Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-18 / 41. szám

Kedd, 2003. február 18. A PÉNZ BESZÉL 7 Többen dolgozhatnak részmunkaidőben A kormány márciusban tekinti át, hogy milyen módon bontsák le a nagyobb arányú részmunkaidős foglalkoztatás előtti akadályokat. Erről Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szólt a napokban egy budapesti rendezvényen. BUDAPEST (MTI) A Munka törvénykönyvének az Országgyűlés elé már beterjesztett legutóbbi módosítási javaslata is foglalkozik a részmunkaidős alkalmazási formával: az európai uniós jogharmonizációnak megfelelően határozott tiltást fogalmaz meg a részmunkaidős alkalmazás miatti hátrányos megkülönböztetésre, elősegíti a teljes és a részmunkaidős alkalmazási forma közötti átjárást. A törvénymódosítási javaslatról szóló minisztériumi előterjesztés utal a részmunkaidős foglalkoztatás jelenlegi akadályaira is. Ezek között megemlíti például azt, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulást valamennyi munkavállaló után meg kell fizetnie a munkáltatónak, tehát ha egy teljes munkaidős dolgozó helyett két részmunkaidőst alkalmaz, ez kétszeres egészségügyi hozzájárulást jelent. Az előterjesztés szerint, mivel a kormányprogram az egészségügyi hozzájárulás fokozatos megszüntetését irányozza elő, ennek során figyelembe kell venni a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzésére vonatkozó igényeket is. A másik akadály jelenleg az, hogy a minimálbérnél alacsonyabb kereset esetén a nyugdíjnál figyelembe vehető szolgálati időt is ezzel arányosan számítják. Hosszabb idejű részmunkaidős, így gyakran a minimálbér alatti munkáknál tehát nem érhető el a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, ezért ezt a problémát is meg kell oldani. Szakértők szerint a részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb aránya azért is szükséges, mert így ugyanannyi munkahely esetén is magasabb lesz a foglalkoztatottság. A magyarországi keresetek ugyanakkor még túl alacsonyak ahhoz, hogy részmunkaidőben is elfogadható szintű jövedelemhez jussanak a dolgozók. Erre a problémára az ad majd megoldást, ha az itthoni keresetek, a teljesítményekkel együtt fokozatosan felzárkóznak az európai uniós szintre. Egy 2001 -es kiadvány szerint az Európai Unió átlagában 18 százalékra tehető a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, Magyarországon ez az arány 2 százalék körüli. A SZEGEDI KÖNYVESEK SZOTARAI KELENDŐEK Versenyben a nyelvtanulókért A telefon áfája BUDAPEST (MTI) Elfogadhatatlannak tartja a vállalkozások telefonhasználatára bevezetett áfa-levonással kapcsolatos korlátozást a Magyar Adótanácsadók Egyesülete és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK). A két szervezet közleményében rámutat: a korlátozás miatt a vállalkozók telefon-díjaikból az áfának csupán a 70 százalékát vonhatják le, arra hivatkozva, hogy a maradék 30 százalék minden esetben magáncélú használat. Az egyesület és a kamara sérelmezi, hogy figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a telefonokat a tulajdonos elsősorban az üzleti, hivatalból történő használatára tartja fenn. A közös állásfoglalás szerint a korlátozás nem állná ki az alkotmánybírósági próbát sem, mivel a vélelmen alapuló előírásokat csak kivételként és többletgaranciák mellett lehet az adóeljárásban alkalmazni. Angol szótárat is megjelentet a szegedi Grimm Kiadó. Ebben a mondatban elsősorban az „is" a szenzáció. A kiadó kéziszótárai ugyanis nagyobb példányszámban kelnek el, mint a sokáig egyeduralkodó Akadémiai Kiadó kötetei. A szegedi Borbás és Eperjesi család vállalkozásának történetében a céltudatos építkezés mellett sok a szerencsés véletlen. Magyarországon aki tíz éve nyelvet tanult, megismerte az Akadémiai Kiadó kis-, kézi és nagyszótárait. Ezek jobbára az ötvenes években született művek, melyek azóta tökéletesen elavultak, bár már megszületésükkor sem voltak kommunikatív jellegűek, készítőik pedig többnyire kényszerből kezdtek szótárírásba, mikor egyetemi tanszékeiket politikai döntések nyomán elveszítették. A rendszerváltás környékén már egyértelművé vált, hogy ezeket meg kell újítani, hiszen maga a nyelv is annyit változott azóta, hogy a negyven évvel ezelőtti állapotnak megfelelő szótárak már akadályozták a nemzetközi kommunikációt és a nyelvoktatást. A holland többségi tulajdonba került Akadémiai Kiadó is elkezdett dolgozni a reformokon, ezzel párhuzamosan önálló műhelyekben is készültek szótárak. Volt olyan szerző, aki nem volt hajlandó elfogadni az Akadémiai Kiadó által kínált lehetőségeket és feltételeket, így az épülő adatbázist alapítványok és egy másik kiadó támogatásával rakosgatta össze. A szegedi családi vállakózásként működő kiadó első fontos szótára egy német egynyelvű kötet, a Langenscheidt kiadó kéziszótára volt. A német kiadó könyveit már régóta forgalmazó szegedi könyvter^ ^ ttfftU ^ Borbás László szegeái csaláái vállalkozása a fővárosi könyvkiadókkal is fel tudja venni a versenyt. Fotó: Miskolczi Róbert jesztők addig csak nyelvkönyveket, szószedeteket adtak ki. Nemsokára azonban jött a francia-magyar és a német-magyar kéziszótár, meg vele a bomba siker. A szegedi Pálfy Miklós által készített francia-magyar kéziszótárból a forgalmazók adatai szerint tizenkettőt adnak el, mire elkel egy kötet az Akadémiai Kiadó még meg nem újított szótárából. A magyar-francia változatot a szegedi cég számára később Párizsban készítették el, és a kiadó szerint a brüsszeli fordítók is ezt a két kötetet használják. Az akkor egy éve működő vállalkozásnak adta a kiadás jogát Hessky Regina főszerkesztő is (a szegedi egyetem tanárának, a szótár egyik vezető szerkesztőjének, Bernáth Csillának a közbenjárásával): a Grimm Kiadó a Tankönyvkiadóval fogott össze, s megjelent az új német-magyar kéziszótár. Az Akadémiai Kiadó pedig elaludt. A konkurens cég elkésett német kéziszótáraival, az átdolgozott, de nagyon drága nagyszótárak pedig kevésbé voltak kelendőek. A nagyszótárak válogatott szakszókincset is tartalmaznak, például sok-sok növény és állatfaj nevét, amelyekre csak nagyon ritkán van szükség. Borbás László természetesen a kéziszótárak mellett érvel: ezek csak húsz-harminc százalékkal tartalmaznak kevesebb adatot, mint a nagyszótárak, de a címszavakat úgy válogatták össze, hogy a mindennapokban leggyakrabban előforduló kifejezéseket foglalják magukba. Az ügyvezető igazgató szerint a nagyszótár a nemzetközi lexikográfiái gyakorlatban már túlhaladottá vált, speciális szövegekhez szakszótárakra van inkább szükség. A kiadó vezetője arra a legbüszkébb, hogy a Hessky Regina által szerkesztett szótár már Németországban is megjelent, a legnagyobb német szótáras cég, a Klett vette meg a kiadás jogát. Az eladások aránya a Hessky-féle szótárakból négy az egyhez a szegedi kiadó javára az Akadémiai Halász-kötet fölújításaival szemben. Hogy pontosan mennyi fogy a kiadványokból, az üzleti titok, de még a holland-magyar szótárból is elkel évente ezer példány. Ennek párját, a magyar-hollandot egyébként az Akadémiai Kiadó jelentette meg, így a boltokban a polcon szépen megférnek egymás mellett a többi nyelv esetében versengő kiadványok a polcon. A szegedi kiadó jó kapcsolatot tart egy budapesti terjesztő céggel, amely a köteteket mindenhová eljuttatja, így nem jelent hátrányt, hogy nem a fővárosban működik a cég. Van már spanyol-magyar is, és ha elkészül angol szótárjuk, végleg megszorongathatják versenytársukat, hiszen az eladási listákat e kategóriában az angol szótárak vezetik. MOLNÁR B. IMRE CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KAMARAI HÍREK A hazai vállalkozókat erősítik a pályázatok VERSENYSMINK-BEMUTATÓ A KAMARÁBAN A CSMKIK 15-ös osztály'kozmetikus szekciójának szervezésében március l-jén (szombaton), 14-16 óra között Tóth Ildikó kozmetikus tart élménybeszámolót a kölni EB-ről, melyen második helyen végzett, és bemutatja az ott készített versenysminkjét. A programban szó lesz a 2003-as év sminkdivatjáról szóban és gyakorlatban is. Minden szakmabelit és érdeklődőt szeretettel vár a kozmetikus szekció elnöksége. Részvételi díj: kamarai tagoknak és kozmetikustanulóknak: ingyenes. Nem kamarai tagoknak: 2400 Ft + áfa. Várjuk minden érdeklődő jelentkezését a kamara ügyfélszolgálatán, a 62/486-987-es telefonszámon. „SZAKMA ÉS GYAKORLATI KÉPZŐHELY VÁLASZTÁSA 2003/2004" A korábbi évek gyakorlatát követve elkészült: az oktatási igazgatóság „Szakmai és gyakorlati képzőhely választása 2003/2004" című tájékoztató kiadványa. A kiadványból az érdeklődők tájékozódhatnak arról, hogy Csongrád megyében a gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók milyen szakmában és hány tanulót tudnak fogadni a választott szakma gyakorlati képzésére. További információkból meg lehet tudni, hogy mely gazdálkodók kötnek tanulószerződést, illetve a választott szakma tanulásához milyen iskolai előképzettség szükséges. Tájékozódhatnak arról is, hogy a választott szakma elméleti képzését melyik iskola folytatja. A tájékoztató füzet ismerteti a tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó jogszabályi alapot. A kiadványt postai úton megkapják azok a gazdálkodók, akik tanulóigényüket a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási Igazgatóságához benyújtották, illetve a megye szakképzést folytató iskolái is. További érdeklődők (gazdálkodók, iskolák, szülők) A kiadványból az oktatási igazgatóságon (Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4 sz.) kaphatnak. DÁN-MAGYAR ÜZLETI TALÁLKOZÓ SZEGEDEN A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Euró Info Központja, a Csongrád Megyei Önkormányzat, valamint az ITDH Csongrád Megyei Regionális Központja közös projektjeként 2003. március 27-28-án dán-magyar üzleti találkozót szervez Szegeden. Dán partnereink a Storstroem Megyei Önkormányzat, valamint a Storstroem Megyei Vállalkozásfejlesztési Központon belül működő Euró Info Központ. Előzetes jelentkezés és bővebb információ Szekeres Ildikó információs munkatárstól kérhető (szekeresildiko@csmkik.hu. Tel.: 62/486-987/143). A részletes programot, valamint az érkező dán cégek feldolgozott, magyarra fordított tájékoztató anyagait továbbítjuk az érdeklődőknek, a rendezvényen való részvétel ingyenes. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Nemzeti Szakképzési Intézet pályázatot hirdet a szakmunkástanulók gyakorlati képzését folytató, 1-10 fő alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozások taneszközbeszerzésének támogatására. A pályázható összeg maximum 700 000 Ft vissza nem térítendő támogatás. Pályázati dokumentáció beszerezhető az IPOSZ területi irodájában (Makói Ipartestület, 6900 Makó, József Attila u. 3. sz. Tel.: 06-62-211-567, fax: 06-62-510-240), vagy letölthető az NSZI honlapjáról (http://www.nszi.hu). Beadási határidő: 2003. március 24-én (hétfő), délután 14 óra. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által megjelentetett 2003. évi pályázatok a belföldi vállalkozások megerősítésére koncentrálnak, hogy azok felkészültebben vehessenek részt az európai uniós csatlakozást követően kialakuló piaci versenyben. BUDAPEST (MTI) Csillag István gazdasági miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján kiemelte: az uniós szokásoknak megfelelően a minisztérium a pályázatok megjelenésekor közzétette, hány győztes pályázatra számít. Apatini Kornélné helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a fuvarozó cégek kizárólag belföldi tevékenységükre igénybe vehetik ezeket a pályázati támogatásokat. A tárca szombaton 23 pályázati felhívást tett közzé a napilapokban és a minisztérium honlapján mintegy 15 milliárd forint értékű támogatásra. A miniszter korábbi tájékoztatása szerint a Smart Hungary beruházásösztönzési program négy pályázatára 5 milliárd forintot, a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program kilenc pályázatára 8 milliárdot, a nemzeti energiatakarékossági program kilenc pályázatára 2 milliárdot, a helyi önkormányzatok közútfejlesztésének pályázatára pedig 1 milliárd forintot különített el a kormány. Csillag István elmondta: az idén a vállalkozások uniós felzárkóztatását célzó támogatások összege eléri a 350 milliárd forintot. Ez az őszszeg tavaly 300 milliárd forint volt. A SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA <lr. Nagy Andrea ügyvédet törölte az ügyvédi névjegyzékből - lemondás útján 2003. január 1-jei hatállyal. 022Q4MM9