Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-27 / 148. szám

PÉNTEK, 2003. JÚNIUS 27. • AKTUÁLIS* 5 Új szentesi igazgatót választott a megyei közgyűlés Nem privatizáció, válságkezelés Egyhangú szavazással döntötte el tegnap a Csongrád megyei közgyűlés, hogy mégis betele­pítik a szentesi kórházi tömbbe a Csongrádon működő belgyó­gyászati osztályt. Ugyanakkor a helyén egy rehabilitációs intéz­mény létrehozásáról tárgyalnak a város önkormányzatával. Ily módon megmentik az ott dol­gozók munkahelyét. Három új igazgatót is választott tegnapi ülésén a Csongrád me­gyei önkormányzat. Elsőként Ily­lyés Gyulánét, a makói Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Gyermekotthon és Diákotthon igazgatóját válasz­tották meg újabb öt évre az intéz­mény vezetőjévé. Majd a csong­rádi Sághy Mihály Ipari Szakkö­zépiskola, Szakmunkásképző Is­kola és Kollégium vezetésével bízták meg öt évre az addigi igaz­gatóhelyettest, Vincze Jánost, aki a címzetes igazgatóként nyugdíj­ba vonuló Újvári Józsefnét váltja. Mindketten egyedüliként pályáz­tak, s mindkettőjüknek egyhan­gú döntéssel szavazott bizalmat a közgyűlés. A szentesi kórház főigazgató főorvosi posztjára ki­írt pályázat ügyében is csak egy jelentkezőről kellett dönteni, a testületet azonban megosztott volt. Baláspirí Csaba képviselő, a konzervatív frakció tagja azt kér­te, ne válassza meg a testület öt évre főigazgatóvá dr. Borzi Már­tát, akit a kórház válságának megoldására felkért Citifund Kft. szakértőjeként legutóbb már megbízott igazgatóvá választot­tak. Mivel a válságkezelés várha­tóan másfél-két évig tart, az ez után következő időszakban, ha a privatizáció szóba kerül, a Citi­fund - a főigazgató révén - előny­be kerül, ez pedig megengedhe­tetlen. A felvetésre Simicz József, az MSZP-SZDSZ-frakció veze­tője, az egészségügyi bizottság el­nöke azt mondta, külön kell vá­lasztani a dolgokat, itt a válság­kezelésről van szó és nem priva­tizációról, amiről a Csongrád megyei intézmények esetében egyébként sem kell beszélni, a törvény ezt nem teszi kötelező­vé. Minden, a kórházat érintő döntést a megyei közgyűlés hoz meg. A képviselők végül 22 igen szavazattal, 7 nem és 7 tartózko­dás mellett főigazgatóvá válasz­tották dr. Borzi Mártát. Hosszú egyeztetés után konszenzus szü­letett viszont a szentesi kórház Csongrádon működő belgyógyá­szati osztályának ügyében. A döntés szerint az osztály ez év végéig bekerül a szentesi tömb­be, így mégis végrehajtják azt az intézkedési tervet, amelyet a vál­ság megoldásának érdekében a Citifund ajánlott. Ugyanakkor a megyei közgyűlés, az intézmény és Csongrád önkormányzata tár­gyal egy rehabilitációs osztály in­dításáról. Erre lenne is igény, ki­fizetődő volna, ráadásul meg tudnák menteni az ottani mun­kahelyeket. Elhangzott: a cél ér­dekében közös pályázatot is be­adna a két önkormányzat. A ja­vaslatot végül egyetlen tartózko­dással - Vincze László csongrádi képviselő szavazott így - fogadta el a közgyűlés. És megszavazták a makói középiskolák, illetve a pusztamérgesi középiskola átvé­teléről szóló határozatot és szer­ződéseket, amelyekről tegnapi számunk ötödik oldalán részle­tesen írtunk. B. A. A megye díjazottjai Zárt ülésen döntött a Csongrád megyei közgyűlés hagyományos dí­jainak odaítéléséről. Az egyéni alkotói díjat az idén Erdei Gáborné díszítőművész, Hor­váth Dezső újságíró, lapunk munkatársa és Szabó Gyula, a MÁV te­rületi igazgatóságának nyugalmazott igazgatója kapja, illetve a dániai testvérmegye három oktatási szakembere, Bjarne Lund Hansen, Su­sanna Heller és Andres Termán Olsen. A közösségi alkotói díjat a Csongrádi Alkotóház és a Medikémia Rt. kapja. A Csongrád megye egészségügyéért díjjal dr. Bakos Gáborné szemész főorvost tüntetik ki. A Csongrád megye közigazgatásáért díj az idén Zalányi Ágnesé, a megyei önkormányzat hivatalának munkatársáé. Dr. Szalai László szemész főorvos elnöki dicséretben részesül. A kitüntetéseket az au­gusztus 20-i megyei ünnepségen adják át. Törölték a létszámból a középiskolás fiút Folytatás az 1. oldalról A fiú kétségbeesett édesanyja és édesapja azt elismeri, hogy gyer­mekük nem tartozik a legszor­galmasabb diákok közé. Azt azonban nem értik, miért nem tudtak, miért nem tudhattak Krisztián hiányzásairól. Szá­mukra az is érthetetlen, miért nem értesítette őket az iskola. Úgy tudják, fiuknak sem jelez­ték, hogy nem fogadják el idei teljesítményét. A történteken megdöbbent édesanya érthetetlennek nevezte az iskola eljárását, hiszen ilyen esetekben a tanintézeteknek kö­telességük értesíteni a tanulók szüleit, gondviselőit. A kétségbeesett asszony még aznap felkereste az iskola igaz­gatóját, szerette volna megtud­ni, van-e bármilyen lehetőség arra, hogy ne vesszen el Kriszti­án egész éves munkája. Laka­tos Ferenc az anyának azt vála­szolta: „Itt már nincs mit ten­ni." Tegnap az édesapa is találko­zott az igazgatóval. Ekkor tudta meg, hogy Krisztián hiányzásait igazoló orvosi papírokat azért nem fogadták el, mert azokat utólagosan adta át. A szülők ezt szintén nem értik, mint mond­ták, különböző hónapokról van­nak kiállítva a pecsétes igazolá­sok, visszabélyegzésről szerintük már csak azért sem lehet szó, mert az orvos praxisába kerül­het, ha ilyesmit tesz. A hatályos rendelet szerint az iskolának kötelessége lett volna értesíteni a szülőket már a tize­dik igazolatlan óra után. Az igaz­gató a szülőknek azzal magya­rázta ennek elmaradását, hogy Krisztián nem adott (?| meg tele­fonszámot, amin el lehetett vol­na őket érni. A jogszabály azon­ban erről az esetről is rendelke­zik: ilyenkor a gyermekjóléti szolgálaton keresztül kell megke­resni a szülőket. Az ügyben ezért az oktatási iroda már felvette a jegyzőkönyvet. Az iskola igazgatója tegnap el­foglaltságai miatt nem tudott la­punknak nyilatkozni, mert mint mondta, ez jóval összetettebb ügy annál, hogy néhány mondat­ban összefoglalja. Mindenesetre a mai tantestületi értekezleten ismételten megvizsgálják Krisz­tián ügyét, utána elmondja az is­kola álláspontját. TÍMÁR KRISZTA Csalással vádolt ópusztaszeri vezetők Folytatás az 1. oldalról M. József az önkormányzat képviseletében el­járva, vett is két lakást Szegeden, az egyikért 5,6 milliót, a másikért 2 millió 650 ezer forin­tot fizettek. A vételárat állami támogatásból fedezték. A két ópusztaszeri polgárt be is je­lentették a lakásokba, nevüket a lakcímbeje­lentő lapokra H. Zoltán hamisította rá. A képviselő-testület arról nem tudott, hogy sem Sz.-né, sem pedig K.-né belvízkárral összefüg­gésben nem nyújtott be kérelmet és soha nem költöztek a lakásokba, amelyeket nem sokkal később eladtak 5,5 millió, illetve 2 millió 650 ezer forintért. A kapott vételárat az önkor­mányzat értékpapírokba fektette. A költség­vetésnek okozott kár a 7 millió forintot meg­haladta, ám ezt az összeget időközben Ópusz­taszer önkormányzata az államnak visszafi­zette. M. és H. a belvízkárokhoz kapcsolódó bűncselekményt - a vádirat szerint - egy évvel később is megismételte. M. ekkor Zs. Edittel kötött adásvételi szerződést 9,5 milliós érték­ben egy szegedi lakásra, s bár e szerződést a földhivatalhoz soha nem nyújtották be, a tá­mogatás felhasználásának elszámolása során az I. és a II. rendű vádlott felhasználták, azt állítva, hogy így oldották meg L. Jánosné ópusztaszeri lakos elhelyezési gondjait. L.-né egyébként az idősek otthonában lakott, így bérlakásra sem volt szüksége. A pénzt a köz­ség vezetői értékpapírokba fektették. Az ál­lamnak okozott 9,5 milliós kár később meg­térült. A III. rendű vádlott, Y Pál tagja volt az ópusztaszeri belvízkárokról döntő ad hoc bi­zottságnak. Ez a bizottság 1999-ben 100 ezer forint vissza nem térítendő támogatásban ré­szesítette V. feleségét, holott a nő nem volt jo­gosult ilyen támogatás felvételére. Egy évvel később az ad hoc bizottság már M. Józsefnek ítélt meg 350 ezer forint vissza nem térítendő támogatást, bár a polgármester sem kaphatott volna ilyen pénzt. Az ad hoc bizottsági tagok egyébként sem V.-né, sem pedig M. esetében nem tudtak arról, hogy a kérelmek megalapo­zatlanok. Még az évben V-né újabb 250 ezer forintot vehetett fel, megint csak vissza nem térítendő támogatásként. Ez a több százezres kár is megtérült később. A Szegedi Városi Ügyészség M. Józsefet többek között jelentős kárt okozó csalás és közokirat-hamisítás bűn­tettével vádolja. A H. Zoltán elleni vád: társ­tettességben elkövetett, jelentős kárt okozó csalás és közokirat hamisítás. V. Pálnak is csa­lás miatt kell felelnie. M. József polgármester tegnap úgy nyilatkozott lapunlcnak: nem is­meri a pontos vádat, de ártatlannak érzi magát és szerinte ártatlanok kollégái is. BÁTYI ZOLTÁN A kismamáknak még július 2-áig várniuk kell a pótlékra Tizenötezer érintett a megyében Gyermekgyógyászati rehabilitációs központ terve készül Bővül az új szegedi kórház Már folyik az adatfeldolgozás a Csongrád Megyei Államháztartási Hivatalnál az el­maradt jövedelempótlékra váró kismamák ügyében. A megyében mintegy 15 ezer érin­tettet tartanak nyilván. A július 2-át még meg kell várniuk azoknak a kismamáknak, akik elmaradt jövedelempót­lékuk megítélésére és kiutalására várnak. Akkor tartja ugyanis a Legfelsőbb Bíróság (LB) a harmadik, ez ügyben pert indító anya tárgyalását, illetve ezen a napon döntenek a kifizetések forgatókönyvéről is. A Csongrád Megyei Államháztartási Hiva­taltól kapott információk szerint mintegy 15 ezren adtak be kérvényt, számítások szerint akár a 2,5-3 milliárd forintot is elérheti a szá­mukra kifizetendő összeg nagysága. Amikor majd július 2-án az utolsó anya ügyében is dönt a Legfelsőbb Bíróság, elkezdődhetnek a kiutalások. Új jelentkezéseket nem kell be­adni, a kifizetések automatikusan történnek, a hivatalban jelenleg az adatok feldolgozása folyik. A Legfelsőbb Bíróság szerdán egy Somogy megyei kismama jövedelempótlékának ügyében hozott döntést és megítélte számá­ra a 6 ezer 700 forintos jövedelempótló tá­mogatás kifizetését három évre visszame­nőleg. Ennek előzménye, hogy a Somogy Megyei Bíróság januári ítéleteiben három édesanyának összesen több mint félmillió forintot ítélt meg közigazgatási perben jog­erősen. E döntések szerint a felperesek Az érintett kismamák nagy része már hónapokkal ezelőtt regisztráltatta igényét. A kifi­zetés viszont föltehetően automatikus lesz. Fotó: Karnok Csaba 1998-ban és 1999-ben született gyermekeik után 2002 márciusáig jogosultak voltak jö­vedelempótlékra, de az államháztartási hi­vatal ezt nem fizette meg. Az anyák a perek­ben arra hivatkoztak, hogy egy 1994-es, 2002 márciusáig hatályban maradt rende­letmódosítás kimondja: a gyermekgondozá­si segély mellett jár a jövedelempótlék is. Az alperes államháztartási hivatalnak az ügy­ben új eljárást kell lefolytatnia, amelyben a vitatott 1979-es minisztertanácsi rendeletet 2002. március 7-ig, azaz hatályon kívül he­lyezéséig alkalmaznia kell. EK. A dél-magyaroszági régióban hi­ányzó gyermekgyógyászati re­habilitációs központ létrehozá­sának szakmai tervén dolgozik az újszegedi gyermekkórház igazgató professzora, Tckulics Péter. A 105 ágyas újszegedi gyermek­kórházat szakmai körökben csak úgy emlegetik az országban: olyan, mint egy ékszerdoboz.Az újszegedi gyermekkórház nem csupán az ország egyik legszebb gyógyító intézménye, de az itt fo­lyó magas színvonalú szakmai munka alapján az elsők között tartják számon a hazai gyermek­kórházak között. A fekvőbe­teg-intézményben 11 járóbe­teg-szakrendelőből álló, teljes körű szakambulancia-rendszert is létrehozott az elmúlt tíz évben a gyermekkórházat folyamato­san fejlesztő kórházvezetés, amely most újabb nagyszabású terv megvalósításába kezdett: a régió első gyermekgyó­gyászati rehabilitációs központ­ját szándékozik létrehozni a sze­gedi gyermekkórházban, illetve annak közvetlen szomszédságá­ban. - A rehabilitációs centrum az idegrendszeri-mozgásszervi be­tegségben szenvedő gyermekek rehabilitációját, korai mozgásfej­lesztését szolgálja majd - kezd a terv ismertetésébe Tekuhcs Péter professzor. - Ezekben a betegsé­gekben a magyar gyermekek 2-3 A gyermekkórház rehabilitációs osztályán sokoldalúan foglalkoznak a kicsikkel. Fotó: Karnok Csaba százaléka - különböző súlyossági fokban - szenved, akiknek egy komplex szakmai központban történő gyógyítása nemcsak Csongrád megyében, hanem a ré­gióban máig megoldatlan. Gyer­mekgyógyászati rehabilitációs centrum működik a fővárosban, Kelet-Magyarországon, a Dunán­túlon, a dél-magyarországi régió­ban azonban nincs. A szegedi gyermekkórház adottságait te­kintve alkalmas egy ilyen köz­pont létrehozására: tornaterem, nagy park, a kórház közvetlen szomszédságában levő sport­uszoda. A rehabilitáció legfőbb területeit jelentő gyógytornára, gyógyúszásra, a lovas terápiára és a konzultációs rendelésekre a ter­vek szerint meglesznek a lehető­ségek. A veleszületett, illetve a szerzett idegrendszeri és mozgás­szervi betegségben szenvedők, a végtagsérült, a hallás- vagy látás­károsodott, a Down-kóros gyer­mekek rehabilitációja, korai mozgásfejlesztése történik majd itt. A rehabilitációs központ ki­alakítását támogatja a szakmi­nisztérium, a gyermekgyógyásza­ti szakmai kollégium, az egész­ségbiztosítási pénztár és a városi önkormányzat. A megvalósítás 20-25 millió forintba kerül. A kórház minisztériumi, önkor­mányzati támogatásból és saját erejéből teremti elő forrásokat. KALOCSAI KATALIN

Next

/
Thumbnails
Contents