Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-29 / 175. szám

Kedd, 2003. július 29. A PÉNZ BESZÉL 7 JEGYZET Megrázó áremelés Minden kétséget kizáróan a magyar lakosságot leginkább érintő gazdasági hír az áram árának emeléséről szólt a múlt héten. Átlagosan 9 százalékkal emelkedik az áram ára augusztus l-jén! Mint azt elmondták, az emelésre azért van szükség, mert a tüzelőanyagok világpiaci árának tartósan magas szintje miatt a villamosenergia-termelés költségei jelentősen megnőttek. A költségek növekedését gyorsította a forint árfolyamának gyengülése indokolta a szaktárca közleményében, hozzátéve: emiatt megdrágult az import-villamosenergia ára is, amelyet a Paksi Atomerőmű üzemzavara miatt kieső teljesítmény részbeni pótlására kell vásárolni. Az áram ára utoljára 2003. február l-jén emelkedett. A nappali áram ára 7,7 százalékkal nőtt, 22 forintról 23,7 forintra. Az éjszakai kedvezményes tarifa 13,7 százalékkal 11,6 forintra emelkedett. Az emeléseknek mindig megvan a szakmai és politikai indoka is. Legalábbis azok, melyeket a lakosságnak elmondanak. Arra azonban nincs magyarázat, hogy miből finanszírozza a lakosság az áram díjának emeléséből fakadó egyéb áremelkedéseket. Mint azt a pékek már bejelentették, a kenyér ára nem csupán az aszályos időjárás miatt, a búza árának emelkedése miatt szükséges, de az áremelés összegéből mintegy harminc százalékban kiveszi majd részét az energia dijának növekedése is. Magyarországon kevés olyan terület van, ahol egy döntő áremelkedés ne lenne befolyással a másik részre. Természetesen vannak kiemelt részek is, ilyen a mezőgazdaság, az energetika. Utánuk következik a szállítás, szolgáltatás. Nyilvánvaló, hogy egy országot, egy nemzetet az adózók tartanak el, de nem csupán közvetlen adóforintjaikkal, hanem fogyasztásukkal is. Augusztustól ismét nagyobb mértékben járulhatunk hozzá ahhoz, hogy felzárkózzunk Európához. Csak csendben jegyzem meg, hogy kifizetéseinkben, a családi költségekben szerintem már majdnem elértük a tőlünk nyugatabbra eső területeken élők kifizetéseit Ha lehet, valaki tegyen már azért, hogy a bevételek, a lakossági bevételek is ilyen irányban, s ha lehet, ilyen mértékben növekedjenek. FÁBIÁN GYÖRGY Áfakulcsváltozás: szűkítheti a keresletet Az adókedvezmények és az áfakulcsok változása a gazdaságkutatók szerint elsősorban a lakossági keresletet szűkíti, az alacsony jövedelmű háztartásoknál jövőre a fogyasztás csökkenéséhez is vezethet. munkatársunktól Hegedús Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója elmondta: jövőre a reálkeresetek növekedése a mérhetőség határán, egy százalékon belül marad. Véleménye szerint a lakosság fogyasztása továbbra is bővül, azonban az idei évinél lassabban. Az idei évre prognosztizált lakosságifogyasztás-bővülés 5-6 százalék. Hegedűs Miklós hangsúlyozta: a hatósági áremeléseket a kevés jövedelmű, szegényebb háztartások érzik meg leginkább. Mint mondta, fogyasztásukban nagy súllyal szerepelnek ezek a szolgáltatások. Petsching Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa hangsúlyozta: a jövő évi kormányzati intézkedések mérséklődő hiányű, ám továbbra is költekező költségvetéshez teremtenek pluszforrásokat. A gazdasági pálya szükséges korrekciójához a kutató szerint nem elég a lakosság jövedelmének visszafogása, emellett szükség lett volna a vállalkozások jövedelmezőségének javítására is. „Ennek eddig szinte semmilyen jelét nem lehet látni" - tette hozzá. Petsching Mária Zita szerint az áfaátsorolások, illetve a hatósági árak emelkedése egyértelműen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat, míg az adókedvezmények egy részének megszüntetése a magasabb keresetű családokat érinti kedveződenül. JA kormány jövő évi tervezett intézkedései a lakosság nominális és reáljövedelmét is csökkentik. A reáljövedelmek a legjobb esetben is legfeljebb szinten maradnak" - tette hozzá. A villamosenergia fogyasztói árának alakulása Magyarországon (1995-2003) I Elektromos energia (nappali) j 3. 10 kWh éves fogyasztói átlagára (Ft) Kárpótlási jegyek cseréje BUDAPEST (MTI) A Forrás Rt. részvényeivel várhatóan augusztustól kereskedhetnek a tulajdonosok a Budapesti Értéktőzsdén - jelentette be Vági Márton, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV Rt.) vezérigazgató-helyettese. Elmondta: a háromhetes kárpótlásijegy-csere alatt valamivel több mint négymilliárd forint értékű kárpódási jegy ellenében igényeltek Forrás Rt. részvényeket. Az állami tulajdoni hányad a Forrás Rt.-ben így 95,6 százalékról 50,2 százalékra csökkent. A kárpótlásijegy-tulajdonosok összesen 3 millió 491 ezer 565 darab A sorozatú törzsrészvényt, és 592 ezer 519 darab B sorozatú osztalékelsőbbségi részvényt jegyeztek a Forrás Rt. részvényértékesítése során. Bár a felajánlott több mint 8 millió darab részvénynek csak a fele kelt el, az ÁPV Rt. szerint a piaci forgalomban lévő kárpódási jegyek nagy részét bevonták a tranzakcióval. Az eddig be nem cserélt jegyeket tulajdonosaik a földárveréseken használhatják fel, önkormányzati lakás vásárlására, illetve életjáradékra válthatják, az ÁPV Rt. a Forrás részvénycseréhez hasonló, nagyléptékű tranzakciót nem tervez. A SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA dr. Horváth Sándor makói ügyvédet 2003. május 6-i hatállyal | - igazgatási úton - 8 törölte az ügyvédek névjegyzékéből. KEVESEBB TBET, TÖMÉNY SZESZT, TÖBB TEÁT ISZUNK Mennyit költünk élelmiszerre? Csökkenő tendenciát mutatott az élelmiszerekre költött öszszeg nagysága hazánkban az elmúlt évtizedben, mégis magas a túlsúly miatti problémákkal küzdők száma. Azaz az étkezésen is spórolunk, mégsem fogyunk le. MTI A kilencvenes években mind az élelmiszerekre fordított összeg nagysága, mind pedig a fogyasztás volumene csökkent - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Társadalmi Helyzetkép című elemzése. A KSH adatai szerint a háztartások összes kiadásán belül az élelmiszerekre fordított összeg aránya 1993-ban 33,8 százalékot, 1997-ben 33,3 százalékot, az évtized utolsó évében pedig 28,6 százalékot tett ki. Az élelmiszer-kiadások egy főre eső értéke 2000-ben 303,9 ezer forint volt. Az elemzés szerint az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás 1993 és 2000 között minden táplálékcsoport esetében és minden jövedelmi ötödben csökkent. A húst, a zöldségféléket és a friss gyümölcsöt illetően a mélypontot az 1997-es év jelentette. Az 1993-1997 között bekövetkezett jelentős Székkutasi tejgyűjtö állomás. Visszaesett a fogyasztás. mértékű csökkenés elsődlegesen a háztartások alacsonyabb reáljövedelmével magyarázható a statisztikusok szerint. Csökkenő gyümölcsfogyasztás Az egy főre jutó éves tejfogyasztás az 1993-as 80,5 literről az évtized végére 67,6 literre csökkent, a gyümölcsfogyasztás 56,3 kilogrammról 44,9-re, a húsfogyasztás pedig 63 kilogrammról 58,5 kilogrammra mérséklődött. A KSH szerint a zöldségfogyasztás változott legkevésbé: az egy főre jutó éves zöldség- és főzelékfogyasztás az 1993-ban mért 58,5 kilogrammról 2000-re 54,4 kilogrammra esett. Változatlan kávékereslet Minél tehetősebb a háztartás, annál kisebb fogyasztáF0TÓ: TÉSIK ATTILA sában a pékáruk aránya, és annál nagyobb a zöldségeké és gyümölcsöké. A legfelső ötödbe tartozók táplálkozásában a zöldség, a gyümölcs, a hűs és a pékáruk szinte azonos súllyal szerepelnek, míg a legszegényebbek legfontosabb tápanyagforrását a pékáruk jelentik. A különböző élvezeti cikkek fogyasztása a kilencvenes évek során eltérően alakult. Mennyiségileg szinte változatlan a kávé és dohányáru kereslete. A jelentős áremelkedések ezt kevéssé befolyásolták. Kismértékben nőtt a teafogyasztás, ami egyebek mellett a választék bővülésével magyarázható. A kilencvenes évek elején az egy főre jutó évi átlagos kávéfogyasztás 2,6 kilogramm volt, ami 1997-re 2,7-re, 2000-re pedig 2,4 kilogrammra változott. Az évi átlagos teafogyasztás 2000-re 17,1 dekagrammra nőtt az 1990-es 13,5 dekagrammról, míg a dohánytermékek fogyasztása az 1990-es 2 kilogrammról 2000-re 1,7 kilogrammra csökkent. Több bort, kevesebb töményét iszunk Az elemzés szerint a szeszes italok fogyasztása 1998-ig emelkedett, majd csökkenni kezdett. Az évtized során öszszesen 3 literrel nőtt az egy főre jutó borfogyasztás, az égetett szeszes italok terén viszont számottevő, 27 százalékos, 2,3 literes visszaesés következett be. A sörfogyasztás az 1990-ben regisztrált 105 literes értékhez képest 1997-re egyharmadával lett kevesebb, majd 2000-ig ezen a szinten stagnált. Világmárkák versenye TOKIÓ (MTI) A japán sajtó a hét végén kénytelen volt megállapítani: az ország vezető márkái még mindig nincsenek a világ tíz legismertebbje között, mert a Business Week amerikai folyóirat által közzétett rangsorban a Toyota csak alt. helyre került. A Sony pedig csak a huszadik a világ márkáinak listáján. Ezt változatlanul a Coca Cola vezeti, megelőzve a Microsoftot. S akármit is gondol mostanában a világ az amerikaiakról, a száz legismertebb márkanév közül 62 most is amerikai. Japán büszke a Honda és a Nissan márkára, de kénytelen megállapítani, hogy előbbi a világ márkái között ismertségben csak a 18., míg utóbbi csak a 89. helyen áll. Az első tíz helyből egyébként nyolc az amerikaiaké. LAPSZEMLE Magyar tőkeinvázió A magyar tőkeinvázióval kapcsolatban a legnagyobb példányszámú horvát napilap, a Vecernji list úgy fogalmazott, hogy Magyarország jelenleg Zágráb legmegbízhatóbb stratégiai partnere. Az ottani tőkebefektetések legújabb híre az, hogy Zágrábban július 31-én lesz a közép-dalmáciai Hvar-sziget Jelsa városkája szállodáinak magyar megvételéről szóló adás-vételi szerződés ünnepélyes aláírása.