Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-25 / 70. szám

Kedd, 2003. március 25. A PÉNZ BESZÉL 7 A KÉNYELMI BOLTOKRA AZ EURÓPAI UNIÓBAN IS SZÜKSÉG LESZ Visszakövetelik a vegyeskereskedéseket KISVÁLLALKOZAS-FEJLESZTÉS Felpezsdülő források Több tízezer, banki ügyfélként egyelőre még nem hitelképes vállalkozás juthat anyagi forráshoz, azaz fejlődési esélyhez, ha megvalósul a vállalkozásfejlesztési központok közös szervezetének a mikrohitel megújításáról készített koncepciója. A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) kialakulása, fejlődése mellett a rendszerváltástól egészen az EU-s csatlakozás belátható közelségbe jutásáig ott bábáskodtak a vállalkozásfejlesztési központok. Közös szervezetük, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium nemrégiben a további támogatótevékenységéről adott tájékoztatást a sajtónak. Vezetőik arról beszéltek, hogyan szeretnék felpezsdíteni az önfoglalkoztatók boldogulása érdekében a forrásszerzési lehetőségek állóvizét. Mielőtt azonban a körvonalazódó terveket ismertetnék, a helyzet jobb megértése érdekében felidézzük a kezdeteket. Az Európai Unió bizottsága ugyanis 1990 novemberében a magyar kormánnyal egyetértésben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (MVA) jelölte ki a Phare kis- és középvállalkozás-fejlesztési programjának végrehajtására. Ennek révén 1997 végére kialakult a vállalkozói központok országot lefedő hálózata. A vidéki alapítványok eddigi tevékenysége a magánvállalkozások gyarapodását, pénzügyi feltételeinek javítását, szakmai ismereteinek bővítését eredményezte. Az elmúlt 12 évben nem volt olyan jelentős vállalkozásfejlesztési program, amelyben egy vagy több vállalkozásfejlesztési alapítvány - mint szakmai műhely - ne vett volna részt. Például közreműködött inkubátorházak, ipari parkok, beszállítói, agrár- és idegenforgalmi programokban. Szakembereik egyedülálló projektmenedzselési tapasztalatokra és a mikrohitelezés lebonyolításában gyakorlatra tettek szert, emellett ma is a híd szerepét töltik be az unióban működő és a hazai kkv-k között. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorciumot 2000-ben alapították a megyei vállalkozásfejlesztési központok az MVA nélkül, mivel az állami támogatások elérhetőségében a decentralizáció hívei. A vállalkozásfejlesztési alapítványok legsikeresebb programját, a mikrohitelezést tavaly ősszel forrás hiányában fel kellett függeszteni, ezért a konzorcium nagy eredménynek tartja, hogy részt vehet a gazdasági tárcának abban a munkájában, mely a mikrohitelprogram továbbfejlesztésével foglalkozik. Kidolgoz egy új koncepciót, mely a decentralizáció mellett azon alapul, hogy a kevésbé hatékony állami finanszírozási alapok forrásai felhasználhatók lesznek a mikrohitelalapok bővítésére. RIMÁNYI ZITA AZ ÁTLAGBÉR BRUTTÓ 136 EZER FORINT VOLT IDEN JANUARBAN Vezetnek a pénzügyi szakmák Schneider Ágnes szerint nem szabad megijedni az EU-tól. Fotó: Karnok Csaba A reálkereset 2003 januáijában 17,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). MUNKATÁRSUNKTÓL A bruttó átlagkereset 20,9 százalékkal, a nettó átlagkereset 22,6 százalékkal haladta meg a múlt év januárit, a KSH 4,7 százalékos inflációval számolt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2003 januárjában 136 ezer forint volt. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak 92 ezer 500 forintot, a szellemi foglalkozásúak 178 ezer 200 forintot kerestek. Tavaly az év egészében a reálkeresetek 13,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a bruttó átlagkeresetek 18,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 19,6 százalékkal nőttek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában 9,7 százalékos, a költségvetésben 40,8 százalékos emelkedést mutatott. A versenyszférában dolgozók átlagosan 116 ezer 300 forintot, ezen belül a fizikaiak 85 ezer 200, a szellemiek 178 ezer 200 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 181 ezer 700 forintot, ezen belül a fizikaiak 132 ezer 700, a szellemiek 201 ezer 300 forintot kerestek. A legjobban fizető gazdasági ág 240 ezer 300 forinttal a pénzügyi tevékenység volt, ezt követte a közigazgatás, a védelem, a kötelező társadalombiztosítás 197 ezer, az oktatás 181 ezer 400, a humán-egészségügyi ellátás 176 ezer 700, az egészségügyi, szociális ellátás 160 ezer 100, a vegyipar 159 ezer 400 forinttal. Legkevesebbet, 71 ezer forintot a textília-, textiláru-, bőrtermék-, lábbeligyártásban kerestek. Schneider Ágnes, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) kereskedelmi és szolgáltató szekciójának társelnöke nemrégiben Szegeden, a Reál Hungária Élelmiszer Rt. partnertalálkozóján a kiskereskedőknek azt mondta előadásában: nem szabad megijedni az EU-tól, semmivel sem vagyunk ostobábbak, mint mások. A kiskereskedő önállóan nem tud megállni a lábán, ha már tagjai leszünk az Európai Uniónak - fejtette ki Schneider Ágnes -, mert óriási az ár- és termékverseny. Azokat a jó kondíciókat, amelyeket a vevő elvár, senki sem tudja egymaga megteremteni, csak egy integráció, egy hálózat segítségével. A kiskereskedelmi hálózat ma is életképes, a GfK Piackutató elemzései szerint ebben a szektorban csak a hipermarketek és a kisboltok tudták jelentősen növelni a forgalmukat 2002-ben. S miután a hazai településszerkezet változatlan marad az EU-ban is, a kiskereskedőknek a lakosság ellátásában betöltött szerepe sem csökken, sőt felértékelődik. Az amerikai városokban általában a négy égtáj irányában helyezkednek el a bevásárlóközpontok - mondott példát a szakértő -, ahová kijárnak az emberek, mintegy családi programként a nagybevásárlásokat „megejteni", ugyanakkor követelik vissza a sarki vegyeskereskedéseket is az utcájukba. Hogy ne kelljen autóba ülniük, ha valamiből kifogynak otthon. A kényelmi boltokat igénylik a vevők: legyen öt perc távolságra az otthonuktól, legyen rendezett, szép, az eladók szólítsák a nevén, érdeklődjenek a hogyléte felől - mondta Schneider Ágnes. S mennyivel egyszerűbb a kiskereskedőnél megvenni a mélyhűtött árut, mint a város másik felén! Ma Magyarországon 25-26 ezer bolt található, legnagyobb részük hálózathoz tartozik. Akik mindeddig kimaradtak az integrációból, azok nem biztos, hogy rendelkeznek a szükséges információkkal, nem biztos, hogy elég ambiciózusak. A hálózatba való belépés függ az egyéntől, függ attól, hogyan képzeli el a jövőjét, szeretne-e fejlődni, újabb üzleteket nyitni, s hogy szereti-e a munkáját és a vevőt. Az EU-ban mindenütt működik a „szolgálj ki engem még jobban, legyél még közelebb" trend - amely Amerikából indult s Franciaországban csökként is a hipermarketek forgalma 2002-ben. A vásárlási szokások mindenütt mások: a franciák jobban szeretik a hipermarketeket, míg a németeknél a Markant kiskereskedelmi hálózat piaci részesedése megelőzi a Metrót. De bárhová megyünk is, síelni a hegy tetejére, vagy sétálni egy kisvárosba, ott a kiskereskedő. Ezért sem szabad megijedni az EU-tól, hiszen, ha a finn favágó tud pályázni, akkor mi is, nem vagyunk nála ostobábbak - hangzott el az előadáson. Az unió egy keretet ad, de nem veszi el a kreativitásunkat. FEKETE KLÁRA 9 MAGYAR BEFEKTETÉSI ÉS KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG Az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Csongrád Megyei Regionális Képviselete konferenciát szervez „KÜLKERESKEDELMI NAP A ROMÁN ÉS SZERBMONTENEGRÓI RELÁCIÓ VONATKOZÁSÁBAN" címmel 2003. április 3-án (csütörtök) 10 órai kezdettel Szegeden, a Hotel Novotelben. (Szeged, Maros u. 1.) A konferencián a részvétel díjmentes. | Előadások: O Magyar-román kereskedelmi kapcsolatok, a Bukaresti Kereskedelmi Szolgálat szerepe a kereskedelemfejlesztésben O Magyar-szerb-montenegrói kapcsolatok, a Belgrádi Kereskedelmi Szolgálat szerepe a kereskedelemfejlesztésben • A Külügyminisztérium kereskedelemfejlesztési pályázatai • Az ITDH I. és II. kategóriás kiállításai, különös tekintettel a román és szerb-montenegrói relációra O A MEHIB Rt. szerepe az exportösztönzésben O Az Eximbank Rt. szerepe és eszközei az exportösztönzésben O Az MKIK Magyar-jugoszláv Tagozatának szerepe a kereskedelemfejlesztésben | További információ, jelentkezési lap: ITDH, Pokriva Eszter, Nóvák Eszter Tel.: 62/540-340 Fax: 62/540-343 E-mail: itdszeged@itd.hu | Jelentkezési határidő: 2003. március 31. CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KAMARAI HÍREK OKO-TÉRKEPEZÉS - TELEPHELYEK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉRKÉPEZÉSE E témában a kamara és a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) közös rendezvényt szervez április 2-án, a KÖVET és a Puskás Tivadar Alapítvány EcoStart programjának keretében, az Oktatási Minisztérium támogatásával. Az egynapos tréninget ajánljuk azon mikro-, kis- és középvállalkozások vezetőinek, illetve munkatársainak, akik egyszerű, szemléletes és gyakorlatias módszert szeretnének alkalmazni a telephely környezeti felméréséhez és javításához, a víz-, anyag- és energiafelhasználás optimalizálásához, valamint a keletkező hulladékok csökkentéséhez. A 6 órás, gyakorlatokkal tűzdelt előadáshoz kapcsolódóan a résztvevők megkapják az oktatás anyagát tartalmazó kiadványokat és jegyzeteket. A képzés a kamara rendezvénytermében kerül lebonyolításra. A 20 főnél kisebb vállalkozások számára a képzés térítésmentes, e fölött KÖVETtagoknak 25 E Ft, nem tagoknak 30 E Ft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ELSŐ KÉZBŐL 2003 februárjában megjelentek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. évi pályázati felhívásai, melyek különböző gazdaságfejlesztési programok köré csoportosulnak. A vállalkozások számára elérhető pályázati lehetőségekről, a pályázatok tartalmi és formai követelményeiről tájékozódhatnak érdeklődő tagjaink április 3-án, 10 órai kezdettel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázati lehetőségei című rendezvényen a megyeháza földszinti nagytermében. Előadóink a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázatokat kezelő, illetékes szakemberei lesznek. A rendezvényen való részvétel a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagdíj- és szolgáltatásidíj-hátralékkal nem rendelkező tagjai számára térítésmentes, egyéb esetben 7200 Ft/fő + áfa. VÁROSMARKETING ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN A kommunikációs és reklámklub április 3-án, 14 órai kezdettel tartja következő klubdélutánját a Novotel Szegedben. Meghívott vendégünk Rózsa Edit, a Hungexpo Rt. igazgatója, aki „Vendégségben Miskolcon" címmel a Geomédia kiadásában megjelent sikeres városmarketing-programot mutatja be az érdeklődőknek. mr ' C JÉ olt INFO CENTRE BEMUTATKOZIK AZ EIC A szegedi Euró Info Központ hivatása összekötő kapocsként, „első információs pontként" működni a kis- és középvállalkozások és az Európai Bizottság Vállalkozások Főigazgatósága között. Feladatunk a KKV-k tájékoztatása az Európai Unióval kapcsolatos különféle témakörökben. Szolgáltatásaink: • Információnyújtás az EU-val kapcsolatos kérdésekben: EU-intézmények, politikák, strukturális alapok, programok, pályázatok stb. • Segítségnyújtás a hagyományos kereskedelemfejlesztés EU-s vonatkozású kérdéseiben: piaci információk, külkertechnikai információk, befektetésösztönzés. • Üzleti partnerközvetítés (az EU-tagállamok és a csatlakozásra váró országok területén) • Rendezvényszervezés • EU-szabályfigyelő: uniós rendeletek, direktívák stb. elérése • Heti elektronikus hírlevél • ElC-könyvtár - magyar és idegen nyelvű könyvek, brosúrák, CD-k, videofümek Ha választ keres az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdéseire, keresse fel irodánkat! Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. „ Tel.: 62/486-987/146 E-mail: eicszeged@csmkik.hu I