Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-17 / 114. szám

Sportmix a legfrissebb sporthírek vasárnap 16.00-19.00 KULTURALIS MELLEKLET MINDEN SZOMBATON SZIESZTA FM 954 H&Úff'ÍJ AZ ÉLETÜNK RÉSZE SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. MÁJUS 17. A GLOBÁLIS FELMELEGEDES MIATT A SZAZAD VEGERE AKAR ÖT FOKKAL IS NŐHET AZ ATLAGHOMERSEKLET • / JOSIQ A megszokottnál korábban, május első felében beköszöntött nyárias kánikula okán joggal felmerül a kérdés, a rekordokat döntő, harminc fok feletti hőmérséklet öszszefügg-e a globális felmelegedésként emlegetett, bolygónk egészét érintő folyamattal. A fokozatos melegedés tényét senki sem tagadja, mai tudásunk azonban még bizonytalan ahhoz, hogy pontosan megmondjuk, hogyan és mennyire változik a jövőben bolygónk klímája. A Föld eddigi történetében a mainál jó néhány fokkal hidegebb és melegebb éghajlat is uralkodott már bolygónkon. A körülbelül 60 millió évvel ezelőtt kezdődött jelenkori jégkorszakon belül 6-10 Celsius-fokos különbségek is előfordultak az átlaghőmérsékletben, ami az eljegesedésben nagyjából a mostani nyári és téli éghajlatnak megfelelő mértékű tartós változásokat hozott. Az utolsó jégkorszak végéhez, a tízezer évvel ezelőtti állapothoz képest a légkör globális hőmérséklete ma mintegy 5 fokkal magasabb, és ötezer év múlva ismét egy hűvösebb klíma várható. Ezek a természetes változások azonban lényegesen lassabbak, mint az emberi tevékenység által előidézett felmelegedés. Árvizek és aszályok A 18-19. század fordulójának ipari forradalmától kezdve egyre érezhetőbbé vált az emberi tevékenység hatása Földünk éghajlatára. 1880 óta az átlaghőmérséklet mintegy 0,6 Celsius-fokkal emelkedett. A 20. században a tízes évek közepétől a negyvenes évekig melegedést, attól kezdve a hetvenes évekig lehűlést, majd a hetvenes évektől az évezred az éghajlat változására végéig megint melegedést tapasztaltak. Az eddigi vizsgálati eredményekből a kutatók arra jutottak, hogy az északi félgömbön az elmúlt ezer esztendő legmelegebb éve 1998 volt. Százötven évre visszatekintve összességében az is elmondható, hogy a folyók és a tavak egyre később fagynak be, s mind korábban kezdődik az olvadás. A magas hegységekben az örök fagy határa, a gleccserek széle egyre feljebb húzódik. A tengervíz hőmérséklete mintegy 300 méter mélységig érzékelhetően emelkedik, a tengeri jég vastagsága csökken, a sarkvidékek jégtakarói fogyatkoznak. Az óceánok vízszintje az elmúlt évszázadban 10-20 centiméterrel emelkedett, nagyrészt az átmelegedett néhány száz méteres felső vízréteg hőtágulása miatt. Az ENSZ kezdeményezésére indított vizsgálatok egyértelműen megállapították, hogy ezeknek a jelenségeknek a hátterében a Föld légkörének hőmérséklet-emelkedése rejlik. S az elmúlt évek időjárási szélsőségeit, a tragikus árvizeket, az aszályokat, a forgószeleket szintén gyakran tekintik a klímaváltozás következményeinek, illetve előjeleinek, még ha erre az összefüggésre eddig nem is találtak kielégítő Kánikula a szegedi „laposon". A melegedés tényét senki sem tagadja. FOTÓK: MISK0LCZI RÓBERT A hőmérséklet és a csapadék hazánkban várható változása a globális melegedés esetén GLOBÁLIS VÁLTOZÁS +0,5°C +rc +2°C +4°C nyár/nyári félév +VC +1,3°C +2°C +4°C tél/téli félév +0,8'C +1,7'C +3°C +6°C évi összeg -40 mm -66 mm bizonytalan +40-400 mm A legutóbbi zord tél a szélsőségesebbé váló időjárásra utal. bizonyítékot. A szakemberek annak megítélésében sem jutottak még egységre, hogy az elmúlt évszázadban észlelt félfokos hőmérséklet-emelkedéshez milyen mértékben járult hozzá az ember. A többség véleménye szerint a globális felmelegedés oka a fokozódó üvegházhatás, amit a levegőbe kerülő egyes gázok - például a széndioxid, a metán, a nitrogénoxidok - egyre erősödő kibocsátása és a vízgőz idéz elő. Az említett gázokon keresztül a napsugarak szinte zavartalanul lejutnak a felszínre, de az onnan kiinduló, nagyobb hullámhosszú energia egy részét e gázok, továbbá a felhők és a vízgőz elnyelik és visszasugározzák a felszín irányába, s ezáltal melegítik a légkört. A kiotói szerződés Az előbbi szemléletet osztja dr. Mika János éghajlatkutató, a Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa is. A Katasztrófavédelem című lap tavaly októberi számában kifejtette, hogy a szén és a kőolaj növekvő felhasználása, elégetése, és kisebb részben a széndioxidot megkötő erdők irtása fokozza az üvegházhatást. A globális klímaváltozásról a 2002 szeptemberi Fizikai szemlében megjelent tanulmányában pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az üvegházgázok igen hosszú ideig, akár 100-200 évig is megmaradnak a légkörben. S ha az emberiség képes lesz is valamikor megállítani kibocsátásuk növekedését, a korábbi kibocsátások következményeit az utókor még akkor is hosszú időn át tapasztalni fogja. Az említett gázok levegőbe kerülésének korlátozására több, eddig eredménytelen próbálkozás történt. Ám eddig egyik sem hozta meg a várt eredményt. Az 1997-ben született kiotói szerződés is egyelőre írott malaszt maradt, mert több fejlett ország, köztük az összes széndioxid-mennyiség egynegyedét kibocsátó Egyesült Államok nem csatlakozott az egyezményhez. A 154 állam által elfogadott jegyzőkönyv a 38 legfejlettebb ország számára előírja, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakig átlagosan 5,2 százalékkal kellene csökkenteniük az üvegházhatást előidéző gázok, mindenekelőtt a széndioxid kibocsátását az 1990. évi szinthez képest. George W. Bush amerikai elnök már hivatali idejének elején közölte, hogy az USA nem ratifikálja a jegyzőkönyvet, mert az hátrányos helyzetbe hozza az amerikai gazdaságot, és igazságtalan, hiszen csak a fejlett ipari államokat kötelezi a káros gázkibocsátás visszafogására. A környezetvédő mozgalmak azzal Földünk éghajlata nagyobb változás esetén közel kerülne egy olyan kritikus ponthoz, amikortól a további melegedés már a mostanitól gyökeresen különböző klímába fordulna át. E feltételezett katasztrófaugrásra kétféle modell Is létezik. Az egyik elképzelés szerint az óceánok körforgásának rendszere - amit főleg az egyenlítői és a sarkvidéki tengeri só töménységének különbsége tart mozgásban - lefékeződne, vagy hirtelen átalakulna. Ekkor legyengülne a földrajzi szélességek közti energiacsere, ami bizonyítottan utoljára tízezer évvel ezelőtt, a mainál hidegebb klímájú évtizedekben fordult elő. Ez pedig egy nagyságrenddel nagyobb hőmérséklet-Ingadozást eredményezne, mint amit az üvegházgázok kiválthatnak. Előfordulhat tehát, hogy a kezdeti kis melegedést hirtelen erős lehűlés, vagy felmelegedés követi. Akkor is katasztrófaértékű változás következne be, ha az északi félgömb tengeri jégtakarója teljesen elolvadna, amire utoljára négymillió évvel ezelőtt, a mainál 4-5 Celsius-fokkal magasabb globális átlaghőmérséklet mellett volt példa. Az sem zárható ki, hogy a várható felmelegedés miatt a távolabbi jövőben leválhat a tenger alatt összekapcsolódó nyugat-antarktiszi jégtábla, és melegebb vidékek felé sodródva végül elolvad. Ez 5-7 méterrel is megemelné tengerszintet, elöntéssel fenyegetve a szárazföldek partmenti területeit. Az olvadás azonban mai ismereteink szerint lassú folyamat, így ettől a katasztrófától a következő száz évben valószínűleg még nem kell tartani. Hogyan reagál az élővilág az egyre melegedő klímára? Erre a kérdésre keresett válaszokat két amerikai kutatócsoport a Nature című szaklapban megjelent tanulmányban. Felhívják a figyelmet arra, hogy több száz állat- és növényfaj hagyja el fokozatosan élőhelyét, magasabban fekvő, hűvösebb vidékekre vonulva. A texasi egyetem kutatói azt tapasztalták, hogy az élővilág tíz évente 6,1 kilométert mozdult el az északi és a déli sark, illetve a magasabban fekvő helyek irányába. A felmelegedés által kikényszerített mozgás ugyanakkor a következő évtizedekben számos olyan faj kipusztulásához vezethet, amelyek nem képesek időben alkalmazkodni a változásokhoz. A Stanford Egyetemen készült kutatások azt állapították meg, hogy a tavasz érkezésének előbbre csúszása miatt a mérsékelt égövben a madarak tíz évenként öt nappal korábban raknak tojást, a fák ennyi Idővel hamarabb borulnak virágba. vádolják Busht, hogy a kétségtelenül költséges korlátozás elutasításával a választási kampányát támogató energialobbinak kíván kedvezni. Magyarország egyébként a kiotói szerződésben azt vállalta, hogy 2010-ig hat százalékkal csökkenti az 1980-as évek végén mért széndioxid-kibocsátását, ezt azonban mára tíz százalékkal túlteljesítette. Hazai hatások Ha nem vezetünk be az üvegházhatást mérséklő globális korlátozásokat, akkor az ENSZ által megbízott kutatók előrejelzései szerint a 21. század végére 1,4-5,8 fokkal nőhet a hőmérséklet, ami komoly következményekkel járhat bolygónkra nézve, a tengerszint pedig 10-90 centiméterrel emelkedhet, a tengerparti síkságokon élőket, az emberiség felét fenyegetve. Mika János arra is felhívja a figyelmet, hogy néhány tized fokos melegedés akkor is bekövetkezne, ha az üvegházgázok koncentrációját a mai szinten tudnánk tartani. Az OMSZ éghajlatkutatója tanulmányában azt írja, hogy az üvegházhatás erősödésével hazánk éghajlata szárazabbá és napfényben gazdagabbá válna, legalábbis a melegedés kezdeti, néhány évtizedes időszakában. A csapadék mennyisége egy-két fokos melegedés mellett csökkenne, de 4 fokos hőmérséklet-emelkedésnél már bőségesebb esőre lehetne számítani. HEGEDŰS SZABOLCS