Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-08 / 157. szám

Kedd, 2003. július 8. A PÉNZ BESZÉL Hazánk nem szorul gabonaimportra BUDAPEST (MTU A tartós szárazság Közép- és Kelet-Európában ártott az idei gabo­natermésnek és elemzők szerint tartani lehet attól, hogy a térség importra szorulhat 2003-2004-ben. Románia és Szerbia idei ga­bonatermése 50 éves mélypontra eshet a száraz időjárás miatt, Bulgária terméseredménye pedig 40 százalékkal maradhat a tava­lyi szint alatt. A terméskiesés importra kényszerítheti a három balkáni országot. A magyar, lengyel, a cseh és a szlovák termés­eredményeket is befolyásolja a szárazság, ám ezekben az orszá­gokban hiánnyal valószínűleg nem kell számolni. A magyar Ga­bonatanács 3,2 millió tonnás idei terméssel számol, ami fedezi a 2,8 millió tonna körüli hazai szükséglet, és még kivitelre is marad. ^wskfö 4tee2jk KAMARAI HÍREK FELHÍVÁS! Az ez év tavaszán módosított szakképzési törvényben meghatá­rozott új kamarai feladatok és követelmények figyelembevételé­vel a CSMKIK 2003. augusztus 31. nappal megszünteti a szak­mai vizsgabizottságokba delegálható kamarai szakértők jelen­leg érvényes regisztrálásának hatályát. Az eddigi feladatokon túl felkérésre részt kell venni tantervek kamarai gondozásában, továbbá a gyakorlatigényes szakmák tananyagának összeállításában és a kamarai hatáskörbe adott szakmák gyakorlati képzőhelyeinek - ide értve az érintett isko­lai tanműhelyeket is - ellenőrzésében, felügyeletében. E feladatok elvállalására várunk jelentkezőket a következő fel­tételekkel: - A jelentkezőnek eredeti bizonyítvánnyal, oklevéllel, diplomá­val igazolnia kell iskolai és szakmai végzettségét, amelyre az új regisztrálását kéri. - A jelentkező csak arra az igazolt szakmájára kérheti új re­gisztrálását, amelyben szaktudása olyan színvonalon áll, amellyel a szakma oktatására is alkalmas lenne. - A jelentkező vizsgabizottságba történő delegálása esetén a ka­mara által elvárt adminisztratív feladatnak és határidőnek maradéktalanul eleget tesz. - A regisztrálási díjat vállalja és befizeti, melynek összege ka­marai tagnak 2000 Ft, nem kamarai tagnak 4000 Ft. E regiszt­rálás 2005. december 31-ig érvényes. Amennyiben valamely szakmára augusztus 31-ig jelentkezés hi­ányában nem volt új regisztrálás, úgy szükség szerint - legké­sőbb ez év december 31-ig - a régi regisztráltak közül delegá­lunk vizsgabizottságba tagot. Jelentkezési lapot a kamara oktatási igazgatóságán 2003. július l-jétől lehet átvenni (Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. sz. alatt). To­vábbi felvilágosítást az oktatási igazgatóság munkatársai a 62/486-987 telefonszám 173 és 176-os mellékein adnak. A fenti feltételeknek megfelelő jelentkezőket várunk Csongrád megye területéről, különösen a megye városaiból az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmákra. A méhészet szép, de nem éppen kellemes elfoglaltság. A méhek szúrását elég nehéz megszokni. A méhészek többsége mégis szinte ruha nélkül foglalkozik a rovarokkal. méztermelés mintegy felét kitevő akác­méz kilója 4 euró, a vegyes mézé pedig 2,6 euró körül mozog. A magyar méz ára, TÁMOGATÁSOK Idén a méhcsaládok 70 százaléka után családonként 1500 forintos normatív támo­gatás jár, ezenkívül pedig 500 forint igényel­hető ugyancsak méhcsaládonként ál­lat-egészségügyi célokra. Dotációval segíti az állam új méhanyák beállítását is, ennek mér­téke 850 forint. Az európai uniós támogatás­ra kidolgozandó nemzeti program alapján méhészeti oktatásra, a méz minőségvédel­mére, méhlegelőtérképek kidolgozására, va­lamint állat-egészségügyi kutatásokra lehet majd pénzt igényelni. Ezeken a jogcímeken évente 600-700 millió forintnyi támogatási keret állhat rendelkezésre, amelynek felét az EL) fizeti, a többit pedig társfinanszírozás. főként a hungaricumnak tekinthető akác­méz esetében, viszonylag magas, ugyanis ezek a termékek a kiváló íz mellett bi­zonyítottan mentesek antibiotikumtól. A fertőzések elkerülését a magyar méhé­szek gyógyszerek helyett a kaptárak el­égetésével oldják meg, amelyért a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­tériumnál kártérítést igényelhetnek. Illés Kálmán és Városi István egyaránt fontosnak tartja, hogy ez a támogatási forma a többi nemzeti támogatással együtt az EU-csatlakozást követően is fennmaradjon, továbbá program kidol­gozása is szükséges az uniós támogatások fogadására. A szakemberek szerint ez azért lenne fontos, mert a kedvező piaci viszonyok most tennék lehetővé a szak­ma számára, hogy állami segítséggel fej­lesszenek, megűjuljanak. Az elavult tech­nológiával működő méhészeti ágazat si­keres hosszú távú fenntartása csak így képzelhető el - vélik a méhészek. Nyári leállás a gyufagyárban MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi gyufagyár igazgatóját meglepte a lapunk múlt csü­törtöki Csörög rovatában meg­jelent SMS, amelyben egy olva­só a cég sorsa iránt aggódva azt sejtette, hogy az üzemet a meg­szűnés veszélye fenyegeti. Ambrus László ezt cáfolta, és hangsúlyozta: szó sincs a jelen­leg svéd tulajdonban lévő gyár bezárásáról. Három hétre ugyan leáll a termelés a gépek karbantartása miatt, és a dol­gozók is ilyenkor veszik ki hosszabb szabadságukat. Az üzem jelenleg közel kétszáz embert foglalkoztat, s bár a ter­melés az 1999-es szint felére, napi egymillió doboz gyufára esett vissza, megrendeléseket folyamatosan kapnak. Főleg külföldi szállodák, éttermek, dohánygyárak, illetve különbö­ző cégek és intézmények szá­mára készítenek itt, az ország ma már egyetlen gyufagyárá­ban reklámgyufákat. Míg a tűz­csiholó pálcikát a mindenna­pokból jelentősen kiszorította az öngyújtó, addig a reklám­gyufákra ma is nagy az igény, mert a papírdoboz az adott cég népszerűsítésére olcsó felüle­tet kínál. A gyufagyárat tíz évvel ez­előtt vásárolta meg a Swedish Match, és ebből az alkalomból pénteken házi ünnepséget rendeznek, amelyre a Roman­tic együttest hívták meg. A FOGYASZTÓVÉDELEM TERÉN A VÁSÁRLÓK ÉS A KERESKEDŐK JÓ RÉSZE MÉG NEM KÉSZÜLT FEL AZ UNIÓRA A HAZAI MEHESZEKNEK ESELYT TEREMTHET AZ UNI0S CSATLAKOZAS Európának szüksége van a magyar mézre Két évre nő a szavatosság A magyar méhészeknek várhatóan nem kell különösebb nehézségekre számíta­niuk az integráció miatt, már csak azért sem, mert gyakorlatilag évek óta vám­koriátok nélkül szállíthatják mézüket az Európai Unióba. MTI A méhészetnek mint exportorientált ága­zatnak most nyílik lehetősége arra, hogy az elavult technológiák helyett újakat ál­lítson be és a fiatal méhészeti oktatás is fellendüljön. Illés Kálmán, a Méhészeti Terméktanács ügyvezetője az MTI-nek elmondta, hogy mézből az EU jelenlegi tagállamainak egyike sem termeli meg saját szükségletét, ezzel szemben Ma­gyarország több mint négyszeresét képes előállítani annak, mint ami egy évben itt­hon elfogy. Tavaly 16,3 ezer méhész 896 ezer méhcsaládjával 15,2 ezer tonna mé­zet - ahogy nevezik folyékony aranyat ­termelt, 2 ezer tonnával többet a megelő­ző évinél. Az export 2002-ben - a mintegy 6 ezer tonnányi áthúzódó készlettel együtt - 15 ezer tonnát tett ki, ennek 91 százalékát az EU piacain értékesítették. - A közösségi piacon a magyar ter­mékek zöme nem csupán különleges hungaricum jellege miatt keresett, ha­nem azért is, mert az utóbbi időben a távol-keleti és dél-amerikai szállítmá­nyok visszaesése óriási értékesítési le­hetőségeket teremtett - jelezte a szak­ember. Az unió egyik legnagyobb szál­lítójának számító Kínáról ugyanis kide­rült, hogy termékei antibiotikumokat tar­talmaznak, ezért tavalyelőtt november­ben megtiltották a behozatalt. A másik nagy szállítónak számító Argentínában pénzügyi válság nehezítette a termékek kivitelét, így a magyar méz szinte ver­senytárs nélkül maradt. Városi István, a szakma egyik legna­gyobb kereskedőjének számító Arany­nektár Kft. igazgatója elmondta, hogy a A polgári törvénykönyv július l-jén életbe lépett módosítá­sával Magyarországon két év lesz a szavatossági idő min­den termékre, szemben a je­lenlegi hat hónappal. Nem is a módosítás, hanem inkább az okoz problémát, hogy nálunk kevesen tudják, mi is az a szavatosság. A szakemberek szerint ha­zánk a fogyasztóvédelmi elő­írások, jogszabályok tekinte­tében felkészült az uniós csatlakozásra, ez azonban korántsem mondható el a fo­gyasztói magatartásunktól, amely finoman szólva nem eléggé öntudatos. A fogyasz­tóvédelmi szabályok tekinte­tében egyébként nemcsak mi, vásárlók, de a kereskedők és a forgalmazók java része sem kellőképpen felkészült. Jól példázza ezt az a frissen életbe lépett jogi passzus is, amely szerint a július 1-je után eladott árukra már két teljes év a szavatossági idő. A törvényt, amely az Európai Unióban érvényes jogrend­hez igazítja a hazait, még ta­valy novemberben fogadta el a parlament, de alkalmazásá­A vásárlók jó része nem tudja, mi az a szavatosság. ra máig nem készítették fel az érintetteket. Az általános tájékozatlansá­got jellemzi, hogy a szavatos­ságot kereskedő, vevő gyakran összekeveri a jótállással vagy annak szinonimájával a ga­ranciával. Ezzel szemben a szavatosság nem olyan hibára vonatkozik, amely a használat során keletkezett, hanem olyanra, amely már akkor fennállt, amikor a terméket eladták. A rejtett, a vásárláskor fel nem ismerhető, csak a használat során megmutatko­zó gyártási hibáért tehát a gyártó, illetve a forgalmazó ­FOTÓ: MISK0LCZI RÓBERT július elseje óta - két eszten­deig felelős. Ezzel összhangba kell hozni a tartós fogyasztási cikkek jótállására vonatkozó előírásokat is, hiszen a kö­telező garancia időtartama ­ami jelenleg 12 hónap - nem lehet rövidebb, mint a sza­vatosságé. Ha ezzel mindenki tisztában lenne, az sem jelentene na­gyobb biztonságot, a szava­tosság ugyanis rejteget még meglepetéseket. A szavatos­ság első hat hónapjában a for­galmazónak kell bizonyítania, hogy a termék a teljesítés idő­pontjában hibátlan volt, a kö­vetkező 18 hónapban azon­ban a vevőt terheli annak bi­zonyítása, hogy az áru már a vásárláskor hibás volt. A mi­nőségvizsgálat költségeit je­lenleg az állam viseli, ám ez minden bizonnyal változni fog, a tervek szerint úgy, hogy ha a kifogásolt termék meg­felelt a szabvány és a tech­nológia előírásainak - tehát az értékesítéskor nem volt hibája -, akkor a vizsgálat költségét a vevőnek kell állnia, ellenkező esetben pedig gyártó fizet. Apró szépséghiba, hogy júli­us eleje óta ugyan él a jogsza­bály, ám a végrehajtási utasí­tása még hagy kívánnivalót maga után. Ezenkívül az új jogszabály ellentétes néhány korábbival, amelyeket elmu­lasztottak érvényteleníteni. Változatlanul kötelező például bizonyos termékek körében a jótállás, holott az EU országai­ban a gyártókat már nem kö­telezik semmiféle jótállásra. O.K.K.

Next

/
Thumbnails
Contents