Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-05 / 155. szám

Szombat, 2003. július 5. SZIESZTA II. A NÉPSZERŰ SZÍNÉSZ PÁLYÁJA EGYIK LEGCSODÁLATOSABB ÉLMÉNYÉNEK TARTJA A DÓM TÉRI III. RICHÁRDOT Kulka Jánossal Kulka János alakítja a nagy orosz drámaírót vasárnap este 9 órától a szegedi várban a Csehov szerelmei című előadásban. Az ősztől a Nemzetiben játszó színész a nyáron a Balatonnál pihen, s valószínűleg a horvát tengerpartra is elutazik. Augusztusban viszont már próbák várnak rá. - Mit kell tudni a produkcióról? - Csehov és három nagy szerelmének leveleiből született ez az előadás. Én játszom a drámaírót és Györgyi Anna alakítja a nőket, Kiss Csaba rendezésében több mint egy éve mutattuk be a Új Színházban. Nemrégiben Moszkvában is vendégszerepeltünk vele, Melihovóban is jártunk, ahol Csehov hét éven át élt. Csodálatos élmény volt a bútorain ülni, ott játszani, ahol ezek a levelek megszülettek. - Érez valamiféle lelki rokonságot Csehovval? - Szerencsés vagyok, mert nagyon sok darabjában játszhattam. A legkedvesebb szerzőmnek is nevezhetném, igazi zseni volt. Akadnak olyan tulajdonságai, amelyek talán rám is jellemzőek. Azért is izgalmas ez az előadás, mert a személyes hangú levelek segítségével közelebb lehet kerülni Csehovhoz. Olyan szép szerelmek, találkozások, elválások tanúi lehetünk, amelyek ritkák manapság. A Nemzeti esélyei - A Radnótiból a Jordán Tamás vezette Nemzeti Színházhoz szerződött. Mit váréitól a lépésétől? - Bízom benne, hogy végre szakmai és nem politikai kérdésekről fogunk vitatkozni a Nemzeti kapcsán. Most esélyt látok arra, hogy igazi műhelymunka kezdődjék. Jordán Tamással sok éven át kollégák voltunk Kaposvárott, jól ismerjük egymást, ezért a bizalmam teljes. Nagyon jó csapatot verbuvált, sok kedves kollégával játszhatok majd újra. Nyaralás és próbák - Tavaly óriási sikere volt az ön főszereplésével a szegedi szabadtérin a III. Richárdnak. Hogyan fogadta a bemutatót követő sajtóvitákat? - Halálos hülyeség volt, hogy az előadás helyett szinte csak azzal foglalkoztak, milyen aktuálpoiitikai jelentéseket hordoz a produkció. Szerencsére valóban hordozott, de ezt messze túllihegték. Kicsit fájt, hogy alig volt igazi kritikai visszhangja, pedig nem gyakran tűzik műsorra a III. Richárdot Magyarországon. Talán nyaraltak a vezető kritikusok, azért nem jöttek el megnézni. Pályafutásom legcsodálatosabb, legnagyobb élménye volt ez a szerep, heroikus vállalkozásnak éreztem az előadást. - Többen mondják: vissza lehetett volna hozni idén is a Dóm térre... Kulka János ősztől a Nemzeti Színház társulatát erősíti. FOTÓ: KARNOK CSABA - Örültem volna neki, de ezekben a döntésekben sajnos a színész a legutolsó szempont. Túl nagy luxus, hogy egy ilyen produkció csak két estén menjen, annál érvényesebb, jobban sikerült előadás volt, hogy veszni hagyjuk. - Mivel tölti nyarat? - Most a Balatonnál pihenek, azután utazgatok egy kicsit, valószínűleg a horvát tengerpartra is elmegyek. Augusztusban már próbálok. Kiss Csaba rendezésében Váry Évával, Györgyi Annával és Horváth Lilivel a Budapesti Kamaraszínházban mutatunk be egy Antonioni filmnovelláibói öszszeállított darabot. Utána a Nemzetiben Szomory Dezső Györgyike drága gyermek című színművét próbálom. Az évad folyamán játszom Babarczy László rendezésében a Czilley és a Hunyadiakban, valamint Bíró Lajos Sárga iiliomjában, amit Mohácsi János állít színpadra. Magyar színdarabok - Egyetért azzal, hogy kizárólag magyar darabot játszik a Nemzeti? - Jordán Tamás a magyar évaddal okosan kihúzott mindenféle méregfogakat. A Nemzeti Színháznak elsőrendű kötelessége, hogy magyar szerzők darabjait mutassa be. Később- persze el lehet kalandozni másfelé is. Gesztusát azonban minden szempontból jó ötletnek tartom. - Nagy botrány kerekeáett abból, hogy Jordán Tamás levette a műsorról Szikora János Tragédia-előadását. Mit gondolt erről a cirkuszról? - Minden színigazgatónak joga van meghatározni, hogy mit szeretne játszani, és nem szorul semmiféle magyarázkodásra. A Radnóti Színházban nemrégiben tartottuk a Ványa bácsi 140. és egyben utolsó előadását. Miután hét év óta telt házakkal megy, sok érv nem szólt mellette, hogy levegyék a műsorról, mégsem hívtunk össze sajtótájékoztatót Valló Péterrel és nem kezdtünk protestálni Bálint András döntése ellen. A Tragédia bemutatóját szerencséden módon közvetítette a tévé, akkor kétmillióan látták. Biztosan ez is közrejátszott abban, hogy egy év múltán megcsappant iránta az érdeklődés. HOLLÓSI ZSOLT „EGYSZER EGY ÉLETBEN MEGÉRI HEGYET MÁSZNI" Két szegedi, apa és fia Egy szegedi orvosprofesszor megmászta a Kilimandzsárót. Bálint Gábor fiával vágott neki a nagy kalandnak és most azt mondják, szép volt, jó volt, de ez volt életük első és utolsó hegymászása. A professzor mostantól még egy vakondtúrásra sem hajlandó felmenni. Bálint Gábor, a Szegedi Tudományegyetem professzora családjával együtt hat évet élt Afrikában. Ahogy mondja, itt vannak itthon és ott vannak otthon. Fia és lánya gyermekkorukat a forró kontinensen töltötték, ez idő alatt szinte mindenhol megfordultak. Kivéve a földrész tetejét. Éppen ezért a professzor és 37 éves fia úgy határozott, megmásszák a Kilimandzsárót. Bár egyiküknek sem volt tapasztalata, sőt kifejezetten utálnak hegyet mászni, június közepén mégis nekivágtak a nagy kalandnak. Afrika legmagasabb pontja, az Uhuru Peak 5895 méterre van a tengerszinttől. A Kilimandzsáró technikai szempontból nem nehéz hegy, mindenféle segédeszköz, azaz kötelek és jégcsákány segítsége nélkül is fel lehet jutni a tetejére. A professzornak és fiának ötnapos túrával Bálint Gábor professzor és fia a Kilimandzsáró legmagasabb pontján, az Uhuru Peaken. sikerült meghódítania a csúcsot. Mint mondják, 4000 méterig „csak távolság" volt, hiszen viszonylag lassan emelkedett a terep. Az utolsó egy kilométer azonban embertpróbáló volt. A meredek sziklafal mellett a mínusz 25 fokos hideggel, az 50 százalékos oxigéntartalommal és az égető nappal is meg kellett küzdeniük. Mivel ekkor már a felhők felett jártak, a sugárzás közvetlenül érte őket, a csúcsra ezért csak éjszaka mászhattak fel. A napfelkeltét már néhány órányira a céltól nézhették végig, az Uhuru Peaken pedig, ahonnan Kenyába is át lehetett látni, fél órát tölthettek fényképezéssel. Bálint Gábor elmondta, bármennyire is „könnyű" a Küimandzsárót meghódítani, 5000 méter felett már észnél kellett lenni, hiszen ott már bármi könnyen megtörténhet. Egyeden apró hiba, rossz mozdulat is végzetes lehet. A fizikai erőnlét mellett pedig talán még nagyobb szükség volt a tökéletes pszichés állapotra, hiszen sokszor a végkimerülésig kellett menni. Egyik ismerősük korábban a csúcs előtt pár órával adta fel a mászást, az hajtotta őket, hogy végig kell csinálniuk. Az utolsó szakaszon folyamatosan egymást biztatták, így nekik végül sikerült. A szegedi professzor a maga 67 évével az élmezőnyben szerepel a csúcshódítók között: a legidősebb hegymászó, aki feljutott a csúcsra 72 éves volt. De - szavaival élve - semmiféle heroikus „hegymászócirkusz" nem vezérelte sem őt, sem fiát. Mindössze azért mentek fel, hogy eljussanak Afrika tetejére. Mostantól kezdve azonban még egy vakondtúrásra sem hajlandó felmenni, kizárt, hogy még egyszer bármiféle hegymászásra rá lehessen venni. Egyszer azonban mindenképpen megérte ez a kaland, hiszen egy életre szóló élmény volt számukra. TÍMÁR KRISZTA