Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-12 / 187. szám

Kedd, 2003. augusztus 12. A PÉNZ BESZÉL 7 CSAK EGY SMS. ÉS ABBAN MINDÖSSZE EGY I VAGY EGY N BETŰ. A kérdésekre a választ a »^KM^fjfffll segítségével adjuk meg! »+•+*••» Mm NVBML wfflwwSwwswwwS A hagyományos házi jellegű fehér kenyér népszerűsége töretlen. FOTÓ: SÓHMIDT ANDREA Nem azért élünk, hogy együnk, ha­nem azért eszünk, hogy éljünk. Iga­zán filozofikus megfogalmazás. Enni tehát kell, de nem mindegy, hogy mit, mikor és hogyan. Az egészséges táp­lálkozás - jó tudni - az ember alap­vető szükséglete és persze joga. Ter­mészetesen ez magában foglalja az összes alapvető tápanyagot. Itt lép a képbe szénhidrátokban gazdag, szer­vezetünk számára elengedhetetlen ­mindennapi - étkünk, a kenyér. Óriási utat járt be a kenyér a történelem során, és fontos részévé vált az ember életének. Bár ma már nagyon sokféle kenyér van, ennek ellenére megőrizte egyszerűségét és népszerűségét. Az em­berek, ha alig tudnak valamit enni, akkor az a valami épp a kenyér, ám ha la­komázhatnak, a cipó akkor is ott van az asztalon. A kenyér nélkülözhetetlen, de a fogyasztói szokásokkal együtt vagy éppen azok révén folyamatosan változik. A hagyományos házi jellegű fehér kenyér népszerűsége annak ellenére is töretlen, hogy a reformélelmezés hívei - az egészsé­gesebb, rostdúsabb táplálkozás érdekében - a barna kenyerek fogyasztását tartják in­dokoltnak. A felvilágosító kampányok azonban eddig nem igazán tudták a fo­gyasztók zömét eltéríteni bevált fehér ke­nyerüktől. Annyit azonban sikerült elérni, hogy a kenyérfajták piacán jelentősen ja­vult a „felhozatal". Az egykori sötét-világos­ra korlátozódó kenyérválaszték már végle­gesen a múlté. Természetesen a fogyasztói szokások nemcsak azért változnak lassan, mert az emberek nehezen váltanak, hanem azért is, mert a korszerűbb, a választéko­sabb mindig jobban megterheli a pénztár­cát is. így van ez a kenyereknél is. A hagyo­mányos fehér kenyér mint alapvető „nép­élelmezési cikk", a legolcsóbb. A KSH adatai szerint azonban fogyasztása csökkenő ten­denciát mutat. Míg 1998-ban az egy főre ju­tó fehérkenyér-fogyasztás éves szinten 67,7 kilogramm volt, addig 2001-ben már csak 62,5 kilogramm. Ugyanez mutatkozik a ha­gyományos péksütemények (vizes zsemle és kifli) esetében is. A 15 évvel ezelőtti 9,8 kg-os egy főre jutó fogyasztás 200l-re 9,2 kg-ra csökkent. Igaz, az ára viszont jelentő­sen nőtt. 1998-ban 104 forintba került 1 kg fehér kenyér, 2002-ben ez 167 forintra emelkedett. Napjainkban pedig már meg­közelíti a bűvös 200 forintot - bár most is van akciósan 150 forint körüli áron - és még így is a kenyér és a péksütemények ára - a Pékek Ipartestülete szerint - költség­szinten, sőt sok esetben az alatt mozog. HELLER LÁSZLÓ Minőség - eltarthatóság Mindennapi kenyerünk a kereskedelem és a vásárlói szokások változása következtében lassan úgy válik napivá, hogy elég egy héten egyszer megvenni, mégis friss marad. Hála a fokozott higiéniás gyártástechnológiáknak, amelyek hatnapi, tartósítószer nélküli el­tarthatóságot is biztosítanak. Természetesen ez a lehetőség nem váltja ki teljesen a napi friss kenyeret és péksüteményeket. A pékek és a sütőipar így békésen kiegészítve egymást láthatja el mindig magasabb szinten a vásárlóközönséget, és ebben a közelgő EU-csatlakozás sem okoz változást. Annál inkább foglalkoztatja a szakmát a külföldi piacokra való betörés lehetősége, hiszen szomszédaink félelme nem alaptalan. Magas árszintű piacukon az olcsóbban termelő, de minőségben azonosat tudó magyar péküzemeknek lehet keresnivalójuk. CSÚCS VOLT EZ A SZIGET! Világrekord és frenetikus hangulat Mindennapi kenyerünk Egymás után dőltek meg az eddigi csúcsok a tizenegyedik Sziget-fesztiválon. A Pannon GSM jóvoltából maradandó ér­ték is létrejött: a szigetlakók kollektív festőműhelyének al­kotása, a fesztiválkörkép ha­marosan felvételt nyer a Guinness-rekordok könyvébe. MUNKATÁRSUNKTÓL A Pannon GSM szigeti rezi­denciáján felállított, közel 400 négyzetméter felületű kör­vásznon a zárónapra bonta­kozott ki a Pannon Praktikum világzenei nagyszínpad han­gulatát idéző festmény, a fesz­tiválkörkép. A stílusosan a Ma­gyar Nemzeti Galéria főigaz­gatója, Bereczki Lóránt, vala­mint Kepes András által hi­telesített, hatezer szigetlakó által közösen készített alkotás kiüti a rekordok könyvéből a jelenlegi uralkodót, így a Szi­get - a három évvel ezelőtti szinkroncsókrekord után - is­mét világcsúcsnak adott ott­hont. Idén összesen 353 ezren sé­táltak át a Szigetre vezető hí­don, s összesen 23 ezer 500 szemeteszsák és 800 kuka nyelte el szelektálva az újra­hasznosítható, illetve a kör­nyezetre káros anyagokat. A látogatók felelősségtudata egyébként is szárnyalni lát­szott: 1400-an adtak vért a Vö­röskereszt sátránál - az akciót a Pannon GSM is támogatta ajándékokkal. Csúcsokat döntött a Szi­get-látogatók mobiltelefon­használata is: a főtámogató Pannon GSM hálózata csak­nem 85 ezer mobilost szolgált ki a Szigeten, s a fesztivál ven­dégei pontosan 1 millió 779 ezer 219 hívást indítottak a Pannon GSM rendszeréből, míg a Szigetet lefedő cellák a két évvel ezelőttinél másfél­szer több, 541 ezer 993 darab SMS-t továbbítottak. Ekkora GSM-forgalom mellett jól jött a begyűjtőfutárokkal megerő­sített akkumulátortöltő szol­gáltatás: a Pannon-körtéren közel 6000 lemerült telefont vett gondjaiba a mobilszol­gáltató. CSALÁDI HÁZAK VÍZSZIGETELÉSE: MEGÚSZHATJUK A TÖBB SZÁZEZRES PLUSZKIADÁST Minden milliméter számít A hagyományos szerkezetű építkezéseknél ma is gyakran felmerül a kérdés: kell-e a nedvesség ellen szigetelni a falakat? A szakemberek sze­rint célszerű vízszigetelést al­kalmazni, de nem mindegy, milyet használunk. MUNKATÁRSUNKTÓL Az alig egy éve épült családi ház pincéjében félméteres magasságban áll a víz. A kazán téglából rakott bakon áll, a pincébe a garázslehajtón át csak csónakkal lehet lejutni. Az automata garázskaput a víz miatt még sohasem zárták be. A házban élők ma már tudják, annak idején, az épület ala­pozásakor nem kellett volna a kőművesre hallgatniuk, aki a pince vízszigetelését a száraz talajviszonyokra hivatkozva költségpazarlásnak tartotta. Az egyik vidéki nagyváros­ban megtörtént eset azt pél­dázza, érdemes pénzt áldozni a ház nedvesség elleni szige­telésére. Nem mindegy azon­ban, milyen anyagot haszná­lunk ehhez. Az építőanyag-ke­reskedésekben sokféle bitu­menes szigetelőlemezt kínál­nak ugyan, de ezek minősége gyakran nem felel meg a kö­vetelményeknek. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt ter­mészetes volt, hogy aki a lába­zat vagy a talajon fekvő padló vízszigetelését kívánta megol­dani, 4 mm vastag, oxidált bi­tumenből készült lemezt vásá­rolt, amivel mindenki elégedett lehetett. Ma már gyártanak en­nél is jobb műszaki paraméte­rekkel rendelkező szigetelőt, úgynevezett modifikált bitu­menes lemezt, amely még na­gyobb biztonságot jelent. En­nek ellenére az építőanyag-ke­reskedések egy részében zöm­mel 3 mm-es, vagy ennél véko­nyabb, úgynevezett 3000-es oxidált bitumenes lemezeket ajánlanak lábazatszigetelésre ­egy rétegben, mondván, ez ugyanolyan jó, mint a 4 mm-es lemez. A szakemberek szerint azon­ban a kettőnek a tulajdonságai jelentősen eltérnek egymástól. A 3000-es ráadásul nem 3 mm vastag, hanem csak 2,7, ami el­méletben talán csekély kü­lönbség, ám a gyakorlatban annál többet jelent. Másrészt ez utóbbiban a bitumenből és az ebben lévő tömedékanyag­ból, vagyis a vízszigetelést szol­gáló keverékből négyzetméte­renként 1,5 kg-mal kevesebb van, mint a 4 mm-es lemezben. A tapasztalatok pedig igazol­ták, hogy a vékonyabb vízszi­getelés élettartama lényegesen rövidebb lehet, hamarabb át­nedvesedhet. Az Épületszigetelők, Tetőfe­dők és Bádogosok Magyaror­szági Szövetsége tervezési és kivitelezési irányelveiben ép­pen ezért a vízszigetelésre használt lemezek minimális vastagságát 3 mm-ben szabta meg, és ezt is duplán, vagyis két rétegben javasolja alkalmazni. Ha a szigetelés költségeit megvizsgáljuk, azt tapasztal­juk, egy átlagos, 200 négy­zetméter vízszigetelő lemezt igénylő lakóháznál legfel­jebb 40 ezer forintot tud megtakarítani az építtető, ha a 4 mm-es helyett 3000-es lemezt használ. Egy építkezésnél persze minden forintnak helye van, de ha a fenti megtakarítást össze­vetjük a javítási költségekkel - amely baráti áron is 600 ezer forint -, szembeötlő a különbség. A vízszigetelő anyagok for­galmazásával is foglalkozó za­laegerszegi Villás Hungária Kft.-nél is 4 mm-es lemezt ajánlottak lábazatszigetelés­ként, de egy rétegben csak akkor, ha a mértékadó talaj­vízszint a szigetelés alatt két méternél mélyebben húzódik. Ha magasabban áll a víz, ak­kor egy rétegben elaszto­mer-oxid duó, vagy modifikált bitumenes lemezeket célszerű használni. Érdemes pénzt áldozni a nedvesség elleni szigetelésre, ugyanakkor nem mindegy, milyen anyagot használunk.

Next

/
Thumbnails
Contents