Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-18 / 64. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN Mellékletünket a LRichter Gedeon rtj támogatja GYOGY-IR SZERKESZTI: DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS, LÉVAY GIZELLA • 2003. MÁRCIUS 18. NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU CSONGRÁD MEGYE: MÉG MINDIG AZ ÁTLAG FÖLÖTT Előre jelezhetetlen, ki lesz drogos Márciustól módosult a Kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogi szabályozás. A cél nem az először drogot fogyasztók, hanem a kábítószer-kereskedők megbüntetése. így a szankciók a droggal kapcsolatba kerülő fiatalok életében nem okoznak magához a cselekményhez képest jóval nagyobb kárt. A drogfogyasztás mérséklésében több szakmacsoport működik együtt; az egészségügy területén a szegedi drogcentrum látja el a feladatokat a megyében. - Nem véletlen, hogy az országban elsőként Szegeden alakult drogfogyasztás-problémával foglalkozó intézet: itt csúcsosodott ki legelőször a drogjelenség - mondja Zelenai Károly, a tizenhat éve működő Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum intézetvezetője. A határközeliség éppúgy szerepet játszott a drogfogyasztás korai megjelenésében, mint a kábítószer-tartalmú növények termesztését lehetővé tevő éghajlat, s a Dél-alföldre jellemző társadalom-lélektani jellegzetességek, például a fokozott szuiciditás. Zelenai Károly azt is hozzáteszi: az intézet, azzal, hogy működni kezdett, mintegy láthatóvá is tette a korábban is létezett, csak épp homályban maradó jelenséget. Ma már az országos átlaghoz közelít drogfogyasztás-szempontjából Csongrád megye, igaz, különösen a 16 évesek korcsoportját tekintve, még mindig a felsőbb szinten található. Az okok - nemcsak itt, de a Dunától keletre általában - a munkanélküli, halmozottan hátrányos helyzetű családok viszonylag nagy számában is kereshetők. Szegeden, lévén iskolaváros, sok a fiatal, ez szintén fokozza a kábítószeres kihívást. - Legújabban épp az új generáció tanulmányait sikeresen végző, hátrányos helyzetűnek semmiképp nem mondható tagjai közt növekszik a kábítószer-használók száma - mutat rá az intézetvezető. E réteg létrejötte a „lágy" drogok megjelenéséhez kötődik, ezek ugyan nem okoznak hozzászokást, és használóik nyolcvan százaléka egy-két alMa már nem emelkedik olyan meredeken a kábítószer-fogyasztási tendencia, mint évekkel ezelőtt. Fotó: Schmidt Andrea Segít a drogcentrum A szegedi Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum négy területen szervez szolgáltatásokat. A drogambulancián - pszichiátria- és addiktológia-típusú járóbeteg-szakellátás - orvosokból, pszichiáterekből, pszichológusból, jogászból álló csoport dolgozik, hiszen egy kábítószeresnek orvosi, pszichés, szociális problémája egyaránt lehet. Rehabilitációs intézet is tartozik a drogcentrumhoz, huszonkét ágyas, szerkezetileg kórházként működő, speciális terápiás közösségi modellt követ. A méregtelenítésen átesett kliensek számára nyújt fél-másfél éves programot, mintegy megtanítva őket arra, miként lehet drogmentesen élni. Ifjúsági klub szintén működik a napközben magukat elfoglalni nem tudó fiatalok számára, szakköri tevékenységeket, klubfoglalkozásokat nyújtva. kaimon túlmenően, soha nem él velük, s további tíz százalékuk is idejében „kiszáll". De a fönnmaradó tíz százalék ezt nem tudja megtenni, egy idő után áttér a „kemény" drogokra, közülük kerülnek ki a droghalált szenvedők, a diszkóbalesetek szereplői, a fizikailag függő helyzetbe kerülők, a kábítószer által maradandó egészségügyi károsodást szenvedettek, s társaik. - Előrejelezhetetlen, ki kerül az utóbbi tíz százalékot alkotó körbe mondja az intézményvezető. Hozzáteszi: a látszólag nem kábítószer-fogyasztásra „predesztináltak" fokozottan veszélyeztetettek: mivel úgy tűnik, semmi nem indokolja, hogy kábítószerhez nyúljanak, senki nem figyel rájuk, és csak súlyos stádiumban részesülnek kezelésben. - Ma Magyarországon mindenfajta drog beszerezhető, mindenre van kínálat, s mindenre van kereslet, és elég ügyetlennek kell valakinek lennie ahhoz, hogy, ha akar, egy órán belül ne jusson hozzá valamilyen droghoz. A korszerű megelőzési módok kereslet s kínálat egyidejű csökkentést igyekeznek elérni. Ebben minden szakmacsoportnak megvan a jól körülhatárolt föladata, a rendőrségnek, a vám- és pénzügyőrségnek, az oktatásnak, az egészségügynek, utóbbin belül a speciális, kábítószerrel foglalkozó rendszereknek. A közös cél: minél kevesebb drog minél kisebb igényt elégítsen ki. „Drog nélküli társadalom" nincs, de ha az említett szakmacsoportok mindegyike megteszi a tőle telhető legtöbbet a saját területén és együttműködik a többivel, Mindnyájunkban szinte minden személyiségvonás kisebb vagy nagyobb mértékben jelen van. A személyiség kialakulásában és fejlődésében az öröklött genetikai faktoroknak és a tanulásnak, valamint a szociális hatásoknak egyaránt fontos szerepük van. Vannak bizonyos hangsúlyos temperamentumtípusok és jellemvonások, amik általában minden emberben megvannak, azonban különböző arányban képviseltetik magukat. Tehát mindnyájunkban szinte minden személyiségvonás kisebb vagy nagyobb mértékben jelen van, néhány azonban ezek közül döntő mértékben határozza meg a viselkedést. Ehhez társul még az, hogy adott szituáció, adott környezet és más-más személyek az adott személyiségnek sem egyforma oldalát domboríthatják ki. A magatartás szituáció- és partnerfüggő lehet, de ez az alapszemélyiség jellemvonásait nem változtatja meg. akkor el lehet érni egy bizonyos minimumot, s azt is el lehet érni, hogy a kábítószerfogyasztók közt minél nagyobb legyen azok aránya, akik számára csak átmeneti korszakot jelent a drogos lét. Zelenai Károly számos példát tud említeni arra: a kábítószerezésbe „süllyedt" ember utóbb, adekvát kezelés segítségével, a társadalomnak nagyon hasznos tagjává lett. Senkinek nem mindegy, hogyan alakul a droghelyzet hívja föl a figyelmet Zelenai Károly -, annak sem, aki soha nem drogozott, és nem is ismer ilyen embert. Például emelkedhet a gépkocsi-biztosítási díja, ha egyre több fizikai függőségben szenvedő szerzi be kocsifeltöréssel a következő kábítószeradaghoz szükséges pénzt. F.CS. Személyiségtípusok és a mindennapi élet Pszichológiai elemzések hét temperamentumjellemzőt különítettek el: újdonságkeresés, ártalomkerülés, jutalomfüggőség, kitartás, önirányítottság, együttműködés és transzcendenciaélmény. A személyiségjellemzőknek más felosztása is létezik, ezek azonban inkább a más pszichiátriai zavarok körébe sorolható személyiségzavarok esetében használatosak. Személyiségzavarról akkor beszélünk, ha bizonyos személyiségvonások olyan mélyen és nemkívánatosán hatják át a személyiség egészét, hogy azok már szubjektív stresszélménnyel és a közösséghez való alkalmazkodás jelentősebb zavarával is járnak. Évtizedekkel ezelőtt Kurt Schneider személyiségkutató a kóros személyiségű embereket az alábbiakkal jellemezte: „Nem szeret, nem tanul, nem érez bűntudatot." DR. RADICS JUDIT MAGATARTÁSTRÉNER, PSZICHIÁTER FŐORVOS Frissít a zöldterápia A tavaszi fáradtság ellen nemcsak a primőrök habzsolásá| val, de fény- és színterápiával, egyszerű, természetes módokon is lehet védekezni. Az időjárás változékonysága, az egymást gyors ütemben váltó hideg- és melegfrontok nagyon megviselik az embert. A szervezet vitamintartalékai mostanra jórészt kimerültek, a napfény nélküli hetek miatt csökken a szerotoninszint, ami kedvetlenséget, borús hangulatot okoz, úgy érezzük, nincs elég oxigén, fáradtak vagyunk. Ösztönösen követeli szervezetünk, amire szüksége van, ezért igyekezünk többet lenni a friss levegőn, vágyunk a korai zöldségfélék fogyasztására, elkezdünk vitamintablettákat szedni. Mindez azonban kevés lehet az évszakváltás megpróbáltatásainak elviseléséhez, a lelassult testműködés megfelelő aktivizálásához. Érdemes próbálkozni a mostanában újjáéledő, ősrégen ismert gyógymódok közül az úgynevezett zöldterápiával. Bizonyított, hogy a színek életenergiái testi, lelki, szellemi szinten gyógyítanak - hatásos a színterápia a tavaszi fáradtság ellen is. A tavasz színét, a zöldet roboráló hatásúnak és harmóniateremtőnek tartják a szakemberek. A márciusi kikeletben többet sétálók, a fű serkenését, a rügyek pattanását nézegetők valójában a természet zöldjét fogadják be gyógymódként. Ez jótékony hatású fejfájás ellen, véd a megfázásoktól, regenerálja a szemet, nyugtató hatása csökkenti a fekélybetegségek kiújulásának kockázatát, segít a depresszióból kilábalni, erősíti az idegrendszert, az immunrendszert. A búskomorság ellen természetes szer a tavaszi napfény, ami nagyon jót tesz a bőrnek is. A félórás-órás séták a márciusi napfényben - ha fedetlen fővel történnek- hasznára vannak a haj megújulásának is és persze sok vérpezsdítő pluszoxigént juttatnak a szervezetbe. A zöldterápia fenti elemei kiegészítve a zöld primőrök evésével - például zöldhagymával, fejes salátával, spenóttal, sóskával - hatékonyabbak és kockázatmentesebbek a szervezetünk életenergiákkal való feltöltésére, mint a marékszám szedett (netán túladagolt) „csodabogyók" és „életkapszulák". SZABÓ MAGDOLNA Fotó: Gyenes Kálmán