Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-09 / 185. szám

KULTURÁLIS MELLEKLET MINDEN SZOMBATON SZIES FM954 Rádió AZ ÉLETÜNK RÉSZE SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. AUGUSZTUS 9. SZABÓ GÁBOR: „HIGGYENEK A HALLGATÓK ABBAN, HOGY HASZNOS, AMIT TŐLÜNK KAPNAK" / s / Nyitottság után Rektorként az első munkahetén van túl Szabó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem első embere elképzeléseiről, az intézmény vezetésének strukturális átalakításáról, táv­lati célokról és a megválasztása utáni „némaságának" okáról is nyilatkozott lapunknak. - A rektori szoba bejáratánál még doktor Mészáros Rezső névtáblája fogadott. Nem ad a részletekre vagy lényege­sebb teendői voltak ezen a héten? - Ez a fajta külsőség egy­általán nem fontos a számom­ra. Hogy őszinte legyek: még egyáltalán nem gondoltam rá. Ugyanakkor diplomatikusabb válasszal is szolgálhatok. Ami­kor majd hivatalosan megvá­lasztjuk az új rektorhelyette­seket, egyszerre cseréljük ki valamennyi névtáblát - a gaz­daságosság elvének figyelem­bevételével. Tiszteletben tartotta a játékszabályokat - A tábla tehát változik. De megváltozott-e az ember, az­az Szabó Gábor azáltal, hogy rektorrá választották? - Annyiban feltétlenül, hogy mostanában óracsörgés nél­kül ébredek hajnali ötkor. A rendszer átvétele ugyanis ál­landóan foglalkoztat. Most a struktúra átalakításának meg­szervezése a legfontosabb munka. Látja, nem csak a név­táblám hiányzik, még számí­tógép sincs az asztalomon, egyelőre elő kell készíteni a döntéseinket. Ez a folyamat szeptember közepén zárul. Szerencsére a velem együtt­működő kollégákat már meg­találtam, úgy vélem, rendkívül nyitottan kezdtünk dolgozni. - Pedig eddig nem a nyi­tottság volt önre a jellemző. Áprilisi rektorrá választása óta ugyanis feltűnően kerülte a nyilvánosságot. Miért? - Mert tiszteletben tartottam a játékszabályokat. A háttér­ben folyamatosan egyeztet­tem, konzultáltam a jövőről, de a napi munka, a napi ügy­intézés, a nyilatkozatok nem rám, hanem elődömre, Mé­száros Rezsőre tartoztak. A rektor úr az utolsó munka­napján is dolgozott, és rend­kívül sokat segített abban, hogy mire átveszem a rektori teendőket, mindennel tisztá­ban legyek. Véleményem sze­rint mindez kulturáltan, az egyetem rangjához méltóan történt. - Holott a megválasztása ,A struktúra átalakításának megszervezése a legfontosabb munka." után akadtak olyan felhan­gok a személyével kapcsola­tosan - persze névtelenül -, melyek nem feltétlenül emel­ték ezt az említett rangot. - Szemtől szemben senki, semmilyen kritikát nem fo­galmazott meg. Nem lenne méltó az intézményhez, ha er­ről bárminemű polémiát nyit­nék. - Említette, hogy szervezeti változtatásokon dolgoznak. Mit ért ez alatt? - Elképzeléseink szerint hamarosan megalakul a rek­tori kabinet. Ebben a rektor­helyettesek, a gazdasági és műszaki főigazgató, a főtit­kár, valamint a kabinetfőnök és a sajtószóvivő kapna he­lyet. Ilyen testület eddig nem létezett. Mindezzel az a cé­lunk, hogy ez a fórum mene­dzselje a napi munkát, és ké­szítse elő a stratégiai dönté­seket a rektori tanács számá­ra, amely felváltja az eddigi dékáni tanácsot. Azaz a dön­téshozatal mechanizmusá­ban jelentős változás lesz. A rektori tanács reményeim szerint a kabinet által rend­kívül jól előkészített anyago­kat kap a jövőben. így olyan szűrőként tud működni, amely jelentősen megköny­nyíti majd a végső döntésho­zó szerv, a jövőben hathe­tente összeülő Egyetemi Ta­nács munkáját. A lényeg: az ET elé csak valóban jól át­gondolt témák kerüljenek, méghozzá a tanács rangjá­nak megfelelő formában és módon. Előbb a feladatok, utána a személyek - Miért tartja ilyen kiemel­ten fontosnak az ennyire ala­pos előkészítő munkát? -Az egyetemen belül a karok meglehetősen önállóan gaz­dálkodnak. Ez a rendszer ak­kor működik jól, ha minden kari vezető megfelelően tájé­kozott a többi karról, illetve az intézmény egészéről. Célom, hogy a kari vezetők ne csak a saját intézményük szemével lássanak, hanem mindig te­gyék fel azt a kérdést is: és jó-e ez a Szegedi Tudományegye­temnek. - Munkájában négy új rek­torhelyettes segíti. A politikai választások után megszok­tuk, hogy cserélődik a teljes vezérkar. így helyes egy tu­dományos intézmény eseté­ben is? - Először is, a korábbi három helyettes közül kettő, Visy Csaba és Benedek György pro­fesszor szintén pályázott a rektori tisztségre. És ahogy én sem lettem volna rektorhe­lyettes, ha nem én nyerem a választást, így ezt természe­tesnek gondolom az ő ese­tükben is. Hiszen nekik is saját elképzeléseik voltak az egye­tem irányításával kapcsolat­,Az egyetem önálló, független és autonóm tudásközpont." ban. Egyébként nálam a sor­rend a következő volt: először meghatároztam a feladatokat, és utána kerestem meg azokat az embereket, akikkel együtt szeretnék dolgozni. így álla­podtam meg sorrendben Dé­kány Imre vegyészprofesszor­ral, Rácz Béla fizikusprofesz­szorral, Pukánszky Béla böl­csészettudományi dékánhe­lyettessel és a hallgatói kap­csolatokért felelős Badó At­tilával. -Apropó, hallgatók!Milyen kapcsolatot kíván kiépíteni a diáksággal? - Minden tekintetben part­neri viszonyra törekszem. De ehhez az kell, hogy a hallgatók tudásvággyal érkezzenek hoz­zánk, és higgyenek abban, hogy hasznos az, amit tőlünk kapnak. A tanítómesterem egykoron azt állította: az egye­temi tanulmányok öt százaié­kát hasznosítjuk később az életben. Csak azt nem lehet tudni, hogy a százból melyik az az öt, amelyre szükségünk lesz. Fontos, hogy a hallgatók bízza­nak abban, átgondoltan ter­vezzük meg a taníttatásukat. És érezzék magukat szerencsés­nek amiatt, hogy sokakkal el­lentétben számukra megadatik az a lehetőség, hogy felsőfokú végzettséghez jussanak. Legyenek büszkék a szegedi polgárok is - Eddig a közelmúltról és a közeli jövőről beszélgettünk. Melyek azok a legfontosabb célok, melyeket rektorsága alatt, a következő három év­ben szeretne elérni? -Az Európai Unió által meg­hirdetett pályázatokból minél többet szeretnénk megnyerni. Nemcsak a gazdasági jelentő­ség okán, hanem azért is, mert a sikeres pályázatok biztosít­ják, hogy szervesen kapcso­lódhassunk a nemzetközi élet­NÉVJEGY SZABÓ GÁBOR Született: 1953. április 16., Karcag Végzettség, tudományos fokozatok, munkakör: 1976 - gépészmérnök; 1982 - gazdasági mérnök; 1988 ­műszaki tudomány kandidátusa; 1998 - habilitált doktor; 1999-től egyetemi tanár Munkahelyi előmenetel: 1989-től tanszékvezető; 1989-1996 főigazgató-helyettes; 1996-2003 főigazgató; 2000-2003 rektorhelyettes; 2003- rek­tor Tudományos, szakmai elismerések: Kétszeres Tankönyv Nívódíj, Széchenyi Professzori Ösztöndíj, Akadémiai Díj FOTÓk: SCHMIDT ANDREA hez. Minél több idegen nyelvű kurzust szeretnénk beindítani. Ennek megint csak kettős eredménye lesz, hiszen a be­vételek növelése mellett nem­zetközi hírnevünk is tovább erősödne. Ugyancsak fontos­nak tartom, hogy megjelenjen az egyetem életében a befek­tetői tőke, amely az intézmény infrastrukturális fejlődését se­gítené. Emellett szeretném, ha a hallgatók életkörülményei folyamatosan javulnának. - Nem esett szó sem a város és az egyetem viszonyáról, sem az intézmény és a po­litika kapcsolatáról. - Válasszuk ketté a két té­mát, és kezdjük a másodikkal! Az 1988-as bolognai szerződés első alapelve egyértelműen ki­mondja, hogy az egyetem önálló, független és autonóm tudásközpont. És mi ehhez a nemzetközi szellemiséghez ragaszkodunk. Ennyit a po­litikáról. Senki nem vitatja, hogy az egyetem a régió tu­dásközpontja, de tehetünk még azért, hogy ezt a kör­nyezetünk még inkább így érezze. Intenzívebb felnőtt­képzéssel, több közös rendez­vénnyel, kevésbé belterjes kulturális eseményekkel, szo­rosabb kapcsolattal a közép­iskolákkal, a kamarákkal, a he­lyi gazdasági élet szereplőivel. Azt szeretnénk, ha a szegediek is büszkék lennének ránk, és arra, hogy ilyen szellemi köz­ponttal rendelkező város pol­gárai lehetnek. SZETEY ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents