Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-05 / 155. szám

V. SZIESZTA 2003. július 5., szombat 9 SZEMKÖZT AMERIKAI, OROSZ ÉS EURÓPAI TERVEK A VÖRÖS BOLYGÓ KUTATÁSÁRA Bihari Vilmos és a Pick Ezen a nyáron újból az érdeklődés középpontjában áll a vörös bolygó, hiszen ismét közel kerül Földünkhöz. Az amerikai és az európai űrügynökség újabb eszközöket bocsát fel a szomszédos égitest kutatására. Arra azonban még legalább tíz évig várni kell, hogy ember léphessen a Mars felszínére. Amióta az ember kilépett a világűrbe, azóta reális a kér­dés: mikor megyünk a Marsra? A vörös bolygó sokáig hiedel­mek és misztikus feltételezé­sek forrása volt. Ma már szon­dákkal igyekeznek megtudni, helyes-e a feltevés, miszerint a bolygó felszíne alatt valami­lyen formájú víz található. Másként ugyanis elképzelhe­tetlen, hogy embert juttas­sunk oda, mert a visszatérés­hez szükséges üzemanyagot helyben kellene előállítani, hidrogén felhasználásával. Az eddigi legösszetettebb amerikai Mars-program kez­deteként június 10-én egy hor­dozórakéta a magasba emelke­dett a Spirit (Lélek) nevű mars­járóval. Amennyiben a pályára állás hosszú folyamata sikeres lesz, akkor a berendezés 2004 januárjában a Gusev-kráter­ben fog landolni, s ott elsősor­ban víz és esetleges életnyo­mok után kutat. Ikertestvérét, az Opportunity (Lehetőség) nevű önjáró robotot műszaki hiba miatt egyelőre többszöri próbálkozás után sem sikerült fellőni. Ez utóbbi eszköz a ter­vek szerint egy vas-oxidban gazdag területen landol majd. A Mars körül keringő űrszon­dák adatait felhasználva ezt a leszállóhelyet egy hódmezővá­sárhelyi gimnazista, Gaál Ber­nadett jelölte ki. A Mars kutatása nem csak az amerikaiakat hozta lázba. Az oroszok Szojuz űrhajóval kívánják megcélozni a vörös bolygót. Hivatalos bejelentés szerint a nemzetközi űrállo­más építésének befejezését követően kezdik kiválogatni és felkészíteni a majdani Mars-expedíció résztvevőit. Az elképzelések szerint nem­csak vadászpilóták jelentkez­hetnek a küldetésre, hanem bárki, aki megfelel a követel­ményeknek. Orosz hordozó­rakéta juttatta fel a Mars Exp­ress és a Beagle 2 európai Mars-szondákat egy hónap­pal ezelőtt Bajkonurból. A Mars Express útja körülbelül hét hónapig tart. December 19-én a szondáról leválik a Beagle 2 nevű a brit leszálló­egység és a tervek szerint de­cember 25-én landol a Mars egyenlítőjének környékén, hogy esetleges életnyomok utáni kutasson. A szonda pe­dig bolygó körüli pályára áll és fényképeket készít az égi­test felszínéről. Közben vizs­gálja a légkör mozgásfolya­matait, összetételét és pára­tartalmát, valamint egy spe­ciális radar segítségével be­pillant a felszín alatti néhány kilométeres mélységbe. A feltételezések szerint 10-12 év műlva érkezhet el a pillanat, amikor már ember is léphet a Marsra. Az űt a vörös bolygóig körülbelül kilenc hó­napot vesz igénybe. Ha már odaérkezett egy űrhajós csa­pat, akkor ott is kell maradnia majdnem két évig. Egyrészt nagyon sok kutatómunka vár rájuk, másrészt akkor közelít a bolygó állása ahhoz a hely­zethez, amely megkönnyíti a visszajutást a Földre. A visz­szajutáshoz szükséges raké­ta-üzemanyagon kívül meg kell termelni az ott lévők szá­mára szükséges élelmiszert, ami bonyolult feladat. Ezért aztán a kutatók már most foly­tatnak valós gyakorlatokat a vörös bolygó felületéhez ha­sonló területeken, például kráterekben. A Marsra irányuló űrutazás nemcsak hosszú és különleges feladatot jelent, de egész ed­digi Mars-képünket is újraír­hatja, átalakíthatja. Óriási le­hetőséget jelent, hiszen reális feltételezések szerint is olyan kutatások elvégzésére nyújt lehetőséget és számos olyan felfedezést ígér, amelyekről most még sejtésünk sincs. H.SZ. A Columbia parancsnoka tudott n 1 s / »1 / / /ti az űrsikló sérüléséről A NASA nyilvánosságra hozta azt az e-mailt, amelyben a tragikus sorsú legénység parancs­nokát tájékoztatták a start során történt bal­esetről. A levélben „a dolog említésre sem méltó" kifejezés is olvasható. A Reuters információi szerint a Columbia űr­sikló parancsnoka, Rick Husband és William McCool pilóta tudott arról, hogy az indítás során a fő hajtóanyagtartályról levált szige­telésdarab eltalálta a gépet. A NASA által a héten nyilvánosságra hozott e-mail szerint azonban úgy tájékoztatták őket, hogy „a dolog említésre sem méltó". Az e-mailt egy teljes héttel a start után kapták meg. A független vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Columbia katasztrófájához vezető ese­mények gyökerét a legnagyobb valószínűség szerint a start során történt incidensben kell keresni. Az e-mail feladója Steve Stich, a NASA egyik repülési igazgatója, aki január 23-án azzal a céllal küldte az üzenetet, hogy a parancsnokot és a pilótát felkészítse a média esetleges kér­déseire a start során történt eseménnyel kap­csolatban. Stich a felvételek elemzésének tag­lalása után úgy fejezi be levelét, hogy mindez nem ad okot aggodalomra: a szakértők szerint a hóvédó pajzs elemei a szárnyon nem sé­rülhettek meg. Husband parancsnok válasz­levelében tréfálkozva köszönte meg az infor­mációkat. Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt, amelyben a meghívott stúdióvendéget egy té­vériporter és egy újságíró kérdezi aktuális témáról. Az e heti adásban Bihari Vilmost, a Pick Szeged Rt. napokban távozott vezérigazgatóját faggatta Márok Tamás és Szetey András a vezetőváltás körülményeiről és az élelmi­szer-ipari cég sorsáról. MUNKATÁRSUNKTÓL A Pick Szeged Rt.-t tizenhá­rom éven át vezető Bihari Vil­mos távozásának okairól el­mondta, hogy amikor az Ara­go Rt. megvásárolta a céget, úgy vélte, a főbb kérdésekben sikerül konszenzust találnia a tulajdonossal - ez azonban nem sikerült. „Az volt a célom, hogy erős cégként kerüljünk be az Európai Unióba. Az üz­letpolitikai elképzeléseim nagy mértékben eltértek a tu­lajdonosétól, és hosszú távon így nem tudtunk együtt dol­gozni. Megegyeztünk, hogy felállók és új vezetése lesz a Picknek" - fogalmazott a volt vezérigazgató. Ez a nézetel­térés is közrejátszott abban, hogy két évvel ezelőtt eladta saját 15 ezer Pick-részvényét. Egyetértett azzal az újságírói megállapítással, mely szerint az Aragót elsősorban a gyors és minél nagyobb üzleti ha­szon motiválja, míg a korábbi vezetés a cég hosszú távú, szakmai alapon történő mű­ködtetését tartotta szem előtt. Megjegyezte: a húsipar az utóbbi időben válságperiódu­son ment keresztül, amiből még nem lábalt ki, ezért ebből az ágazatban nem lehet min­den évben jelentős eredményt elérni. Bihari Vilmos szerint a vál­lalat stabilitása az európai uniós csatlakozás miatt is fon­tos, hiszen a belépést köve­tően erős versenyre kell szá­mítani mind a hazai, mind az európai piacon. A Pick jövőjével kapcsolatos találgatásokra a volt vezér­igazgató annyit mondott: az Arago valóban stratégiai part­nert keres, ami azt jelenti, hogy a vállalat egy részét vagy az egészet megpróbálja érté­kesíteni. A szóba került meg­oldások közül az állami sze­repvállalást a jelenlegi gazda­sagi helyzetben nehezen tudja elképzelni, a külföldi szakmai befektetők szándékait pedig alaposan is fel kell mérni: van, amelyik felvirágoztathatná a céget, míg a másik csak a már­kát akarná megszerezni. Saját jövőjével kapcsolatban az 57 éves Bihari Vilmos úgy fogalmazott: Szegeden kíván maradni és tanácsadó céget alapít. ERDÉLYI BARANGOLÁSOK (2.) Nagyenyed, a tudomány tornya Mikor megyünk a Marsra? Amerikai önjáró robot fantáziaképe a Mars felszínén. Hogyne igyekeztünk volna Nagyenyedre! Jókai furfangos írása két fűzfájáról már gyerekko­runkban ide rántotta figyelmünket, aztán az a fölismerés, hogy Körösi Csorna Sándor, Ke­mény Zsigmond, Misztótfalusi Kis Miklós, Pá­pai-Páriz Ferenc, Dávid Ferenc, Áprily Lajos, meg a többi nagyság is ittak, sőt inni adnak szellemi forrásaiból a szomjazóknak, szinte parancsolta, ide is el kell még mennünk. Takács Lóránt rohan át az ősi kollégium ud­varán. Kézilabdameccsre menne, ha jámbor kérdésünkkel útját nem állnánk: Mi leszel, ha nagy leszel? Szabadidő-tervező és iskolapeda­gógus. Szokatlan nekünk még ez a szak, újnak számít itt is. Lelkesen magyarázza, román és magyar óvoda is működik az épületben, általá­nos iskola is, óvónőképző és tanítóképző. Min­dent magyarul tanulnak a magyar iskolában, még Románia történelmét is. A magyarok tör­ténelmét azonban csak annyira, mint Európa többi országáét. Múltunk nagy üstökös csilla­gát, 1848-49-et is csak érintőlegesen. Álnok szándék lehet mögötte. A városban laknak Lóri szülei, ó mégis bent­lakó, pedig ez fizető intézet. Nem fér a fe­jembe. - Mit nem lehet ezen érteni? A Bethlen-kol­légiumban? Kedves barátom, azonnal meggyőztél. Isteni adottság Erdélyben a Bethlen-kollégium. A legfölső emeletre is fölbócorogtam, de visz­sza is curikkoltam, amikor észrevettem, lányok kollégiuma az. Tündéri kedvességgel szólt utá­nam Bernád Ilona nevelői minőségben, és meg is mutatta, amire időnkből futotta. Ő is említet­te a napokban lezajlott tanítóképzős világtalál­kozót, amikor a bútorokra kérdeztem. Azt mondta, amikor még diák volt itt, har­minc évvel ezelőtt is ugyanezek a szekrények voltak, és a találkozóra hazajött másik tanítónő emlékezése szerint negyven évvel ezelőtt is. Aj­tóra is, ablakra is elkelne az újrafestés legalább. Patinás épület! Tizennégyen-tizenöten alszanak egy terem­ben. A mi korosztályunknak nem újság, mi is voltunk tizenhatan is, de a mai generáció, nálunk legalábbis, a kisebb méretűeket szor­galmazza. Minden ágy fölött a hazulról hozott falvédő és díszpárna. Hozzáértő leolvashatja róla, hányféle erezetű a néprajzi hagyomány. A lányok vannak többségben, százhúszan van­nak, a fiúk pedig ötvenen. Református a kol­légium lelkülete ma is, de más vallásúak is vannak, és ez már semmi violenciához nem vezet. Gergely Tünde például Gyimesbükkből jött, és csángó. Gyimesi csángó. Alkalmi idegenvezetőnk most tudta meg, hogy többféle csángó létezik, és a legszo­morúbb állapotban a moldvaiak élnek. Gyimesbükkről szólunk még. (Folytatjuk.) HORVÁTH DEZSŐ A nagyenyedi híres kollégium homlokzata. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN

Next

/
Thumbnails
Contents