Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-20 / 66. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁRCIUS 20. Négy év után ismét orvos vezeti a szegcdi önkormányzat egészségügyi osztályát. A szülész-nőgyógyász és urológus főorvos átfogó intézményfelmérést tervez. Eddig csak vívóként, ifjúsági versenyeken járt Szegeden, a várost kevéssé ismeri, mégis úgy döntött, otthagyja a karcagi kórházat. Görög Tibor főorvos a betegágy mellől jött a szegedi önkormányzat egészségügyi osztályának vezetői székébe. A szülész-nőgyógyász és urológus orvos azonban nemcsak a rendelők, kórtermek világában járatos, nem ismeretlen számára az intézményvezetés, a közigazgatás sem, hiszen Karcagon 5 évig volt kórházigazgató-helyettes és két cikluson keresztül képviselő a karcagi önkormányzatban. - Egészségüggyel, szociálpolitikával, termálturizmussal foglalkoztam az önkormányzatban. Képviselőként sem hagytam abba az orvoslást. Naponta dolgoztam a kórházban a szülészeti osztályon, illetve a rendelőintézetben az urológián - vázolja röviden karcagi pályafutását a főorvos. - Látta-e már a szegedi kórház urológiai osztályát? - vetem közbe. - A napokban néztem meg a városi kórházat, s így személyesen is meggyőződhettem arról, amiről eddig csak hallottam: az urológia és a pszichiátria nagyon rossz állapotban van, felújításuk sürgető. Ezért is örülök, hogy elsőséget élvez a kórház rekonstrukciója. Ebben az évben 1,5 milliárdos címzett támogatásra pályázunk a szegedi kórház felújításához. Amikor Görög Tibor elvállalta a szegedi egészségügyi osztály vezetését, még nem tudta, hogy a város szigorú gazdasági megszorításokat kénytelen bevezetni. Némi megkönnyebbülést csak az jelent számára, hogy mint mondja: a kórházakat és rendelőintézetet nem érintik a megszorítások, hiszen ezeknek az intézményeknek a mindennapi működési költségeit az egészségbiztosító, nem pedig az önkormányzat fedezi. - Ahhoz, hogy átfogó képem legyen az irányításom alá tartozó intézményekről, felmérést végzünk, aminek célja a párhuzamosságok csökkentése, illetve az összevonások lehetőségének felderítése a minél hatékonyabb működés érdekében. Az elemzések ismeretében tudok majd pontos javaslatokat adni a város vezetésének az egészségügyi intézmények működésének racionalizálására. Amikor közbevetem, hogy az előző önkormányzat idején már készült egy átfogó intézményelemzés, nevezetesen a Fuziomed nevéhez kapcsolódó kórház-rendelőintézet átvilágítása, Görög doktor megmutat egy iratköteget, az ominózus átvilágítás anyagát. - Ezt is tanulmányozom, de az új felmérésre azért van szükség, mert az naprakész adatokat szolgáltat. A főorvos az egészségügyi intézmények egységes informatikai rendszerének kialakítását is tervezi, aminek nagy jelentőséget tulajdonít a betegellátás színvonalának javításában. Az új vezető az egyetemmel és a megyei önkormányzattal is jó kapcsolat kialakítását, az együttműködést segítő tárgyalásokat szorgalmazza. K.K. NÉVJEGY Görög Tibor 1958-ban Mezótúron született. 1983-ban szerzett diplomát Debrecenben, majd a karcagi kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán dolgozott. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem urológiai klinikáján 1989-től 3 évet töltött. Visszakerülve a karcagi kórházba szülész-nőgyógyászként és urológusként gyakorolta szakmáját. Két ciklusban önkormányzati képviselő volt a karcagi testületben. Ez év február elsejétől a szegedi önkormányzat egészségügyi osztályának vezetője. Elvált. Húszéves lánya a szegedi egyetemen tanul. Bebarangolta fél Ázsiát a tanonc Rátkai papucsosmester örökíti tudományát Görög Tibor főorvos a szegedi egészségügyi osztály új vezetője Betegágy mellől hivatalba Görög Tibor egységes informatikai rendszer kialakítását is tervezi. Fotó: Schmidt Andrea Nem magányos már munka közben Rátkai Sándor, a népművészet mestere. Munkácsi utcai műhelyében Sanyi bácsi a papucsosszakma fortélyaira oktathatja tanoncát, Ludányi Zsoltot, aki cikkünk hatására kapott kedvet a papucskészítéshez. - Még a törököktől lestük el a papucskészítés mesterségét, évszázadokon át szegedi családok tucatjai éltek meg a papucsosságból, de úgy tűnik, halálommal ez a szép hagyomány is el fog tűnni a városból. Ilyen panaszos szavakat fogalmazott meg január végén Rátkai Sándor, a népművészet mestere, akit évek óta úgy emlegetnek: az utolsó szegedi papucsos. S nem véletlenül volt nehéz a lelke Rátkai bácsinak, ugyanis már évtizedek óta egyetlen olyan jelentkező sem akadt, aki azért csöngetett volna felsővárosi házába, hogy ellesse e szakma fortélyait. Ám egy hónapja megváltozott a helyzet - a Munkácsi utcai műhelyben immár ketten szorgoskodnak. - Igen jóravaló, derék gyerek nyitott rám és azt mondta, már pedig ő olvasta lapunkban, hogy veszélyben a papucsosság, hát akkor ő megtanulja ezt a szakmát. Elsőként a varrást tanítom meg neki, megy is már elég tűrhetően, csak az ujjai még nem mindig engedelmeskednek - mutatta be tanoncát, Ludányi Zsoltot Sanyi bácsi. Aztán egy-két perc alatt kiderült az is, hogy e különleges szakma tanulására igencsak különleges életutat bejárt fiatalember vállalkozott. - Valaha autószerelőnek tanultam, ám olajérzékenységem miatt nem sokáig bírtam a gépek mellett - mondta Zsolt, ki egyébként már 33 éves. Később a József Attila Tudományegyetemre jártam, ahol a tibeti nyelvet akartam elsajátítani. Egy év tanulás után négyfős expedíció tagjaként barangoltam be Ázsiát, jártam Törökországban, Iránban, Pakisztánban, Nepálban, megkoszorúztam Körösi Csorna Sándor sírját Darjilingben. Aztán az élet úgy hozta, hogy voltam sofőr a postánál, áruterítő a kenyérgyárban, míg mostanság szociális segélyből élek - beszélt életéről a papucsostanonc. Majd elmondta: e rövid idő alatt is beleszeretett ebbe a szakmába, s az a terve, hogy a lehető legtökéletesebben elsajátítsa a mesterséget, majd egyszer saját műhelyt nyisson és a hagyományőrzés mellet saját megélhetését is biztosítsa. - Hallja, azt mondja a fiú, hogy beleszeretett a papucsosságba. Hát ez itt, kérem, a legfontosabb, ebből a srácból még lehet mester - mosolygott Rátkai Sándor. Szóba került az is, hogy Szeged önkormányzata nemrégiben támogatást szavazott meg a papucsosszakma hagyományainak megőrzésére. Sanyi bácsi szerint nagyon jó dolog, hogy ez szóba kerülhetett, mert bizony minden forintra szükség van ahhoz, hogy új kellékekkel, szerszámokkal jobban felszereljék a műhelyt. - De én már innen ki nem mozdulok, ha valaki "még papucskészítést akar tanulni, jöjjön ide a Munkácsi utcába, egy fiatal számára még van hely - köszönt el tőlünk az idős mester, aki 89 évesen elmondhatja magáról, éppen 76 esztendeje varrja már a híres szegedi papucsot. BÁTYI ZOLTÁN Rátkai Sándor a szegedi papucsosmester Ludányi Zsolt személyében sok év után talált magának „kisinast". Fotó: Karnok Csaba Népzenei csemege Campaniából A Budapesti Tavaszi Fesztivál után ma este 7 órától a Szegedi Nemzeti Színházban is bemutatkozik a világhírű nápolyi Nuova Compagnia di Canto Popolare népzenei együttes. MUNKATÁRSUNKTÓL Campania tartomány köszönti Budapestet mottóval több neves olasz művészegyüttes is fellépett idén a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. A Szegedi Olasz Kulturális Központ szervezőmunkájának is köszönhetően ma este 7 órától a szegedi közönség is láthatja a nápolyi Nuova Compagnia di Canto Popolare (Új Népzenei Társulat) La voce del grano Dél-Olaszország zenéje című különleges produkcióját a nagyszínházban. Közreműködik a Ruanai Táncegyüttes, az ütőhangszereken játszó Alfio Antico Szicíliából, valamint a molisei Arche dudaegyüttes. A Nuova Compagnia di Canto Popolare a hatvanas évek végén alakult azzal szándékkal, hogy ápolja, életben tartsa és népszerűsítse az eredeti dél-olasz népzenét és népművészetet. Az együttes kiugró sikert aratott 1972-ben és 1974-ben a spoletói fesztiválon, s azóta rendszeres szereplője a legfontosabb európai és tengerentúli fesztiváloknak. Az együttes a koncerttevékenysége mellett színházi produkciókban is gyakran részt vesz. 2001-ben jelent meg a La voce del grano (A gabona hangja) című lemezük. Ezt az albumot a World Music Charts Europe újságírói a világ legjobb 20 CD-je közé sorolták 2002 januárjában. A Nuova Compagnia di Canto Popolare magyarországi vendégszereplése során kiegészül Piero Ricci, Gianni Perilli és Ernest Carracillo mesterekkel, akiket a világ legvirtuózabb dudaművészeinek tartanak. A kiváló szicíliai ütőhangszeres, Alfio Antico is fellép a produkcióban, akinek több mint 70 különböző méretű, saját készítésű, változatos tónusú dobja van. A Nuova Compagnia di Canto Popolare ma esti szegedi produkciójában hagyományos campaniai és nápolyi táncok is láthatók a commedia dell'arte álarcaival. Az előadásra még kaphatók belépők a Kelemen utcai színházi jegyirodában. Cinkéknek, verebeknek, légykapóknak Tavaszi fészekodú-készítés A tavasz a madárodú-készítés ideje. A különböző madarak különböző röpnyílásátmérőjű odúkat igényelnek. Fontos: az odúból ősszel akadálytalanul eltávolíthassuk az addigra parazitákkal „földúsuló" fészekanyagot. És - mert közelít a fészekrakás! idő - fontos az odúk gyors kihelyezése is. Mint Lovászi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megyei csoportjának titkára mondja: az odú röpnyílásátmérője a környéken előforduló, illetve megtelepíteni kívánt madarak méretéhez igazodjék. Kékcinegének 28 milliméter átmérőjű odút raknak ki, széncinegének, mezei verébnek 32-36 milliméteres átmérőjű odú való, a seregély 42 milliméteres röpnyílást igényel. (Egyébként az sem gond, ha házi veréb költözik be - nekik is kell „lakni" valahol! | Az említett röpnyílások kerekek. A rozsdafarkúak, légykapók számára téglalap alakú röpnyílás szükséges: az odúelőlap tetejéből levágunk egy 5-10 centi magasságú darabot. Fészekanyagot nem kell az odúkba helyezni, ezt a madarak saját maguk gyűjtik. (Viszont a fészket ősszel mindenképpen szedjük ki az odúból és az áttelelésre készülő madárparazitákkal együtt távolítsuk el. Fertőtlenítés, majd kiszárítás is ráfér az odúra, de aztán helyezzük vissza eredeti helyére, mert a madarak telelésre is használhatják.) Az odút olyan ágra függesszük, mely kellően erős a megtartásához - vihar sem verheti le -, ugyanakkor macska nem tud közel férkőzni hozzá. S milyen fából készülnek a madárodúk? A Madártani Egyesület nyárfadeszkát alkalmaz (falvastagsága legalább kétcentis), de keményfa is használható. Egyszerű szögeléssel is összeerősíthetők a fészekodúfalak, de csavarozni is lehet. Jó, ha olajfestékkel lefestjük az odút, ez is gátolja, hogy a bejutott nedvesség megakadályozza a sikeres költést. Megéri a fészekodú-készítés: alig kerül pénzbe, s a ráfordítás sokszorosan megtérül: rengeteg káros rovart elfogyasztanak a megtelepített énekesmadarak. f.cs. Körtvélyesen is elkel a mesterséges fészekodú. Fotó: Tésik Attila