Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-19 / 115. szám

I HÉTFŐ, 2003. MÁJUS 19. • A K T U A L I S « Tudományos konferencia, fotókiállítás és koncert a zsinagóga jubileumán Szobrot kap Löw Immánuel Ünnepi istentisztelettel, Izra­elt bemutató fotókiállítással, tudományos konferenciával és klezmerkoncerttel folytatódott a hétvégén Szegeden az új zsi­nagóga felavatásának 100. év­fordulója alkalmából szervezett ötnapos jubileumi rendezvény­sorozat. Az ünnepi istentisztelet után „A zsinagóga hangjai" címmel Csanády László orgonaművész, az SZTE Konzervatóriumának tanszékvezetője tartott bemuta­tót szombaton délelőtt a száz éve felavatott szegedi zsidó templomban a jubileumi ren­dezvénysorozat részeként. Dél­után „A Forrás" címmel fotóki­állítás nyílt a Tisza Szállóban, amely a három vallás bölcsőjé­nek is tekinthető Izraelt mutat­ja be. Vasárnap délelőtt a szálló nagytermében Lednitzky And­rás, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg a kétnapos tudományos konferenciát, hang­súlyozva, hogy a zsidóság az élet minden területén sokat adott Szegednek. A város palotáinak építtetői, tervezői, a gazdasági és művészeti élet meghatározó sze­replői között éppúgy szép szám­mal akadtak izraelita polgárok, mint a legkiválóbb orvosok, ügy­védek, kutatók, tanárok között. A vészkorszakban 612-en mun­kaszolgálat során, 2091-en ha­láltáborokban haltak meg, so­kan pedig hazatértek ugyan, de belerokkantak az átélt szörnyű­ségekbe. Mások az USA-ba, Ka­nadába, Svédországba, Svájcba és Izraelbe emigráltak - közülük többen alapítványt létesítettek vagy kisebb-nagyobb támogatást küldtek haza a zsinagóga re­konstrukciója javára. 1927-ben még több mint nyolcezer zsidó polgára volt Szegednek, mára alig maradtak félezren. Led­nitzky András úgy fogalmazott: ma az akadályok legyőzéséhez erőt kell gyűjteniük a múltból. Tegnap este a Budapest Klezmer Band adott nagy sikerű koncertet a zsinagógában. Fotó: Schmidt Andrea Ebben segít a konferencia is, hi­szen huszonöt egyetemi oktató, neves szegedi polgárok és a vá­rosból elszármazottak járulnak hozzá előadásaikkal a múlt meg­ismeréséhez, feltárásához. Botka László polgármester kö­szöntőjében úgy fogalmazott: azt szeretné, ha Szeged európai ré­gióközpontként a jövőben is sok­színű, nyitott, befogadó és tole­ráns város lenne, ezt a szemléle­tet kívánja erősíteni. A két zsina­góga ma meghatározó helyszíne a város kulturális életének, Sze­ged a jövőben is a lehetőségeihez képest a legnagyobb támogatást adja a működtetésükhöz. A jubi­leum megszervezéséhez gratulál­va a polgármester bejelentette: jövőre, Löw Immánuel születé­sének 150. évfordulóján az ön­kormányzat szobrot szándékozik állítani a Dóm téri panteonban a tudós szegedi főrabbi emlékére. Heisler András, a Mazsihisz új elnöke szerint a holokauszt és 40 év cionistaellenes politikája után a megfogyatkozott szegedi zsidó közösség vallási vezető nélkül is igyekezett megőrizni hagyomá­nyait. Néhány éve újra van fiatal és tehetséges rabbija a városnak, így a vallási ünnepek megtartá­sával, rendezvények szervezésé­vel újra igazi zsidó életet lehet él­ni Szegeden. A Mazsihisz elnöke azt kérte a polgármestertől: se­gítsen abban, hogy hittestvérei egy büszke város büszke zsidó polgárai lehessenek. A köszöntők után Katona Ta­más professzornak, a Miniszterel­nöki Hivatal helyettes államtitká­rának A zsidó népesség számának alakulása a népszámlálások tük­rében című előadásával kezdődött a konferencia. Mint elhangzott: a 200l-es népszámlálás lebonyolí­tásának szakmai, módszertani és etikai hibái lehetetlenné teszik, hogy meg lehessen mondani a magyarországi zsidóság pontos lé­lekszámát. Bár az összeíráskor mindössze 13 ezren vallották ma­gukat az izraelita felekezethez tar­tozónak, becslések szerint valami­vel kevesebb mint százezer zsidó származású polgára lehet az or­szágnak. Háromnegyedük a fővá­rosban lakik, több mint 35 száza­lékuk diplomás. Budapest után Szegeden és Pécsett él a legna­gyobb zsidó közösség. A rendezvénysorozat ma dél­előtt 9 órakor a konferencia to­vábbi előadásaival folytatódik a Tisza Szállóban. 19 órától kán­torhangversenyt rendeznek az új zsinagógában, ahol Gregor Jó­zsef, a Szegedi Magyar-izraeli Baráti Társaság díszelnöke nem­csak köszöntőt mond, hanem énekel is. HOLLÓSI ZSOLT Hallatják hangjukat a kisgazdák A kisgazdák nem akarnak más párt szárnyai alatt tevékenyked­ni; az agrártársadalom képvi­selőjeként hallatni szeretnék hangjukat. A független kisgazdapárt nem kí­ván beleolvadni a Fideszbe, szö­gezte le Réti Miklós, az FKGP or­szágos elnöke szombaton Vásár­helyen, a megyei nagygyűlést kö­vető sajtótájékoztatón. Elmond­ta: nem tudják elképzelni magu­kat más párt szárnyai alatt, hi­szen az FKGP rendelkezik olyan múlttal és ideológiával, melyek a nehézségeken átsegítik őket. Minden megyében választott ve­zetőség működik, és készülnek a május 24-i nagygyűlésre. Az elnök úgy vélte: a korrupció­tól mentes kisgazdapártra szük­ségvan, mert a jelenleg kialakuló­ban lévő kétpólusú demokrácia a választópolgárok bizonyos rétegé­ből az érdektelenséget váltja majd ki. Réti Miklós szerint a párt ké­pes hallatni a hangját. Balogh Gyula országgyűlési képviselő, a párt alelnöke a nagy­gyűléssel kapcsolatban elmondta: ezzel szeretnék kifejezni, hogy a kisgazdapárt működik, és bele kí­ván szólni a politikába. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a mintegy tízezer ta­got számláló párt nem adja fel az agrárréteg képviseletét. A kisgaz­dapárt a jövőben a történelmi szociáldemokratákkal, keresz­ténydemokratákkal és a Magyar Demokrata Fórummal tud együttműködést elképzelni. T.A. Szakértelmüket adják az olaszok Tájrendezés a megyében Tfeljes tájrendezésre készít eu­rópai uniós pályázatot az az olasz szakembergárda, amely­nek tagjai csütörtökön látogat­tak a Vásárhely és Makó kör­nyékén kijelölt 150 ezer hek­táros mintaterületre. Három éve áll kapcsolatban a vá­sárhelyi székhelyű Tisza-Maros Vízgazdálkodási Társulat és két észak-olaszországi tartomány, Emilio Romano és Veneto. A négy olasz szakemberből álló küldött­ség Gianpaolo Milán, az ottani egyik vízgazdálkodási társulat igazgatója vezetésével csütörtö­kön személyesen is meggyőző­dött, hogy milyen állapotban van az a 150 ezer hektáros, Derekegy­háztól Makóig húzódó terület, melyet a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium min­taterületté kíván fejleszteni. - Az ebből 132 ezer hektárt ke­zelő vásárhelyi székhelyű Ti­sza-Maros Szögi Vízgazdálkodá­si Társulat vendégeiként a hely­színre érkező olasz szakemberek igen jónak találták a mezőgazda­sági területet, megtapasztalták azt is, hogy az önkormányzatok támogatása nélkül az tovább már nem fejleszthető - mondta la­punknak Balla Iván, a vásárhelyi társulat igazgatója. Az olaszok azt tapasztalták, hogy a terület kis- és nagyobb te­lepüléseinek önkormányzatai tá­mogatják a fejlesztési elképzelé­seket. A 80 százalékban öntözött területnek számító Pó völgyéből érkezett szakemberek olyan, az Európai Unión belüli mediterrán éghajlattal rendelkezőnek számí­tó régiók számára fogalmaztak Lehet, hogy idén minden csepp víz kincset ér. Fotó: Gyenes Kálmán pályázatokat, mint Spanyolor­szág, Portrugália, Görögország. E régiós éghajlati övezetbe tartozik megyénk mintaterülete. Balla Iván hangsúlyozta, nem egyszerűen csak vízrendezésről van szó, hanem komplex tájren­dezésről. Ezen a 150 ezer hektá­ron 6 tározót kívánnak építeni, hogy levezessék a belvizeket, ugyanakkor biztosítsák az öntö­zővizet, továbbá a külterületi, még a nagyüzemi gazdálkodás­hoz alakított infrastruktúrát a je­lenleg birtokszerkezethez igazí­tanák. Ehhez a belterületek víz­rendezése is kapcsolódik, mely a belvizek elvezetését is jelenti. Mindez még olyan jóléti szolgál­tatást is jelentene, mint amilyet a földeáki horgásztó kínál a pi­henni vágyóknak. Hangsúlyt fektetnek a vízminőségre is, így az olasz vendégek kíváncsiak voltak az állattartó telepek híg­trágya-kezelésére, a szennyvíz­tisztításra is. A kijelölt mintaterületen a meglévő öntözhető területet még harminc ezer hektárral kívánják növelni, a vízjárásos területeken alakítanák ki a tározókat és az Európai Unió által szorgalma­zott erdőtelepítést is elősegíte­nék, mely a szántóföldi művelést helyettesítheti. Az uniós pályázatokhoz az ola­szok még a nyáron megkapják az alapadatokat. A szakértők októ­berre elkészítik a tájrendezési tervezetet. B. K. A. Közbú és magánöröm SZAVAY ISTVÁN Megvallom, nem szeretnék politikus lenni. Viszont ha valaha mégis e pályára sodorna a sors, akkor csak és kizárólag Magyar­országot választanám áldásos tevékenységem színteréül. Hisz Guinness-rekord számba menő össznépi feledékenységünk mindenképpen bearanyozza, kifejezetten kényelmessé teszi minálunk a politikusi létet. E meggyőződésemhez éppen a minap szolgáltatott adalékot a Fidesz fővárosi frakciója, amikor a 4-es metró kapcsán annak a véleményének adott hangot, miszerint nagy kár, hogy csak most indul majd a beruházás és nem korábban. No comment! - mond­hatnám, de feledékenységünk okán jelzem: éppen a Fidesz-kor­mány volt az, amely megtorpedózta annak idején az építkezést. Egy fecske természetesen nem csinál nyarat, aminthogy egyetlen feledékenység sem teremt magyar virtust. Memóriazavarért azon­ban nem kell a szomszédba mennünk. Vegyük például az egészség­ügyi privatizáció ügyét! Már-már áhítattal hallgatom ugyanis, aho­gyan az ellenzék elsiratja a majdan privatizálandó magyar kórhá­zakat, hozzátéve, hogy a magánosítással mindenki rosszul jár, csak a privatizálok gazdagodnak az ügyön. Mindehhez lelkesen bólogat­nék is, hisz magam sem vagyok jó véleménnyel az egészségügy pri­vatizációjáról, de mégiscsak eszembe jut, amikor a mostani ellen­zék - akkoriban kormányon - hasonló tőrvényt készített elő. Oly­annyira. hogy Szegeden még törvény hiányában is majdnem sike­rült keresztülvinnie a magánosítást azzal, hogy milyen jó kísérleti terep leszünk a majdani országos folyamathoz. Mint a Bikini-atoll a hidrogénbombának - mondanám némi ma­líciával, de tartózkodjunk a minősítésektől, hisz tény is akad ele­gendő és éppen az egészségügyi magánosítás körében. Például a praxisprivatizáció, amelynek során az éppen regnáló háziorvosok nemzeti ajándékképpen öt-tíz-húszmilhós vagyoni értékű joghoz jutottak - ingyen. Még ezzel sem lenne semmi bajom, de azt már igencsak sajnálom, hogy a néhány hónappal korábban nyugdíjba ment körzeti orvasok már semmit sem kaptak, mint ahogyan a né­hány hónap múlva a praxist átvevő fiataloknak már ki kellett per­kálniuk a súlyos milliókat, hogy dolgozni, gyógyítani tudjanak. Nem semmi - mondhatnánk, csakúgy, mint a kórházprivatizá­cióra. Amelynek során a meglévő intézményhálózat kerül majd dobra, ahelyett, hogy új, korszerű, eleve magántulajdonú kórhá­zak építésére ösztönöznénk a tőkét, valódi minőségi, ár- és költ­ségversenyt teremtve a piacon, amelyben a legjobbak maradná­nak talpon. Persze ez két okból sem látszik kivitelezhetőnek. Pél­dául mert az egészségügyi pénztár eleddig is diszkriminálta a ma­gánklinikákat, általában nem fizetvén az ottani gyógyításért, no meg a valódi verseny nem biztos, hogy annyira kedvére való a tő­kének, mint a könnyű és gyors privatizáció. Érdekes volt, amint valamelyik reggeli tévéműsorban éppen Suchmann Tamás, egykori szakminiszter fejtette ki, ő már leállí­taná a privatizációt, inkább a tőzsdén forgatná az állami többségi tulajdonban lévő cégek papírjait. Szerintem ebből sem lesz sem­mi, pedig báromféle haszna is lenne az eljárásnak. Élénkítené a tőzsdét, árfolyamnyereséget is szépen hozhatna, no meg hossz idején, apránként jóval többért lehetne eladni is egy-egy céget, mint angróban. Sajnos, szerintem ezt a leckét is elfelejtjük. Ráadásul még az­előtt, hogy megtanulhatnánk. A Fidesz megyei politikusai a kongresszusról Pártból szövetség A Fidesz-Magyar Polgári Szö­vetség Csongrád megyei politi­kusai sikeresnek ítélték a szer­vezet hétvégi, budapesti tiszt­Újító, programalkotó és alap­szabály-módosító kongresszu­sát. Bartha László, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség szegedi szer­vezete elnökének megfogalma­zása szerint soha ilyen sikeres kongresszust nem rendezett még a Fidesz, mint amilyen a hétvégi tanácskozás volt. ­Öröm volt látni, hogy ennyi egy akaratú, jó szándékú ember gyűlt össze. Míg néhány éve egy kisebb teremben is elfértünk, mára már a kongresszusi köz­pontot is kinőtte a Fidesz. A kongresszus légköre optimista volt, annak ellenére, hogy min­denki pontosan tudta: rengeteg munkát kell elvégeznünk a jö­vőben - fejtette ki Bartha Lász­ló. Hozzátette: nagyon fontos gondolatként fogalmazódott meg ismét: nem jutalomért kell munkálkodni, a jobbítás szán­déka vezéreljen minden Fi­desz-tagot. A jutalom az, hogy dolgozhatunk. A legfontosabb feladat, hogy a Szövetség megte­gyen minden tőle telhetőt a nemzeti egység megteremtésé­ért, az értékközpontú magyar társadalom kialakításáért. Dobó László, aki a Fidelitas or­szágos alelnökeként vett részt a Fidesz-MPSZ kongresszusán, a következőkben összegezte ta­pasztalatait: - Jó hangulatú kongresszust rendezett a Fidesz, s ami külön öröm számomra, hogy a szövetség alapításához kapcsolódva nyolcszáz új taggal bővült szervezetünk. Azt is na­gyon fontosnak tartom, hogy az alapszabály módosítása kapcsán mindenki kifejtette véleményét, 312 módosító javaslatot terjesz­tettek elő a küldöttek, és így olyan alapszabály született, amely jó keretet biztosít a ránk váró feladatok megoldásához. Nagyon örültem annak, hogy Áder János felszólalásából egyér­telműen kiderült, az a híreszte­lés, miszerint ő nem ért egyet a Fidesz átalakításával, nem volt más, mint a sajtó kitalációja. Ami pedig a Csongrád megyei fi­deszes tennivalókat illeti: nem elég többet dolgozni, de minősé­gileg is jobb munkát kell végez­nünk a jövőben - mondta Dobó László. Martonosi György makói par­lamenti képviselő szerint a hét­végi esemény nagyon hasznos és bizakodó hangulatú munka­kongresszus volt. Kiemelten a kongresszuson született két ha­tározat jelentőségéről beszélt. Ezek egyike az ellen tiltakozott, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció az uniós jogharmonizáció ürü­gyén a lényegétói fosztja meg a határon túli magyarok érdeké­ben meghozott státustörvényt a kedvezmények szűkítésével, a másik az emberi jogok magyar­országi helyzetére hívta fel a fi­gyelmet. B. Z.-SZ. I. M.

Next

/
Thumbnails
Contents