Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-20 / 66. szám
CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁRCIUS 20. •MEGYEI TÜKÖR* 7 A gyermekvédelem szakembereit a gyakorlat rostálja Együtt dolgozik a két pályázó Együtt fog dolgozni a területi gyermekvédelmi szolgálat új igazgatója és korábbi igazgatóhelyettese. Mint mondták, régóta tisztelik, becsülik egymást. Az intézmény dolgozóinak nagy része nyílt levélben kérte a képviselőket: a helyettest válasszák igazgatóvá. A közgyűlés azonban a külső pályázó mellett döntött. Különös körülmények között választotta Barcsi Antalt a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szolgálat és Gyermekotthonok igazgatósága igazgatójává a Csongrád Megyei Közgyűlés. Az ülés előtt az intézmény dolgozói lapunkban közzétett nyílt levelükben arra kérték a megyei képviselőket, hogy az addigi igazgatóhelyettest, Keresztényi Lászlót nevezzék ki. Keresztényi hónapokig megbízott vezetőként irányította a területi gyermekvédelmi szolgálatot, miután az előző igazgató, Galambos László elhunyt. Az ülésen a jobboldali frakció tagjai több kérdést is feltettek, s Mikulán László csanádpalotai képviselő javasolta, a közgyűlés vegye figyelembe a dolgozók kérését, hiszen ők munka közben ismerhették meg Keresztényit, s nyilván jelent valamit, ha ily módon állnak ki mellette. A jobboldaliak több kérdést is megfogalmaztak, a baloldalon azonban nem kérdeztek. Döntésükkel nyilvánítottak véleményt - a dolgozók álláspontjával szemben. Mint Simicz József, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke lapunknak elmondta, az MSZP-SZDSZ-frakció az ülés előtt megbeszélte a pályázatok ügyét, s úgy vélték, nincs okuk arra, hogy kétségbe vonják a szakértő bizottság Barcsit első helyen támogató javaslatának megalapozottságát. Arra a kampányra, amely az igazgatóhelyettes mellett folyt, nem akartak reagálni. Miután a szavazás eredményét ismertette, Frank József, a megyei közgyűlés elnöke azt mondta, reméli, a két szakember együtt tud dolgozni, hiszen mindkettőjük munkájára nagy szükség van. - Természetesen együtt dolgozom az új igazgatóval, régóta ismerjük egymást - mondta kérdésünkre Keresztényi László igazgatóhelyettes. - Megköszöntem a kollégáimnak a támogatást, a levelet és kértem őket, hogy segítsék az új vezető munkáját, én is ezt fogom tenni. A megválasztott intézményvezető 1982-től 1999-ig a szegedi Londoni körúti gyermekotthon nevelőtanára, a jogutód Árpád nevelőotthonban azonban már nem fogadta el a Szalai István polgármester által vezetett önkormányzat állásajánlatát, egyéni vállalkozóként, szakértőként dolgozott tovább, s 2001 óta a József Nádor Szakképző Iskola tagozatvezetője. - Evidens, hogy a korábbi igazgatóhelyettessel és minden munkatárssal együtt szeretnék dolgozni. Lacival tizenöt éve ismerjük egymást, jó szakmai kapcsolatban voltunk mindig mondta kérdésünkre Barcsi Antal. - A kívülállók nem tudják, hogy jó gyermekvédelmi szakember nem terem minden bokorban; a főiskolákon vannak bizonyos kurzusok, amelyek az elméleti alapot adják, de szakemberré csak gyakorlatban válhat az ember. A gyakorlat pedig rostál és nincsenek sokan azok, akik végül megmaradnak. E közösség tagjai pedig nem csak ismerik, de tisztelik is egymást. Amikor megtudtam, hogy Laci is pályázik, megkerestem, megkérdeztem, van-e kifogása az ellen, hogy én is pályázzak, s együtt tudna-e velem dolgozni, ha esetleg engem választanak meg. Ha merev elutasítást tapasztaltam volna a részéről, azt hiszem, nem pályáztam volna. Engem a dolgozók nyílt levele sem bántott. Hiszen a bizonytalan helyzetben mindannyian aggódtak az intézmény sorsáért és saját jövőjük miatt, a közösség védelmében léptek. Ez a gesztus pedig azt jelenti, ez egy összetartó csapat. Az, hogy a dolgozók hatvanhat százaléka a belső embert, Lacit támogatta, szintén természetes, s elvárható. Ez nem rontotta az én önértékelésemet és senkivel szemben nincsenek előítéleteim. Folyamatosan ismerkedem a munkatársakkal és az alapdokumentumokkal, beletelik még jó néhány hét, mire a végére érek. Ezek után rajtam a sor, hogy bizonyítsak új kollégáim előtt is. BAKOS ANDRÁS Rektorfelölt: Visy Csaba Középpontban az oktatás A régió tudásközpontjaként emlegetett, immár 11 karral működő Szegedi Tudományegyetem (SZTE) élére hét egyetemi tanár pályázott. Közülük 2003 áprilisában választják meg az új rektort, hároméves időtartamra. A rektorjelölteket legfontosabbnak tartott terveikről kérdezzük, a névsorban hetedikként dr. Visy Csaba fizikai kémikust, tanszékvezető egyetemi tanárt, oktatási rektorhelyettest. - Nem okoz meglepetést azzal, hogy rektori pályázatában is központi téma az oktatás. Feltűnő viszont, hogy óvakodik a radikális változtatásoktól. Miért! - Mert a szegedi egyetemen ma is színvonalas képzés folyik, megvannak az erősségei, az elismertsége. A közelmúltban a kreditrendszer bevezetésével megtettük az első lépéseket, hogy felsőoktatásunk megfeleljen az európai elveknek. Ezután következik az oktatás különböző szereplői között a magasabb szintű tartalmi együttműködés megvalósítása, amely többek között olyan új feladatokat jelent, mint teljes körűvé tenni a kreditrendszert, megvalósítani az egyetemi szintű, egységes tanárképzést és felkészülni a bolognai folyamatra. - Meg kellene szüntetni a főiskolai tanárképzést! , - Egyáltalán nem gondolkodom az egyetem jelenlegi karszerkezetének átalakításában. A meglévő értékek megőrzése az egyik fő szempontom, s ha a feltételek adottak, új karok is létesülhetnek - a mérnöki, valamint a fogorvosi karra gondolok. A tanárképzésben a legfontosabbnak ítélem az együttműködést, különösen olyan szakágak között, ahol a jelenlegi főiskolai és egyetemi szintek között a párhuzamosságok jogossága megkérdőjelezhető. Úgy látom, hogy amiként a karok közötti együttműködés megvalósítható a kutatásban, ugyanúgy meg lehet ezt oldani az oktatásban is. - Föltűnt, hogy a határokon túli magyarok képzésével külön hangsúllyal foglalkozik. Ez a szegedi egyetem speciális feladata! - Úgy gondolom, mindegyik egyetemé, de a szegedit a földrajzi helyzete különösen alkalmassá teszi erre a nagy és szép feladatra. A határokon túli magyar anyanyelvű tanárok képzését azért tartom a dolgunknak, hogy támogathassuk az otthoni munkájukat, és ezzel segítsük a magyarság identitásának megőrzését. - Óvakodik a nyugati, mondjuk úgy, angol-amerikai képzési szisztéma mechanikus átvételétől. Miért! - Természetesen tudom, hogy itt az ideje fölkészülnünk a többszintű képzésre; de a világ legjobb képzési szisztémája is csak akkor működik, ha ahhoz a társadalmi-gazdasági közeghez igazítjuk, amelyben a képző intézmény létezik. Ha az oktatás résztvevőinek érdekeit figyelembe vesszük. Példát mondok: a mai magyar társadalom elvárja, hogy a hallgatók a korszerű szakmai ismeretek mellett A szegedi egyetemet a földrajzi fekvése arra predesztinálja, hogy segítse a határokon túli magyar értelmiség képzését is. Fotó: Schmidt Andrea egyéb tudással is rendelkezzenek. Beszéljenek idegen nyelveken, használják az információs technika eszközeit, legyenek vállalkozói, uniós ismereteik, legyen a szakmájukhoz kapcsolódó jogi műveltségük... - Nem éppen az a bökkenő, hogy az egyetemen nincsenek meg a gazdasági feltételek mindehhez ! - Ez egy másik téma. Ha tudjuk, milyen oktatást akarunk, ahhoz valahogyan meg kell teremteni az anyagi és infrastrukturális feltételeket. Az egyetemi képzés átalakulásával együtt kell járnia a finanszírozás átalakulásának is. A jelenlegi, úgynevezett fejkvóta mellett szükség lenne egy fenntartási normatívára is. Országosan fel kell mérni, hol, mi a jogos kubatúra, milyen a jelenleginek az állaga és ezeknek az adatoknak a figyelembevétel differenciálni, meghatározni a normatívákat. A tömegképzés mellett az egyetemeken elitképzés is folyik, ehhez a tudományos normatívát meg kell emelni. Az orvosképzés finanszírozását el kell választani a betegellátás, a gyógyítás finanszírozásától. A nagyobb állami szerepvállalás mellett az egyetem saját bevételeit is növelni kell és erre a felnőttképzés általánossá, szervezettebbé és intenzívebbé válásával van is lehetőségünk. Jobb PR-rel, a régió gazdasági szereplőinek bevonásával a szakirányú képzéseket, felnőttképzéseket a munkáltatók igényeihez igazítva, nagyobb bevételekhez juthatunk. Mindebből lehet fejleszteni, természetesen nem egyszerre mindent, hanem egy rangsor fölállítása után, fokozatosan. - A fizikai kémiai tanszék vezetője, két ciklusban is dékánhelyettes volt, az országos kredittanács tagjaként és a saját egyetemén is sokat dolgozott a kreditrendszer bevezetésében, három éve oktatási rektorhelyettes. Nincs elég dolga ! - Azt kérdezi, miért akarok rektor lenni? Nem a stallumért. Az eddig elvállalt funkcióim sem annyira rangot, mint inkább munkát jelentettek. De felelősséget érzek az oktatási ügyekért, különösen a tanárképzésért, mivel gyermekeink, unokáink jövője függ ettől. És mivel az egyetem életében - megítélésem szerint - most éppen egy olyan szakasz következik, amelyben az oktatás terén jönnek a nagy feladatok, talán nem hátrány, ha e téren tapasztalt ember a rektor. Mindez még mindig nem lett volna elég ahhoz, hogy pályázzak. Januárban, amikor már lehetett híreket hallani a jelöltekről, sokan kerestek meg azzal, hogy adjam be a pályázatomat. Nem tagadhatom, a biztatásuk adott egy bizonyos lökést. De ettől eltekintve felkészültnek gondolom magamat a feladatra. SULYOK ERZSÉBET Összefogtak a botanikusok Feltérképezik az ország flóráját és élőhelyeit Kétéves munkával mintegy 220 botanikus térképezi föl az ország flóráját és élőhelyeit. A dél-alföldi régióban már megszervezték a hatalmas munkát. Magyarországi flóra- és vegetációtérképezési program - ez a neve az utóbbi évtizedek legnagyobb botanikusakciójának, amelyben két év alatt feltárják a hazai vegetáció, az élőhelyek aktuális állapotát és összegyűjtik a florisztikai adatokat. Az új országos térinformatikai adatbázis létrehozása - rendelkeznek már ilyennel a vízügyesek és az erdészek - tudományos és természetvédelmi célokat szolgál. A Széchenyi-terv pályázatán nyertek hozzá támogatást a soproni erdészeti és faipari egyetem, valamint a vácrátóti ökológiai és botanikai kutatóintézet szakemberei, akik megszervezték az országos felmérést. A most kezdődő terepmunkában mintegy 220-an vesznek részt, köztük a dél-alföldi régiót felmérő szegedi botanikusok. A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) természetvédelmi és ökológiai munkabizottsága megbeszélést tartott, amelyen a soproni egyetem botanikusa, Vidéki Róbert tájékoztatta a programban résztvevő szegedi egyetemi oktatókat és hallgatókat a szervezés helyzetéről. A munkabizottság titkárát, Margóczi Katalin egyetemi docenst (SZTE Ökológiai Tanszék), aki résztvesz a felmérésben, a flóra- és vegetációtérkép jelentőségéről kérdeztük. - Utoljára az 1960-as években tárta fel Zólyomi Bálint a magyarországi természetes vegetációt. El lehet képzelni, mi minden változott meg azóta. Ráadásul félő, hogy úgy veszítjük el értékeinket az újabb változásdömping nyomán, amely az uniós csatlakozással következik be, hogy nem is tudtunk róluk. A tulajdonviszonyok átalakulásával szem elől téveszthetjük azokat a természeti területeket, amelyeket óvnunk kellene. Pedig ezeknek a védelmére akár uniós pénzeket is kaphatnánk. A botanikusok hét régióra osztották az ország területét, ezeket pedig ötször hat kilométeres területekre. Egy-egy szakembernek szinte minden négyzetcentimétert fel kell mérni, hogy az adatlapokat kitölthesse. A florisztikai felmérésben résztvevőknek ismerniük kell a fa-, fű-, sás-, gyomfajtákat - minden növényfajt. Az élőhelyes adatgyűjtőknek fel kell tudni ismerni a különféle élőhelytípusokat, értékelni azok térbeli helyzetét, megsaccolni a potenciális vegetációt. - A szakmában még nem volt ekkora mozgósítás - kommentálja a flóra- és vegetációtérképezési program előkészületeit Margóczi Katalin. - Az adatlapok és az élőhelyekkel kapcsolatos útmutatók már elkészültek, ahogy kitavaszodik, kirajzunk a terepre. A Szegedi Tudományegyetem több tanszékének oktatói és sok hallgató vállalkozott a munkára. Nem pénzért tesszük, bár a szállás- és utazási költségeket kifizetik; ha a tervek szerint halad a terepmunka, 2005-re az összegzések is elkészülnek. Nagy értékű, tudományos és természetvédel- . mi szempontból nélkülözhetetlen adatbázist nyerünk Magyarország flórájáról és természeti területeiről. s. e. A botanikusok hét régióra osztották az ország területét. Fotó: Gyenes Kálmán