Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-17 / 139. szám

KEDD, 2003. JÚNIUS 17. •AKTUÁLIS" 5 Közel egymilliárdot lefaragnak a hiányból Osztanak-szoroznak a szegedi városházán Folytatás az 1. oldalról A hiány csökken az állami támogatás növekedéséből származó 215, az ÁPV Rt.-től érkezett 177, a költségvetési intézmények dologi kiadásaiból megtakarított 100, valamint a központi gazdálkodáson megspórolt 450 millió forint eredményeként az elvonások együtt 550 milliót tesznek ki). Nem vezették át a helyiadó-bevétel növekedéséből származó március végéig befolyt 300 millió forintos összeget, mivel ez egy „mozgó szám": sok vállalkozás igényel majd vissza pénzt, a Mol legalább 20 millió forintot. Azt az összeget sem tüntetik fel, amelyet az oktatási intézmények átszervezése következtében szeretne a város megtakarítani, ez mintegy 150 millió forint éves szinten. Ennek oka, hogy most folyik az összevonás, még nem tudni pontosan, milyen létszámleépítéssel mekkora összegű végkielégítéseket fizetnek ki. Pénteken módosulhat az az összeg, mintegy egymilliárd forint, amennyivel a költségvetési hiányt szerették volna csökkenteni: a képviselőket arra kérik, a színház számára hagyjanak jóvá egy 122 millió forintos pótelőirányzatot, valamint a következő esztendő költségvetésének megelőlegezésére újabb 122 milliót. A színház ugyanis az önkormányzat elé tárt egy olyan számítást, amely 380 millió forintos mínuszt tartalmazott ahhoz a költségvetéshez képest, amelyet a közgyűlés elfogadott. Kiderült, hogy a produkciókra a fenntartáson felül nem volt pénz, s fedezet nélküli kötelezettségvállalásokra is fény derült. A színház új költségvetést készített, a 380 milliós hiányt lefaragták 240-re. A teátrum a 400 dolgozóból 40-et tervez elküldeni. A 240 millióval különben majdnem 2 milliárdra emelkedik majd a színház költségvetése. Szentgyörgyi Pál elmondta: a színház kezelésébe visszaadják a dorozsmai Díszlet utca 1. számú ingatlant. Az elmúlt ciklusban az IKV-hoz került, de a teátrum használta, miközben üresen állt a volt kábelgyári raktár, amelynek bérletéről hosszú lejáratú szerződést kötött a Huszár Kft.-vel. • Önkormányzati rendelet módosításával pénteken megváltoztatják a városi lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló rendeletet: akik a jövőben meg kívánják vásárolni lakásaikat, már nem az eddigi kedvezményekkel vehetik meg. A város tervezi, hogy az önkormányzati lakások számát nemcsak újak építésével, hanem használt lakások megvásárlásával is növeli. Mára 5 ezer 200 lakás maradt meg a város tulajdonában. A Somogyi-könyvtárnak - önálló képviselői indítványra - megszavaznának 10 millió forintot gyűjteményének védelmére, egy légtechnikai berendezés vásárlására. A forrás az önkormányzat 50 millió forintos kulturális alapja. F. K. Az első Csongrád megyei emberrablási per kezdődik holnap Szegeden A vádlottak cáfolnak Folytatás az 1. oldalról - Hat vádlottból négy védelmét én látom el, az ügyet jól ismerem, úgy érzem, semmilyen konkrét bizonyíték nincs arra, hogy Varga Mihály szegedi üzletembert a megvádolt személyek el akarták volna rabolni - nyilatkozta lapunknak Krajkó. Az ügyvéd úgy látja, mindössze egyetlen vallomás szól védencei ellen, ám az ilyen tartalmú kijelentést tett tanú időközben eltűnt, azóta sem tud róla senki semmit. A vádlottak egyébként egybehangzóan visszautasítják az emberrablás vádját, amit Krajkó szerint nagyon nehéz lesz bizonyítani. Különösen úgy, hogy még csak kísérlet sem történt, s csupán előkészületről szól maga a vád is. Lőrinczy György, Csongrád megye főügyésze megkeresésünkre azt mondta: az ügyészség a vádemelés után már nem nyilatkozhat az ügyről. Varga Mihály pedig így fogalmazott: - Engem is nagyon megdöbbentett ez a történet, de nincs félelemérzet bennem. A bíróságnak kell eldöntenie, mi is történt valójában, az ítélet meghozatala után tudok majd a részletekről is nyilatkozni. A nyomozás adatai szerint egyébként a vádlottak 2001. közepére tervezték Varga Mihály elrablását, s 100 millió forintot követeltek volna szabadon engedéséért. A rendőrség négy férfit gyanúsított a bűncselekménnyel, közöttük két horvát és két magyar állampolgárt. Az ügyészség további két személy ellen is vádat emelt. Egyikük az I. rendű vádlott felesége, míg a másik az a szerb állampolgár, aki értesítette a rendőrséget az emberrablás előkészületeiről. A szerdán induló perben várhatóan csak később születik ítélet. BÁTYI ZOLTÁN Megütötte a rendőrt Megütött egy intézkedő rendőrt tegnap hajnalban az egyik szegedi szórakozóhelyen egy ittas állapotban lévő külföldi állampolgár. A járőr nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérüléseket szenvedett. Fegyverellenőrzések Ma léggel a Tisza Szállóban kezdi meg munkáját az a nemzetközi konferencia, amely a délkelet-európai fegyverexport kontrolljával foglalkozik. A Szegedi Biztonságpolitikai Központ szervezésében összehívott rendezvényt az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kormánya támogatja. A résztvevők két napon át amerikai, kanadai, román és magyar szakemberek előadásait hallgathatják meg a témával összefüggő kérdésekben, illetve egyeztetik álláspontjukat, s javaslatokat fogalmaznak meg a regionális együttműködés fejlesztése érdekében. Ismét lehet pályázni a lakóépületek felújítására Hőszigetelés harmadáron Folytatás az 1. oldalról Nyertes pályázat esetén a lakónak ebből 400 ezer forintot kell állnia, a fennmaradó összeget, egyenlő arányban a Belügyminisztérium és az önkormányzat fizeti. Csak komplett lakóközösségek pályázhatnak a támogatásra, magánszemélyek nem. A tulajdonosok az önrész kifizetésére akár kedvező kamatozású hitelt is felvehetnek. Optimális esetben a felújítással olyan mértékű energiamegtakarítás érhető el, hogy az fedezi a havi hiteltörlesztés díját. Az IKV Rt. pontos adatokkal rendelkezik a várható megtakarításról, hiszen az összes, 100 százalékban önkormányzati tulajdonú panel lakóépületet felújították. A fűtésszámla jelentősen csökkent ezekben az épületekben. Szegeden már tavaly is lehetett pályázni az iparosított technológiával készült lakóházak felújítására. Akkor a pályázók háromnegyede kapott támogatást a minisztériumtól, illetve az önkormányzattól. Bár az arány jó, azt meg kell jegyezni: pusztán négy lakóközösség pályázott és közülük három támogatásáról döntöttek. A munkálatok még nem kezdődtek meg. A pályázatokat az IKV Rt. bírálja el szakmailag, majd a képviselő-testület dönt a támogatásról. Ezt követően a minisztérium határoz az állami önrész folyósításáról. Pályázati dokumentáció az IKV Rt. ügyfélszolgálatán szerezhető be, a beadási határidő augusztus 15. K.B. Ha a lakóközösség elszánja magát a felújításra, jó eséllyel pályázhat támogatásra. Fotó: Gyenes Kálmán Mintegy negyedmillióan szórakoztak az Etelka soron Elzárták a sörcsapokat Bezárta kapuit a tizenegyedik szegedi sörfesztivál. Az öt nap alatt 226 ezer 500-an látogattak az Etelka sori pályára. Számos program szórakoztatta a közönséget, közben több ezer korsó sör és csülök fogyott. MUNKATÁRSUNKTÓL Hétfő hajnalban elzárták a sörcsapokat az Etelka sori sportpályán. A múlt szerdán kezdődött tizenegyedik szegedi sörfesztiválra 226 ezer 500-an látogattak ki. - Az afrikai forróságnak is köszönhettük, hogy ilyen sokan választottak minket - mondta Puskás László, az Ó-Park 2001. Kft. ügyvezetője, a fesztivál főszervezője. Kilencvenhatféle sör és rengeteg program vonzotta a vendégeket. A szervezők nagy örömére főleg a minőségi sörökből fogyott. A különleges angol, német, osztrák és cseh habzó italok mögött a magyar fajták sem maradtak le. A pár korsó után mindenkinek jólesett az étel. Szerb, kínai, német, arab, görög és magyar szakácsok gondoskodtak a különféle étkekről. Valamire való sörfesztivál nem lehet meg csülök nélkül. A bajorok kedvencéből több ezer adag kelt el az öt nap alatt. Negyven előadó váltotta egymást a két színpadon. Minden korosztály megtalálhatta a maga ízlésének leginkább megfelelő műsorszámot. A fiatalok körében népszerű volt a Globe-sátor. A légkondicionált arénában többek között a Zanzibár, a Ladánybene 27, illetve Varga Zsuzsa és Sub Bass Monster is fellépett. Azért nem véglegesen gurították ki az Etelka sorról a hordókat. Július 9-e és 13-a között ismét a sportpálya ad otthont az újabb, a nosztalgia-sörfesztiválnak. Koldusok lepték el a várost - van aki erőszakos Egyre több koldus jelenik meg a szegedi utcákon. A Belvárost elárasztó kéregetők között sok a külföldi és a gyerme ¿korú. A koldusok egy része elutasítás esetén agresszív, gyakran előfordul, hogy becsmérlik azokat, akiktől nem kapnak pénzt. Szinte már nem lehet olyan belvárosi utcát, teret találni Szegeden, ahol ne lennének koldusok. A kéregetők különféle módszerekkel próbálnak meg pénzt szerezni a járókelőktől, járművezetőktől. Fellépésük gyakran durva, nem ritka, hogy elutasítás esetén leköpik az embert vagy belerúgnak a kocsijába. A koldulás egyébként nem korfüggő. Tíz év alatti gyermek ugyanúgy tartja a markát, mint az idős asszony. A város legidősebb koldusa címét megkaphatná az a nő, aki többnyire a Kárász utca és a Széchenyi tér sarkán várja az adományokat. A két köszöntő szobor szomszédságában csöndesen mormol és bízik a járókelők szánalmában. Már nemcsak magyarok, hanem külföldiek is koldulnak Szegeden. Ök elsősorban Romániából érkeztek. Egyik módszerük, hogy lejárt lejt próbálnak meg forintra váltani az utcán. Mások azt bizonygatják, hogy napok óta nem ettek, de többségében a kapott pénzből alkoholt vesznek. A sikeres pénzszerzés érdekében az is fontos, hogy kifigyeljék, mely területen és mikor dolgoznak a biztonsági őrök. A Nagyáruház passzázssorán kéregetők például percre pontosan tudják, mikor jön a felügyelőszolgálat. Akadnak olyan kéregetők is, akik bizonyos ellenszolgáltatást nyújtanak a kapott pénzért. A szmokingos, csokornyakkendős férfi szájharmonikán bárkinek eljátssza a nótáját, ha fizet. A hipermarketek parkolójában nagy divat lett, hogy a 100 forintos érmével működő bevásárlókocsikat - a pénzért cserében - visszatolják a helyükre. Ezt főleg gyermekek alkalmazzák. A szegedi Gyermekjóléti Szolgálat (GYJSZ) műnk? rsai az év eleji nyilvántartás szerint 20-25 kolduló gyermeknek biztosítottak ellátást. A kis koldusokat főleg Alsóvároson, Móravároson, Rókuson, illetve a repülőtér környékén észlelték. A gyermekek egy része gyermekjóléti alapellátásban, gyámhatósági védelemben részesült, más részük pedig intézetbe került. A GYJSZ utcai szociálismunka szolgáltatás működtetését indította el. Ennek lényege, hogy előbb feltérképezik, majd csökkentik a gyermekkoldulás mértékét. - A városban kéregető gyermekek között egyre több a román állampolgárságú tájékoztatta lapunkat Ferenczi Zsuzsanna, a gyermekvédelmi hálózat vezetője. A gyermekkel való koldultatás esetén a jegyző jár el a szabálysértési törvény alapján. A koldulással szemben nehéz fellépni. Egy kormányrendelet szerint a kéregetőkkel kapcsolatban a rendőrség két dolgot tehet, vagy helyszíni bírságot szab ki, vagy feljelentéssel él a jegyző felé. A bírságnak azonban nincs viszszatartó ereje, hiszen éppen azért tartják a markukat, mert nincs állandó jövedelmük. A rendelet azt is kimondja, csak az számít koldulásnak, ha az illető odamegy a járókelőhöz és pénzt kér tőle. A kapualjban, a földön ülő nyugodtan letehet maga elé egy sapkát, egy bögrét és csöndben várhatja a forintokat - ez ugyanis nem minősül koldulásnak. K. T.-P. I < Nem mindenki koldus, aki kéreget a Klauzál téren. Fotó: Miskolczi Ru rt