Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-11 / 59. szám

KEDD. 2003. MÁRCIUS 11. •AKTUÁLIS" 3 Bakai Csaba és Pászti Ágnes fellebbez, lla-Tóth Ferenc gondolkodik ítélet a makói cédulaperben Folytatás az 1. oldalról A bíróság álláspontja szerint bizonyított, hogy a kopogtatócédulák lefestve kerültek lla-Tóth Ferenchez, akinek tisztában kellett volna lennie azok javítási módjával, azaz hogy a céduláknak a választói akaratot kell tükrözniük, egy egyszerű átfestés-átírás nem megfelelő. Bakai Csabának tudnia kellett, hogy milyen célból kéri tőle Pászti Ágnes Vízhányó céduláit. A Centrum megyei gesztorának pedig érdekében állt a lefestés, hiszen új párt lévén, minél több képviselőjelöltet akartak állítani - hangzott el az indoklásban. A politikailag kényes ügy megakadályozhatja Pászti alpolgármesterré választását. Az ítélet nem jogerős, a két bűnsegédi bűnrészes, Pászti Ágnes a 126 ezer forintos, Bakai Csaba pedig a 100 ezer forintos pénzbüntetése ellen felmentésért fellebbezett, lla-Tóth Ferenc három nap gondolkodási időt kért. A bíróság kötelezte a három vádlottat a mintegy 100 ezer forintos bűnügyi költség megtérítésére is. Pászti Ágnes az ítélethirdetés után lapunknak nyilatkozva elmondta: az írásbeli indoklás áttanulmányozása nélkül nehéz bármit is mondani, ugyanakkor abszolút vétlennek érzi magát, döntsön tehát a másodfok. SZ. A. K. Botka László ma tájékozódik - A keddi (azaz a mai - a szerk.) vezetői ülésen tájékoztatást kérek Pászti Ágnes tanácsnoktól az ügyről - reagált az ítélet kihirdetése után lapunknak Botka László. A szegedi polgármester szerint az önkormányzati választásokon koalíciós szerződést kötött négy pártnak, az MSZP-nek, az SZDSZ-nek, a Centrumnak és az MSZDP-nek közösen kell döntenie az ügyben. Botka László szerint egyelőre korai arról beszélni, Pászti Ágnes megválasztása esetén elfoglalhatja-e a koalíciós szerződésMesterségesen tartják magasan a sertésárakat Magyarországon A húspiac, a bíróság és a verseny Míg a termelők a magas sertésfelvásárlási árban, a felvásárlók, a húsipari cégek az olcsó húsban érdekeltek. A napokban a Pick csoport csaknem elment a szakításig. A Vágóállat- és Hús Terméktanácsban (VHT) egymás mellett ülő termelők és felvásárlók az eddigiekben legtöbbször egyezségre jutottak abban, milyen sertéshúsárat tartanak kölcsönösen elfogadhatónak. Mára azonban kiéleződött a konfliktus a sertéstartók és a vágóhidak között, aminek egyértelműen az az oka, hogy az európai árak már egy éve nagyon alacsonyak, a húsipar jobban jár, ha külföldről hozza be az alapanyagot. Ráadásul a feldolgozók joggal mondják, egy év múlva az unió tagjaként tarthatatlanok lesznek a hazai magas sertésárak. A Pick Rt. igazgatósági tagja, az Arago Rt. vezérigazgató-helyettese, Kovács Tamás is azt tartja valószínűnek, hogy sertésfronton tartósan nyomott árakkal kell számolni. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, Máhr András azonban a napokban leszögezte, több forrás - amerikai, dán - alapozza meg azon véleményüket, hogy mégiscsak emelkedni fognak az árak. Addig is a tárca teljes mértékben támogatja annak a piacstabilizáló intézkedéscsomagnak az életben tartását, működtetését, amelyről néhány hete a terméktanács elnökségének háromnegyede igennel szavazott. Ennek pedig az a lényege, hogy mesterségesen magasan - a közepes húsminőségtől felfelé kilónként 265 forinton - tartja a hazai felvásárlási árat, szemben az európai 220-230 forint körüli szinttel. Ehhez különféle támoSenki nem tudja, mennyit kapnak egy év múlva a termelők a sertésért. TAMOGATASOK DZSUNGELE A terméktanács tagjai idén év elején hosszas egyezkedések után abban állapodtak meg, hogy az úgynevezett U minőségű élősertés kilójáért a húsipar 265 forintot fizet. Amennyiben ezt az összeget a vágóhidak megadják a termelőnek, úgy 20 forint támogatásra jogosultak a VHT intervenciós alapjából. De a termelő akár 285-190 forintot is kézhez kaphat kilónként a különböző, minisztériumtól kapott minőségi támogatásokkal, valamint azzal a 3 ezer forintos sertésenkénti összeggel, amely úgynevezett uniós felkészülés címén jár a három legjobb minőségi osztályba sorolt egyedekért. Ezekbe tartozik különben a hazai sertésállomány 80 százaléka. gatásokkal járul hozzá a kormány és a terméktanács. Idén az FVM 11-12 milliárd forintot szán az ágazat megsegítésére a tavalyi 9 milliárddal szemben. Ismert az a tény is, hogy a Pick csoport nevében Kovács a napokban éles hangon'bírálta a megállapodást, azt állítva, hogy ennek következményeként kilónként többször tízforintos veszteség éri a húsipart. A cég bírósági és versenyhivatali eljárásokat is indított a döntés felülvizsgálatára, s kijelentette, ha marad az ár, kevesebb sertést vesz át. A múlt hét végén azonban a fő tulajdonos Arago Rt. nevében Kovács Tamás már azt közölte, hogy az iparág, valamint a fogyasztók érdekében támogatja a minisztérium piackiegyensúlyozó törekvéseit. Többszöri érdeklődésünkre sem kaptunk magyarázatot, mi áll a ben rögzített alpolgármesteri posztot. A tanácsnoki teendőkkel átmeneti időre, az ügy lezárásáig bízták meg azzal a kikötéssel: amennyiben nem marasztalják el, a képviselők megválaszthatják alpolgármesternek. Fotó: Schmidt Andrea fordulat hátterében. Mindemellett sem bírósági, sem versenyhivatali kereseteit nem vonja viszsza (ez utóbbiban árkartellel vádolva meg a VHT-t). Juhász László Csongrád megyei sertéstartótól, a VHT elnökségének tagjától megkérdeztük, hogy képzelik el a jövót, hiszen a sertéstermelők az EU-ban nem számíthatnak közvetlen támogatásokra. Juhász információi szerint az unióban az állattartók földdel is rendelkeznek, s ott a földalapú támogatások segítik ki őket. Ámellett, hogy ott a fejlett technológia miatt ráadásul kisebb az önköltség is. A Vágóállat és Hús Terméktanács elnöksége március 17-én ismét összeül, értékeli a piaci rend fenntartásának eddigi tapasztalatait. Addigra az is kiderül, vajon a félig-meddig önfinanszírozó rendszer valóban elegendő bevételt biztosít-e a kifizetésekhez. F.K. Répagörcs és sertésár SZAVAY ISTVÁN Országos üggyé vált, hogy az Arago, amely a Pick és több más nagy húsipari cég tulajdonosa, egyoldalúan fölrúgta a sertésfölvásárlásra vonatkozó ármegállapodást. Ilyet tenni nem igazán illik egy olyan piacon, ahol az árakat - egyelőre és mellesleg a versenytörvény sérelmére - alkuk során alakítják ki. Ám úgy látszik, hogy az illendőségnél nagyobb úr a piac, s lehet, hogy amennyiben nem az Arago lép elsőként, megtette volna valaki más. Lett légyen bármily kellemetlen is, előbb-utóbb mindig elérkezik a pillanat, amikor szembe kell nézni az igazsággal. Most például azzal, hogy amíg a sertésárak Európában alig haladják meg a kétszáz forintot, a minálunk kialkudott 265 forintos fölvásárlási ár fönntartása hosszú távon illuzórikus. Igaz, a hazai mezőgazdasági termelők évtizedek alatt megszokták, hogy az árak sok esetben néma piacon, hanem különböző alkuk, illetve állami beavatkozások révén alakulnak ki. És igaz ami igaz, azok sokszor így sem fedezik költségeiket vagy alig biztosítanak valami kis nyereséget, amiből vegetálni ugyan lehet, de fejlődni nem. Ez a helyzet mindenkinek rossz volt, hisz a vásárló drágábban kapta a terméket, mint amennyit az ért, a magyar mezőgazdaság pedig olyan pályára állt, amiről tudni lehetett, hogy hosszabb távon nem járható út. Az utóbbi négy évben ráadásul a kisgazdák vezette tárca úgy pumpált milhárdokat az adófizetők pénzéből a mezőgazdaságba, hogy lényegében a vegetálást finanszírozta, kikapcsolva a versenyt. Amelyben helytállni ugyan kemény dolog, de a mezőgazdaság csak akkor juthatna ötről a hatra, ha valódi föltételek közt kellene a termelőknek működniük. A bajok természetesen nem most kezdődtek. Még emlékszem, amikor a nyolcvanas évek elején először jártam Nyugat-Európában, s bátorkodtam megírni, hogy az ott árult sárgarépa tiszta, egyenes szálú és egyforma, saját lapomban oktatott ki egy téeszelnök arról, miért nem lehet mifelénk ilyen a répa. Elmagyarázta, hogy ahhoz például egyenletesen lazított talajra és még jó néhány más dologra lenne szükség, ezért hát minálunk marad a göcsörtös-tisztíthatatlan, homokos, összevissza méretű sárgarépa. Hamarosan jött aztán a piaci verseny kora. A termelők sikeresen alkalmazkodtak, és már nem is emlékszünk azokra a szörnyszülöttekre, amelyeket annak idején sárgarépaként kínáltak. Most alighanem eljött az ideje annak, hogy valami hasonló végbemenjen a sertéspiacon is. Az Arago döntése végül is lépés a verseny irányába, ami nélkül a termelók soha nem fogják megtanulni, hogyan lehet a költségeket csökkentve nyereséget elérni piaci körülmények között: Ha pedig nem tanulják meg, az rossz nekik, hisz egyszerre szakad majd nyakukba az uniós követelményrendszer, és rossz nekünk, mivel végül mi fizetjük meg a drágábban fölvásárolt sertés árát. Hangsúlyozom, legalábbis illetlennek tartom, hogy az Arago egyoldalúan fölborított egy megállapodást. Akkor is, ha azóta már visszakoztak döntésük végrehajtásában. A dolog pikantériája azonban az, hogy éppen az Arago tette meg az első lépést afelé, hogy - ahogyan mondani szokták - ne halat, hanem hálót adjunk a rászorulónak. Bármily fura, lehet, hogy éppen a termelőkkel tesz jót az Arago e figyelmeztetés értékű lépése. Hiszen a halászat, adott esetben a kőkemény költséggazdálkodás megtanulása és föltételeinek biztosítása is időbe kerül. Abból pedig egyre kevesebbel rendelkezünk manapság. Járvány pedig nincs Az influenzaszerű megbetegedések miatt továbbra is látogatási tilalom van a makói kórházban. Egyébként az elmúlt napokban csökkent a betegek száma Csongrád megyében. MUNKATÁRSUNKTÓL A múlt hetihez képest csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma Csongrád megyében. A makói kórházban ugyanakkor már három különböző influenzavírust izoláltak a gyorsteszt segítségével. Az intézményben emiatt még mindig látogatási tilalom van érvényben. A múlt hét óta influenzafigyelő rendszer működik megyénkben, valamennyi család-, házi és gyermekorvos tegnap 16 órakor adta le a jelentését az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatnak (ÁNTSZ). Tombácz Zsuzsanna tisztiorvos lapunknak elmondta, az adatok elemzése után kapnak pontos '. épet az influenzaszerű megbetegedések pontos számáról. Csongrád megyében járvány és tömeges megbetegedés nincs, ezért iskolákat, óvodákat, bölcsődéket nem fenyeget a bezárás veszélye. Az úttakarítás költségeit nyögik az önkormányzatok Csak április után várhatják a hópénzt Folytatás az 1. oldalról A januári és februári időjárás nyoma még minden településen látható. Fotó: Tésik Attila A tanács legközelebbi soros ülése április 9-én lesz, de ha hamarabb megérkeznek a kiegészített kérelmek, nincs akadálya annak, hogy rendkívüli ülést tartsanak mondta Bihari István. A megyei területfejlesztési tanács e célra felhasználható kerete elfogyott, így az igények jelentós részét a Belügyminisztérium által kezelt központi vis maior-keretből elégítik ki. Hogy mikor, az attól is függ, mikorra töltik föl azt a keretet. Merthogy azt már tudják: anynyi igény érkezett be az ország minden tájáról, hogy a jelenleg rendelkezésre álló összeg kevés lesz. - Mivel folyamatosan forráshiánnyal küzdünk, jó lenne, ha minél hamarabb megérkezne a segítség - mondta lapunknak Fekete József, Klárafalva polgármestere. A Makó térségi községben több mint félmillió forintba került az utak takarítása a kritikus időszakban. Mivel az önkormányzatnak nincs más forrása, csak az, amit az államtól kap, a hiányt nem tudják pótolni. Csak júliusban dől el az is, mennyi pénzt kap forráshiánya enyhítésére a klárafalvi önkormányzat az úgynevezett önhikis pályázaton. így addig nem merik elkezdeni a karbantartó munkákat. Csanyteleken, a megye leghosszabb településén elérte az egymillió forintot a takarítás költsége. A munkát végző vállalkozók hitelben dolgoztak az önkormányzatnak. Az elvégzett munkáért járó pénzt azóta megkapták, bár - mint Kató Pálné jegyző elmondta - az önkormányzat szeretett volna korábban fizetni. Most már azért lenne fontos, hogy a pénz minél hamarabb megérkezzen, mert a vállalkozók e tevékenységük után befizették az áfát, ami most az államnál áll. Az önkormányzatnak is fontos lenne, hogy megkapja a pénzt, hiszen 19 milliós forráshiánnyal küzd és minden fillért élére kell állítani ahhoz, hogy működjenek az intézmények. Kató Pálné elmondta, nem véletlen, hogy hiánypótlásra van szükség, hiszen a csanyteleki önkormányzat is szerdán kapta az értesítést, hogy pénteken küldje be támogatási igényét, a költségvetés kivonatával együtt. Ezt lehetetlen volt teljesíteni, a képviselő-testület ülését péntekre tudták összehívni, a költségvetésről pedig csak később született döntés. B. A.