Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-11 / 59. szám

4 •MEGYEI TÜKÖR« KEDD, 2003. MÁRCIUS 11. Szonda Éva a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitó koncertjére készül Zenei kirándulások Bachtól Benjamin Brittenig Szonda Éva ma és holnap Szegeden, pénteken a Zeneakadémián énekel. DM-fotó Lions jótékonysági bál Félmillió a gyerekeknek Az Szegedi Lions Klub a hétvégén rendezte far­sangi jótékonysági bálját a Royal Hotelben. A bálozok félmillió forintot áldoztak rászoruló kis­gyermekek javára. MUNKATÁRSUNKTÓL Nőnap lévén, a Lionok vörös rózsával, s József Atti­la Óda című versével - Szalma Tamás előadásában - köszöntötték a hölgyeket. A Lions-estet megtisz­telte jelenlétével Botka László, Szeged polgármeste­re, s a társ jószolgálati szervezetek, a Rotary, a Zon­ta és a Soroptimis Klub képviselői is. A szálloda halljában borkóstoló várta a vendége­ket, a híres villányi Vylyan pincészet jóvoltából. Az ünnepi vacsora ételremekei mellé a Zsomboys ze­nekar szolgáltatta a kitűnő zenét. A tombola értékes nyereménytárgyait a Lions Klub tagjai ajánlották fel. A szegedi Lionok a legkisebb állami gondozott és a legkisebb mozgáskorlátozott gyermekekért báloz­tak. Hogy milyen eredménnyel, tegnap tudtuk meg Németh Istvántól, a Szegedi Lions Klub elnökétől: az esten félmillió forint gyűlt össze jótékonysági céljaikra. Ebből 250 ezer forintot juttatnak a szege­di csecsemő- és gyermekotthon állami gondozott­jainak, s ugyancsak 250 ezer a klebelsbergtelepi óvoda mozgássérült csöppségeinek. Gyifkó Gyula szíjgyártóé az idei mesterremek díj Az aranykezű kisteleki kézműves Gyifkó Gyula műhelyében marhabőrből, kézi munkával készül a lószerszám. Fotó: Karnok Csaba Szonda Éva, a szegedi opera­tagozat kiváló mezzoszopránja is fellép szólistaként a Buda­pesti lávaszi Fesztivál nyitó koncertjén. A népszerű művész tizenkilenc éve tagja a Szegedi Nemzeti Színháznak. A Budapesti Tavaszi Fesztivál már 21 éve Magyarország legran­gosabb kulturális rendezvényso­rozata. Március utolsó két heté­ben a főváros 50-60 helyszínén kétszáz esemény várja a közön­séget. A nyitó koncert mindig ki­emelt jelentőségű, ezért is nagy szó, hogy idén egy szegedi ének­művészt is felkértek szólistának. Pénteken este a Zeneakadémia nagytermében a brit Malcolm Goldring dirigálja Kodály Zoltán Budavári Te Deumát és Benjá­min Britten Tavaszi szimfóniá­ját. - A Kodály-művet nagyon sze­retem, sokszor énekeltem már, de bevallom, a Britten-darab is­meretlen volt számomra. Örü­lök, hogy felfedezhettem, hiszen egy gyönyörű, madárdalos, vi­dám mű, ami illik a fesztivál hangulatához - mondja Szonda Éva, a szegedi operatársulat mez­zoszopránja, aki az angol ven­dégszólistával, Richárd Ed­gar-WUsonnal, valamint Cserna Ildikóval, a Matáv Szimfonikus Zenekarral és budapesti ének­karokból álló egyesített kórussal lép fel a hangversenyen. - Ha a színházunk pénzügyi nehézségei miatt nem kellett volna lemon­danunk, akkor az egész társula­tunk vendégszerepelt volna a Tüzes angyal című Prokof­jev-operával a fesztiválon, így egyedül igyekszem méltóképpen képviselni az együttest. Szonda Éva a napokban Szege­den is több koncerten fellép, ked­den este 7 órától a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermé­ben az orosz-francia barátság je­gyében rendeznek hangversenyt, Csongrád megyén halad át a napokban az a huszonnyolc éves francia lány, aki lovával és öszvérével Kínát vette célba. Zsonibón magyaros vendégsze­retettel fogadták. Az avignoni Viviers-ből indult útnak tavaly augusztus 4-én a 28 éves Magali Pavin, s a napokban halad át megyénken. Két társá­val, Cyskoval, a lóval és a teher­hordó öszvérrel, Aramisszal négy évre tervezett utazásuk alatt el­jutnak egészen Kínáig, s onnan vissza Lengyelországig. A fiatal agrármérnök, ha nem talál szál­lást, sátorban alszik. Zsombón azonban bekopogtatott a Palotás­tanyára, ahol nemcsak friss szé­nát, hanem szállást is kapott vendéglátóitól, no és megkóstol­hatta a háziasszony finom töltött káposztáját is. A lovastanyáról szombat délelőtt indult tovább, aznap Sándorfalva környékén, vasárnap Nagyfa közelében éj­szakázott. Ma Óföldeákig szeret­ne eljutni, holnap Makóig, s ter­vei szerint szerdán lépi át a ha­tárt Nagylaknál. Magali édesanyjától örökölte az utazási kedvet: ő fiatalkorá­ban egyedül utazta végig az arab országokat, sítalpakon szelte át Grönlandot. Bátyja autóstoppal járta be Nyugat-Afrikát Mauritá­niától Marokkóig. - Tízévesen olvastam egy férfiről, aki lovával utazta be a világot. Akkor eldön­töttem, hogy egyszer én is útnak indulok - meséli az utazó, aki hetente egyszer beszél családjá­val, s akit öt barátja segít otthon­ról nagy szervezőmunkával. Ma­gali naplót vezet, útjának törté­ahol egy Massenet-dalt énekel Szöllősy József hegedűművész és Gorbounova Natalja hárfamű­vész kíséretével. Szerdán este fél 8-tól pedig a konzervatórium nagytermében a Filharmónia ka­marabérleti sorozatában a Mesz­lényi László vezette Musica Par­lante Kamarazenekarral, Karasz­szon Dezső orgonaművész köz­reműködésével Bach 169. kantá­táját énekli. Ezt a csodaszép alt szólőkantátát meglehetősen rit­kán játsszák Magyarországon, a mostani koncert szegedi bemu­tatónak számít. - Budapesti énekművészekkel és a Szegedi Szimfonikus Zene­karral már negyedik alkalommal megyünk a tavasszal Németor­szágba, ahol több nagyvárosban operagálát adunk. Az utóbbi években kevesebb nagy feladat nete az interneten is olvasható (http://terresetcultures.free.fr). Négy év alatt a kis csapat 20 ezer kilométert fog megtenni, ez rettentő nagy vállalkozásnak tű­nik, de Magali legfeljebb két nap­pal előre gondolkozik. - Ha tu­dom, hogy holnap 15 kilométert kell megtennem, az mindjárt ke­vésbé rémisztő feladat - véli. Áp­rilis közepétől már az állatok élelmezése sem okoz gondot. Maga levesporon és tésztán él, a helyi finomságokat csak akkor kóstolja meg, ha vendéglátói jutott nekem a szegedi színház­ban, mint a korábban, ezért több főszerepet máshol énekeltem el vendégként. Többek között Car­men és Suzuki szerepében lép­tem fel a Pécsi Nemzeti Színház­ban, ahol évente csak egy opera­produkciót mutatnak be, de azt 20-22 előadásban mindig telt házzal játsszák - meséli Szonda Éva, aki sajnálja, hogy egyik ked­venc szerepében, a Don Carlos Ebolijaként, amelyben Budapes­ten és Pécsett is nagy sikert ara­tott, a szegedi közönség előtt még nem mutatkozhatott be. Szívesen elénekelné egyszer a Kékszakállú Juditját is színpa­don. Másik titkolt álma, hogy kolléganőjével, a jövőre ugyan­csak jubiláló Vajda Júliával Doni­zetti Anna Bolenáját elénekeljék. HOLLÓST ZSOLT megkínálják. Az éhezéstől nem fél: emberlakta vidéken utazik, ahol mások esznek, neki is jut valami. Románia után Bulgária, Törökország és Irán az úti cél, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Kirgízia átszelésével jut majd Kí­náig. Visszafelé Kazahsztán, Oroszország, Ukrajna és Len­gyelország az útvonal. Persze megeshet, hogy hamarabb kime­rül a költségvetés, vagy letér az útvonalról. Amikor Magali belépett orszá­gunkba, még egyetlen szót sem HÍREK PAPP GYULA ELHAGYTA A KLINIKÁT A Szegedért Alapítvány díjátadó ünnepségét követő gálán, a Móra Ferenc Múzeumban rosszul lett Papp Gyula, aki a rendszerváltás előtt Szeged utolsó tanácselnöke volt. Kerek Attila, a szegedi ön­kormányzat munkatársa, az est egyik szervezője elmondta: Papp Gyula új szívgyógyszert kapott, ami hirtelen vérnyomáscsökke­nést okozott nála. Az egykori ta­nácselnököt a Szegedi Tudo­mányegyetem belgyógyászati kli­nikájára szállították, ahol kivizs­gálták, de az éjszakát már szállá­sán, a Royal Hotelben töltötte. Papp Gyulát másnap gépkocsival szállították budapesti otthoná­ba. MIÉP-MEGEMLÉKEZÉS A KLAUZÁL TÉREN A MIÉP Csongrád megyei szer­vezete pénteken 15 órától Szege­den a Klauzál téri Kossuth-szo­bornál tartja hagyományos meg­emlékezését. Az ünnepség szó­noka ifj. Hegedűs Lóránt, a MI­ÉP alelnöke. CSAK ILLUSZTRÁCIÓ Tegnapi lapunkban a pénzüket kérő kismamákról szóló írásunk­hoz tett fotón szereplő anyuka kérésére közöljük, hogy képünk csak illusztráció volt, ő nem érintett az ügyben. tudott magyarul, azóta már a fontosabb szavakon túl, mint a széna, a víz vagy a patkó, sok dol­got megtanult. A magyarokról szélsőséges tapasztalatai van­nak. Van, ahol hiába zörgetett, a falu minden kapuja zárva ma­radt, míg máshol, mint a zsom­bói Palotástanyán is, nagy szere­tettel fogadták. - Nagyon sok fi­nom magyar kolbászt kaptam már útravalóul, azt hiszem, még Iránban is ezt fogom enni - bú­csúzott nevetve. WAGNERANIKÓ A kamara Kézműves Mesterre­mek Díját idén Gyifkó Gyula, kisteleki szíjgyártó vehette át. Az aranykezű kézműves műhe­lyében büszkén mutatta az ap­jától örökölt szerszámokat épp­úgy, mint unokája első mun­káit. Ebben az esztendőben a Csong­rád Megyei Kézműves és Iparka­mara Kézműves Mesterremek Díja a kisteleki Gyifkó Gyula szíjgyártó műhelyébe került. A falakat itt szépen bekeretezett oklevelek díszítik, egymás után: mestervizsga, kézművesoklevél, népi iparművész és a népművé­szet mestere, aranykezű kézmű­ves - csak egy szépséghibája van a sorozatnak, mondja mosolygó szemmel a mester: az első dara­bok már megsárgultak. De hát 43 éve száradt meg rajtuk a pe­csét, így ez nem is csodálnivaló. A Felvidékről telepedett Gyifkó Gyula édesapja Kistelekre 1932-ben. Losoncon a család másik fele máig őrzi a több száz évre visszanyúló kézműves ha­gyományt. A kisteleki mester­nek sem kell aggódnia amiatt, hogy megszakad a folytonosság: a falon néhány fogó, a fiók mé­lyén lapuló likasztók közül né­hány még apai örökség. Első és eddig egyetlen varrószéke, csikó­ja mellett fiáé áll, az asztal sar­kán tizenöt éves unokájának munkái. - Ikerunokáim közül a fiú, úgy tűnik, folytatja majd a családi hagyományt, kisebb fogá­sokat már ellesett, szép kulcstar­tókat készített. A kislány pedig a bőröző szakkört választotta ­meséli büszkén Gyifkó Gyula. Kisteleken régebben öt szíj­gyártónak is akadt munka, ma már csak ketten vannak. Makón négy, Szentesen és Bakson pedig egy-egy kolléga munkálkodik. ­Az uniós csatlakozási szerződés sok kötelező fejlesztést ír elő e szakma művelői számára. Sokan nem fogják tudni ezeket megva­lósítani - mondja a szíjgyártó mester. Úgy véli, nehéz időszak következik. Az ő munkáit isme­rik ugyan Angliától kezdve Japá­non át Észak- és Dél-Amerikáig, de ez sem garancia a megmara­dásra. Nem szívesen sorolja is­mert vásárlóit a kisteleki mester, de néhány megrendelést csak megemlít: az Esterházyaknak 1975-ben készített lószerszámot Kismartonba. Kiderül, hogy 1978-ban a kecskeméti fogathaj­tó világbajnokságon kiké volt az a két angol négyes: az egyik egy helikoptergyárosé, a másik őfel­ségéé. A műhelyben éppen egy póni ötös fogat szerszámai készülnek, de kérésre mindent bőrbe álmod­nak, ami a lovaglással és a fogat­hajtással kapcsolatos. És mind­ezt méretre, a megrendelőtől mindig elkérik a has- és fejmére­tet, vállszélességet, a ló marma­gasságát is. A legegyszerűbb szer­szám elkészítése 50 munkaóra. Fogatba könnyebb, 14 kiló körü­li; munkalovakra erősebb, széle­sebb pántokból álló, akár 20 kiló tömegű bőrszerszám is kerülhet, ami aztán 8-10 évet minden kar­bantartás nélkül kibír. Gyifkó Gyulának nincs saját lova, a mozgást, edzőtermet kitűnően pótolja a bőrrel való birkózás, s a csikó sem dobta le még egyszer sem. W.A. Fölgyújtották a vagont Szándékos gyújtogatás miatt kiégett egy vasúti szerelvény kocsija a szegedi vasútállomáson. Az anyagi kár jelentős, az előzetes becslések szerint mintegy 4 millió forint. A Szegedi Rendőrkapitányságon is­meretlen tettes ellen rongálás miatt indítottak eljárást. Csongrád megyén is átutazik a világjáró francia lány Húszezer kilométer lóháton Az Egyenlítő felének megfelelő távolságot tesz meg lovon a Magali Pavin. Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents