Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-24 / 171. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JÚLIUS 24. -MEGYEI TÜKÖRItt még az írásbeli vizsgán izgultak a jelöltek. Ma sokan boldogan telefonálják körbe ismerőseiket: - Képzeld, felvettek! Fotó: Karnok Csaba PÓTFELVÉTELI AUGUSZTUSBAN Az idén első körben 55 ezer jelentkezőt nem vettek fel az egyetemekre, főiskolákra. Azonban még nekik sem kell lemondaniuk arról, hogy bekerüljenek valamelyik felsőoktatási intézménybe: a pótfelvételin ugyanis még be lehet kerülni a hőn áhított szakra. Persze ehhez az is kell, hogy az adott szak hirdessen pótfelvételit. Erre általában akkor kerül sor, ha a rendes felvételi eljárás során nem sikerült feltölteni a keretszámot megfelelő számú hallgatóval. Ekkor pótfelvételit hirdetnek, amellyel be lehet kerülni a szakra. Ilyenkor általában újból jelentkezni kell, ugyanakkor sok helyen a fel nem vett jelentkezők automatikusan pótfelvételizőkké válnak. Ezekről a lehetőségekről minden esetben a karok tanulmányi osztályai adnak pontos felvilágosítást, továbbá levelükben részletesen tájékoztatják a jelentkezőket a további lehetőségekről. Egy biztos, a jelentkezési határidő augusztus nyolcadika. A legtöbb esetben a pótfelvételiken költségtérítéses képzésekre lehet bekerülni. A szegedi egyetemen csak az Egészségügyi Főiskolai Karra és a Konzervatóriumba nem lehet másodszor próbálkozni, a többi kar viszont hirdet pótfelvételit. A felajánlott képzések egytől egyig költségtérítésesek. Általános orvoskar: „lassú" csökkenés Az orvoskar - sportnyelven szólva - tartja magát a rendkívül erős országos mezőnyben. Nappali tagozaton általános orvos szakra 104 ponttal lehetett bejutni, ez a harmadik legmagasabb pontszám Debrecen és a Semmelweis egyetem után. Fogorvoskaron kevés lett volna az orvoskari pontszám, oda ugyanis 105 ponttól vették fel a diákokat. Az utóbbi öt évben nappali tagozatra ezzel a két pontszámmal csak a fogorvoskarra lehetett volna bekerülni. Bölcsészkar: végletes pontszámok A bölcsészkaron második éve kell kötelező jelleggel szakpárokra jelentkezni. Ez alól idén is csak néhány „nagy" szak volt kivétel - többek között a szociológia, a most debütáló régészet, a pszichológia, valamint a nyelvszakok közül az angol, a német, vagy az olasz. A szakpárosításnak köszönhetően nem egy esetben a pontszámok végletes tartományokban is mozogtak. Aki nappali tagozaton kommunikáció szakja mellé altajisztikát, bolgárt vagy szerbet választott, annak elég volt 72 pontot teljesítenie, aki történelemmel vagy latinnal párosította annak viszont 113 pontot kellett teljesítenie. További érdekesség, hogy az egyetemisták körében az abszolút „büfészakpárként" emlegetett kommunikáció-pedagógiára 120 pontot kellett összeszedni. Egyre rosszabbul teljesítenek a „klasszikus" szakok is: különösen a magyar esetében látványos a pontszámcsökkenés, de a történelem szakon sem lehetnek arra büszkék, hogy ha valaki egyszakos képzésként választotta, akkor már 73 ponttal besurranhatott. A nyelvszakok közül a legkevésbé az angol „szégyenkezhet", bár ott sem lehet szívderítő az a tény, hogy folyamatosan és jelentősen csökkennek a pontszámok a különböző szakpárosításokkal. Gyógyszerészkar: az egyetem főnixmadara A Gyógyszerésztudományi Karon a tavalyi év jelentette a mélypontot: 75 ponttal be lehetett jutni a karra. Idén legalább 106-ra volt szüksége annak, ide jelentkezett. Ezzel a pontszámmal az ország összes gyógyszerészkarára be lehetett volna jutni, hiszen más egyetemeken ennél kevesebb pont is elég volt. Önmagához képest is előrelépett a kar: az utóbbi öt év legmagasabb felvételi pontszáma volt az idei. Egészségügyi Főiskolai Kar: pici javulás A főiskolai karnak jót tett a 72 pontos limit, hiszen tavaly a védőnőket még 60, a diplomás ápolókat 67 ponttal vették fel. Előbbi szakra elég volt a minimális pontszám, utóbbi esetében 74 pontot kellett teljesíteni. A gyógytornásznak készülőknek 99 pontot kellett megszerezniük ahhoz, hogy bejussanak, az általános szociális munkás szakra jelentkezők közül azok könnyebbülhettek meg, akik 78 pontot vagy annál többet kaptak. Az utóbbi évekhez viszonyítva ezen a karon is elég rapszodikusan alakultak a pontszámok: öt éve még 100 pont kellett ahhoz, hogy valaki megkezdhesse védőnői tanulmányait. GTK: országos szinten középmezőny Az egyetem közgazdász szakára idén 88 ponttal be lehetett kerülni. A pontszám három ponttal kevesebb a tavalyinál. Nehéz megítélni, hogy mennyit is ér ez a 88 pont, amikor Veszprémben 111 pont kellett a bejutáshoz, de Pécsen a 86 is elég volt. A pesti „közgázon" 98 pontot kellett teljesíteni, viszont a műegyetemen, ahol szintén van ilyen képzés 124 pont kell a bekerüléshez. További érdekesség, hogy a kiegészítő nappali alapképzésre jelentkezőknek 4 ponttal többet, 92-t kellett szerezniük ahhoz, hogy bekerüljenek a karra. Tanárképző főiskola: végtelen változatosság A bölcsészkarhoz hasonlóan, a tanárképző pontszámai is elég változatosra sikeredtek. Jócskán találhatók olyan szakok, ahol elég volt a minimális pontszám, máshol viszont meg kellett erőltetnie magát a felvételizőnek. Utóbbi szakpárok közé tartozik például a matematika-olasz, ahol 114 pontot kellett szerezni 105 ezren tanulhatnak ősztől az egyetemeken és a főiskolákon A jogi karon csökkennek a ponthatárok Egyre kevesebb pontot kell elérnie annak, aki valamelyik egyetemen vagy főiskolán szeretné folytatni tanulmányait. A keddi „vonalhúzó" konferencián a szakok, szakpárok többségén a felvételi határ a tavalyi pontszámot is jóval alulmúlta. Nagyon sok képzésre be lehetett kerülni a 72 pontos minimális pontszámmal. A keddi vonalhúzó konferencián kiderült: a 160 ezer jelentkező közül 105 ezret vettek fel az ország különböző egyetemeinek vagy főiskoláinak valamelyikére. A jelentkezők 52 százaléka került be államilag finanszírozott képzésre, közülük 46 százalék egyetemi, 54 százalék főiskolai szinten kezdi meg szeptembertől a tanulmányait. A tanulók 48 százaléka költségtérítéses képzésre jutott be. Azoknak a diákoknak sem kell elkeseredniük, akik most esetleg nem kerültek be egyik általuk megjelölt szakra sem: ők augusztusban a pótfelvételiken újra próbálkozhatnak, igaz, akkor már csak többnyire költségtérítéses képzésekre lehet bekerülni. A Szegedi Tudományegyetem 11 karára több mint 11 ezren jelentkeztek. Arra a kérdésre, hogy közülük hányan mondhatják magukat keddtől szegedi egyetemi polgárnak, pontos választ még nem tudtak adni az egyetemen. Egyelőre még csak országos adatok vannak, a részletes, egyetemi, kari statisztikák várhatóan a jövő hétre készülnek el - tudtuk meg az egyetem PR-irodáján. A felvételi ponthatárok alapján viszont kijelenthető, a szegedi számok nem térhetnek el nagy mértékben az országos adatoktól. Nem túlzás az a megállapítás sem: az idei felvételi minden előzetes várakozást alulmúlt. Nagyon sok karon és szakon a 72 pontos minimummal lehetett bejutni. Nem egy esetben történt meg az a furcsaság, hogy egy adott képzésen a nappali tagozaton sokkal kisebb pontszám is elég volt a bejutáshoz, mint a levelezőn vagy a kiegészítő képzésen. A jelentkezők egyébként nemcsak a sajtóból értesülhetnek az eseményekről: a felsőoktatási intézményeknek a vonalhúzás utáni egy héten belül kell postázniuk a felvételi döntésről szóló értesítőket a jelentkezőknek. Állam- és fogtudományi Kar: nagyot zuhantak a ponthatárok A jogi karon évek óta folyamatosan csökken a bejutáshoz szükséges ponthatár. Nappali tagozaton mind a jogi, mind a munkaügyi kapcsolatok, mind a társadalombiztosítás (tb| szak esetében sokkal kevesebb pont is elég volt a bekerüléshez, mint korábban. A mostani 85 pont négy éve még a szegedi levelező képzésen sem lett volna elég. 1999-ben egyébként nappali tagozaton még 106 pontra volt szükség ahhoz, hogy valaki elkezdhesse jurátusi tanulmányait. De csökkent a munkaügyi kapcsolatok és a tb szak pontszáma is. Ezeknél a szakoknál, mint utólag kiderült, hiábavaló volt az izgulás, aki átlépte a 72 pontos küszöböt az bekerült. a bekerüléshez. Francia-orosz szakon pedig a maximális 120 pontot kellett megkapni ahhoz, hogy bekerüljön a felvételiző a szakra. A főiskolán a szakpárok többsége inkább a 72 pontos limithez közelít. Ezek közé tartozik a francia-magyar szak a maga 74 pontjával, az angol-kémia, ahová 72 pont elég volt a bekerüléshez vagy az átlagember által „klasszikus" szaknak gondolt fizika-matematika. Ott is elég volt a 72 pontos „álomhatárt" átlépni. Konzervatórium: ahol tényleg a tehetség számít A Konzervatóriumban más a mérce: ha valaki melléüt a zongorán, vagy hamisan fújja a harsonát, akkor kicsi a valószínűsége annak, hogy bekerül. Mégis, hangszer és hangszer között jelentős különbségek vannak. Aki Benkó Sándor nyomdokaiba akar lépni, annak 118 pontot kellett „összeklarinétoznia", de ha valaki Tomsits Rudolfot akarja „letrombitálni" a színpadról, akkor elég, ha 72 pontot „fúj". MFK: elég volt a minimumpont A vásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Karon az idén 72 ponttal be lehetett kerülni a mezőgazdasági mérnöki szakra. 1998-ban még 98 pontot kellett megszereznie a diákoknak, azóta a szak pontszáma - sok más szakéhoz hasonlóan - folyamatosan csökkent, s nem valószínű, hogy a mezőgazdaság jelenlegi helyzetében és megbecsültségével ez a pontszám a jövőben drasztikusan emelkedni fog. SZÉF: nincs jelentős javulás A Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar nappali tagozatán mindhárom mérnökképzés esetében rendkívül alacsonyak a pontszámok. A nappali tagozatos képzések közül az élelmiszer-ipari gépészmérnöki szakon és az élelmiszer-technológus mérnöki 74 pontot kellett teljesíteni, míg a vállakozómenedzser mérnökin elég volt a 72 pont is. Pedig hosszú éveken át ez volt a „legerősebb" szak a SZÉF-en, három éve még 110 pont kellett ahhoz, hogy valaki megkezdhesse itt a tanulmányait. TTK: a harmadik „szivárványkar" A Természettudományi Karon, hasonlóan a bölcsészkarhoz és a tanárképző főiskolához, elég nagy intervallumban mozogtak a pontszámok. Jól példázza ezt a biológia szak. Nappali tagozaton, egyszakos képzés esetében ugyanis elég volt 72 pont a bekerüléshez, de földrajzzal párosítva már 110 pontot kellett megszerezni. Magára talált a matematikus szak is. Tavaly 60 pont is elég volt a bekerüléshez, idén már 82-t kellett szerezni. A szakok többségén, ha nem is látványosan, de emelkedtek a ponthatárok. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ FELVÉTELI PONTOK ALAKULÁSA AZONOS SZAKOKON KÜLÖNBÖZŐ EGYETEMI VÁROSOKBAN Egyetemi városok Általános orvos Jogász Közgazdász Angol Matematika-fizika Budapest* 105 96 98 108 78 Debrecen 106 82 93 99 84 Pécs 102 89 86 93 88 Szeged 104 85 88 100 74 "Orvosképzés esetében Budapesten a Semmelweis Egyetem, jogász, angol és a matematika-fizika szakpároknál az ELTE egyetemi szakjait, a közgazdász képzést illetően a Budapesti Kőzgadzaságtudományí és Államigazgatási Egyetemet vettük fnyelembe Angol és a matematika-fizika szakpár esetében a vidéki egyetemeknél is az egyetemi szakok pontszámait hasonlítottuk össze. Közgazdászképzés vidékén kőzgazdász-gazdaíkodási szak néven fut. FELVETELI PONTHATÁROK AZ SZTE KARAIN Egyetemi karok Szakok Pont Egyetemi karok Szakok Pont BTK francia-pedagógia 117 SZÉF vállalkozómenedzser mérnöki 72 altajisztika-magyar 72 élelmiszeripiari gépészmérnöki 74 JGYTFK francia -pedagógia 80 TTK biológia-kémia 98 földrajz-matematika 86 földrajz-matematika 100 I • * 1 > .,,„ jhmbk'