Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-17 / 139. szám

Kedd, 2003. június 17. A PÉNZ BESZÉL 7 BESZÉDES SZÁMOK PEZSGÉSE 111987 3,5 liter/főj [11997 17,7 liter/főj [11988 3,5 liter/föl [11998 22,7 liter/fői [11989 3,5 liter/főj [11999 ¡»,0 liter/fői [11990 3,8 liter/főj [ 12000 39,2 liter/föl A SZOMJOLTÓK KÖZÜL LEGGYORSABBAN AZ ÁSVÁNYVÍZ FOGYASZTÁSA NÖVEKSZIK Haszon a buborékban Ásványvíz-palackozó üzem Szegeden. A gyártók felkészültek a forró nyárra. FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT gazdag. Jellegük szerint főleg kalcium-, magnézium-, nátrium-, hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos vizek, illetve ezek változatai. A magyar ásványvíz-szabályozás hasonló az EU szabályozásához, sőt annál szigorúbb is. Garantáltan tiszta forrásból nyerik és közvetlenül a vízkivételi helyen palackozzák. Az egyes kutak, források hatóságilag ellenőrzöttek. így tehát a magyar ásványvízkedvelők nyugodtak lehetnek, az ásványvizek fogyasztásával a szomj elmúlik, az egészség megmarad. A szakemberek szerint érdemes többfélét inni, hiszen mindegyiknek más az összetétele és az élettani hatása. Természetesen a választás attól is függ, hogy mihez isszák. Egy kellemes ebédhez vagy vacsorához semleges ízű illik, ami nem befolyásolja az ételek és a borok ízét, zamatát. Hűsítéshez kitűnő a szénsavas víz, míg bizonyos egészségügyi problémák (savtúltengés, puffadás stb.) leküzdésére megint másfélét érdemes fogyasztani. Van választék Ma már a vendéglők, éttermek itallapján is többféle ásványvíz található. Igaz, nem túl nagy a választék, de az adott márka dús, enyhe és csendes változata is rendelhető. A bevásárlóközpontokban igazán nagy a választék. Van üveges és PET-palackba töltött, és mindkettőből van visszaváltható változat. A palackok űrmérete 0,2 és 1,5 liter között változik, ezen belül minden lehetséges űrméret megtalálható a piacon. Legkedveltebbek azonban a 0,33 és 1,5 literes kiszerelésűek. Újdonságként megjelentek az ízesített ásványvizek is, amelyek már az üdítőitalok határát súrolják. Példa rá a hazaiakon túl a Karlovy Varyból származó, narancsízesítésű ásványvíz. összességében jól felkészültek a nyárra a kereskedők és a gyártók. Már csak az időjáráson és kevésbé a vásárlói szándékon múlik, hogy a fogyasztás mennyire haladja meg az elmúlt évit. S miután az ásványvíz a legtökéletesebb szomjoltó, a hazai rekordokat döntő pozitív várakozások akár teljesülhetnek is. HELLER LÁSZLÓ Ásványvízfogyasztás Magyarországon 1979-2001 Ét 11993 6,5 liíet fo |I1980 2,3liter/fő] ¡11994 9,7liter/föl — |I1981 2,5liter/fő] ¡1199512,7líter/főf 111982 2,8liter/fő] 11199614,0liter/fői következik. Mennyiségben viszont az ásványvíz vezet a szénsavas üdítőital, sör és gyümölcslé előtt. Ami a sztár A tapasztalatok szerint a magyarok jobban kedvelik a szénsavas ásványvizeket, mint a buborékmenteseket. A hazai palackozott vizek döntő többsége ásványvíz, ezenkívül palackozott forrásvíz, ivóvíz, valamint ásványi anyagokkal dúsított ivóvíz van forgalomban. A választék jelentős, közel harmincféle az Apentától a Mohai Ágnesen keresztül a Theodora Quelléig. Ehhez jönnek még kínálatbővítőként az importáltak. Az ásványvizeknél legfontosabb a jó víz. Persze nem mellékes az ár sem. Nem is szólva A meglepően korán jött meleg, nyárias idő hatására alaposan megnőtt a szomjoltó italok fogyasztása. A GfK Piackutató Intézet adatai alapján már biztosra vehető, hogy a háztartások fogyasztása sörből, szénsavas üdítőitalból, gyümölcsléből és ásványvízből együttesen idén valószínűleg túllépi a 100 milliárd forintos határt Amennyiben egy magyar állampolgár 42 liter ásványvizet fogyaszt évente, akkor közepes átlagárral számolva (50 forint) 2100 forintot költ a felüdülés ezen módjára. Ez önmagában nem túl nagy összeg. Ám ha megszorozzuk 10 millióval, akkor kijön a 21 milliárd forint. Ez pedig már szinte kimondhatatlanul nagy összeg. Ez a pénz természetesen tartalmazza a cégek hasznát is. Nem véletlen tehát, hogy egyre több forgalmazó és előállító jelenik meg a piacon. az összetételéről. Gyakran abszolút nincs összefüggés az ár és a minőség között, hiszen az 500 mg/liter ásványi anyagot tartalmazó víz éppen olyan jóízű lehet, mint mondjuk egy 1500-as. Pedig mekkora a különbség a kettő között! Csak véletlenszerűen: a Theodora Quelle összes oldott ásványianyag-tartalma 1410 mg/l. A fonyódié 744 mg/l és a lillafüredié például csak 630 mg/l. A Mohay Ágnesé 2040 mg/liter. Ám az ásványianyag-tartalom nem minden, hiszen mindenkinek más a jó. A visegrádinak például a magnéziumtartalma magas, ennek megfelelően jó hatással van az izmokra, a fittségre, míg a Cseke Kincsének a hidrogén-karbonát az erőssége, így a savtúltengésre ajánlott. A csopaki pedig szénsavas, üdítő és gyógyító hatású is egyben, mint bármelyik. De valóban az-e? Egyfajtát vagy többfélét? A vezetékes ivóvíz összetétele általában nem ismert. A kritérium mindössze annyi, hogy megfeleljen az előírásoknak, azaz sem mikrobiológiai, sem kémiai szempontból nem lehet ártalmas. A palackozott vizek címkéjén azonban megtalálható a pontos összetétel, és a palackozók esküsznek, hogy ezek az összetételek valódiak, ellenőrzésük folyamatos. Erre nagyon kényes a Magyar Ásványvíz Szövetség is. Magyarországon jelenleg közel 90 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet, amelyek közül 30 vizét palackozzák. Az ásványianyag-összetételük is nagyon Az éves összes fogyasztás a GfK előrejelzése szerint 1,1 milliárd liter lesz a szomjoltókból a háztartásokban. Igaz, a nyár eleji kánikula adatai még nem állnak rendelkezésünkre, de az már ismert az első negyedév számaiból, hogy minden idők legenyhébb februárja érezteti hatását az idei forgalomban. A szomjoltó italok közül mennyiségben legnagyobb arányban az ásványvíz fogyasztása nőtt a háztartásokban; idén január-áprilisban 25 százalékkal haladta meg az elmúlt év hasonló időszakát. Értékben plusz 31 százalékot mértek a piackutatók. Évente 42 litert iszunk meg Ez akár nagy eredménynek is mondható, hiszen a nagy ásványvízfogyasztó nemzetekhez képest a magyarok még kevés ásványvizet fogyasztanak. 1999-ben az egy főre jutó ásványvízfogyasztás mindöszsze 28 liter volt. Természetesen az 1979. évihez viszonyítva, amikor is mindössze 2,4 liternyit fogyasztott a magyar fejenként, bizony nagy a változás. Nem csoda! A hetvenes években még kevesebb gond volt a csapvíz ¡hatóságával, és talán éppen ezért a közértek polcain sem nagyon lehetett találkozni ásványvízzel. Visszatekintve, ezekben az időkben a legismertebb a fonyódi ásványvíz volt. Az igazi fejlődés az 1990-es években kezdődött. Ennek egyik oka valószínűleg az volt, hogy a privatizált állami vállalatok új tulajdonosai több pénzt és figyelmet fordítottak a marketingre. Szélesebb körben kezdték el ismertetni az ásványvizek kedvező élettani hatásait. Ugyanakkor ezekhez az évekhez köthető - és ez sem mellékes - az egészségeséletmód-programok elterjedése. A fogyasztók egyre jobban odafigyeltek táplálkozásukra, egyre inkább elterjedt az ásványvízfogyasztás kultusza. Ez természetesen megmutatkozott az ásványvízfogyasztás évenkénti dinamikus növekedésében is. 1993-ban volt az első ugrás, akkor 6;3 liter volt az egy főre jutó ásványvízfogyasztás. 1995-ben már 12,7 és ez a tendencia azóta is tart, hiszen 2000-ben 39,2 liter, 2001-ben pedig meghaladta a 42 litert. Idén további növekedés várható. Van még hová fejlődni, hiszen a szomszédos Ausztriában 70 liter ez a szám. Szintén nő a szénsavas üdítőitalok mutatója. Értékben a háztartások fogyasztása sörből a legnagyobb, majd a szénsavas üdítőital, gyümölcslé és ásványvíz A SZEGEDI VÁLLALATVEZETŐK NEM TARTANAK AZ UNIÓS CSATLAKOZÁSTÓL A cégek többsége változásra számít Budapest és négy hazai nagyváros Debrecen, Szeged, Pécs és Győr vállalkozóinak körében nemrégiben felmérés készült arról, mire számítanak és hogyan készülnek az uniós csatlakozással kapcsolatban. Az eredmény szerint a szegedi vállalkozások vezetői a legoptimistábbak. A magyarországi kis- és középvállalkozások 39 százaléka jelentős vagy alapvető változásra számít az európai uniós csatlakozás miatt, ennek ellenére 88 százalékuk a felmerülő költségek fedezetére egyáltalán nem különített el pénzt - derül ki a Pricewaterhouse Coopers közelmúltban készített felméréséből. A tanulmány szerint a kis- és középvállalkozások közel kétharmada még fel sem mérte, hogy a csatlakozás miként befolyásolja majd cégének vám- és áfanyilvántartási rendszerét, adatszolgáltatási kötelezettségét vagy adóterheit. A tanácsadó cég Budapest mellett négy további nagyvárosban kérdezte meg a cégvezetőket arról, hogy miként változtatja meg vállalata piaci helyzetét az uniós csatlakozás. A megkérdezett városokban - Győrben, Szegeden, Pécsen, Debrecenben és Budapesten - a kis- és közepes vállalkozások vezetőinek 39 százaléka teljes vagy erőteljes változást vár a csatlakozástól, kismértékű változásra 20 százalékuk számít, míg 4 százalékuk nem gondolja, hogy bármi történhet. Hogy pesszimista vagy inkább magabiztos város-e Debrecen, azt nem tudni, de tény, hogy ott a megkérdezett vállalkozásirányítók 48 százaléka szerint egyáltalán nem, vagy csak kismértékű változást hoz számukra a csatlakozás. Ezzel szemben a győriek közel fele pont fordítva gondolja, azaz erőteljes változásokat várnak. Jelentős gazdasági változásra mégis Szegeden számítanak a legtöbben, s a válaszokból kiderül, nem csak fekete felhőket várnak a Tisza-parti város egére. Érdekes, hogy míg az ország említett nagyvárosaiban a vezetők pusztán 2 százaléka vélte úgy, cégét teljes mértékben érinti az uniós csatlakozás, addig Szegeden a főnökök 11 százaléka számít erős hatásokra a belépés után. A változással tehát mindenki számol, ám annak gazdasági ütőerejéről megoszlanak a vélemények. Arra a kérdésre, hogy cégének életét erősen befolyásolja-e az egységes piacra való bejutás, Győrben válaszoltak a legtöbben - a megkérdezettek 46 százaléka - igennel. Ezzel szemben Debrecenben a felmérésben szereplők mindössze 12 százaléka számít erős változásra. Budapesten ez az arány 41 százalék, Szegeden 37, míg Pécsett 36 százalék volt. Közepes változásokra legtöbben Budapesten készülnek, ahol a válaszadók 41 százaléka látja így helyzetét. Ugyanez az arány Szegeden 32 százalék, Debrecenben 38 százalék, Pécsen 34 százalék, Győrben pedig 35 százalék volt. A „kismértékű, enyhe, nem meghatározó változás" kategória ismét a debreceniek kedvence lett. A Pricewaterhouse Coopers felmérése arra is kiterjedt, hogy e cégek különítettek-e el keretösszeget a változások költségeinek fedezésére. A válaszadók közül csupán 12 százalék válaszolt igennel, míg 88 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik ilyen kerettel. A legtöbben Budapesten különítettek el pénzt: a megkérdezett kisés közepes vállalkozások 16 százaléka anyagiakkal is felvértezi magát. A legkevesebben - a válaszadók 7 százaléka - Pécsen rendelkeznek ilyen jellegű forrással, míg Győrben a cégvezetők 14, Szegeden 13, Debrecenben pedig 10 százaléka különített el pénzt a csatlakozással kapcsolatos feladatokra. 0. K. K. Emberek tiszta víz nélkül WASHINGTON (MTI) A klímaváltozás, a globális felmelegedés hatásai miatt a szegény országokban a következő évtizedekben több milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. A VUágbank számításai szerint már 2005-ben 5 milliárdan maradhatnak egészséges ivóvíz nélkül. A nemzetközi pénzügyi szervezet jelentésében azt írja, jelenleg 1 milliárd olyan ember él a földön, aki nem tud tiszta vizet inni, 2,4 milliárd ember pedig kénytelen nélkülözni a megfelelő egészségügyi létesítményeket. A fejlődés egyik fontos előfeltétele biztosítani az emberek tiszta ivóvízhez jutását. - Olyan mechanizmusokat kell kidolgoznunk, amelyek számot vetnek a klímaváltozás következményeivel a gazdaságfejlesztési programokban mondta a Világbank környezetvédelmi kérdésekben illetékes igazgatója.