Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-18 / 41. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. FEBRUÁR 18. AZ ORBÁN- ÉS A MEDGYESSY-KORMÁNY EGYÜTT ENGEDTE KI A SZELLEMET A PALACKBÓL Ami a gyárbezárások mögött van NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU Petschnig Mária Zita közgazdász, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa tartott nemrégiben előadást a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara meghívására arról, milyen időszak köszönt a magyar gazdaságra 2003-ban. A kutató szerint mind a külső, mind a belső feltételek kedvezőtlenek a növekedés szempontjából. A neves közgazdász, Petschnig Mária Zita azzal kezdte előadását: a gyengébb idegzetűek még időben hagyják el a termet. A magyar gazdaságról készült gyorsjelentés ugyanis sokkolóan hatott a hallgatóságra. A 2002-es esztendő magyar gazdaságában nemcsak a növekedés üteme, de annak szerkezete is romlott - mondta az előadó. Ebben szerepe volt a világgazdasági konjunktűraesésnek éppúgy, mint a nemzeti bank szigorú árfolyam-politikájának, a forint erősödésének, a 2001 második felétől fellazuló költségvetési és jövedelempolitikának. A választások után pedig nem következett be - politikai okokból a szükséges kiigazítás, hanem folytatódott az egyensúlyromlással párosuló expanzív gazdaságpolitika. A „szemétdombot", ami mostanra összejött, két kormány hozta össze szögezte le a közgazdász. Az idei költségvetésben már szükség volt kiigazításokra, nem lehetett elodázni a hatósági áremeléseket, de a megszorítások 2004-ben sem lesznek elkerülhetők. Az EU-csatlakozásra utalva azt mondta az előadó, akkor rontjuk le a bizonyítványt, amikor a legjobbat kellene mutatni. A költségvetési túlköltekezés visszafogására az IMF - nem véletlenül 2003-ra a bérek befagyasztását javasolta. De tudjuk, hogy erről nincs szó, idén legfeljebb csak a teljesítmények és a bérkiáramlás közti aránytalanság mértéke csökken, ami elkerülhetetlen, hiszen 2002-ben a mintegy 3,4 százalékos termelékenységnövekedéssel szemben a reálbérek 13,5 százalékkal nőttek. A keresetek emelkedése tehát a négyszerese volt annak a lehetőségPetschnig Mária Zita sem idén, sem jövőre nem lát okot az optimizmusra. Fotó: Miskolczi Róbert nek, amit a gazdaság állapota megengedett volna. A két kormány együttesen engedte ki a szellemet a palackból. Nem véletlenül következett be - ugyanabban az időben több kedveződen tényező együttes hatására -, hogy a multinacionális cégek egymás után zárják be a gyárakat MaÉV Termelékenységnövekedés 2000 4,3 1,5 2001 3,4 6,4 2002 3,4 13,5 gyarországon és ezrek veszítik el munkahelyüket. A legkisebb kereset másodszori, tavaly január l-jétől történt megemelésének ugyanis már olyan következményei lettek, hogy a többi dolgozó bérét is növelni kellett. Már nem lehetett azt sem eljátszani, hogy a dolgozó vállalkozóként veszi fel a járandóságát, vagy hogy normarendezéssel (-szigorítással) tulajdonképpen marad a korábbi kereset, esetleg részmunkaidőben alkalmazzák. Miután az összes korábbi kibúvó eszköz megszűnt és „kifehéredtek" a jövedelmek, ténylegesen bért kellett emelni, s olyan körülmények között, amikor az export jövedelmezősége az erős forint miatt romlott, a belső piacokon - ugyanezen okból - megerősödött az importverseny, amikor a külső piacokon sem lehetett többet eladni, mert dekonjunktúra jellemezte a világgazdaságot. Mindezen hatások miatt döntöttek úgy a cégek tulajdonosai, hogy kellemesebb, jobb, szebb „időjárású" országot keresnek maguknak. Az alkalmazottakat fizető vállalkozók a saját szempontjaikat veszik figyelembe, azt mondják, eddig bírták fizetni a terheket, tovább nem, veszteségtermelésre nem rendezkedhetnek be. Míg az elmúlt évben majdnem 10 százalékos reálkereset-növekedés következett be a versenyszférában (20 százalék a közalkalmazottaknál!), a reálszféra termelése, a kibocsátás növekedése ennek messze alatta maradt, a fajlagos bérköltségek tehát jelentősen megemelkedtek. A közgazdász szerint a minimálbért nem lett volna szabad ilyen lórúgásszerűen megemeltetni, hanem fokozatosan, ahogy azt a termelékenység növekedése lehetővé teszi. Ennek a veszélyeire nagyon sokan felhívták a figyelmet, az akkori kormányoldalról is. De Orbán Viktor volt miniszterelnök a politikai érzékére hallgatott, gazdasági veszélyérzete nem volt. Lehet ilyen „orbáni" döntéseket hozni, de annak is megvan a következménye, mert az egyik radikalizmusra másfajta radikalizmus a válasz. S nem feltétlenül akkor, amikor a döntés megszületik, hanem amikor megérnek a folyamatok. Magyarországon sok kedvezőtlen folyamat ért össze 2002 második felére, ezek hatása reálgazdasági és pénzügyi egyensúlyromlásban csapódott le. A magyar gazdaság lekerült a fenntartható növekedés pályájáról. Petschnig Mária Zita sem 2003-mal, sem 2004-gyel kapcsolatban nem lát okot az optimizmusra. A gazdasági növekedés az MNB legutóbbi prognózisa szerint 3,5 százalék körüli mindkét esztendőben, míg 2000-ben 5,2 százalékot mértek. Az export 2000-ben 22 százalékkai, tavaly 3-4 százalékkal emelkedett mindössze, a feldolgozóipari beruházások pedig zuhantak. S ha elkerülhető is lenne az iraki háború, ha fel is lendülne az európai gazdaság, félő, hogy a magyar akkor sem tudna „rákapcsolódni", mivel a versenyképesség romlása miatt az alapjai roppantak meg. FEKETE KLÁRA CSONGRÁD MEGYEI ^ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KAMARAI HÍREK MEGHÍVÓ A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a kamara alapszabályának 115-119. pontja és a 2002. december 6-i elnökségi ülésen elfogadott 34/2002/CSMKIK határozata szerint TAGOZATI ÜLÉSEKET HÍV ÖSSZE a megyében az alábbi időpontokban és helyeken KÉZMŰIPARI TAGOZATI ÜLÉS - Szeged, Szentes, Csongrád, Makó, Kistelek, Mórahalom, Mindszent és vonzáskörzetük Időpont 2003. február 20. (csütörtök), 16 óra Helyszín: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényterme Szeged, Tisza L. krt. 2-4. IPARI TAGOZATI ÜLÉS - Szeged, Szentes, Csongrád, Makó, Kistelek, Mórahalom, Mindszent és vonzáskörzetük Időpont: 2003. február 28. (péntek), 1.4 óra Helyszín: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényterme Szeged, Tisza L. krt. 2-4. KERESKEDELMI TAGOZATI ÜLÉS - Szeged, Szentes, Csongrád, Makó, Kistelek, Mórahalom, Mindszent és vonzáskörzetük Időpont: 2003. március 4. (kedd), 15 óra Helyszín: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényterme Szeged, Tisza L. krt. 2-4. ÖSSZEVONT TAGOZATI ÜLÉS - Hódmezővásárhely és vonzáskörzete Időpont: 2003. február 27. (csütörtök), 14 óra Helyszín: DELFIN Computer Informatikai Rt. Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János u. 64. Az ülések napirendjében a 2002. évi kamarai munka beszámolója és az ez évi munka megtervezése szerepel. A tagozati ülés határozatképes, ha a tagozatba tartozó osztályok tagjainak legalább egyharmada megjelent. Határozatképtelenség esetén az elnökség a tagozat ülését változatlan helyen és napirenddel az eredetileg meghirdetett időpont után 30 perccel ismételten összehívja. A megismételt ülés a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes. Minden kamarai tag részvételére számítunk! A magyarok derűlátók VARSÓ (MTI) A lengyelek rosszabbnak értékelik országuk gazdaságának helyzetét, mint a csehek, a magyarok és az oroszok saját hazájukét. A leginkább derűlátóan a magyarok ítélik meg gazdasági távlataikat - derült ki egy, a négy országban egyidejűleg elvégzett felmérésből. A lengyel CBOS, a cseh CWM, a magyar Tárki és az orosz VCIOM közvélemény-kutatása szerint a lengyelek 64, a csehek 47, az oroszok 46 és a magyarok 31 százaléka mondta rossznak saját országa gazdasági helyzetét. A gazdasági helyzetet jónak ítélők aránya mind a négy országban 10 százalék alatt maradt; a legtöbb pozitív értékelés (9 százalék) Oroszországban, a legkevesebb (4 százalék) Lengyelországban volt. Gazdaságuk távlatait a magyarok látják a legjobbnak, 29 százalékuk úgy vélte, hogy a helyzet a következő évben javulni fog, és csak egyötödük volt ezzel ellenkező véleményen. A másik véglet Csehország, ahol 37 százalék a helyzet rosszabbodására számít, és csak 14 százalék bízik a javulásban. Saját anyagi helyzetüket viszont a csehek értékelik a legjobbnak: 26 százalékuk jónak, 50 százalékuk közepesnek ítélte ezt. A saját gazdasági helyzetükkel elégedettek aránya Lengyelországban 24, Oroszországban és Magyarországon valamivel több mint 10 százalék volt. Az elégedetlenek hányada Oroszországban (34 százalék) és Léngyelországban (31 százalék) a legmagasabb. Európa lemaradhat PÁRIZS (MTI) Európa jócskán elveszítheti gazdasági súlyát az amerikai és ázsiai kontinenshez viszonyítva a század közepére, ha nem hoz megfelelő lépéseket ennek megelőzésére/ demográfiai téren, a képzési, kutatási és találmányi munkában és az ügynevezett kohéziós politikában kell határozottabban cselekednie - derül ki egy most ismertetett nemzetközi tanulmányból, melyet az Európai Unió rendelt meg. Áz IFRI francia intézet tanulmánya szerint a világ össztermékében az európai rész jelenleg 25 százalék, de 2050-re ez a felére zsugorodhat, ha a világ nagy térségeinek fejlődése az elmúlt 30 év irányzatát követi. Elsősorban az ázsiai térség súlya növekszik majd, az IFRI megállapítása szerint ma a világméretű GDP-ből 35 százalékkal veszi ki részét, de ez kevesebb mint 50 év múlva elérheti a 45 százalékot, amiből Kína, Hongkong és Tajvan együtteséé lesz 25 százalék. Áz amerikai kontinens részesedése 31 százalék körül van, ezt megőrizheti - az eddigi fejlődés alapján - 2050-re.