Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-27 / 148. szám

22 •KAPCSOLATOK" PÉNTEK, 2003. JÚNIUS 27. Sebestyén Márta is fellép a programsorozatban Muzsikáló Udvar - Gregorral Népszerű művészek fellépésével idén nyáron is megrendezik a szegedi városházán a Muzsikáló Udvar rendezvénysorozatát. A kezdeményezés annak idején Vaszy Viktortól indult, akinek 100. születésnapját idén ünnepli a város. A Muzsikáló Udvar ötletgazdája Vaszy Viktor volt, akinek annyira megtetszett a szegedi városháza ba­rokk udvara, hogy már 1970-ben hangversenyt adott ott. Azóta - néhány éves szünettől eltekintve - minden nyáron megszervezik a rendezvénysoro­zatot. 1994 óta Száz Krisztina a programok lelkes gondozója-szervezője, akit zenei referensként nem­régiben helyeztek vissza a Bartók Béla Művelődési Központból eredeti munkahelyére, a városházára. Ezen a nyáron Sebestyén Márta és Sebő Ferenc július 30-i estjével nyit a Muzsikáló Udvar. Au­gusztus 4-én a nemzetközi hírű Liszt Ferenc Kama­razenekar ad nyáresti hangversenyt Rolla János koncertmester vezetésével. A műsoron csupa ko­molyzenei sláger szerepel: Mozart Kis éji zenéje, Dvorak E-dúr szerenádja és Liszt II. Magyar rap­szódiája. Már hagyomány, hogy minden évben fel­lép a városháza udvarán-művészbarátaival Gregor József. Kossuth-díjas basszistánk, Szeged díszpol­gára augusztus 5-i estjére Rálik Szilviát, Gábor Gé­zát és Szvétek Lászlót hívta meg. Zongorán régi ba­rátja, Pál Tamás karmester kísér. Másnap francia barokk kamaramuzsikát hallhat a közönség Kónya István, Németh Pál és Januj Anna előadásában. Bárdi Sándor, a 25. évfordulóját ünneplő Szegedi Kisopera vezetője a jubileumra Offenbach Pericho­le című kétrészes opera buffáját választotta, amit Oberfrank Péter zongorakíséretével, a főbb szere­pekben Vajda ¡úliával, Andrejcsik Istvánnal, Szil­ágyi Bélával, Altorjay Tamással és Szonda Évával Toronykóy Attila állít színpadra. A Muzsikáló Udvar programsorozatának meg­rendezéséhez 2,5 millió forintot pályázattal nyert a város, az önkormányzat pedig 3,5 millió forint tá­mogatást ad erre a célra. H. ZS. Einstein-egyenlet a hídon Einstein-egyenlet olvasható a szegedi Belvárosi híd oldalán. A jól látható, méteres betűkből álló képletbe apró hiba csú­szott. A rendőrség keresi a vak­merő grafitist. A Felső Tisza part felől rátérve a rakpartra egy képlet látható a ré­gi híd oldalára festve. A graffiti, mint kiderült, Albert Einstein 1919-ben publikált egyenlete. Kíváncsiak voltunk a felirat je­lentésére, és ebben Nánai László segítségét kértük, aki a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyu­la Tanárképző Kar fizika tanszék vezetője. - Néhány napja vettem észre a rakparton autózva a feliratot, és meglepett, hogy Einstein-egyen­letet írt fel valaki. A graffitis ron­gálást elítélem, de legalább nem trágár szöveget írt fel az elkövető, hanem egy fizikai képletet. Arra a kérdésre, hogy miért pont ez az egyenlet kerülhetett a hídra, a professzor a követezőt válaszolta: - Talán azért, mert ez a fiziku­sokat leginkább foglalkoztató kérdés, a kozmológia, vagyis a vi­lágűrtan, a legérdekesebb téma manapság. Egyébként éppen egy héttel ezelőtt foglalkozott ezzel az egyenlettel az egyik televízió, talán ott keltette fel valakinek az érdeklődését - mondta Nánai professzor. A képletet nem lehetett egysze­rű felfesteni. Valószínűleg ez le­het a magyarázata, hogy az egyenletbe kisebb hiba csúszott. A Környezetgazdálkodási Kht. igazgatóhelyettese, Serege János elmondta, hogy a falfirkát rövid időn belül eltüntetik. Különböző cégektől már kértek árajánlato­kat, döntés néhány napon belül várható. A történtek miatt a kht. isme­retlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen. TAMÁS ÁKOS Hibás a képlet a szegedi Belvárosi híd oldalán. Fotó: Miskolczi Róbert A rendőrség egyelőre nem akadt a bombával fenyegetők nyomára. Az elmúlt napokban ötször okoztak riadalmat telefonálók, négy­szer bankot, egyszer postahivatalt kellett kiüríteni. A rendőrség egyébként azonosította a hívások helyét, kiderült, valamennyi hívást szegedi, belvárosi telefonfülkékből kezdeményezték. Az idén eddig hatszor ürítettek ki szegedi közintézményt bom­bariadó miatt. Ebből egyetlen nap alatt háromszor az OTP Csongrád megyei fiókjába futott be a riasztás, ami minden eset­ben vaklármának bizonyult. A közveszéllyel, magyarán bombariadóval fenyegetőzőket általában két cél vezérli. Az egyik, hogy megzavarják az in­tézmény munkáját. Elképzelhe­tő, hogy egy ügyfél, miután megunta a hosszas várakozást, vagy úgy véli, méltánytalanság érte az ügyintéző részéről, így „bosszulja" meg a vélt vagy va­lós sérelmet. Hasonló a motivá­ciójuk az elbocsátott alkalma­zottaknak is - mondta a bom­bariadók hátteréről Török Jó­zsef rendőr őrnagy, a Szegedi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. Az is előfordult már, hogy ké­sésben lévó dolgozó próbálta meg így elkerülni főnöke haragját a pár perces csúszás miatt. - Én már itt voltam, csak a bombaria­dó... - védekezett az alkalma­zott. A fiatalabbak egyszerűen poén­ból, vagy egy-egy komolyabb dol­gozat elkerülése miatt kérik meg valamelyik barátjukat, hogy hív­ja föl az iskolát. Mint az osztály­vezető mesélte, előfordult, hogy egy gyerekhang így szólt a kagy­lóba: „Csókolom, bomba van az iskolában..." - Nem mérlegelhetünk. Először a helyszínt biztosítják a kollégák: kiürítik az épületet, lezárják a környéket, elzárják a gázt, vizet és lekapcsolják az áramot, majd a bombakutató csapat a pincétől a padlásig átvizsgálja a helyszínt. Ha gyanús tárgyat találunk, érte­sítjük azt Országos Rendór-főka­pitányság tűzszerészeit, akik megvizsgálják a csomagot - ma­gyarázta Török őrnagy. Múlt héten összesen 10-12 rendőr vett részt az akcióban. Az osztályvezető elmondta, a beje­lentő ilyenkor az adófizetők pén­zével játszik. Egy rendőr hétköz­nap 2300 forintba „kerül" órán­ként. Ez az összeg hét végén a duplája. Emellett a gépkocsik ál­lásideje és a megtett kilométer is pénzbe kerül. A rendőrök a digitális telefon­hálózatoknak és híváslistáknak köszönhetően rövid időn belül megtalálják, honnan érkezett a hívás. Vannak, akik saját ottho­ni, vagy mobiltelefonjukról fe­nyegetőznek, de az is megtörtént már, hogy egy egyedül élő idős néni készülékéről érkezett a gye­rekhangú bejelentés. Kiderült: a panelban lakó asszony telefonvo­nalára az alagsori elosztón ke­resztül csatlakoztak rá a vicces fiatalok. Ha nyilvános fülkéből telefo­nálnak, a nyomrögzítés után összehasonlítják az ujjlenyoma­tokat a nyilvántartásban lévők­kel. Sőt sok helyen rögzítik a be­szélgetést, így azt később össze lehet vetni az esetleges gyanúsí­tott hangjával. A közveszéllyel való fenyegetés felderítési mutatója körülbelül húszszázalékos. Tehát tíz telefo­nálóból kettőt mindig megtalál­nak a nyomozók. Idén egyébként Szegeden ösz­szesen hat esetben fenyegettek ismeretlenek bombával, ebből június 20-án háromszor az OTP Csongrád megyei fiókjában, a Takaréktár utcában. Az év elején a Kiss Ferenc Erdészeti Szakkö­zépiskolába, majd a Tescóba fu­tott be „bombás" hívás. Ezt kö­vetően a közelmúltban a Széche­nyi téri főpostát, majd az előbb említett OTP-fiókot fenyegették robbantással. Robbanószert egyik esetben sem találtak a szakemberek. A. T. J. A rendőrség azonosította a hívások helyét Csókolom, bomba van az iskolában... Egy nap háromszor riasztották a rendőrséget a szegedi OTP-fiókhoz. Fotó: Miskolczi Róbert A legjobb háttérmunkás a Szegedi Nemzeti Színházban Vojta Margit színésznőnek készült, súgó lett belőle A szegedi Vojta Margitot az ország egyik legjobb súgójaként tartják számon. A szerző felvétele A társulat szavazatai alapján a legjobb háttérmunkásnak járó Dömötör-díjat idén Vojta Mar­git súgó kapta, aki épp harminc évvel ezelőtt szerződött a Sze­gedi Nemzeti Színházhoz. A legnagyobb színészek is azt mondják: ma az egyik legjobb súgó az országban. - Hogy fogadta a díjat 7 - Nem gyakran állok közön­ség előtt a színpadon, ezért any­nyira zavarban voltam, úgy örültem, nem is tudtam, hogy mit mondjak az átvételekor. A portásoktól, az öltöztetőkön és a varrodásokon keresztül a szí­nészekig és takarító nénikig rengetegen együtt örültek ve­lem, úgy érzem, szeretnek. Har­minc évvel ezelőtt, 1973 szep­temberében kezdtem a Szegedi Nemzeti Színházban. Előtte amatőr színjátszó voltam Feke­te Giziékkel a Minerva Színpa­don. Színésznő szerettem volna lenni, de a főiskolai felvételin a harmadik rostán kiestem. A családunk anyagi helyzete miatt nem tudtam tovább próbálkoz­ni, munkát kellett keresnem. Giricz Mátyás volt akkor a szín­ház igazgatója, az ó Antigoné- és Medea-rendezésében mi vol­tunk a görög kórus, ezért meg­kérdeztem, felvenne-e segédszí­nésznek. Nem tudott, mert épp akkor kellett státusokat átadni az énekkarnak, ezért létszám­stop volt. A megbetegedett sú­gót viszont huzamosabb ideig helyettesíteni kellett. Elvállal­tam és immár három évtizede minden évadban megújított szerződéssel dolgozom a szín­házban. Amikor jön egy új di­rektor, mindig azzal biztat, előbb bizonyítsak, majd utána felvesz állandóra. Mire bizonyí­tok, addigra már itt a következő igazgató. - Nem vágyott a színpadra 7 - Talán jobban jártam így, mintha színész lettem volna. A harminc év alatt rengeteg sze­rencsétlen színésznőt láttam. Állandó létbizonytalanságban élnek, sohasem tudják, meddig lesz rájuk szükség, mikor küldik el őket. Ha nagy szerepet kap­nak, frászban vannak, hogy meg tudják-e csinálni, ha túl kicsit, akkor azért keserednek el. így nyugodtabb családi életet tudok élni, a nagyobbik fiam az orvosi­ra felvételizik, a kisebbik érett­ségizik. - Hogyan lesz valakiből jó sú­gói - A súgás mesterségét nem le­het megtanítani. Nem elég a jó ritmusérzék, valami olyan érzé­kenység is kell hozzá, aminek köszönhetően már előre tudom, mikor kell majd segítenem. Át kell vennem minden színész egyéni ritmusát. - Melyik volt a legemlékezete­sebb súgása 7 - A nyolcvanas évek második felében Ruszt József „nagy bölé­nyek", többek között Sinkovits Imre, Avar István és Bessenyei Ferenc fellépésével rendezte meg A szúzai menyegzőt a szabadté­rin. Rendkívül kevés időnk volt a próbára, a sok neves szereplőnek nem volt túl sok szövege, ám a bemutatóig nem sikerült megta­nulniuk, még a végszavakat sem tudták. A hatalmas színpadon minden szereplő máshol állt, mi­vel egyedül voltam, már nem is súgnom, hanem teljes hangerő­vel kiabálnom kellett, hogy min­den színész megértsen, közben hadonászva mutogattam, hogy mikor, ki következik. Nagyon stresszes és fárasztó munka a sú­góé, hiszen a próbákon és az elő­adásokon is végig koncentrálnia kell. Az év elején az Üvegcipő próbaidőszakának végére elment a hangja Főző Dittának, két fő­próbát úgy csináltunk meg, hogy Ditta játszott, én pedig szinkro­nizáltam. Nagy sikerem volt. - Mennyire különbözőek a színészek abbtíl a szempontból, hogy milyen mértékben veszik igénybe a súgó segítségét 7 - Vannak nagyon lelkiismerete­sek, akik gyorsan és tökéletesen megtanulják a szövegüket, mert csak így érzik magukat bizton­ságban. Müller lúliának például alig kell súgnom. Mások lassab­ban tanulják meg a szerepüket és olyanok is akadnak, akik folya­matosan számítanak rám. Abban is különböznek, hogy mennyire tudják használni a segítséget. Van, aki belezavarodik, ha elfelej­ti a szövegét, le kell állnia egy pil­lanatra, hogy meghallgasson. Ki­rály Levente például abban is pro­fi, hogy a közönség számára ész­revehetetlenül tud a súgóra is fi­gyelni. Számunkra az ideális szí­nész, aki igényli a segítséget és jól tud élni vele. Ha minden színész mindig tökéletesen tudná a sze­repét, nagyon unalmas lenne a súgó munkája. HOLLÓSI ZSOLT BnÉWtjwrwiü

Next

/
Thumbnails
Contents