Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-08 / 157. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN Mellékletünket a LRICHTER GEDEON RT.J támogatja GYÓGYÍR SZERKESZTI: DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS, LÉVAY GIZELLA • 2003. JÚLIUS 8. KOVÁCS ÉVA FITNESZOKTATÓ NAPI NÉGY-ÖT EDZÉS UTÁN MÉG KÉTSZER FUTNI JÁR Jane Fondától Orlandóig Szegeden, sőt egyre inkább ország­szerte is elismert szakemberként tartják számon Kovács Évát, akinek naponta 300-400 ember fordul meg az aerobikóráin. A negyvenhárom „ éves edzőnő nemcsak a mozgást, ha­nem a folyamatos továbbképzést is komolyan veszi: Oriandóban szerzett felsőfokú fitneszvezetői képzést, gyakran jár táplálkozástudományi konferenciákra és nemrég iratkozott be egy wellnessegyetemre. - Egyes napokon négy-öt kemény edzés megtartása után még kétszer elmegy futni. Nem tartják emiatt kissé elva­kultnak? - Ezt csak úgy lehet megérteni, ha valaki ismert a neveltetésemet. Édesapám ma­gyar bajnok volt magasugrásban, édes­anyám kosárlabdázott, én pedig már há­romévesen elkezdtem úszni. A sport any­nyira beleivódott az életünkbe, hogy va­sárnaponként - amikor nem volt edzés ­gyakran kijártunk az Ady téri pályára és ott mozogtuk le a szokásos mennyiséget. Sőt: óvodáskoromtól kezdve tíz éven át mindennap 6 órakor a rádió reggeli tor­nájára keltem. Később szertornára jár­tam, de egyszer leestem a gerendáról és farcsonttörésem lett. Majdnem egy évig szivacspárnában ültem. Sajnos abba kel­lett hagynom a versenyszerű tornázást. - Törvényszerű volt, hogy az edzös­ködést választotta? -Nem, ennél véletlenszerúbb volt a do­log. Először egy régi, tornász ismerősöm keresett fel, hogy tartsak órákat egész­ségügyi dolgozóknak. Elvállaltam, és ak­kor önképzőkörszerúen kezdtünk el tor­názgatni. Egy barátnőm pedig éppen ak­koriban küldött egy Callanetics-könyvet Londonból, akkor ez az új módszer már közkedvelt volt nyugaton, mi meg még Jane Fonda videokazettáira ugráltunk. Ebből a könyvből gyorsan le akartam vizsgázni, de öt perc alatt kirúgtak. Nem adtam fel: külföldről hoztam néhány ok­tatókazettát, amiből rendesen felkészül­Kovács Éva: a tornát soha nem késő elkezdeni. FOTO: KARN0K CSABA tem és addig vizsgáztam, míg végül Or­iandóban felsőfokú képesítést szereztem belőle. - Kitűnő eredményeket ért el a vizs­gáin. Miért képzi azóta is folyamatosan magát? - Kedvenc mondásom: „Aki arra adja a fejét, hogy tanít, annak tanulnia kell". Tizenöt éve tudatosan a fitnesszel fog­lalkozom, szakmai továbbképzésekre já­rok, amiknek a költségét nagyrészt én fedezem. A vendégeim között rengetegen küzdenek valamilyen egészségügyi prob­lémával, sokan candidások, többüknek magas a vérnyomása vagy ízületi gond­jaik vannak. És akkor a fogyni vágyókról még nem is beszéltem. Hogyan tudnék nekik tanácsot adni, ha mondjuk egy­szerű női magazinokból tájékozódnék? Gyakran elmegyek táplálkozástudományi konferenciákra, illetve nemrég iratkoz­tam be egy wellnessegyetemre, ahol a szaktantárgyak mellett természettudo­mányi és egyéb életmóddal kapcsolatos ismereteket sajátíthatok el. - Mennyire tartja hatékonynak a mun­káját? - Van olyan vendégem, aki 12 éve jár hozzám. Van olyan is, akiről 53 kiló fe­lesleget „húztam le". Állítom, hogy aki egy ideig lejár az edzésekre, az egy életre megfertőződik és ha esetleg ki is hagy néhány hónapot, utána újrakezdi. Min­denkit tisztelek, aki egy héten akár egy­szer is eljön, és ebben a mai világban időt és pénzt szán a sportra. Soha nem késő elkezdeni, rengeteg olyan hölgy van, aki negyven év fölött rugaszkodott neki az életmódváltásnak. De azt hang­súlyozom, hogy a gyermekek sportolás­ra való nevelése nagyon fontos, és most nem a mai, komolytalan testnevelés­órákra gondolok. Azt tanultam, ha fáj a fejem vagy bármi más bajom van, akkor mozogni kell! PATAKFALVI DÓRA Védőoltás bárányhimlő ellen A magyar édesanyák kiemelt feladatnak tekintik gyermekeik egészségének megőrzését, a bárányhimlőt mégis a gyer­mekkor szükséges velejárójának tartják, holott ritkán ugyan, de a betegségnek súlyos szövődményei is lehetnek. A szülők többsége még nem hallott arról, létezik, ha szük­ség van rá, hatékony víruselle­nes kezelés a már kialakult fer­tőzés gyógyítására. Ma még ar­ról is kevesen hallottak, hogy létezik könnyen beszerezhető, hozzáférhető védőoltás a bá­rányhimlő megelőzésére is. A bárányhimlő heveny, ragá­lyos, hólyagos kiütéssel járó, többnyire jóindulatú, az egyik leggyakoribb fertőző gyermek­betegség. Minden olyan or­szágban (pl. Magyarország is), ahol a „klasszikus" gyermek­kori fertőző betegségek ellen a gyermekek védőoltásokat kap­nak és ezért azok gyakorlatilag eltűntek (pl. kanyaró, mumpsz, rubeóla), a bárány­himlő a leggyakoribbá vált. Ál­talában enyhe lefolyású, jelleg­zetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedés, amelyen az emberek 90-95 százaléka élete során átesik egyszer. A fertőzést - csakúgy, mint az öv­sömört - a varicella-zoster ne­vű vírus okozza. A betegség cseppfertőzéssel terjed és használati tárgyak is közvetíthetik. Ezért járványok kialakulása sem ritka, amely leginkább a téli és tavaszi hó­napokra jellemző. Jó tudni, hogy a beteg már 1-2 nappal a kiütések megjelenése előtt is fertőz. Ha valaki elkapta a be­tegséget, általában két hétig nem panaszkodik, amíg a víru­sok a szervezetében szaporod­nak. Körülbelül 14 nap után (2-3 hetes lappangási idővel) jelentkeznek az első kiütések. A viszkető pöttyök mellett gya­kori a nem túl magas láz (37,5-38,5 °C), a gyengeség, ét­vágytalanság és hasfájás. A csecsemők, kisdedkorúak nehezen értik meg, hogy a visz­kető hólyagokat nem szabad vakarni. Á bárányhimlős gyer­mekek ezért igen nyűgössé, ne­hezen kezelhetővé válnak. Gyakori tapasztalat, hogy csa­ládon belül a másodikként megbetegedő gyermeken lé­nyegesen több hólyag jelentke­zik, a harmadiknak pedig már a bőre színe is alig kivehető a sok hólyag miatt. A viszkető pöty­työket a gyerekek sokszor elva­karják, ezáltal elfertőzik. Gyermekkorban a bárány­himlő ritkán jár komolyabb szövődménnyel, ugyanakkor újszülötteknél, tinédzserek­nél, felnőtteknél, illetve a le­gyengült immunrendszerrel rendelkezőknél a betegség le­folyása súlyosabb, szövődmé­nyesebb, akár halálos kime­netelű is lehet. Bár a fertőzés kiállása általában életre szóló immunitást hagy maga után, maguktól a vírusoktól nem szabadulunk meg, nyugvó ál­lapotban (latencia) a szerve­zetben maradnak. A bárányhimlő elleni védőol­tás már 9 hónapos kortól ad­ható, az ideális életkor a vakci­nádéra az egy-másfél éveseké. A vakcináció (az oltóanyag be­adása) kevés mellékhatással jár, jól tolerálható, azonban ritkán enyhe lefolyású követ­kezmények előfordulhatnak. Az oltást követően láz vagy lég­úti tünetek alakulhatnak ki, ezek is ritkán (kevesebb mint 14 százalékban), illetve az oltás beadási helyén enyhe kiütések jelentkezhetnek. DR. MÉSZNER ZSÓFIA GYERMEKINFEKTOLÓGUS OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS A Gördülő Tánccsoport terápia is A hódmezővásárhelyi Sárai Rita dzsesszbalett- és aerobikoktatóként dolgozott, mielőtt autóbalesete miatt kerekesszékbe került. Álmait azonban nem adta fel: ma a Gördülő Tánccsoport művészeti vezetője. A csapat pro­dukciója egész Európában egyedülálló. A Gördülő Tánccsoport elő­adásait a közönség mindenütt megható szeretettel fogadja, ám ebben a sajnálatnak nincs szerepe - a csodálatnak annál inkább. Pörögnek-forognak, játszi könnyedséggel gördül­nek a kerekesszékek a szín­padon: a csoport hol magyar népzenére, hol vérpezsdítő la­tin muzsikára, hol modern diszkóslágerre adja elő a pre­cízen megtervezett koreográ­fiát. Közben a táncosok át is öltöznek, így előadásuk nem­csak a mozgás, de a látvány miatt is különleges. Az ele­meket az ötletgazda Sárai Rita még a balesete előtti időszak­ból hozta; mint mondta, a tánccsoport megszervezésére már hosszú ideje megvolt az igény, ám azt követően sike­rült a tucatnyi lelkes fiatalból igazi együttest formálni, hogy négy évvel ezelőtt ő is csat­lakozott a gárdához. A csoport nemrégiben Ma­kón, a fogyatékkal élők első megyei találkozóján kápráz­tatta el a szép számú nézőt a városi sportcsarnokban. Sárai Rita a nagy sikerű fellépés után elmondta: produkcióju­kat üzenetnek is szánják, még­hozzá a sérült és az ép em­bereknek egyaránt. Azt sze­retnék üzenni, hogy soha nem szabad feladni. A csoport a mozgásukban korlátozottak­nak mindemellett egyfajta te­rápiát is jelent; a résztvevők­nek azért, mert a közösség, az összetartozás élménye egyfaj­ta lelki rehabilitációt nyújt - a nézőknek pedig a példamu­tatás miatt. Egyébként érde­kes, hogy egy-egy fellépés után inkább az egészségesek keresik meg őket, gratulálnak a produkcióhoz. Sárai Rita ügy tudja, hason­ló tánccsoport egész Európá­ban nincs. Egyetlen német együttesről tudnak, amelynek kerekesszékes tagjai vannak ­ők azonban járni tudó tánco­sokkal lépnek fel együtt, affé­le „vegyes párosokat" alkotva. Eleinte a sérültek különböző közösségi, kulturális rendez­vényein léptek fel és ma már ezekben a körökben nagyon jól ismerik őket - ma már vi­szont a legkülönbözőbb he­lyekre kapnak meghívást nemcsak itthon, de külföldön is. Meglehetősen zsúfolt az életük, mert hetente há­rom-négy meghívásnak kell eleget tenniük. Emiatt viszont rengeteg időt kell áldozniuk a próbákra, és a csapatban volt olyan, akinek ezt a magánéle­te is megsínylette: a dolognak válás lett a vége. Az egyébként csinos, mosolygós Rita vi­szont, aki korábbi férjétől már a balesete előtt elvált, új társat kapott a tánc révén. Kedvese is a csoport tagja, így szinte minden idejüket együtt tölthetik. SZABÓ IMRE Sárai Rita szerint produkciójukkal a sérült és az ép embereknek is üzenik: nem szabad feladni. FOTÓ: SZABÓ IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents