Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-15 / 163. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN Mellékletünket a ^RICHTER GEDEON RTJ támogatja GYOGY-IR SZERKESZTI: DR. DEZSI CSABA ANDRAS, LÉVAY GIZELLA • 2003. JÚLIUS 15. ADALÉKOK, STABILIZÁLOK ÉS SZÍNEZÉKEK VILÁGA A tudatos táplálkozásért Kutatások szerint az egészségre káros anyagok 70 százaléka élelmiszerekkel jut a szervezetünkbe. E tény arra késztet, hogy jobban figyeljünk a táplálékok összetevőire, ám arra is, hogy változtassunk étkezési szokásainkon. Míg tíz éve ötezer féle élelmiszert találtlink a polcokon, addig mára csaknem negyvenezer cikkből választhatunk. A feldolgozott élelmiszerek iránti kereslet megnőtt, így nagyobb szerep jutott az adalékanyagoknak is. Egyre többen tartanak attól hogy ezek a „kellékek" veszélyesek, károsak, rákkeltőek lehetnek. Ezzel szemben ugyanakkor az is tény, hogy a nagymama receptje szerint készült, tisztának hitt baracklekvár vagy töltött káposzta is okozhat bajt, arról nem is beszélve, hogy vannak olyan élelmiszerek (eper, tej, tojás, gombafélék) amelyek biováltozatukban is kiválthatnak allergiás tüneteket. A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra tehát korántsem az adalékok teljes kizárása a garancia, sokkal inkább a tudatos táplálkozás megszervezése. Évek óta közkézen forognak listák - hol neves kórházak, európai egyetemek kutatásaira, egészségügyi szervezetek álláspontjára hivatkozva melyekből kiderül, hogy mely élelmiszer-adalékok fogyasztása milyen „súlyos élettani hatást" eredményez. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) munkatársai többször, nyilvánosan bírálták ezen hamis, megtévesztő táblázatokat, mégis azt tanácsolják, hogy akinek allergia, vagy egyéb betegség okán fontos tudnia, mit eszik, jó, ha listafüggő marad. Persze csakis a hiteles adatok alapján összeállított listáé. Az élelmiszer-adalékok felhasználása Magyarországon, esetenként más országokénál is szigorúbb feltételekhez kötött. Törvény írja elő, hogy az adott célra csak az egészségügyi miniszter által engedélyezett anyagokat szabad alkalmazni, melyek a felhasználás szintjén bizonyítottan ártalmatlanok. Az adalékanyagok E számáról és azok hatásairól az OÉTI-nél készítettek részletes és áttekinthető összeállítást, a több száz adalék részletes és hiteles listáját Adaléktípusok Az Európai Közösség az 1960-as években fejlesztette ki és azóta folyamatosan frissíti az élelmiszeradalékok azonosítására az E számozási rendszert, annak érdekében, hogy a közösségben az ilyen pluszanyagok azonosítása, egységes, érthető legyen. Kezdetben négy élelmiszer-adalékanyag csoportot állapítottak meg, melyeken belül a felhasznált anyagok száma folyamatosan bővül. A színezékeket B100-E199-ig jelölik, a tartósítószereket E 200-E299-ig találjuk, az antioxidánsok az E300-E499-es sorban kaptak helyet, míg az emulgeálók, sűrítők, stabilizálók és zselésítők E400-tól E499-ig találhatóak. AZ ÜDESEG ILLÚZIÓJA A primőr sem tiszta FOTÖ: GYENES KÁLMÁN MUNKATÁRSUNKTÓL A látszólag tiszta, feldolgozatlan, friss zöldségek gyakran veszélyforrást jelenthetnek, különösen a csecsemők, a kisgyermekek számára. Az utóbbi tíz esztendőben hiába csökkent az egy hektárra kiszórt aktív hatóanyagok és permetszerek súlya 5,5 kilogrammról 1,2 kilogrammra, mégis növekedett a zöldekben kimutatható vegyszermaradványok aránya. Sokak szerint ez a nehezen ellenőrizhető privát gazdálkodásnak is köszönhető. A primőr csábereje és veszélye éppen a koraiságban rejlik. A korai zöldfélék növényvédelméhez fokozottabban kell a vegyszer, s a növekedéshez szükséges tápanyagok egy részét is mesterséges anyagokkal pótolják. A primőr zöldségek esetében a legmagasabb az az arány, amikor határérték feletti szermaradványokat találnak a vizsgálatok során. A primőrök nitráttartalma igen magas lehet, ami leginkább a csecsemőkre és a kisgyermekekre jelent veszélyt, így az első tavaszi „vitaminbombát" lehetőség szerint ne ők kapják. tartalmazó füzet, ha nem is ingyen, de hozzáférhető a fogyasztó számára is. Ki ne vásárolt volna már leveskockát, levesport, chipset, kólát, savanyú uborkát, kakaóport, kechupot, májkrémet, instant kávét? S vajon hányan nézték meg a csomagoláson, hogy milyen alkotórészekből és adalékanyagokból áll a termék? Az adalékanyagokat itthon is egységesen jelölik az E számok, melyek csoportokra bontva adaléktípusokat jelölnek (lásd keretes írásunkat). Az antioxidánsok a zsírok avasodását, a zöldségek, gyümölcsök elszíneződését gátolják, az emulgeálók, habképzők, stabilizátorok, sűrítők az élelmiszer állagát óvják, a tartósítószerek késleltetik az élelmiszerek romlását, a színezékek szerepe pedig nyilvánvaló. Ezen anyagok mennyisége egységnyi élelmiszerben tízezredrésznyi, melyek biztonságos felhasználását állatkísérletek és biológiai tesztek sokaságának eredményei igazolják. A feldolgozott élelmiszerek gyártását „felügyelő" Magyar Élelmiszerkönyv tulajdonképpen EU-konform, sőt bizonyos előírásai szigorúbbak az uniósnál, így számolni kell azzal, hogy a csatlakozás után több adalékanyag kerülhet az élelmiszerekbe. Magyarországon és az unióban jelenleg eltérő például a kenyerekre és a hűsféleségekre - az itthon leggyakrabban fogyasztott élelmiszerekre - vonatkozó adalékanyag-szabályozás: nálunk mindkét alapélelmiszerhez kevesebb adalék használható. Hasonlóképpen lesz ez az ugyancsak alapvetőnek számító olaj, vagy margarin esetében is. Vigaszra az ad okot, hogy a csatlakozás után nemcsak az adalék lehet több, hanem megnő majd az élelmiszergyártók ellenőrzéseinek száma is. 0. K. K. A gyümölcs védelme MTI Az antioxidáns hatású, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag gyümölcsök és zöldségfélék erősítik a szervezetet a rákos megbetegedések elkerüléséért vívott csatában. Egy nagyszabású francia kísérletsorozat eredményei szerint azoknál a férfiaknál, akik nyolc éven át nap mint nap rendszeresen szedtek egy étrendkiegészítő vitamin- és ásványianyag kapszulát, egyharmaddal kevesebb rákos megbetegedés történt, s 37 százalékkal kisebb volt a halálozási arány, mint a kapszulát nem kapó kortársaiknál. A nők kerülik a tartósítószert A biotermék a felnőttek egynegyede számára fontos élelmiszer a vásárlásnál. Ennél többen tartják lényegesnek az alacsony zsír-, szénhidrát- és kalóriatartalmat. Többek között ezt állapítja meg a GfK Piackutató Intézet Étkezési szokások 1989-2003 című, idén márciusban végzett kutatása. MUNKATÁRSUNKTÓL A legutóbbi négy évben nem változott számottevően azok aránya, akik különösen ügyelnek a fenti szempontokra egy élelmiszerboltban. A különböző adalékanyagok viszont már többeket zavarnak. Tartósítószer nélküli élelmiszert keres a válaszadók nagyobbik fele, és még többeknek számít, hogy ne legyen mesterséges fzesítőanyag vagy színezék az ételben-italban. A mesterséges színezéket, ízesítőanyagokat, továbbá tartósítószereket a nők közel kétharmada igyekszik elkerülni, a férfiaknak csak fele. Az iskolai végzettség növekedésével egyre nagyobb arányt képviselnek azok, akik számára fontos, hogy színezék nélküli élelmiszert vegyenek. Nagyobb eltérések mutatkoznak a nemek között az alacsony zsírtartalom megítélésénél: amíg a nők 49, addig a férfiak 28 százaléka tartja lényegesnek ezt a szempontot. Természetesen az egészséges táplálkozásra törekvők magas aránya itt is szembetűnik. Legkevésbé fontos a zsírtartalom a rendszertelenül étkezők, főzni nem tudók és főétkezésüknek a vacsorát tekintők körében. Az alacsony szénhidráttartalom a fiatalabb korosztályok tagjai körében kevésbé, az idősebbek között inkább fontos. A nők itt is megelőzik a férfiakat. Az alacsony kalóriatartalom kevésbé fontos a férfiaknak, budapestieknek, rendszertelenül étkezőknek és főzni nem tudóknak. A biotermék is inkább a nők „műfaja", de kedvelik a diplomások, vidéki nagyvárosban élők. A nők tudatosabban vásárolnak. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Mit eszünk pontosan? Ma már tudjuk, hogy az élelmiszer-fogyasztás előtt azt is mérlegelni keli, nem szenvedünk-e valamilyen genetikai, vagy immunológiai betegségben, hiszen az esetleg kizárja, hogy bizonyos élelmiszereket étrendünkbe iktassunk. MTI A mezőgazdaság és a táplálkozástudomány együttműködik annak érdekében, hogy az élelmiszerek feldolgozási technológiája folyamatosan tökéletesedjék. Ma már mind több élelmiszert tartósítanak hűtéssel, amely megbízhatóbban védi élelmiszereinket, s az eredeti állapotot is jobban megőrzi - hangsúlyozza ár. Biacs Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. A csontritkulás, azaz a kalcium eltűnése a csontszövetből részben megelőzhető a kalciumtartalmű élelmiszerek, elsősorban a tejtermékek fogyasztásával. De vannak már joggal „szívbarátnak" mondható élelmiszerek, míg más termékek elfogyasztásával a gyomor- és a bélflóra nélkülözhetetlen mikroorganizmusait juttathatjuk szervezetünkbe. - Kialakult egy olyan élelmiszercsoport is, ahol a természetes alapanyag már alig jelenik meg, csak a hatóanyagok találhatók magas koncentrációban és könnyen kezelhető kiszerelésben. Ezeket nevezzük étrendi kiegészítőknek, melyek formájukat tekintve lehetnek tabletták, cseppek, kapszulák és egyéb gyógyszerekre emlékeztető „kiszerelésű" termékek. Magyarország az ilyen étrendi kiegészítők fogyasztásában második helyen áll, közvetlenül az Egyesült Államok mögött. Vásárláskor hányan nézik meg a csomagoláson az adalékanyagok jelzését? FOTÓ: GYENES KÁLMÁN