Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-15 / 163. szám

Kedd, 2003. július 15. A PÉNZ BESZÉL 7 PRAKTIKÁK: A KREATÍV MANUFAKTURATOL A SZAKMA ELVONALAlG A jó hírnév a legjobb befektetés Ki látta már a szelet? IG látta már a PR-t? - Feriing Józsefnek (képünkön), a legsikeresebb vidéki kommu­nikációs ügynökség vezetőjének kedvenc hasonlata jól megragadja a Public Relations lényegét, az erőt és a megfoghatatlanságot. Egy antik távbeszélőt mutatott meg egy összejövetelen hall­gatóságának Feriing József, miközben mindenkinek a zse­bében, a táskájában ott lapult a mobilja. így szemléltette a Magyar Public Relations Szö­vetség (MPRSZ) elnöke azt, hogy kommunikáció és kom­munikáció közt nagy különb­ség lehet. A régi - még mű­ködő - telefonnak a maiakhoz képest rossz a hangminősége, egy nehéz, törékeny darab, mégis sok helyen még „ilyen" módszereket használnak kommunikációs gyakorlatuk­ban a cégek, holott nemcsak a mobilpiacon, a bizalomépítés szakmájában is léteznek kor­szerű megoldások. Ezért nem nehéz elhinni a PR-ügynök­séget vezető kommunikációs tanácsadónak, hogy szinte minden tárgyalását ismeret­terjesztéssel kénytelen kezde­ni. Mi fán terem a PR? Feriing meghatározása alap­ján a PR sokkal inkább men­talitás kérdése, mint akciók sorozatáé, egy stratégiai gon­dolkodást kívánó magatartás­forma. Mikor ügynöksége in­dult, még nem tudta, hogy tulajdonképpen PR az, amit csinál. Kreatív manufaktúrá­jában maga írta, szállította, hajtogatta a kiadványokat, mára azonban rájött, hogy ér­demes szakemberrel dolgoz­tatni és erre próbálja ügyfeleit is rávenni. Sikere kezdetének azt a pillanatot tartja, mikor először visszakérdezett. Ma már meg meri tenni, például egy kiadvány megrendelése­kor - mikor a pénzt hozó meg­bízásnak önmagában is örül­hetne -, hogy megkérdezi, kik­nek készül, miért épp kiad­vány kell, hogyan kapja meg a célcsoport. - Áttörést az őszinteség hoz a PR-ban - állítja az elnök, aki bevallja, ha cége hibázik, pél­dául későn vagy elnyomott színekkel készít el egy pros­pektust. Ez a hozzáállás rövid távon nagy veszteséget okoz, de tapasztalata szerint közép­távon beválik, ezért ezt aján­lotta egyik krízishelyzetbe ke­rült ügyfelének is. Tanácsára a közszolgáltató vezetője ki­mondta a varázslatos szava­kat. Beszélt a nyilvánosság előtt arról, mit akartak az át­alakítással elérni, beismerte, hogy átmeneti zűrzavart okoztak és megértést kért. Az elv működött, mert a lakosok megérezték, hogy felnőttként kezelik őket. Feriing azt szűrte le az esetből, hogy a PR főként a másikra való figyelést jelenti. És a tanulságot mindjárt al­kalmazva, előadását rövidre zárta és a megjelentek kér­déseire válaszolt. így kiderült: szerinte századunk arról szól, mire kíváncsiak az emberek. Aki erre figyel, az lehet sikeres, nem pedig az, aki arra kon­centrál, mit akar mondani. A bizalomépítést nem lehet ki­pipálni néhány sajtótájékoz­tató megtartásával. És azzal sem, hogy kiadja a cég fel­adatként egy ügynökségnek. Ugyanis, ha az ügynökség jól dolgozik, akkor a megbízónak is sok munkája akad, többek közt jóvá kell hagynia a ki­adványokat. Szavak, számok ereje Az utóbbi években a PR egy­re inkább a belső kommu­nikációra koncentrál. Ezt Fer­iing magyarázata szerint az indokolja, hogy a legtökéle­tesebb külső PR-t eredmé­nyezheti, ha a cég figyel a munkatársaira, elégedettségi fokukat növeli. Hiszen ők a leghitelesebb továbbadói le­hetnek a vállalkozás hírnevé­nek. A környezet ugyanis ese­tenként jobban hisz a szemé­lyes beszámolóknak, mint az újsághirdetéseknek. Persze nemcsak a szavaknak, a szá­moknak is van erejük. Vidéken egészen más árakon dolgoz­nak az ügynökségek, mint a fővárosban. Az elnök tájékoz­tatásképp elmondta, hogy je­lenleg hazánkban etikai sza­bályzat tiltja az eredményhez kötött díjazást. Ez a tény a filozófia magasába emelte a szakmát, de meggyőződése alapján a PR-nak hasznot kell hoznia. Az eredményessége szerinte mérhető közvéle­mény-kutatással és eseten­ként a kasszában is. A hazai PR-szolgáltatók éves összbevétele 3 és 5 milli­árd forint között mozog. Nagy a szórás: egymillió fo­rint fölötti havidíj is előfordul és az is, hogy az ügynökség referenciaként ingyen vállal egy munkát. A tendereken is Hamarosan drágább lehet a dinnye Még a héten felgyorsulhat a dinnye­export, s így enyhülhet a feszült piaci helyzet - jelentette ki Mártonffy Béla, a Zöldség-gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a szezon hátralévő részében 10-15 forinttal nőhet a dinnye ára kilogrammonként. BUDAPEST (MTI) Mártonffy Béla szerint a dinnyepiacon tapasztalható „mizériát" elsősorban az okozta, hogy a mediterrán térségben késett a dinnye érése, ezért a magyar export csak később indulhatott Eu­rópába. - Az utóbbi hetekben a termelők ag­godalmára elsősorban az adott okot, hogy az Európai Unió országaiba tavaly július közepéig mintegy 10 ezer tonnát exportáltak, míg az idén e térségbe en­nek a mennyiségnek csak mintegy fele jutott - mondta a szakember. Mártonffy Béla biztos abban, hogy a szezon hátralévő részében - elsősor­ban az exportpiacon - nőnek az árak, a jelenlegi 8-15 forintról legalább 20 fo­rintra kilónként. Ennek következtében a magyar piaci árak is emelkedhetnek A szezon hátralévő részében 10-15 forinttal is emelkedhet a dinnye ára kilogrammonként. FOTÓ: KARNOK CSABA a mostani 20-25 forintos kilónkénti árról 30-35 forintra. A terméktanács igazgatója úgy vélte, hogy egy hosszú meleg ősz még akár meg is fordíthatja a jelenlegi piaci ten­denciákat. Szerinte ugyanis mintegy 180-200 ezer tonnás dinnyetermés is lehet Magyarországon, amelyből 150 ezer tonna is lehet az export, ami azon­ban jórészt az időjárás függvénye. A Zöldség-gyümölcs Terméktanács ügyvezetője a piaci gondok megol­dását hosszabb távon abban látná, hogy a dinnyetermelők minél több termelői értékesítő szervezetet, úgy­nevezett TÉSZ-t alakítsanak, hogy a piac hullámzásait ezen szervezeteken keresztül kivédhessék. Magyarországon évente általában 140-180 ezer tonna dinnye terem. Az elmúlt időszak legrosszabb dinnyeter­mését 1997-ben regisztrálhatták a ter­melők, ekkor a termés alig haladta meg a 100 ezer tonnát. Tavaly ugyanakkor az aszály ellenére az elmúlt évek leg­jobb dinnyetermését takaríthatták be. Ez a mennyiség meghaladta a 180 ezer tonnát. A szakember hangsúlyozta: a dinnye termelése és fogyasztása is rendkívül időjárás-érzékeny. - Hiába érik meg a gyümölcs, ha azt nem tudják időben eladni. Most ez történt - mondta. A magyar dinnye mennyiségének álta­lában mintegy 70 százaléka kerül ex­portra. Elsősorban Lengyelországban, Csehországban és Németországban van nagy keletje a magyar dinnyének. De sok fogy belőle a Baltikumban, Ausztriában, Szlovákiában és a skan­dináv országokban is. hatalom az eltérés az áraján­latok közt. Az ideálisnak tűnő értékarányos díjazás viszont esetenként nehezen érvénye­síthető, mert például krízis­helyzetben annak a feladat­nak a megoldása, hogy ne forduljanak el a cégtől az ügyfelek, hatalmas megtaka­rítást eredményezhet. Min­denesetre bővül a PR-piac és a kóklerek fokozatosan kies­nek a képzett, felkészült szol­gáltatók köréből. Allatias" szimbólumok Feriing József ügynöksége bemutatkozó prospektusának elején egy nyugalmat, tekin­télyt sugalló, bizalomgerjesztő oroszlánnal nézhet szembe az ember. Ennek- az a magya­rázata, hogy az ügyfelek azt várják a cégtől, ilyenné tegye őket. Ha pedig az ügynökség maga nem rendelkezik az oroszláni tulajdonságokkal, akkor nem tud partnereinek segíteni, példát mutatni. A ki­adványok designját ennek el­lenére a kommunikációs szak­ember nem tartja csodaszer­nek. A PR egy komplex rend­szer - állítja - és ezt bizonyítva elmondta: irodája olyan, mint az altamirai barlang, bölények vannak a falán, amiket le akar vadászni. Idén még két na­gyobb ügyfelet szeretne meg­szerezni és erre cége már most készül. Már most figyelik a sajtójukat, mert csak így van esély a megnyerésükre. RIMÁNYI ZITA Munkavállalói PC-program BUDAPEST (MTI) Munkavállalói PC-programot hirdet az Informatikai és Hír­közlési Minisztérium. Ennek lényege, hogy azon cégeknek, amelyek munkavállalóiknak számítógépet adnak, vagy fize­tik otthoni internetezésüket, ezt követően nem kell kifizetni­ük az eszköz, valamint a web­csatlakozás után a 44 százalé­kos személyi jövedelemadót, illetve a 29 százalékos társada­lombiztosítási járulékot. Külföldi tőke PRÁGA (MTI) A lassuló privatizálás és a vál­lalatbezárások következtében várhatóan csökkennek az idén Közép-Európában a külföldi közvetlen tőkebefektetések. A bécsi székhelyű Nemzetkö­zi Tanulmányok Intézetének elemzése szerint a térség egé­szébe az idén 29,1 milliárd dollárnyi tőke érkezhet, szem­ben a tavalyi rekordméretű 32,8 milliárd dollárral. MESTERVIZSGA­TANFOLYAMOK A Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. mes­tervizsga-előkészítő tanfolyamot indít a követke­ző szakmákban: GÁZVEZETÉK- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ, KAROSSZÉRIA­LAKATOS. VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐ, PÉK, KŐMŰVES, VILLANYSZERELŐ, KOZMETIKUS Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támogatást igényel­hetnek a munkaügyi központ kirendeltségeinél. Bővebb infor­máció kérhető a 62/486-987/182-es telefonszámon. A SZEGEDI ÜGYVÉDI a KAMARA DR. KATONA ZOLTÁN ügyvédet 2003. május 6-i hatállyal Igazgatási úton, míg DR. FEKETE MÁRIA és DR. SZABÓ ESZTER ügyvédeket 2003. június 30-i hatállyal - lemondás útján ­TÖRÖLTE AZ ÜGYVÉDEK NÉVJEGYZÉKÉBŐL. Hitellel enyhítik az aszálykárt BUDAPEST (MTI) A Magyar Bankszövetség elnöke szerint fontos, hogy enyhítsenek az agrártermelők finanszíro­zási gondjain, ezért a szövetség támogatja a kor­mány elképzeléseit. Erdei Tamás úgy véli, az idei aszály olyan súlyos károkat okozott a mezőgaz­daságban, hogy mindenképpen segíteni kell a termelőket likviditási problémáik megoldásá­ban. Az OTP Bank Rt. várakozásai szerint az aszály okozta károk enyhítésére igényelhető kedvezményes lejáratú hitelt más agrárhitelek­hez hasonló feltételek mellett kaphatják meg a mezőgazdasági termelők. Zelenák Róbert ügyve­zető igazgató szerint egyenlőre annyi bizonyos, hogy a bankok a hiteleket 60 százalékos állami kezességvállalással adják úgy, hogy a kölcsönt felvevők a jegybanki alapkamatot figyelembe véve 70 százalékos kamattámogatást kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents