Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-27 / 148. szám

PÉNTEK, 2003. JÚNIUS 27. "AKTUÁLIS" 3 Elkerülő utat avattak Átadták a forgalomnak a 45 l-es út Kiskunfélegyházát elkerülő újabb szakaszát csütörtökön délelőtt. A Szentes és Csongrád felől érkezők könnyebben ér­hetik el az M5-ÖS sztrádát. A 45l-es út Kiskunfélegyházát délről elkerülő új szakasza az E75-ÖS főútból indul ki, körfor­galmi csomóponttal. Ide csatla­kozik be az M5-ÖS autópálya le­vezető szakasza és a Kiskunha­las-Kiskunfélegyháza összekötő út is. A közel 4 kilométer hosszú új útszakaszon a városközpont kikerülésével érhető el Csong­rád, Szentes, Orosháza, Hódme­zővásárhely térsége - mondta el tegnap lapunknak az útavatás al­kalmából Kovács Ferenc, a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztéri­um (GKM) közlekedési helyettes államtitkára. A tizenöt éve tervezett és most alig több mint egy év alatt meg­épült beruházás költsége mint­egy 1,5 milliárd forint volt. A he­lyettes államtitkár kijelentette, az elkerülő út előnye a környe­zetvédelmi szempontok mellett az is, hogy a jövőben az M5-ös sztrádát biztonságosan autózva, könnyebben elérhetik a Szentes és Csongrád felől érkezők. Kovács Ferenc az M5-ös autó­pálya díjszabását és továbbépíté­sét célzó kérdésekre mindössze annyit válaszolt, hogy a kormány határozott szándéka: 2006-ra a sztráda eléri az országhatárt, s az úthasználati díjak olyan mérték­ben csökkennek, hogy azok a magyar állampolgárok számára is megfizethetők lesznek. Az Al­föld Koncessziós Autópályával (AKA| Rt. folynak a tárgyalások, nemcsak az M5-ös továbbépíté­sével kapcsolatban, hanem an­nak az országos matricarend­szerhez való csatlakozásáról is. EK. Védett madarak fiókái vesztek oda a csongrádi rendőrkapitányságon Fészekpusztítás parancsra Fecskefiókák a fészekben. A védett csongrádi madarak már hiába keresik ivadékaikat. Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról Ozvald Imre ezredes, a Csongrád megyei rendőr-főkapitányság gazdasági igazgatója ellenben úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a csongrádi épület állagát védték, ezért távolíttatták el a fészkeket, amelyek nem az eresz alatt, ha­nem az ablakok sarkában jelen­nek meg évről évre. Nem három, hanem nagyon sok fészekről van szó, és a madarak bepiszkították az épületet, amelynek ablakait le­hetetlen volt tisztán tartani. A gazdasági igazgató elmondta, nem volt tudomása arról, hogy a fészekben fiókák is voltak, utána­néznek, s megvizsgálják az ügyet. - Fel kell jelenteni az ilyen cse­lekmények elkövetőit, hiszen a fecskék védett madarak, ráadá­sul június a fiókák kirepülésének időszaka! - jelentette ki dr. Bod Péter ornitológus. A szakember érdeklődésünkre azt is elmond­ta, hogy tízezer forint az eszmei értéke minden egyes fecske ma­dárnak, fiókának és tojásnak. Arra a felvetésre, miszerint a molnárfecskék rongálják az épü­letet, a szakember közölte, hogy ez nem igaz. Ugyan piszkolnak maguk után a madarak, de ez el­len az úgynevezett fecskepelen­kát szokták alkalmazni. Az orni­tológus hozzátette, a napokban Szentesen is előfordult hasonló eset, ott tizenéves srácok rom­boltak „ész nélkül", de arra nem gondolt, hogy felnőtt emberek is képesek ilyen tettre. A természetkárosítás bűntettét követi el az, aki a védett állatfaj­ok körébe tartozó fecske lakó, táplálkozó, költő, pihenő és bú­vóhelyét károsítja - értelmezte a törvények alapján a helyzetet a természetvédelmi hatóság, a Kis­kunsági Nemzeti Park jogásza, dr. Dombi Edit. A magyar jogsza­bályokon túl az európai vadon élő növények, állatok és termé­szetes élőhelyeik védelméről Bernben elfogadott egyezmény is kimondja a sarlós- és a molnár­fecske védettségét. Az e madarak károkozása elleni védekezésre lé­teznek módszerek, de ezek alkal­mazásához is a természetvédel­mi hatóság engedélyét kell kérni. A jogász kijelentette: aki e nem­zetközi szerződések által is vé­dett madarat bármely fejlődési alakjában elpusztítja, az bűntet­tet követ el. Ha ilyen esetről tu­domást szerez a természetvédel­mi hatóság, akkor államigazgatá­si eljárásban természetvédelmi bírságot szab ki, illetve a bünte­tőeljárás szabályai szerint felje­lentést tesz, s az eljárás végére a bíróság ítélete tesz pontot. A csongrádi rendőrkapitány utasí­tására végrehajtott pusztításról hallva a jogász úgy fogalmazott, hogy szakértő véleményének alapján lehet megbecsülni a mol­nárfecskék fészkének leverése je­lentette bűncselekménnyel oko­zott kár nagyságát. A jogász hoz­zátette: a természetkárosítás mint bűncselekmény megállapí­tása esetén a hátrányos jogkövet­kezmények mindenkire érvénye­sek. B. A.-B. D.-Ú. I. Nógrádi Zoltánt, Mórahalom polgármesterét, parlamenti képviselőt nagy többséggel vá­lasztották meg a Fidesz-MPSZ megyei elnökévé. A politikus egyik fő feladatának nevezte a belső nyugalom megteremtését. A Fidesz-MPSZ négy megyei el­nökjelöltje közül kettő, Bartha László és Martonosi György a ko­rábbi elnök, Farkas Sándor javára lépett vissza Nógrádi Zoltánnal szemben, aki ennek ellenére el­söprő sikert aratott, 25:8 arány­ban győzött. Ezzel kapcsolatban Nógrádi Zoltán azt mondta, hogy csak feltételezései vannak a siker oka­iról. - Talán azt érezték a választ­mány tagjai, amit én is: a Fidesz legutóbbi kongresszusa, a Szö­vetség megalakulása óta más a hangulat. A Fidesz új Csongrád megyei elnöke szerint amennyiben a párt felvállalta a választási vere­ség lezárásaképpen a kongresz­szust, akkor ennek le kell képe­ződnie a teljes struktúrában is. ­Amióta a választmány tagja va­gyok, ez volt a legnívósabb vá­lasztási küzdelem. Mindkét ol­dalon számos érvet és ellenérvet vonultattunk fel, emberek, stílu­sok, hangulatok csaptak össze. Úgy tűnik, hatott, ahogyan vá­zoltam az elképzeléseimet - érté­kelte a küzdelmet az új elnök. Nógrádi Zoltán cáfolta, hogy a választás előkészítése miatt járt Mórahalmon két hete Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPSZ alelnöke. - Semmiféle választási konspirá­cióról nem volt szó - jelentette ki. Az új elnök egyik legfonto­sabb feladatának tekinti, hogy nyugalmat teremtsen a megyei szervezeten belül. - Ezt a feladatot mindenkép­pen el kell végeznem, ellenkező esetben két év múlva azzal kell elszámolnom, hogy a választási programom egyik alapvető pillé­reként a hosszú távú, partnersé­gen alapuló együttműködést nem tudtam létrehozni - fogal­mazott. - A megyei elnöki szere­pet nem tartom hatalmi cent­rumnak, és azt hiszem, innen adódtak a korábbi problémák, személyes ellentétek. Politikai dogmák helyett valódi értékeket szeretnék közvetíteni és inkább a választókkal foglalkozni, mint­sem saját magunkkal. A politika számomra csupán eszköz, a cél a napi élet jobbá tétele - tette hoz­zá. Arra kérdésre, van-e olyan sze­mély, akivel nem kíván a jövőben együtt dolgozni, Nógrádi úgy vá­laszolt: ezt a luxust nem enged­heti meg magának. Azt azonban elmondta: vannak, akik a döntés­hozatalban jóval nagyobb szere­pet kapnak, mint amennyire az elvégzett munkájuk feljogosítaná őket. Ezt szeretné megszüntetni. K. B.-B. I. Álomélet KATKO KRISZTA Vannak-e Magyarországon drága városok • Aligha van sok értelme feltenni e kérdést, a többség ugyanis egyetért abban: igen, nálunk mindenütt sokba kerül az élet. Különbség pusztán a jövedelmek előteremtéséért folytatott küzdelemben rejlik, abban, hogy kinek mennyire könnyű, keserves, vagy sokszor lehetetlen megszerez­nie a normál szükségleteihez kellő pénzt. Persze hazánkra is jellemző, hogy nem egyformák az igényeink és a problémáink. Olyannyira nem, hogy - bár vádolhatnak de­magógiával - mégis valós példákkal illusztrálom, amit amúgy is ismerünk. Tagadhatatlan tény, hogy a nyugdíjasok javarésze a hó­nap közepén döntés előtt áll: húst eszik, közüzemi számlát fizet, vagy inkább e helyett kiváltja a gyógyszerét. Az is tény, hogy szép számmal akadnak más gondok is. Nem olyan régen mesélték el nekem, hogy egy magyar családfő számára komoly problémát je­lentett, hogy a csaknem ötmillió forintos egyedi porcelán étkész­letnek, vagy inkább a kenyai Safarinak örülnének e jobban háza­sulandó gyermekei. Gondok tehát mindenütt akadnak. Bár a statisztika nem tartalmaz ilyen adatsorokat, mégis érde­kes volna tudni: a 3,8 millió hazai háztartásban az elmúlt egy-két évben milyen gyakran fordult elő, hogy nem fizettek a szolgálta­tónak, hogy le kellett mondaniuk a nyaralásról, hogy a gyerek be­iskoláztatása megterhelte a családi kasszát, hogy üres volt az au­tó tankja, vagy ha mégis volt benzin, a sztrádadíj bizonyult sok­nak. Hiába csökken az infláció, hiába nőttek a reálkeresetek 15 százalékkal, hiába a béremelések, az eredmény mégsem az, hogy az állampolgár elégedett, hanem az: a gazdasági egyensúly billeg, a makroadatok pedig nemigen érdeklik a közvéleményt mindad­dig, míg a mindennapokat aranyárban mérik. Kevesen engedhe­tik meg maguknak a könyvvásárlást 2 ezer forintos könyvátlag­árak mellett, kevesen utazhatnak Szeged felé a 6 ezer 500 forint díjú autópályán, s nincsenek túl sokan azok sem, akik egy nyári színházi produkcióért öt-, vagy akár nyolcezer forintot is kifizet­nek. Magyarország nemcsak nekünk drága. A balatoni árak ma­gasak a német turistának, a magyar munkaerő drága a külföldi befektetőnek, az export veszteséges a külkereskedelmi cégeknek. Magyarországon az élet sokszor nem álom. de vannak áloméle­tek, amiket irigylünk, csodálunk, vagy remélünk magunknak. No nem a mindennapi kenyérkeresettől, mondjuk inkább egy öttalá­latos lottószelvénytől. Ennek van realitása. Folytatódik a harc az elnökségért az OCÖ-ben Roma tragikomédia Vitatott módon elnököt váltott az Országos Cigány Önkor­mányzat. A testület rendkívüli tisztújító közgyűlésén a képvi­selők többsége megjelent és egy­hangúlag Kolompár Orbánt, az országos önkormányzat eddigi ügyvezetőjét választotta elnök­nek Horváth Aladár helyére. A helyzetről Csongrád megyei ro­ma vezetők véleményét kérdez­tük. Puccsnak nevezte Faur Zoltán a Horváth Aladár menesztésére szerdán megtartott rendkívüli közgyűlést. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCŐ) szentesi ügyvivője törvénytelennek tartja Kolompár Orbán eddigi ügyveze­tő elnök megválasztását az OCÖ élére. Faur Zoltán a szervezetük legitim vezetőjének most is Hor­váth .Aladárt tekinti. Úgy jellem­zi: nincs Magyarországon nála hitelesebb, rátermettebb és tisz­tességesebb személy, aki jobban képviselné a roma lakosság érde­keit. A szentesi politikus szerint Kolompár Orbánnak és csapatá­nak nem arra kellene koncent­rálnia, hogyan „törje ki Horváth Aladár nyakát, hanem a szerve­zet egységének megőrzésére". Fa­ur minden tekintetben egyetért Horváth politikai irányvonalával és még akkor is őt akarja támo­gatni, ha esetleg meg kell válnia az országos testületben betöltött tisztségétől. A szentesi ügyvivő lapunk érdeklődésére elmondta: Horváth Aladár eleve a jövő hét péntekjére hívott össze közgyű­lést. De az ellentábornak sietős volt Kolompár megválasztása, amelyről azt gondolja Faur Zol­tán: pünkösdi királyságnak bizo­nyul. Abban biztos a szentesi ro­ma vezető, hogy a következő közgyűlésen ők tisztességes esz­közökkel veszik fel a harcot el­lenfeleikkel ' és megerősítik a tisztségében Horváth Aladárt, aki - Kolompárral ellentétben ­nem engedi, hogy „gettósítsák a magyar cigányokat". - Tragédia, ami most a cigány­sággal történik. Az egész kisebb­ségi politika nem szól másról, Faur Zoltán szerint puccs tör­tént. Fotó: Tésik Attila mint a pozícióharcról — vélte Ir­hás József, a Lungo Drom Csong­rád megyei elnöke. Sajnálja, hogy leváltották Horváth Ala­dárt. Szerinte olyan embert állí­tottak méltatlanul félre, aki 1990 óta felkarolta a cigánysá­got, küzdött a jobb társadalmi megítélésükért. Az OCÖ új veze­tőjéről, Kolompár Orbánról pe­dig azt tartja, hogy ideáig se tett semmit, de ezután sem fog jóval többet tenni. Most az egész ci­gányság számára az a legfonto­sabb, hogy a vezetőség végre ösz­szefogjon, s ne a saját, hanem a közösség érdekeit nézze. fakab József, az Országos Ci­gány Szervezetek Szövetségének tagja már régóta ismeri Kolom­pár Orbánt. - Nagyon örülök ne­ki, hogy ő lett az OCÖ új vezető­je. Megválasztása az egész ci­gányságra nézve pozitív változást fog eredményezni - nyilatkozta lapunknak Jakab József. Szerinte azért is örvendetes a vezetővál­tás, mert Kolompár programja mindenkinek a hasznára válik. Hiszen az új vezető az oktatáson kívül nagy hangsúlyt fektet a fog­lalkoztatottságra és a lakáskér­désre is. Az OCÖ legutóbbi közgyűlé­sén csak a képviselők vettek részt. Mivel sem Irhás József, sem Jakab József nem képviselő, így ők nem voltak jelen a szava­zásnál. B. I.-K. T. ,Számomra a politika csak eszköz' Nógrádi: dogmák helyett értékek Polgármesterként szerzett gyakorlati tapasztalatai alapján akar politi­zálni a Fidesz-MPSZ új megyei elnöke, Nógrádi Zoltán.Fotó: Schmidt Andrea ELNOKBOL ALELNÖK Nem érte váratlanul Farkas Sándor szentesi országgyű­lési képviselőt a személyi változás a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Csongrád megyei választmányának az élén. Lapunk érdeklődésére azt mondta a volt me­gyei elnök, hogy ez természetes dolog, ha a demokrácia játékszabályait nézzük. Farkas Sándornak - mint fo­galmazott - nincs rossz szájíze, hogy a tisztújító gyűlé­sen Nógrádi Zoltánt, Mórahalom polgármesterét, or­szággyűlési képviselőt választották meg a Szövetség megyei elnökének. Ezt a tisztséget egyébként 1997 óta töltötte be Farkas, aki olyan örökséget hagy az utódjá­ra, amire lehet építeni. Az előző választási ciklusban egyedüli fideszes képviselője volt a megyei közgyűlés­nek, most viszont már frakciója van a pártjuknak a grémiumban. De Farkas Sándornak abban is van érde­me, hogy 1998 és 2002 között jobboldali kormánya volt az országnak. A Fidesz megyei elnökeként eltöl­tött időszakot sikeresnek nevezi a megelőző eszten­dőkhöz viszonyítva az országgyűlési képviselő. A me­gyei választmány egyik alelnökeként pedig továbbra is dolgozik majd a kitűzött célok megvalósításáért. El­mondta: a tisztújító ülésen az ő munkáját is értékelték és elismeréssel beszéltek például a kompromisszum­készségéről. Lapunk kérdésére, miszerint képes lesz-e együttműködni Nógrádi Zoltánnal, azt válaszolta Far­kas Sándor: eddig is tudott vele dolgozni, így lesz ez a jövőben is.

Next

/
Thumbnails
Contents