódiumokon, amikor ez nem volt divat, a két világháború között. Német és osztrák színházakban játszott, majd hazajött és fölfedezte: valamit tennie kell. Arra gondolt - bár nem volt gazdag ember -, olyan díjat alapít, amellyel a példamutatóan beszélő színészek és rádiósok elismerésére nyílik lehetőség. Valahogy bekerültek a jutalmazottak közé az iskolai körök is, s ez volt az, ami mozgalommá indította a kezdeményezést, mely akár el is halhatott volna. A csongrádi tábor a példa rá: nem ez történt. BÁLINT GYULA GYÖRGY Petrovicsné kérdése a gyújtogatóhoz: miért ? Az IKV segített a családon Petrovicsék a kiégett lakás helyett új otthont kaptak. Fotó: Miskolcri Róbert Immár hazajár Csongrádra nyaranta Deme László. A sorsfordító 2004-es év előtt nem magasröptű előadást, hanem vallomást hallhattak tőle a fiatalok, akiket a magyar nyelv szeretete hozott a nyelvművelő csongrádi táborba. Miért oly drága nekünk az anyanyelv? Mire jó az egyhétnyi tábor? Védenünk kell nyelvünket? A professzor válasza közérthető: - Nagyon fontosnak tartom ezt, amikor feltartóztathatatlanul menetelünk, gőzerővel, vagy némi fönntartással, vagy aggodalommal vissza Európába, mert az én korosztályom európai államban nőtt fel. Később húztak egy vonalat Európa és Kelet-Európa között. A mi nemzedékünk tudja, hogy még a laza együttélés sem kockázatmentes, még kevésbé a szorosabbra fogott együttes, amit az európai államoknak újra alakuló egysége próbál jelenteni. A megnyitó ünnepségen azt mondták - az igazság egyik oldaláról közelítve -, hogy én lennék a tizenegyedik évébe lépő ifjúsági tábor kitalálója. Szerintem ezt a Deme László nyelvészprofeszszor: Ragaszkodunk a gyökerekhez! Fotó: Bálint Gyula György Magyar narancs 2060-at írunk, május van, a nyár hamarosan elviselhetetlenül meleg és bazári hangulatú lesz, olyannyira, hogy lassan kiürül az ország. Csak azok maradnak itthon, akik idegenforgalomból és mezőgazdaságból élnek: az előbbiek azért, mert a perzselő nyár elől ide menekülnek a görög és olasz turisták, az utóbbiak pedig azért, mert a hosszú száraz évszak előtt be kell takarítani a termést. Mi meg megyünk, pihenünk egy kicsit északon, az utazás előtt azonban nem árt átnézni a híreket, hiszen az elmúlt héten tomboló hurrikán tönkretette a Szeged-Berlin sztráda egy részét, s nem jár a gyorsvasút sem. A hírek között akad kellemes és kellemetlen is. A tudósok szerint novemberre újabb árvíz várható az igen kiszámíthatatlan klímájú Duna-Tisza közén, így a 2061-es év költségvetésében újabb jelentős összeg szerepelhet majd az árvízvédelem címszó alatt, s az uniós kasszából le kell folyatni azokat a pénzeket, melyek az alföldi rizsmezőkön okozott károkat enyhítik. fó hírek is vannak: jövőre köbméterenként 9,2 euróval csökken az ivóvíz fogyasztói ára, de csak nálunk, hiszen magyar mérnökök kifejlesztették és sikerrel alkalmazták a tengervíz édesvízzé alakításának technológiáját. Magyarországon egyébként is beértek az elmúlt évtizedek újításai: a csepegtető öntözést alkalmazva világelsők lettünk a sivatagi kelbimbó és az aszalt fügefélék termelésében, s most érik a méltán híres magyar narancs is. Ugyan már vagy negyven éve kikerültünk a minőségi bor, gabona- és hústermelés élvonalából, de hát ami nem megy, azt ne erőltessük. Az újabb sikerek egyébként kárpótolhatják az országot. Húznak felfelé a GDP-ből 25 százalékkal részesülő kutatási-fejlesztési, tudományos ágazat eredményei, s az ugyancsak a GDP-ből 21 százalékkal részesedő idegenforgalmi ágazat mutatói is: a déliek hozzánk menekülnek a forróság elől, míg az északiakat a páratlan magyar mediterrán konyha, a megújuló energiaforrások segítségével hűtött enyhe és az európai összkészlethez mérten jelentós mennyiségű termálvíz, valamint az ehhez kapcsolódó magas szintű gyógyítóprogramok vonzzák. Meg kell említeni azt is, a kontinens egyik legnagyobb látványossága a magyar nemzeti örökséget a nem kevésbé véres fiesták hangulatával vegyítő, július-augusztusban rendezett citrus- és Szentkorona-fesztivál. Verejtékben úszva ébredünk, 2003 forró augusztusában, s őszintén örülünk annak, hogy az idén még nem ettünk, s egy darabig nem is fogunk magyar narancsot enni. De mi lesz az unokáinkkal: KATKÓ KRISZTINA Sándor fános: takarítsanak a falfirkálók! Azonosított graffitisszignók A falfirkálók egyre több kárt okoznak, nem kímélik a középületeket, a tömegközlekedési járműveket, hidakat, busz- és villamosmegállókat, szóval szinte semmit. A MAV Rt. is tehetetlen, alkut is, firkálható felületet is kínált a graffitiseknek. A MÁV Rt. és a falfirkálók képviselői a napokban úgynevezett „megnemtámadási nyilatkozatot" fogadtak el. A MÁV Budapesten tűzfalakat, valamint kerékpár- és poggyászszállító kocsikat ajánlott fel festésre. Cserébe a graffitisek sajátos szignójukkal aláírva megígértek, megkímélik az értékes vasúti kocsikat és epületeket. A MAV Rt. ezzel próbálja meg csökkenteni a falfirkálók által évente több százmillió forintot okozó kárt. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a megállapodásnak lesz-e visszatartó hatása. Ez azért is kétséges, mert már néhány graffitiscsoport jelezte, a paktummal nem ért egyet, rájuk nem vonatkozik. Szegeden az „összefirkált" trolik és villamosok lemosására a helyi közlekedési társaság, az SZKT havonta több százezer forintot költ. Rendszeresen hasonló nagyságrendű összeget fordítanak a felhasogatott ülések és az összekarcolt oldallemezek cseréjére is. A tetteseket csak elvétve sikerül kézre keríteni. - Az elfogás sikere azon is múlik, észreveszik-e a járművezeRengeteg vagont borítanak graffitik. Fotó: Kamok Csaba tők a tettest és milyen gyorsan lépnek kapcsolatba a rendőrséggel - összegezte a társaság tapasztalatait Papp Zsolt, az SZKT forgalomirányítási üzemvezetője. - A szignókat archiváljuk, ezután a polgárőrökkel és a rendőrséggel együtt próbáljuk beazonosítani a firkálókat. Az elfogott tettesek ellen feljelentést teszünk. Tízezer forint érték alatti kár esetén az önkormányzat igazgatási osztálya hoz határozatot. Az ennél nagyobb károkat okozók a bíróságra kerülnek. A nagy értékű rongálásért eddig általában néhány hónapos, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték az elkövetőket. Kiskorúak esetében a szülőknek kell helytállni. Sándor fános, a Csongrád Megyei Polgárőrszervezetek szóvivője szerint az lenne példás büntetés, ha a rongálókat arra köteleznék, hogy tegyék jóvá a tettüket, egy meghatározott felületen takarítsák le az összes firkát. DOMBAI TÜNDE