Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-12 / 187. szám

KEDD, 2003. AUGUSZTUS 12. «AKTUALIS« Felújították a megye éléskamráját A hőszolgáltató a díjkedvezmények bővítését tervezi Vihar keletkezett Városi feljelentések Folytatás az 1. oldalról A Szint Kft. fellebbezett a határozat ellen, az ügyészség azonban jóváhagyta a döntést, a vizsgálat befejeződött. Papp Zoltán nem kívánta kommentálni a történteket. Szentgyörgyi Pál, Szeged gazdasági alpolgármestere hivatalosan még nem értesült az ügyészség határozatáról. A városvezetők közül Szentgyörgyi Pál felügyeli az önkormányzati cégek működését, így a város, illetve a városi cégek által tett feljelentésekkel kapcsolatos információk is hozzá futnak be. Mint mondta, egyik ügyben sincsenek új információi. A Szegedi Nemzeti Színház gazdálkodása miatt is feljelentést tettek, ám az ügyben bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást. Nagy Sándor alpolgármester ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés miatt tett feljelentést az SZKT ellen. Előzőleg, még áprilisban, a közgyűlés felmentette állásából Nemes László igazgatót. - Az ügyben az eljárás még folyik, egyéb információk egyelőre nem hozhatók nyilvánosságra kaptuk a tájékoztatást a megyei főkapitányság sajtószóvivőjétől. Nemes László ugyanakkor kifogásolta elbocsátásának körülményeit, ezért munkaügyi bírósághoz fordult. A Fürdővizek Szeged Kft. új igazgatója, Mészáros Gábor is feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés bűntette alapos gyanúja miatt. A cég belső vizsgálata szerint Lengyel József direktorsága alatt előnytelen szerződéseket kötöttek, a szegedi vízügyi cég kára Mészáros szerint 170 millió forint. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság elfogultságot jelentette be, az ügyben ezt követően a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya nyomoz. A szomszéd megye főkapitányságának szóvivője, Hanyecz Zsuzsanna egyelőre nem tudott részletekkel szolgálni. A tanúkihallgatások folynak, Lengyelt még be sem idézték. Közben a volt igazgató - az elbocsátásának körülményeire hivatkozva - 101 millió forintot követel volt cégétől és az önkormányzattól. Az IKV Rt.-nél épületfelújításokkal kapcsolatban csaknem 400 millió forint értékű szerződéseket vizsgált az APEH Bűnügyi Igazgatóság Csongrád megyei nyomozó hivatala. A nyomozók egy névtelen, de számos konkrét adatot tartalmazó bejelentés alapján kezdtek el vizsgálódni, majd ismeretlen személy ellen adócsalás alapos gyanúja miatt indítottak eljárást. Információnk szerint még ez az ügy is csupán nyomozati szakban van. A Városkép Kft. privatizációja miatt indított nyomozás már vádemelési javaslattal megjárta az ügyészséget, ám az ügy visszakerült a rendőrségre. A cég eladásának körülményeit tovább vizsgálják. Egyébként ebben az esetben nem az önkormányzat, hanem Csapó Balázs képviselő, a Szegedért Egyesület elnöke tett feljelentést. K.B. A műemlékvédelem kifogásolja a Dóm téri büféket Eltűnhetnek majd a bódék Vásári hangulat uralkodik a szegedi Dóm téren és a Dugonics téren. A büfébódék jövőre eltűnhetnek, ugyanis a tér hangulatához igazítják a vendéglátóhelyek arculatát. A műemléki környezethez illeszkedő elárusítóhelyek lesznek a Belvárosban - ígéri a Szegedi Városkép Kft. igazgatója. Szélpál Gábor július elsejétől vezeti az önkormányzati céget, amely rendezvények szervezésével és a közterületi reklámfelületek értékesítésével foglalkozik. Szélpál azt tervezi, hogy munkatársaival olyan szabályozást vezet be, amely nem gátolja a vállalkozókat abban, hogy rendezvényeket szervezzenek, de egyben a Belváros hangulatához méltó megjelenést is garantálja. Ezért szükséges, hogy a városi tervtanács, azaz a városi főépítész és a kulturális örökségvédelmi hivatal vezetője is jóváhagyja a közterületre kerülő „bódék" tervét. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regjonábs vezetője, Széphegyi László korábban is kifogásolta, hogy a Dóm téren és a Dugonics téren „vásári" hangulat uralkodik nyaranta. A korábbi gyakorlat ugyanis az volt, hogy a Kárász utcán és a Klauzál téren elhelyezett reklámokat, bútorokat, építményeket csak a tervtanács jóváhagyásával engedélyezték. A Belváros más pontjain azonban a hivatal engedélye nélkül emeltek elárusítóhelyeket. Különösen a Dóm téren elhelyezett büfék zaA tér hangulatához illeszkedő vendéglátós pavilonokat szeretnének kialakítani a jövőben a dóm mellett is. Karnok Csaba várják Széphegyit, aki minősíteni sem kívánta a téren elhelyezett bódékat. Azt mondta, mindenki láthatja, mennyire rontja a Dóm téri művészeti alkotások hatását az ott uralkodó vásári hangulat. A Városkép Kft.-nek arra kell törekedni, hogy ne teljesíthetetlen követelményeket írjon elő a vállalkozók számára - mondta Szélpál a cégnek ugyanis bevételt is kell termelnie. Ennek ellenére szerinte lehetséges az, hogy ezután csak olyan rendezvények kapjanak területfoglalási engedélyt, amelyek vállalják, hogy megfelelnek a műemlékvédelmi követelményeknek. A Dugonics téren vendéglátóhelyet üzemeltető vállalkozó korábban kötött szerződése több évre szól, de a Dóm téren a tervek szerint már jövőre változás várható. Szélpál szeretne pályázatot kiírni a vendéglátóhelyek üzemeltetésére, és az elbírálásnál az építmények környezetbe illesztése is alapvető szempont lenne. Az igazgató szerint a követelmények megváltozását már az idei Széchenyi téri karácsonyi vásár látogatói is észreveszik majd. M. B. I. a kettős tarifa miatt Folytatás az 1. oldalról Ma még senki sem tudja, mi lesz a sorsa a vásárcsarnoknak, így aztán a körülményekhez képest a legjobb megoldás született. A nyitás napján betérő vásárlók is dicsérően szóltak a megszépült csarnokról, mint ahogy elégedett a megújult vásárközponttal Pusztai Lajos, a Szegedi Vásár és Piac Kft. ügyvezető igazgatója is. Mint mondta: tovább már nem lehetett, de nem is akarták halogatni ezt a nagytakarítást. - Köszönettel tartozunk az ÁNTSZ-nek, amiért ennyi időn át türelemmel viselte a csarnokban uralkodó állapotokat, s elfogadta, hogy a Mars téren tulajdonképpen minden ideiglenes jelleggel működik. Nem titok ugyanis, hogy a tér rekonstrukciója elkerülhetetlen, így a minden eresztékében elöregedett vásárcsarnok bontása is napirenden van régóta. Ám az építkezés megkezdésének időpontja még mindig nem tisztázott, s addig is üzemeltetni kell ezt a nagy forgalmú vásárcentrumot - a lehető legjobb körülmények között. Ezt szem előtt tartva szólított fel bennünket az ÁNTSZ is a csarnokcsinosításra, s végül kompromisszumos megoldás született. Egy teljes felújítás egyenlő lett volna a hűtlen kezeléssel, hiszen a város pénzéből csak nem költhettünk 20-25 milliót, vagy még többet egy teljes rekonstrukcióra, hogy aztán a térrekonstrukciókor minden az enyészetté váljon. Végül az a döntés született, hogy mintegy 10 millióból átépítjük a csarnok vécéjét, moshatóvá teszszük, kijavítjuk a csarnok megkopott padlózatát, átfestjük a falakat, az ajtókat, a fém alkatrészek nagy részét. Ha ezt nem tesszük meg, alighanem lakat került volna a csarnokra - mondta a piacigazgató. Pusztai Lajos szerint abban pedig nincs semmi különös, hogy a csarnok zárva tartásának idején néhány kereskedő a hátsó ajtón át kínálta portékáit. Mint fogalmazott: az árusok is megszépítették boltjaikat, s ha emellett volt idejük a kereskedésre is, miért ne tették volna. BÁTYI ZOLTÁN Románia csatlakozása után helyreállna a közúti és a vasúti kapcsolat Hídépítést terveznek a Maroson Farkas Jánosné magyarcsanádi polgármester reméli, ismét hasznos lehet, ami fél évszázadon át fölösleges volt. Fotó: Gyenes Kálmán Egy Magyarcsanádnál épülő közúti-vasúti híd hatástanulmányának, terveinek készítéséhez kér uniós támogatást a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. Nem csak családi és rokoni kapcsolatok szakadtak szét, amikor a trianoni döntés nyomán Magyarcsanádnál határvíz lett a Maros. Makó térségét addig - az akkor fölöslegessé vált közúti és a vasúti hídon keresztül - a Bánsághoz szorosabb gazdasági kapcsolat fűzte, mint Szegedhez és Hódmezővásárhelyhez. A pillérek mementóul a helyükön maradtak, és amikor a kiszombori határátkelőhely újbóli megnyitásának igénye szóba került, a magyarcsanádiak is fölvetették: helyre kellene álhtani legalább a közúti hidat. A Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. most egy közös - a bajaihoz hasonlóan működő - vasúti és közúti híd építésének terveire, s egy hatástanulmány elkészítésére kér támogatást a Phare-CBC-től. A terv szerint a hidat Románia uniós csatlakozása után adnák át, így nem lenne szükség vámhivatalra. A pályázatot, melynek készítését a Makó és Térsége Fejlesztési Kht. koordinálta, tegnap juttatták el a békéscsabai Phareirodához. A magyarcsanádi önkormányzat természetesen támogatja a pályázatot, hiszen ez Farkas jánosné polgármesternek és a község lakóinak is szívügye. Am a túloldalon élőknek is tetszett a gondolat. - Bár a pályázat beadási határideje nagyon közel volt, a romániai nagyszentmildósi kistérségből minden szükséges adatot azonnal elküldtek nekünk, készségesek voltak; velünk együtt örülnek az ötletnek - mondja Farkas Jánosné. - A nagyszentmildósiak és őscsanádiak ötlete volt, hogy a híd vasúti is legyen. Ez nelcik azért lenne jó, mert Nagyszentmiklóson az ipari park mellett megy el az ide is vezető vasútvonal, miközben az ott működő osztrák és olasz nagyüzemek Magyarországra még mindig csak nagy kerülővel, kamionon, a nagylaki átkelőn keresztül tudják eljuttatni az áruikat. A volt őscsanádi polgármester, Viorel Matei szenátor, a román parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke is ígérte: minden követ megmozgat. Miközben Magyarországon a leghátrányosabb helyzetű megyék közé tartozik Csongrád, Romániában Temes megye olyan fejlettnek számít, mint nálunk Győr környéke. A mi oldalunkon a mezőgazdaságon kívül nincs komoly munkalehetőség, a Maros túlsó partján, a nagyszentmiklósi üzemekbe azonban most már hatvan-nyolcvan kilométerről viszik a munkásokat. Az ottani fizetés forintba átszámolva persze itteni viszonyok között kevés lenne, az olasz és osztrák befektetők azonban úgy gondolkodnak, Románia uniós csatlakozása után ez a különbség valószínűleg mérséklődni fog. A pályázat készítői egyelőre nem tudják, mikor derül ki, nyertek-e, mikor kezdődhet a hatástanulmány készítése, és az építéshez mikor sikerül támogatást szerezni. Egy biztos: a híd megnyitása történelmi jelentőségű esemény lenne mindkét ország számára. B.A. A szegedi távfűtött lakásban élők negyede járt rosszul a kettős tarifarendszer bevezetésével. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. fokozatosan, négy-öt év alatt emelné az üzemeltetési költségeket tartalmazó alapdíjat. „Önkényeskedésnek, zsarolásnak, uzsorának" nevezték az új szegedi fűtésdíj rendszer bevezetését azok, akik a korábbi alapdíjnál évente akár 20-22 ezer forinttal is többet kénytelenek fizetni. A 27 ezer távfűtött lakásban élők egynegyede háborodott föl többé-kevésbé a számla láttán; különösen azok mérgelődtek, akik a meleget megtartó épületben élnek, és lakóházuk fölújítása (a falak szigetelése, külső nyílászárók cseréje) óta jóval kevesebbet fűtöttek, így kevesebbet is fizettek, mint korábban. Őket az sem vigasztalta, hogy amint arról lapunkban is többször írtunk - az alapdíjat és hódiját különválasztó kettős tarifa igazságosabb a réginél, mert most már mindenkinek arányosan viselnie kell a fűtési rendszer fenntartási költségeit. - Miért a jól szigetelt lakásokban élők fizessenek a többiek helyett? kérdezték. - A helyzet éppen fordított magyarázta el Básthy Gábor, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. igazgatója. A régi, összevont díjban a hőfogyasztástól függött az alapdíjrész is, így a rosszul szigetelt épületekben élők fizettek a szükségesnél többet. Az összes fűtési díjnak átlagosan csak 55 százaléka függ a hőfogyasztástól - a többi a fűtési rendszer üzemeltetéTöbb mint két órán keresztül viaskodtak a lángokkal a tűzoltók tegnap délután Csikóspusztán. A makói tűzoltók tegnap délután háromnegyed háromkor kapták a bejelentést, hogy ég a csikőspuszsét, javítását, fejlesztését fedezi. A szeptemberben elfogadott új, kéttarifás díjrendszer lényege az, hogy a lakások nagyságával arányosan (mértékegység a légköbméter) fizessék az állandó költségeket is. Azt persze a hőszolgáltató - és a kft. többségi tulajdonosa, a városi önkormányzat - is tudja, hogy azoknak a fogyasztóknak, akiknek lakásában emelkedik a díj, nehézséget okozhat a drágulás. Ezért az áprilisi közgyűlés az alapdíj-fizetési kedvezmények bevezetéséről döntött (a szeptemberi határozatban még nem szerepelt a kedvezményekről szóló rész). így azok a fogyasztók, akiknek díja 20 százaléknál nagyobb mértékben nőtt, több évre szóló alapdíjmérséklést kapnak. Ez annyit jelent, hogy esetükben a díjemelés mértékével arányosan, 1-4 év alatt, fokozatosan nő az alapdíj. Minthogy azonban a drágulás a távfűtött lakásokban élők jelentős részét igen érzékenyen érinti, a városvezetés és a hőszolgáltató együtt keresi a kedvezmény bővítésének lehetőségeit. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester és Básthy Gábor már tárgyalt a szóba jöhető megoldásokról. A tervek szerint többen jutnának alapdíjkedvezményhez: már azok is megkapnák a mérséklést, akiknek díja nem 20, hanem csak 10 százalékkal nőtt; ezen felül a teljes alapdíjat 4 helyett esetleg 5 év alatt, fokozatosan érnék el. A kedvezmény módosításáról a közgyűlés dönt: a képviselők augusztus 22-én ülnek össze. NY. P. tai határ. A lángok a tájvédelmi körzet több tízhektáros területén csaptak fel, égett a legelő, de erdős és nádas részek is a tűz martalékává váltak. A tűzet több mint kétórás összehangolt küzdelem árán sikerült megfékezni. Tűz Csikóspusztán