Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-12 / 187. szám

Délelőtt Száraz Ferenccel hétköznap SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN m 0.00-14.00 :"AiáI A PÉNZ BESZEL FM9&4L Rádió i AZ ÉLETÜNK RÉSZE SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. AUGUSZTUS 12. Szélkerekek és biomassza Az Európai Unió célkitűzései közt szerepel, hogy 2010-re az EU energiafogyasztásának 12 százaléka megújuló energiaforrásból származzon. Ennek eléréséhez az EU támogatásokat is biztosít. Az EU-hoz csatlakozó országok egy része nem tartja teljesíthetőnek ezt a célkitűzést. MTI PRESS Az Európai Bizottság elemzései szerint a szélenergia kiaknázásában viszonylag jól állnak a tagállamok, de vannak még kihasználatlan tartalékok főleg a biomassza és a bióüzemanyagok hasznosításában. Az unióban 1995 óta mindössze 1 százalékkal nőtt, és még mindig csak 6 százalék körül van a megújuló energiaforrások aránya a teljes termelésen belül. A nagymértékű, tömeges elterjedést egyelőre gátolja az alternatív energiaforrások felhasználását lehetővé tévő rendszerek kiépítésének magas költségszintje, s ennek következtében a hosszú megtérülési idő. A szélkerekek, szélturbinák magyarországi üzemeltetése ugyan megkezdődött, de ezek inkább csak kísérleti, egyedi eseteknek tekinthetők. Az országban jelenleg üzemelő szélturbinák első példányait, mint referencia-berendezéseket állították fel, de már üzemel gazdaságossági megfontolások alapján felépített szélerőmű is. Jelentősebb vízenergia hasznosítás jelenleg Magyarországon a Tiszán Tiszalöknél, Kiskörénél, a Hernádon Kesznyétenben, Gibárton, Felsődobszán, a Rábán Ikerváron, a Soroksári-Dunaágon a Kvassay-zsilipnél van. A biomassza energetikai hasznosítása Magyarországon jelenleg elsősorban erdőgazdasági és mezőgazdasági melléktermékként jelenik meg, és csak másodsorban jönnek szóba a kifejezetten energiahordozók előállítására termesztett mezőgazdasági kultúrák. A felhasználható biomassza jelenleg még dekoncentráltan áll rendelkezésre, összegyűjtésének, szállításának, felhasználásának rendszerszintű modellje még kidolgozatlan, a felhasználás gazdaságossági elemzése még nem kellően kimunkált. A Mosonszolnok térségében felállított két, 65 méter magas szélkerék 1500 háztartás energiaigényét elégíti ki. FOTÓ: MTI/MATUSZ KÁROLY NŐ AZ ÁRAMIGÉNY, ÚJ ERŐMÜVEK KELLENEK Fokozódó energiaéhség Hónapról hónapra nő a villamosenergia-igény Magyarországon és Nyugat-Európában is. Ez a tendencia és az erőművek elöregedése a szakértők szerint arra figyelmeztet, hogy a piac szereplőire nehézségek várnak, ha nem lépnek időben. MUNKATÁRSUNKTÓL Az év első felében a villamosenergia-igény hazánkban 3 százalékkal, 20 ezer 282 gigawattórára emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. Ebből az import 2756 gigawattórát tett ki. A magas hőmérséklet is növelte az energiaéhséget. Ezt mutatja, hogy májusban és júniusban 4 százalékkal emelkedett a fogyasztás. Hasonló a helyzet Nyugat-Európában is, ahol a szakértők már megkongatták a vészharangot. Szerintük a térség áramkimaradások és az áramdíjak emelkedése elé nézhet, ha nem épülnek gyorsan újabb erőművek. A kontinentális Európában most zajlik a regionális monopóliumok átállása a liberalizált piaci körülményekre. Ebből következően magas a kimaradások kockázata, mivel a cégek, a szolgáltatók és a befektetők számára az átállás azt jelenti, hogy nem érdekeltek tartalékok képzésében. Európának alig 5 százaléknyi tartalékáram-kapacitása van arra, hogy a téli rendkívüli helyzetekkel megbirkózzék, szemben a 20-30 százalékosra tehető földgáztartalékokkal. Északnyugat-Európa áramtermelő generátorai idősek, tartalékképzésre, újak építésére pedig nincsen szándék. Többek közt a környezetvédelmi szabályok, a jövőbeli dereguláció bizonytalanságai miatt. A nagykereskedelmi árak lemorzsolódása Németországban, az új kereskedelmi szabályok bevezetése Angliában szintén visszatartó erő az új kapacitások építése szempontjából. Mindemellett Európa földgáztól való függősége a 2001. évi 45 százalékról 2015-re 70 százalékra emelkedhet és a földgáz nagy részét cseppfolyósított formában, hajón fogják majd szállítani. Európának emiatt a cseppfolyósítottföldgáztároló-kapacitásait kell a nemzeti és a helyi kormányok erőforrásaiból kiépítenie és szakértői megítélés szerint az infrastrukturális fejlesztésekre 2010-ig 140 milliárd dollárt kellene fordítani. A villamos energia 12 százalékát az Európai Unióban vízenergiából nyerik. Tavaly a szárazság miatt a 15 EU-tagország csak 297 milliárd kilowattóra áramot nyert vízenergiából, 17 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző évben. Az unióban igen nagyok az eltérések a vízenergia-felhasználásban, nemcsak a kedv, hanem a földrajzi adottságok miatt is. Svédországban az áramszükséglet 46 százalékát nyerték vízenergiából, Ausztriában a 69 százalékát, miközben Hollandiában az összes áramszükségletnek csupán 0,1 százalékát fedezte tavaly a vízenergiából nyert áram. Dániában pedig egyáltalán nem termelnek áramot ilyen módon. Az abszolút értékeket tekintve az EU országai közül Svédország termelte tavaly a legtöbb áramot vízenergia segítségével. Az Európai Unión kívüli adat: Norvégiában a vízenergia aránya az áramtermelésben 99 százalékos. 2000 2030 A CSALÁDI HÁZRA FÉLMILLIÓ FORINTÉRT FELSZERELT KOLLEKTOR ÖT-HAT ÉV ALATT MEGTÉRÜLHET Kevesen hasznosítják a napenergiát AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIATERMELÉSÉNEK FORRÁSAI A villamos energia iránti növekvő igény, a környezetvédelem szempontjai, s nem utolsósorban a háztartási energia egyre magasabb ára a megújuló energiaforrások hasznosítása felé tereli a beruházókat és a privát felhasználókat egyaránt. Ma még Európában, s hazánkban is biztonságos az energiaellátás, ám hosszabb távon hatalmas beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy az ipar és a háztartások egyre növekvő igényeit ki lehessen elégíteni. Miközben a hazai termelői kapacitás csökken, a felhasználás ugrásszerűen nő, így a megújuló energiaforrások, köztük is a fényenergia hasznosítása célszerű megoldásnak tűnhet. Azt mindenki tudja, hogy hazánkban a napenergia-felhasználás, illetve az arra való törekvések gyerekcipőben járnak, azzal azonban kevesebben vannak tisztában, hogy nálunk működik Európa legnagyobb napkollektor gyára. A Dunasolar gyakorlatilag ellátja napelemmel a európai piacot, ám itthon nem kelendőek a kollektorok, annak ellenére, hogy a cég által kínált árak 50-60 százalékkal alacsonyabbak a világpiacinál. A hazai beruházók és a privát építkezők nem az árszínvonalat, hanem a megtérüNapelemekkel felszerelt panzió. Jól jönnek ki belőle. lési időt veszik figyelembe: egy napelemes rendszer nagyobb épületeknél 8-10, míg egy családi ház esetében 4-6 esztendő alatt termeli ki az árát, így nálunk évente néhány száz napkollektoros rendszer talál gazdára, zömük elsősorban azért, mert végképp nincs másik megoldás. - Egy EU-felmérés szerint a magyarországi természeti adottságok, s leginkább a Dél-Alföld területe kifejezetten kedvezne a napenergia-hasznosításnak, ám az előrelépést nemcsak a szemléletbeli problémák, hanem a szabályozás is gátolja mondja Kiss Tibor, a napkollektorok és az ahhoz kapcsolódó rendszerek beszerelésével is foglalkozó Isobel munkatársa. A cég egyébként Szeged környékén is felszerelt napkollektorral családi házaF0TÓ: SCHMIDT ANDREA kat, s tapasztalataik igen kedvezőek. A napenergia hasznosítása az egyik legkézenfekvőbb megoldás - mondja Kiss Tibor s főként akkor kerül előtérbe a napfény hasznosításának kérdése, mikor egy család, vagy társas építőközösség új építkezés, beruházás mellett dönt. Ilyen esetekben érdemes mérlegelni, hogy a melegvízellátás és a fűtésrásegí• Vízi • Szén • Földgáz fi Egyéb megújuló Q Kőolaj Q Nukleáris tés rendszerét napelemek segítségével látják-e el. A helyi tapasztalatok szerint egyre élénkebb az érdeklődés a napelemes házak iránt, s ezen segített az állami támogatások rendszere is. Aki úgy dönt, hogy mondjuk egy négytagú család otthonának melegvíz- és részben fűtésigényét a nap segítségével elégíti ki, az 500-600 ezer forintos teljes beruházási értékkel számolhat, melyből 200-250 ezer forintot állami támogatásként igényelhet. Kiss Tibor elmondja, a fent említett félmillió forint körüli beruházás magában foglalja a kollektorok és az ahhoz kapcsolódó teljes fűtés- és melegvízrendszer árát, ami a tapasztalatok szerint az Alföldön 4-5 év alatt megtérülhet. Jó tervezés és méretezés esetén háztartási felhasználásnál a nap a család éves energiaigényének 60-70 százalékát képes előállítani. Hogy mekkora szükség lehet a megújuló energiaforrásokra való áttérésre, azt az is igazolja: az EU 15 tagországának együttes termelőkapacitása negyedszázad múlva a felére csökkenhet, az erőművek elöregednek, másokat környezetvédelmi szempontok miatt be fognak zárni, s nem lesz ez másként nálunk sem. Hogy mi pótolja majd a kieső energiát, arra úgy tűnik, csak elméletben kézenfekvő a válasz: a természetes, megújuló energiahasznosító rendszerek. 0. K. K.