Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-27 / 148. szám
PÉNTEK, 2003. JÚNIUS 27. • AKTUÁLIS* 5 Új szentesi igazgatót választott a megyei közgyűlés Nem privatizáció, válságkezelés Egyhangú szavazással döntötte el tegnap a Csongrád megyei közgyűlés, hogy mégis betelepítik a szentesi kórházi tömbbe a Csongrádon működő belgyógyászati osztályt. Ugyanakkor a helyén egy rehabilitációs intézmény létrehozásáról tárgyalnak a város önkormányzatával. Ily módon megmentik az ott dolgozók munkahelyét. Három új igazgatót is választott tegnapi ülésén a Csongrád megyei önkormányzat. Elsőként Ilylyés Gyulánét, a makói Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Gyermekotthon és Diákotthon igazgatóját választották meg újabb öt évre az intézmény vezetőjévé. Majd a csongrádi Sághy Mihály Ipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Iskola és Kollégium vezetésével bízták meg öt évre az addigi igazgatóhelyettest, Vincze Jánost, aki a címzetes igazgatóként nyugdíjba vonuló Újvári Józsefnét váltja. Mindketten egyedüliként pályáztak, s mindkettőjüknek egyhangú döntéssel szavazott bizalmat a közgyűlés. A szentesi kórház főigazgató főorvosi posztjára kiírt pályázat ügyében is csak egy jelentkezőről kellett dönteni, a testületet azonban megosztott volt. Baláspirí Csaba képviselő, a konzervatív frakció tagja azt kérte, ne válassza meg a testület öt évre főigazgatóvá dr. Borzi Mártát, akit a kórház válságának megoldására felkért Citifund Kft. szakértőjeként legutóbb már megbízott igazgatóvá választottak. Mivel a válságkezelés várhatóan másfél-két évig tart, az ez után következő időszakban, ha a privatizáció szóba kerül, a Citifund - a főigazgató révén - előnybe kerül, ez pedig megengedhetetlen. A felvetésre Simicz József, az MSZP-SZDSZ-frakció vezetője, az egészségügyi bizottság elnöke azt mondta, külön kell választani a dolgokat, itt a válságkezelésről van szó és nem privatizációról, amiről a Csongrád megyei intézmények esetében egyébként sem kell beszélni, a törvény ezt nem teszi kötelezővé. Minden, a kórházat érintő döntést a megyei közgyűlés hoz meg. A képviselők végül 22 igen szavazattal, 7 nem és 7 tartózkodás mellett főigazgatóvá választották dr. Borzi Mártát. Hosszú egyeztetés után konszenzus született viszont a szentesi kórház Csongrádon működő belgyógyászati osztályának ügyében. A döntés szerint az osztály ez év végéig bekerül a szentesi tömbbe, így mégis végrehajtják azt az intézkedési tervet, amelyet a válság megoldásának érdekében a Citifund ajánlott. Ugyanakkor a megyei közgyűlés, az intézmény és Csongrád önkormányzata tárgyal egy rehabilitációs osztály indításáról. Erre lenne is igény, kifizetődő volna, ráadásul meg tudnák menteni az ottani munkahelyeket. Elhangzott: a cél érdekében közös pályázatot is beadna a két önkormányzat. A javaslatot végül egyetlen tartózkodással - Vincze László csongrádi képviselő szavazott így - fogadta el a közgyűlés. És megszavazták a makói középiskolák, illetve a pusztamérgesi középiskola átvételéről szóló határozatot és szerződéseket, amelyekről tegnapi számunk ötödik oldalán részletesen írtunk. B. A. A megye díjazottjai Zárt ülésen döntött a Csongrád megyei közgyűlés hagyományos díjainak odaítéléséről. Az egyéni alkotói díjat az idén Erdei Gáborné díszítőművész, Horváth Dezső újságíró, lapunk munkatársa és Szabó Gyula, a MÁV területi igazgatóságának nyugalmazott igazgatója kapja, illetve a dániai testvérmegye három oktatási szakembere, Bjarne Lund Hansen, Susanna Heller és Andres Termán Olsen. A közösségi alkotói díjat a Csongrádi Alkotóház és a Medikémia Rt. kapja. A Csongrád megye egészségügyéért díjjal dr. Bakos Gáborné szemész főorvost tüntetik ki. A Csongrád megye közigazgatásáért díj az idén Zalányi Ágnesé, a megyei önkormányzat hivatalának munkatársáé. Dr. Szalai László szemész főorvos elnöki dicséretben részesül. A kitüntetéseket az augusztus 20-i megyei ünnepségen adják át. Törölték a létszámból a középiskolás fiút Folytatás az 1. oldalról A fiú kétségbeesett édesanyja és édesapja azt elismeri, hogy gyermekük nem tartozik a legszorgalmasabb diákok közé. Azt azonban nem értik, miért nem tudtak, miért nem tudhattak Krisztián hiányzásairól. Számukra az is érthetetlen, miért nem értesítette őket az iskola. Úgy tudják, fiuknak sem jelezték, hogy nem fogadják el idei teljesítményét. A történteken megdöbbent édesanya érthetetlennek nevezte az iskola eljárását, hiszen ilyen esetekben a tanintézeteknek kötelességük értesíteni a tanulók szüleit, gondviselőit. A kétségbeesett asszony még aznap felkereste az iskola igazgatóját, szerette volna megtudni, van-e bármilyen lehetőség arra, hogy ne vesszen el Krisztián egész éves munkája. Lakatos Ferenc az anyának azt válaszolta: „Itt már nincs mit tenni." Tegnap az édesapa is találkozott az igazgatóval. Ekkor tudta meg, hogy Krisztián hiányzásait igazoló orvosi papírokat azért nem fogadták el, mert azokat utólagosan adta át. A szülők ezt szintén nem értik, mint mondták, különböző hónapokról vannak kiállítva a pecsétes igazolások, visszabélyegzésről szerintük már csak azért sem lehet szó, mert az orvos praxisába kerülhet, ha ilyesmit tesz. A hatályos rendelet szerint az iskolának kötelessége lett volna értesíteni a szülőket már a tizedik igazolatlan óra után. Az igazgató a szülőknek azzal magyarázta ennek elmaradását, hogy Krisztián nem adott (?| meg telefonszámot, amin el lehetett volna őket érni. A jogszabály azonban erről az esetről is rendelkezik: ilyenkor a gyermekjóléti szolgálaton keresztül kell megkeresni a szülőket. Az ügyben ezért az oktatási iroda már felvette a jegyzőkönyvet. Az iskola igazgatója tegnap elfoglaltságai miatt nem tudott lapunknak nyilatkozni, mert mint mondta, ez jóval összetettebb ügy annál, hogy néhány mondatban összefoglalja. Mindenesetre a mai tantestületi értekezleten ismételten megvizsgálják Krisztián ügyét, utána elmondja az iskola álláspontját. TÍMÁR KRISZTA Csalással vádolt ópusztaszeri vezetők Folytatás az 1. oldalról M. József az önkormányzat képviseletében eljárva, vett is két lakást Szegeden, az egyikért 5,6 milliót, a másikért 2 millió 650 ezer forintot fizettek. A vételárat állami támogatásból fedezték. A két ópusztaszeri polgárt be is jelentették a lakásokba, nevüket a lakcímbejelentő lapokra H. Zoltán hamisította rá. A képviselő-testület arról nem tudott, hogy sem Sz.-né, sem pedig K.-né belvízkárral összefüggésben nem nyújtott be kérelmet és soha nem költöztek a lakásokba, amelyeket nem sokkal később eladtak 5,5 millió, illetve 2 millió 650 ezer forintért. A kapott vételárat az önkormányzat értékpapírokba fektette. A költségvetésnek okozott kár a 7 millió forintot meghaladta, ám ezt az összeget időközben Ópusztaszer önkormányzata az államnak visszafizette. M. és H. a belvízkárokhoz kapcsolódó bűncselekményt - a vádirat szerint - egy évvel később is megismételte. M. ekkor Zs. Edittel kötött adásvételi szerződést 9,5 milliós értékben egy szegedi lakásra, s bár e szerződést a földhivatalhoz soha nem nyújtották be, a támogatás felhasználásának elszámolása során az I. és a II. rendű vádlott felhasználták, azt állítva, hogy így oldották meg L. Jánosné ópusztaszeri lakos elhelyezési gondjait. L.-né egyébként az idősek otthonában lakott, így bérlakásra sem volt szüksége. A pénzt a község vezetői értékpapírokba fektették. Az államnak okozott 9,5 milliós kár később megtérült. A III. rendű vádlott, Y Pál tagja volt az ópusztaszeri belvízkárokról döntő ad hoc bizottságnak. Ez a bizottság 1999-ben 100 ezer forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette V. feleségét, holott a nő nem volt jogosult ilyen támogatás felvételére. Egy évvel később az ad hoc bizottság már M. Józsefnek ítélt meg 350 ezer forint vissza nem térítendő támogatást, bár a polgármester sem kaphatott volna ilyen pénzt. Az ad hoc bizottsági tagok egyébként sem V.-né, sem pedig M. esetében nem tudtak arról, hogy a kérelmek megalapozatlanok. Még az évben V-né újabb 250 ezer forintot vehetett fel, megint csak vissza nem térítendő támogatásként. Ez a több százezres kár is megtérült később. A Szegedi Városi Ügyészség M. Józsefet többek között jelentős kárt okozó csalás és közokirat-hamisítás bűntettével vádolja. A H. Zoltán elleni vád: társtettességben elkövetett, jelentős kárt okozó csalás és közokirat hamisítás. V. Pálnak is csalás miatt kell felelnie. M. József polgármester tegnap úgy nyilatkozott lapunlcnak: nem ismeri a pontos vádat, de ártatlannak érzi magát és szerinte ártatlanok kollégái is. BÁTYI ZOLTÁN A kismamáknak még július 2-áig várniuk kell a pótlékra Tizenötezer érintett a megyében Gyermekgyógyászati rehabilitációs központ terve készül Bővül az új szegedi kórház Már folyik az adatfeldolgozás a Csongrád Megyei Államháztartási Hivatalnál az elmaradt jövedelempótlékra váró kismamák ügyében. A megyében mintegy 15 ezer érintettet tartanak nyilván. A július 2-át még meg kell várniuk azoknak a kismamáknak, akik elmaradt jövedelempótlékuk megítélésére és kiutalására várnak. Akkor tartja ugyanis a Legfelsőbb Bíróság (LB) a harmadik, ez ügyben pert indító anya tárgyalását, illetve ezen a napon döntenek a kifizetések forgatókönyvéről is. A Csongrád Megyei Államháztartási Hivataltól kapott információk szerint mintegy 15 ezren adtak be kérvényt, számítások szerint akár a 2,5-3 milliárd forintot is elérheti a számukra kifizetendő összeg nagysága. Amikor majd július 2-án az utolsó anya ügyében is dönt a Legfelsőbb Bíróság, elkezdődhetnek a kiutalások. Új jelentkezéseket nem kell beadni, a kifizetések automatikusan történnek, a hivatalban jelenleg az adatok feldolgozása folyik. A Legfelsőbb Bíróság szerdán egy Somogy megyei kismama jövedelempótlékának ügyében hozott döntést és megítélte számára a 6 ezer 700 forintos jövedelempótló támogatás kifizetését három évre visszamenőleg. Ennek előzménye, hogy a Somogy Megyei Bíróság januári ítéleteiben három édesanyának összesen több mint félmillió forintot ítélt meg közigazgatási perben jogerősen. E döntések szerint a felperesek Az érintett kismamák nagy része már hónapokkal ezelőtt regisztráltatta igényét. A kifizetés viszont föltehetően automatikus lesz. Fotó: Karnok Csaba 1998-ban és 1999-ben született gyermekeik után 2002 márciusáig jogosultak voltak jövedelempótlékra, de az államháztartási hivatal ezt nem fizette meg. Az anyák a perekben arra hivatkoztak, hogy egy 1994-es, 2002 márciusáig hatályban maradt rendeletmódosítás kimondja: a gyermekgondozási segély mellett jár a jövedelempótlék is. Az alperes államháztartási hivatalnak az ügyben új eljárást kell lefolytatnia, amelyben a vitatott 1979-es minisztertanácsi rendeletet 2002. március 7-ig, azaz hatályon kívül helyezéséig alkalmaznia kell. EK. A dél-magyaroszági régióban hiányzó gyermekgyógyászati rehabilitációs központ létrehozásának szakmai tervén dolgozik az újszegedi gyermekkórház igazgató professzora, Tckulics Péter. A 105 ágyas újszegedi gyermekkórházat szakmai körökben csak úgy emlegetik az országban: olyan, mint egy ékszerdoboz.Az újszegedi gyermekkórház nem csupán az ország egyik legszebb gyógyító intézménye, de az itt folyó magas színvonalú szakmai munka alapján az elsők között tartják számon a hazai gyermekkórházak között. A fekvőbeteg-intézményben 11 járóbeteg-szakrendelőből álló, teljes körű szakambulancia-rendszert is létrehozott az elmúlt tíz évben a gyermekkórházat folyamatosan fejlesztő kórházvezetés, amely most újabb nagyszabású terv megvalósításába kezdett: a régió első gyermekgyógyászati rehabilitációs központját szándékozik létrehozni a szegedi gyermekkórházban, illetve annak közvetlen szomszédságában. - A rehabilitációs centrum az idegrendszeri-mozgásszervi betegségben szenvedő gyermekek rehabilitációját, korai mozgásfejlesztését szolgálja majd - kezd a terv ismertetésébe Tekuhcs Péter professzor. - Ezekben a betegségekben a magyar gyermekek 2-3 A gyermekkórház rehabilitációs osztályán sokoldalúan foglalkoznak a kicsikkel. Fotó: Karnok Csaba százaléka - különböző súlyossági fokban - szenved, akiknek egy komplex szakmai központban történő gyógyítása nemcsak Csongrád megyében, hanem a régióban máig megoldatlan. Gyermekgyógyászati rehabilitációs centrum működik a fővárosban, Kelet-Magyarországon, a Dunántúlon, a dél-magyarországi régióban azonban nincs. A szegedi gyermekkórház adottságait tekintve alkalmas egy ilyen központ létrehozására: tornaterem, nagy park, a kórház közvetlen szomszédságában levő sportuszoda. A rehabilitáció legfőbb területeit jelentő gyógytornára, gyógyúszásra, a lovas terápiára és a konzultációs rendelésekre a tervek szerint meglesznek a lehetőségek. A veleszületett, illetve a szerzett idegrendszeri és mozgásszervi betegségben szenvedők, a végtagsérült, a hallás- vagy látáskárosodott, a Down-kóros gyermekek rehabilitációja, korai mozgásfejlesztése történik majd itt. A rehabilitációs központ kialakítását támogatja a szakminisztérium, a gyermekgyógyászati szakmai kollégium, az egészségbiztosítási pénztár és a városi önkormányzat. A megvalósítás 20-25 millió forintba kerül. A kórház minisztériumi, önkormányzati támogatásból és saját erejéből teremti elő forrásokat. KALOCSAI KATALIN