Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-18 / 64. szám

Kedd, 2003. március 18. A PÉNZ BESZÉL 7 A VADÁSZLETSZAM TEKINTETEBEN HAZANK AZ EURÓPAI RANGLISTAN AZ UTOLSÓK KOZOTT HELYEZKEDIK EL Egy kiló hús ára még a lőszerre sem elég Hazánkban ezeregyszázhatvannyolc vadgazdálkodással foglalkozó szervezet van, ezekben 52 ezer vadász hódolhat szenvedélyének. - A magyar vadgazdálkodás helyzetét a mindenkori mezőgazdasági, erdőgazdasági és társadalmi viszonyok határozzák meg. A rendszerváltást követően a mezőgazdaságban jelentős változások következtek be, a nagyüzemi termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat gyakorlatilag nagyrészt felszámolták, így több mint kétmillió magántulajdonos jelent meg a földterületeken - mondja dr. Nagy Emil, a Magyar Vadászkamara Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának elnöke. ÁTALAKUL A MEZŐGAZDASÁGI STRUKTÚRA - Ezzel a mezőgazdasági struktúra is átalakult - teszi hozzá Nagy Emil. - Szerencsére a vadászat nem követte ezeket a folyamatokat és a hatályos törvények előnyös megoldást teremtettek: megmaradt a nagyüzemi vadgazdálkodás. így komoly szakmai munkát lehet folytatni, hiszen a vadászterületek alsó határa 3000 hektár, az átlag pedig 7000 hektár maradt. A magyar vadgazdálkodás történelmi útjának egy érdekes jelensége alakult ki az elmúlt évtizedekben, ennek fő mozgatórugója, hogy a vadgazdálkodók az árufeleslegüket piacon értékesítik. A hazai árualap 50-70 százaléka exportként jelenik meg, vagyis a fölösleget - az értékesebb árualapot - a külföldi vadászokkal hasznosíttatják, az így nyert bevételüket használják fel gyakorlatilag a társaságok az éves költségek fedezésére, amelyek ugye évről évre növekednek. Ennek köszönhetően sajátos helyzet alakult ki, a vadászlétszám nem változott olyan mértékben, mint ahogy a nagyvadak számának növekedése igényelte volna. Jelenleg az 52 ezer hazai 20-30 ezer külföldi vadásszal osztozik a terítéken. A vadászlétszám tekintetében hazánk az európai ranglistán az utolsók között helyezkedik el. Ezer lakosra számítva 0,5 százalék a vadászok száma, ugyanakkor a skandináv országokban ennyi lakosra 40 vadász is jut. Európai átlagnak a 15 vadász számít. - Minden bizonnyal, ha az anyagi helyzetünk javulni fog, akkor a vadászok nem lesznek rákényszerülve arra, hogy eladják a vadat külföldieknek, s növelhető lesz a vadászok létszáma is. Ezt most a piacgazdaság szabja meg. Könnyen kiszámítható, ha nem jönnének a külföldiek, 20-30 ezerrel több vadászt lehetne foglalkoztatni - mondja a szakember -Adott, hogy a társaságok rá vannak kényszerülve, hogy ne csak a vadászatot, hanem a lőtt vadat is eladják, azonban az utóbbi időszakban értékeGyönyörű látvány az elejtett állatokról fennmaradt gyűjtemény - mutatja dr. Nagy Emil. Hazánkban ötvenkétezer vadász hódol a szenvedélyének. Fotó: Gyenes Kálmán sítési nehézségeink vannak teszi hozzá. Sok értékesítésre szánt áru maradt raktáron, másrészt lement a vadhús ára. Például egy kiló vaddisznóhúsért most csak 200 forintot adnak. Ez annak a következménye, hogy kontinensünkön megjelent az új-zélandi vadhús, hatalmas mennyiségben és olcsón hozzák a tengerentúli kereskedők, így az európai vadhúspiac válságos helyzetbe került. GOND AZ APRÓKKAL -A madárügyből fakadóan az olaszokkal sok nézeteltérésünk támadt: sérelmezték az egész akciót, amit a magyar hatóságok néhány felelőtlen honfitársuk miatt végeztek velük - vet fel egy újabb problémát Nagy Emil. - Emiatt az olaszok korlátozták a lőtt vad, valamint az élő nyúl bevitelét is, így komoly veszteség érte a hazai apróvad-gazdálkodókat. Békés és Szolnok megyében egymilliárd forintot meghaladó veszteségek jelentkeztek. Az egész vadgazdálkodás éves árualap-bevétele 15 milliárd forint körül van. Komoly kiesés, ugyanakkor a költségeket ettől függetlenül mindenütt fizetni kell. Nagyvadnál a vadkárnövekedés miatt jelentősek az anyagi gondok. Természetesen a rossz egyenleggel zárt év a következőre is kihat: nem jut elég pénz a vadgazdálkodásra, fejlesztésre. MIT ESZIK A MAGYAR EMBER? Nagy Emil szerint jó lenne, ha a belföldi húsfogyasztás-növekedés is megtörténne, gyakorlatilag ennek az értékesítési szervezete is hiányzik. A magyar ember ritkán eszik vadhúst, az üzletekben is kevés helyen lehet hozzájutni. Nagyobb üzletekben, bevásárlóközpontokban már megtalálható, a gond ott van, amikor már kikerül a vadhús a hűtőpultokba, az ára kifejezetten magas. Ugyanakkor a felvásárlás a vadászoktól alacsony áron történik. Pont azok nem keresnek rajta, akiknek igazán szükséges lenne a folyamatosság fenntartásának érdekében. Az egy kiló húsért kapott pénzből a vadász nem tud egy lőszert vásárolni, amivel a vaddisznót kilőheti. NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS Ötven évvel ezelőtt 80 százalékban apróvad volt hazánkban, 20 százalékban pedig nagyvad. Mára ez az arány megfordult. Összetett gondok jelentek meg. A nagyüzemi gazdasági művelés kimondottan ellensége volt az apróvadnak: gépesítés, kemizálás, nagytáblás művelés. Másrészt országosan növekedett az erdőterületek aránya, 11-ről 19 százalékra. Ez a nagyvad szaporodását segítette elő. Ezzel párhuzamosan a vadászati módszerek is megváltoztak. Amíg az apróvadat társas formában vadásszák, addig a nagyvadat egyéni módszerrel ejtik el. A megnövekedett nagyvadlétszám miatt jóval több takarmány jut az állatoknak, mint korábban: tízszeresére nőtt a takarmányfelhasználás, ez is hozzájárult a vaddisznó- és a szarvasállomány elszaporodásához. Ezzel együtt természetesen a vadkár okozta problémák nagyságrendjei és költségei is fokozódtak az utóbbi tíz évben, hiszen a tulajdonviszonyok megváltoztak és a magántermelők érzékenyebbek a vadkárra, mint voltak anno, a kollektív termelőszövetkezeti viszonyok idején. Mindezek mellett a nemzeti erdőstratégia-program az elkövetkező 35-40 évre jelentős fejlesztéseket irányoz elő, várhatóan 27 százalékra nő a hazai erdőterület. Mintegy 700 ezer hektárral lesz több erdő, ami még kedvezőbb feltételeket teremt a nagyvad számára és kevésbé az apróvadnak. 0. JAKÓCS PÉTER Fórumokat tart az Iposz BUDAPEST (MTI) Az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) a március 30-i tisztújító közgyűlésre készülve regionális fórumokat rendez ebben a hónapban. A hét regionális fórumon értékelik a 2002-2006 közötti időszakra szóló cselekvési program 2002. évi tapasztalatait, és ehhez kapcsolódóan megtárgyalják a 2003. évi feladatokat, pénzügyi terveket. Szűcs György, az Iposz elnöke elmondta: idén, a cselekvési program második évében, az európai uniós tagság előtti utolsó évben fő szempont, hogy a vállalkozások megfelelően felkészüljenek a csatlakozás után várható helyzetre. Az Iposz az idei évet a szolgáltatórendszerek megalapozására, részbeni kifejlesztésre szánja. Ehhez az ipartestületek igénybe kívánják venni az erre a célra kiírt pályázatokat. Bővült a textilipar, csökkent a papírgyártás BUDAPEST (MTI) A fontosabb ipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben, 20,6 százalékkal a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártás területén javult a termelékenység 2002-ben az előző évhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fafeldolgozásban 11,4 százalékkal, a textiliparban 7,8 százalékkal, a vegyi anyag és -termékgyártásban 7,1 százalékkal, a gumi-, műanyag termékek előállításában 3,4 százalékkal javult a mutató. A többi ágazatban tavaly romlott a termelékenységi index. Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártásban 2,3, a bőrtermék, lábbeli gyártásban 4,9, a bányászatban 6,4 százalékos visszaesést tapasztaltak. A legnagyobb mértékben tavaly a papírgyártás, kiadói és nyomdai tevékenység termelékenysége romlott, 9,4 százalékkal. i\ CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA I KAMARAI HÍREK KAMARAI PÉNZÜGYI ALAPOK A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályázatot írt ki innovációs alapjából, visszatérítendő kamatmentes támogatás igénylésére. A pályázat célja, hogy egyszeri pénzügyi támogatással segítséget nyújtson a kamarai tagok innovációs elképzeléseik megvalósításához. A pályázati felhívás a Kamarai Futár márciusi számában, illetve a www.csmkik.hu címen olvasható. UNIÓS INFORMÁCIÓK AZ EIC-TŐL Tisztelt Olvasónk! Tájékoztatjuk, hogy a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hírei között ezentúl külön blokkban hívjuk fel figyelmét Euró Info Központunk rendezvényeire, szolgáltatásaira, egyéb hasznos, az Európai Unióval kapcsolatos információkra. Reméljük, kezdeményezésünk segíteni fog abban, hogy minél több hasznos uniós információ jusson el Önhöz. Naprakész információk e-mail útján - Heti elektronikus hírlevél A CSMKIK Euró Info Központja az uniós információk, kamarai rendezvények iránt érdeklődő vállalkozások számára ajánlja ingyenes szolgáltatását, a heti elektronikus hírlevelet, melyet az email címmel rendelkező ügyfelek vehetnek igénybe. A hírlevél felépítése: Rendezvényajánló - folyamatos tájékoztatást adunk a kamara és az EIC éppen aktuális rendezvényeiről Körkép - uniós hírek Böngésző - pályázati lehetőségek, hasznos internetcímek, üzleti partnerközvetítés, könyvajánló Oktatás - a kamara által szervezett tanfolyamok ismertetője, oktatással kapcsolatos hírek Együttműködő partnereink - a kereskedelemfejlesztéssel, uniós információszolgáltatással foglalkozó társintézmények rendezvényei Hírlevelet igényelhet a 62/486-987/143-as telefonszámon, vagy a szekeres.ildiko@csmkik.hu e-mail címen. SZEGEDI NEMZETI SZlN SZIN SZÍNHÁZI INFORMÁCIÓS M VÁLTOZÁS Március 27-én, csütörtökön, 18 órai kezdettel kerül sor a Kamara-Tantuszban a TIZENKÉT DÜHÖS EMBER c. előadásra. A meghirdetettel ellentétben az előadásra a Latinovits Zoltán-bérletek érvényesek! A Jávor Pál-bérlettel rendelkező kedves nézőink figyelmébe: Március 29-én, szombaton a korábban elmaradt RIGOLETTO-előadás 15 órakor kezdődik a nagyszínházban. FOYER GALÉRIA ALE ILDIKÓ „Rétegek a lélekből" c. képzőművészeti kiállításának megnyitójára 2003. március 21-én, 17.30 órai kezdettel kerül sor. A kiállítást megnyitja: Pataki Ferenc festőművész. A kiállítás 2003. április 8-ig tekinthető meg előadásnapokon, az előadás megkezdése előtt egy órával. A nagyszínház heti műsora: Március 18. Március 19. Március 20. , kedd, 19 óra , szerda, 19 óra , csütörtök, 19 óra Március 21., Március 22., Március 23., péntek, 19 óra szombat, 19 óra vasárnap, 19 óra Üvegcipő Universitas-bérlet Üvegcipő Bajor Gizi-bérlet La Voce Del Grano Dél-Olaszország zenéje a Nouva Compagnia Di Canto Popolare művészeti együttes előadása Üvegcipő Juhász Gyula-bérlet Üvegcipő Mecénás előadás Tűzmadár - Boleró A Szegedi Kortárs Balett előadása A Kamara-Tantuszban a héten négy alkalommal látható a TIZENKÉT DÜHÖS EMBER c. színmű. Március 18., kedd, 18 óra Deák Ferenc-bérlet Március 19., szerda, 18 óra Tömörkény István-bérlet Március 20., csütörtök, 18 óra Radnóti Miklós-bérlet Március 21., péntek, 19 óra Páger Antal-bérlet A jó közönség fél siker! Információ: jegyiroda (6720 Szeged, Kelemen u. 7.) 62/554-713, 554-714, 554-715,554-716,554-717 Nyitva tartás: hétfőn 13-17, kedd-péntek 10-17, szombat 10-12. www.nemzetiszinhaz.szeged.hu