Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-29 / 74. szám

Szombat, 2003. március 29. SZIESZTA II. TESTAMENTUM: „HÁLÁT ADOK A TEREMTŐNEK, HOGY AZ ORVOSI PÁLYÁRA HÍVOTT" osiá a /í a Szent Péter téren „Kezünk minden mozdulata a betegágynál csupa türelem, szelídség és kímélet legyen, és minden csak szeretetet leheljen" - írta naplójába a Dunakilitin született herceg dr. Batthyány-Strattmann László, akit szent életű orvosként, keresztény tanúságtevőként avattak boldoggá a római Szent Péter téren. Batthyány-Strattmann László - az egyik legősibb magyar főnemesi családból - 1870. október 28-án született Dunakilitin. Tizennégyen voltak testvérek, a „kis Lacit" mint eleven, bátor és örökké mosolygós fiút emlegetik: „olyan volt ez a gyermek, mint a napsugár, alighogy felbukkant fürtös fejecskéje, máris mindenkit jókedvre derített". Hatéves volt, mikor a nagy dunai árvíz idején testvéreivel együtt csónakkal mentették őket a kastélyból Rajkáig, majd innen kocsival Köpcsénybe (Kittsee) vitték, amely életének egyik legfontosabb és legkedvesebb színtere lett. Nagyobb testvérével 1879-ben a jezsuiták kalksburgi kollégiumába került, később tanulmányait - szintén a jezsuitáknál - Kalocsán folytatta. Ungváron érettségizett 1890-ben. Az érettségi után asztrológiát, földművelést, filozófiát és kémiát tanult a bécsi egyetemen. Huszonöt éves, mikor elhatározza, hogy tanulmányait az orvosi szakon folytatja tovább. Általános orvosként 1900-ban szerzett laureát. Közben egyik nyári szünetben megismerte Coreth Mária Terézia grófnőt, akivel 1898. november 10-én, a bécsi Votivkirchében esküsznek örök hűséget egymásnak. Boldogházasságukat tizenhárom gyermekkel áldotta meg a Teremtő. Dr. Batthyány-Strattmann László 1910-ben, saját költségén, korszerűen felszerelt kórházat hozott létre Az új boldog, dr. Batthyány-Strattmann László életszentsége kialakulásában és fejlődésében fontos szerepetjátszott a jezsuita, a ferences és a bencés szellem. Az ünnepi alkalomból készült jellemzés szerint: a jezsuitáktól elsajátította a vallás iránti intellektuális érdeklődést, a ferencesektől a derűs kedélyt, az egyszerűséget, a bencésektől pedig a liturgikus műveltséget. A magyar katolikusság büszke lehet arra, hogy a négy egyházi személy mellett ötödikként egy magyar laikust avattak boldoggá 2003. március 23-án. Köpcsényben, ahol mindennap 80-100 beteget látott el. A trianoni béke miatt, amikor 1920-ban Nyugat-Magyarország egy részét, így Köpcsényt is Ausztriához csatolták, Körmenden, a család birtokán telepednek le, ahol a kastély egyik szárnyában megalapította második kórházát. Időközben szemészetből tökéletesítette tudását, és dr. Batthyány-Strattmann László a „szegények orvosa" lett, aki nemcsak a beteg testét gyógyította, hanem apostoli lelkületével gondja volt az emberek lelki egészségére is. Tizennégy hónapig tartó betegség után „szenvedéseiben egyesülve a keresztre feszített Krisztussal" - 1931. január 21-én Bécsben halt meg. A családi sírboltban Güssingben (Németújvár) helyezték örök nyugalomra. ORVOS, CSALÁDAPA, KERESZTÉNY Az életéről megjelent cikkekből, személyes beszámolókból, naplójából kiderül, hogy dr. BatthyányStrattmann László nemcsak kiváló orvos, hanem csodálatos családapa és tanúságtevő keresztény is volt, aki gyermeki nyitottsággal bízta magát az isteni gondviselésre, akit mérhetetlen buzgóság emésztett a lelkek megmentéséért. Aki alázatos volt és csak egyszerű eszköznek tekintette magát Isten kezében. Családapaként tizenhárom gyermeket nevelt fel feDr. Batthyány-Strattmann László egy szombathelyi templom üvegablakán. leségével, igazi segítőtársával, aki mindenben, még az operációnál is mellette állt. A herceg családja körében üdült fel, sokat játszott együtt gyermekeivel, saját kezűleg készített nekik játékokat. Esténként együtt imádkozták a családi rózsafüzért, fiaival közösen ministrált a szentmiséken, felváltva ültek a harmóniumhoz, hogy énekükkel, muzsikájukkal szebbé tegyék Isten dicséretét. Naplójában hivatásáról ezt írta: „Kolosszális boldogság orvosnak lenni, és ha ezerszer jönnék a világra, akkor sem kételkednék egy pillanatig sem: inkább legyek orvos betevő falat nélkül, mint felebarátomért semmit sem cselekvő gróf." A NAPI IMÁDSÁG Több emlékezés szól arról, hogy a hercegi pár délidőben - munkatársaikkal együtt - elmondta az Úrangyalát. Az imádság hangjai a renMagyar zarándokok is részt vettek a szegények orvosának boldoggá avatási szertartásán a vatikáni Szent Péter téren. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd delőből a váróterembe is kihallatszottak. Ezenkívül dr. BatthyányStrattmann László napi imaként saját kérését is Isten elé vitte: „Imádlak végtelen Fönség, aki nekem az orvosi hivatást jelölted meg, s megadod ahhoz is a lehetőséget, hogy kórházat tartsak fenn a keresztény testvéri szeretet gyakorlására. Jöjj Szentlélek, világosíts meg abban, ami hivatásom teljesítéséhez szükséges. Mennyei Atyám, áldj meg minden hozzám forduló és kórházamban fekvő beteget, add meg végtelen jóságodban leiküknek az örök élet és az irántad való mérhetetlen szeretet, valamint testi bajaik gyógyulását, amelyhez gyönge erőm segítségét kérik. A Te mindenhatóságod és szereteted pótolja mindazt, amit az én emberi gyöngeségem miatt nem tudok megtenni. Szűzanyám és Szent Erzsébet, kérlek, ti vigyétek kérésemet az isteni Üdvözítő elé!" A LEGNAGYOBB PRÓBATÉTEL Dr. Batthyány-Strattmann László életének legnagyobb megpróbáltatása elsőszülött gyermeke, a 21 éves Ödön elvesztése volt. Annál is inkább, mert „az angyali tisztalelkű ifjú" sugárzott Istentől való telítettségtől. A boldog édesapa figyelemmel hallgatta gyermeke átszellemült harmóniumjátékát, figyelte törekvését az életszentség felé. A család szeme fénye máról holnapra megbetegedett. Az orvos apa aggódó és fájdalmas szívvel nézte fiát. Némán állt a műtőasztalnál, amikor kiderült: a vakbél és az egész hasüreg elgennyesedett. Előre látta azt a borzasztó kínt és a kérlelhetetlen halált, ami Ödönre várt. Amikor lezárta fia szemét, így szólt a halálos ágy mellett térdeplő szeretteihez: „Most pedig menjünk a kápolnába és köszönjük meg Istennek, hogy Ödön eddig a miénk lehetett." A temetésen erőt sugárzott, arcát földöntúli öröm töltötte el. Szívében ott munkált a remény: Isten országában találkozni fog szeretett fiával. Erről naplójában így ír: „Fönn az égben megemlékezik rólunk, és mi is mindig megemlékezünk róla itt a földön, míg csak vele egyesülve nem dicsérjük majd örökké az Istent. Örömmel, hogy fiunk volt érett koráig, és fájdalommal, hogy elveszítettük. De csak rövid időre! Mert tovább siet az élet folyója az örök cél felé az élet sziklái fölött, közeledik már a tenger, a cél, a végtelen, a végtelen örökkévalóság, Istennel egyesülve." A BOLDOGGÁ AVATÁS TÖRTÉNETE Halála után, 1944-ben a bécsi egyházmegye már elindította dr. Batthyány-Strattmann László boldoggá avatási eljárását. A háborús körülmények miatt az ügy félbeszakadt és jóval később, 1987-ben az eisenstadti (kismartoni) egyházmegye, Stefan László püspök vette át és az ausztriai kezdeményezéshez csatlakozott a szombathelyi egyházmegye is. Ekkor engedélyezte a szentté avatási kongregáció, hogy a szegények orvosát hivatalosan is Isten szolgájának nevezzék. Az ügy posztulátorai, azaz a felperes római képviselői a Pápai Magyar Egyházi Intézet rektorai voltak. Az eljárásban nagy lépés 1992-ben történt, amikor kihirdették az erények hősies gyakorlására vonatkozó dekrétumot. A befejező lépés dátuma 2002. július 5-e, ekkor hangzott el a csodás gyógyulásra vonatkozó dekrétum. ZARÁNDOKLAT A HERCEG SÍRJÁHOZ Horváth József székesegyházi kanonok egyik szemét gyermekkorában az akkor Körmenden élő dr. Batthyány-Strattmann László gyógyította meg. Az idős pap szerint szolgálatával a szegények orvosaként emlegetett herceg a krisztusi tanítást valósította meg: „Nyisd fel szemeidet és láss!" Ezt nemcsak testi, hanem lelki értelemben is gondolta, ezért betegeitől „fizetségként" imát kért. - Közvetlen, meleg szavú ember volt. Egy alkalommal, mikor kezelésen feküdtem, benyitott a várószobába és rákérdezett: „Na kis kőszegi, hogy vagy?" Máskor meg arról faggatott, tudok-e ministrálni. Majd hozzátett egy kis latin szöveget és megjegyezte: „továbbra is légy jó ministráns, én is szívesen szolgálok a szentmisén" - emlékezett Horváth József és hozzátette: - Évről évre ellátogattam a herceg sírjához Güssingbe, a ferencesek kriptájába, ahol az ősi Batthyány család tagjai nyugszanak. A nyolcvanas évek elejétől a herceg sírja a templom előcsarnokában található, ahová mindenhonnan érkeznek azóta is imádkozni, hálát adni a zarándokok. Magam is vezettem hozzá több alkalommal csoportokat. A hajdani személyes kapcsolat ürügyén nagy-nagy örömmel üdvözlöm az ünnepélyes boldoggá avatást. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA ÉS ÍRTA: GÜLCH CSABA „Alázatos volt és csak egyszerű eszköznek tekintette magát Isten kezében."