Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-15 / 39. szám

SZOMBAT, 2003. FEBRUÁR 15. • MEGYEI TÜKÖR« 3 A működőképesség határán az ország legeladósodottabb városa Csődközeiben van Szeged Folytatás az 1. oldalról A 2,3 milliárd forintos összegre rakódnak olyan korábbi kötelezettségvállalások, mint például a beindított beruházások (fürdő, Radnóti-sportcsarnok, Holt-Maros-rehabilitáció, ISPA) utáni 3,7 milliárd forint összegű költségvetést terhelő kiadás, valamint több mint 800 milliő forint előző évről áthúzódó tartozás. S mivel a 40 milliárdos városi bevételből 35 milliárdot a működési költségek tesznek ki, látnivaló, hogy csak az intézmények és a hivatal kötelező feladatain lehet spórolni - állította Botka. (Értesüléseink szerint a polgármester csütörtök késő este rendkívüli összevont frakcióülésen tájékoztatta a közgyűlés kormányzópártjainak tagjait a kialakult helyzetről.) Ilyen helyzetben négy lehetőség előtt áll egy város: vagy nem csinál semmit és az' év végére 10 milliárdos adóssággal fizetésképtelenné válik, csődbe megy, pénzügyi gondnok veszi át a polgármester és a közgyűlés hatáskörét, valamint válságköltségvetés készül. Ebben a helyzetben a szolgáltatások csak a minimális szinten működhetnek, vagyonértékesítésre, új adónemekre, lakossági megszorításokra lehetne számítani - mondta a polgármester. A második út az azonnali intézménybezárásokat vonná maga után. A harmadik a fűnyíróelvnek nevezett megoldás, az, hogy a 85 intézmény költségvetéséből egyformán vonnának el összegeket minden szakmai logikát nélkülözve. (Úgy tudjuk, kedden mind a nyolcvanöt városi intézményvezetővel találkozni kíván Botka László polgármester.) A negyedik lehetőségen hetek óta gondolkodnak - mondta Botka László -, ezt még soha senki nem választotta az országban: április végéig zárolják az elfogadott hivatali és intézményi költségvetés egy részét (a költségvetési keret megmarad, csak annak elköltését korlátozzák). Április végéig szakmai alapon, az állandó párbeszédet fenntartva vonnak ki forrásokat a működésből: ez az év végéig 2,5 milliárd forintot jelentene és így elkerülhető a csőd. Megőrzik a város működőképességét, az intézmények értékeit, nem nyúlnak a költségvetési rendelethez, viszont február 21-én közgyűlés elé kerül a költségvetés végrehajtási rendelete, amely szabályozza az előirányzatokat. Nem a lakosságon spórolnak, nem vezetnek be új adónemet, hanem az önkormányzat saját magán és intézményein spórol. Ha nem ezt teszik, jön a csőd és akkor már nincsenek szakmai érvek. Amennyiben sikerül Behavazott városháza. Belül is, kívül is hűvösre fordult. Fotó: Gyenes Kálmán elkerülni, kiderülhet, ki mennyit kap majd vissza a zárolt összegekből. Botka szerint ebben a munkában a város csak magára számíthat, az állam nem fizeti ki a működési hiányt. Szó eshet azonban további fejlesztési hitel átvállalásáról, mint az már megtörtént az SZKT esetében. A legnagyobb összegű zárolás a polgármesteri hivatalban lesz, 12 százalék, szemben az intézményi 8 százalékokkal. A tavalyi költségvetési rendeletben 470 fős hivatal szerepelt, ezzel szemben ma 580-an dolgoznak a városházán. Várhatóan létszámleépítésre is sort kell keríteni, vagy megüresedő helyeket nem töltenek be. A polgármester és helyettesei a város pénzügyi helyzetére való tekintettel nem veszik igénybe a törvény biztosította és az előző ciklus vezetői által felvett havi 150 ezer forintos nettó költségtérítési keretüket. FEKETE KLÁRA Tímár László nyilvános vitára hívja a város vezetőit Bartha visszautasítja a vádakat Bartha László, az előző ciklus polgármestere valótlannak nevezte Botka László és Szentgyörgyi Pál állításait. Tímár László volt gazdasági alpolgármester nyilvános vitára hívja a város jelenlegi vezetőit. Szeged 1998-2002 közötti polgármestere, Bartha László valótlannak nevezte és visszautasította Botka László polgármester és Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester állításait. Bartha azt mondta, nem igaz, hogy a szocialisták nem ismerték a város helyzetét, ugyanis valamennyi adat a törvény és az Állami Számvevőszék előírásainak megfelelően - az önkormányzati választások előtt egy hónappal, tavaly szeptemberben megjelent a Magyar Közlönyben. A volt polgármester szerint a város nem volt és jelenleg sincs csődközeli helyzetben, nem lehet működési hiányról sem beszélni. - Nem emlékszem, hogy tavaly június és szeptember között felvettünk volna havonta 50-50, összesen 200 millió forint hitelt. Egyébként milliárdokkal dobálózni lehet, de beszélni világosan, egyértelműen kell - mondta a város volt vezetője. Bartha megjegyezte: a „hiányt" azonnal lehet csökkenteni, de akkor elmaradnak a nagyberuházások, például a csatornázás, valamint a fürdő vagy a kisszínház felújítása. Bartha László volt polgármester szerint Botka és Szentgyörgyi állításai előkészítése az iskolabezárásoknak. A fideszes politikus szerint egyszerűen arról van szó, hogy a szocialisták és a szabad demokraták túlígérték magukat, hatalomra jutásuk után felelőtlen döntéseket hoztak, a kormány pedig nem biztosítja a fedezetet a béremelésekhez. Tímár László, Szeged volt gazdasági alpolgármestere nem kommentálta Botka és Szentgyörgyi kijelentéseit, viszont azt mondta, nyilvános vitára hívja a város vezetőit, amelyen minden kérdést hajlandó megvitatni. o.z. Tetten ért visszaeső MUNKATÁRSUNKTÓL Egy 40 éves férfi, K. Tibor Szegeden, a Kálvária téren feltört egy parkoló Trabantot. Az autó csomagtartójából egy szerszámosládát vitt magával. A Trabant tulajdonosa észrevette a tolvajt, és azonnal értesítette a rendőröket, akik a helyszínen elfogták a férfit, aki gyorsított eljárás keretében felel tettéért. K. Tibor nem ismeretlen a rendőrség előtt, már több alkalommal volt büntetve vagyon elleni bűncselekményekért. Legutolsó büntetését mindössze fél éve töltötte le, de már decemberben szintén gépjárműfeltörés miatt hallgatták ki a rendőrök. K. ellen, akit őrizetbe vettek, lopás miatt indult eljárás. Lamperth: a települések nem kerülhetnek működésképtelen helyzetbe Algyő hétfőre várja a Mol helyi adót érintő válaszát Lamperth Mónika belügyminiszter az önkormányzati érdekszövetségek és a Pénzügyminisztérium segítségét kérte, hogy a Mol Rt. több mint kétmilliárd forintnyi, tévesen kifizetett iparűzési adót kér vissza az önkormányzatoktól. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunkban beszámoltunk már arról, hogy több mint húsz Csongrád megyei településnek mintegy 250 millió forintot kellene átutalnia az olajtársaság számlájára. Algyőnek közel 130, míg Szegednek 80 millió forintot kellene visszafizetnie. Lamperth Mónika arra kérte az érdekszövetségeket, hogy érdekképviseleti szervként legyenek az önkormányzatok segítségére abban, hogy a Mol Rt.-vei folytatott tárgyalásaik során a lehető legjobb fizetési feltételekben sikerüljön megállapodniuk. A belügyminiszter ugyanakkor felkéri László Csaba pénzügyminisztert, hogy a tárca szakértői soron kívül készítsenek számításokat arról: milyen hatással volt és lesz az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek juttatott források, a közalkalmazotti béremelésekhez biztosított támogatások és a fejlesztési pénzek alakulására ez a hiba, s ha szükség van rá, milyen tartalékokat tud átcsoportosítani a Pénzügyminisztérium az önkormányzatok számára. A belügyminiszter szerint nem fordulhat elő, hogy a települések egy hibás pénzügyi számítás miatt működésképtelen helyzetbe kerüljenek. Piri József algyői polgármester elmondta: azt kérték a Mol Rt.-től, hogy az iparűzési adótöbbletet 2004-től, kamatmentesen, egyenlő, részletekben, három év alatt törleszthessék. Az olajtársaság hétfőn ad választ az ügyben az algyői önkormányzatnak. Sokba kerülhet KOVÁCS ANDRÁS Egy város természetesen nem mehet csődbe, Szeged sem fog, de működtetésének megvannak az alapvető feltételei. Ezek elsősorban forintmilliárdokban mérhetők, s mostanra ki kellett mondani a városvezetésnek, ennyiből nem megy. Matematikailag sem. A gazdasági alpolgármester díszközgyűlési kinevezése után adott „forró" interjújában még csupán fölösleges kötelezettségekkel terhelt eladósodottságról beszélt, de kezelhetőnek érezte a hiányt, a négy év alatt négyszeresére, ötszörösére emelkedő adósságot. Sokallta viszont, hogy az örökség kapcsán egy esztendő alatt több mint kétmilliárd a város tőketörlesztési, kamatfizetési kötelezettsége, vagyis az adósságszolgálat. Hitelátütemezésről is beszélt, s aki egy kicsit idősebb, emlékszik arra. milyen viták folytak a nyolcvanas években arról, átütemezzük-e külföldi adósságainkat, vagy nyögjük azokat ameddig kibírjuk. Szegednél ilyen választás sincs, az átütemezés már nem elég, a tornyos városházára pedig egyik bank sem szívesen jegyez be jelzálogjogot. Abból ugyanis nagyon nehéz kivenni a pénzt. Akkor már inkább néhány jó helyen fekvő iskolaépület, a telekár biztosabb menekülési érték. Az önkormányzati választás óta többször is számháborúba bonyolódott a régi és az új városvezetés, hogy akkor most mi menynyi, s egészen mást olvastak ki ugyanabból a milliárdos összegből. Ha ténynek vesszük a nagy eladósodottságot, amit a városvezetés bejelentése után nehéz nem annak venni, akkor az világos, mennyi ebből a bő három hónapja regnáló városvezetés, mennyi a négyéves működés után októberben leköszönő csapat sara. A búcsúzók mindenesetre nem is jelöltették magukat újra, ugyanakkor különös belegondolni abba, mi történik, ha a kormány szempontjából ellenzéki városvezetés marad, s úgy borul ki a bih. Mert ez így is, úgy is kiborult volna. Számomra az elmúlt ciklus talán legjellemzőbb története az, hogy nyert a város 900 millió forintot a kongresszusi központhoz, nagyon megünnepelte, megünnepeltük, azután önerő híján kidurrant a léggömb. A botránytól, hogy vissza kelljen adni a pénzt, az mentette meg a várost, hogy az egyetem hajlandó volt átterveztetni könyvtárát, s az érintett minisztériumok illetékesei is több mint meglepő rugalmasságról tettek tanúbizonyságot a „zóna" kongresszusi központ ügyében. A fürdőfelújításhoz kapott pénz kapcsán ezt a konstrukciót már nem lehetett alkalmazni, az új városvezetés hamar időt is kért az ügyben. Önerő nélkül ugyanis nem megy. Önerőből kell azonban megoldani a csőd közeli helyzetet, s ez | olyan kísérlet, amihez nem nagyon talál mintát a városvezetés, i Pénzt viszont fog találni, mert addig keresi az óvodákban, az isko- \ Iákban, a művelődési házakban, a tömegközlekedésben. Létszá- I mot épít le saját hivatalaiban, még többet állhatunk sorba az ok- I mányirodán, ahol kevesebb papírtörülközőt találunk majd a mel- \ lékhelyiségben - mert nincs más választás. Szóval, nem lehet , olyan egyszerűen megoldani, mint a színháznál, hogy két hónappal korábban leeresztik a függönyt. Az SZTE orvoskarán még várni kell a kifizetesre Kik jogosultak kockázati pótlékra? A szegedi orvoskar közel kétszáz dolgozója követelte tavaly novemberben a havi 17 ezer forintos kockázati pótlék kifizetését. Az egyetem felmérte, kik jogosultak erre a pénzre. A Szegedi Tudományegyetem közel kétszáz dolgozója fordult tavaly ősszel ügyvédhez annak érdekében, hogy a törvény által előírt kockázati pótlékot megkapják munkaadójuktól. A műtőben, valamint az izotóppal, sugárral és más veszélyes anyagokkal, testváladékkal dolgozókkal az egyetem peren kívüli megállapodásra törekedett, ezért független szakértőkkel munka-egészségügyi felmérést készíttettek. A vizsgálat és a remélt maidani pótlékkifizetés hírére az ügyvédhez fordult munkatársak egyelőre elálltak attól, hogy peres eljárás során érvényesítsék igényüket. A kockázatelemzés elkészült, s Thurzó László dékánhelyettes tájékoztatása szerint már el is jutatták az eredményt minden intézetvezetőhöz. Ennek alapján készül majd el az a lista, melyen azok neve szerepel, akik a jövőben számíthatnak a havi 17 ezer forintos juttatásra. - Eddig 3500 dolgozónk közül közel 1600-an részesültek kockázati pótlékban. Közülük néhánynak a vizsgálat eredménye alapján a jövőben nem jár ez a juttatás, sokan viszont felkerülhetnek a listára mondta az orvoskar dékánhelyettese. Arra a kérdésre, hogy visszamenőleg is számíthatnak-e a pótlék kifizetésére azok, akik jogosultak lettek volna rá, azt válaszolta: előbb el kell keszülnie a végleges névsornak, majd ki kell számolni, mekkora összeget tenne ki mindannyiuk kártalanítása. - Több tízmilliós összeg megrendítené a kar költségvetését, így ennek kifizetésehez külön döntés szükseges tette hozzá Thurzo. Az összesítések várhatóan nem ké . ülnek el a februári bérszámfejtés megkezdése előtt, így az újonnan nyilvántartásba vett jogosultaknak még várniuk kell az első 17 ezres pótlék utalásara. Az intézetvezetőknek januar végéig kellett összeállítaniuk azok listáját, akik a jövőben számíthatnak a kockázati pótlék kifizetésére. Várhatóan a korábban ügyvédhez fordult munkatársak közül soknak megoldódik a problémá)a. A panaszosokat képviselő Pető Zsolt ügyvéd közel kétszáz ügyfele közül néhányán jelezték már, hogy a kockázatelemzési vizsgálat eredményéként a jövőben számíthatnak majd a pótlékra. A törvény előírja, hogy minden közalkalmazott, aki munkaidejének legalább feleben az egészségre fokozottan ártalmas körülmények között dolgozik, azt megilleti ez a pótlék. Munkaügyi kérdésekben három év az igények elévülési ideje, tehát a munkaviszony kezdeteig vagy legfeljebb három évre viszszamenően megilletné a kockázati pótlék a betegágy mellett dolgozókat, akik közül sokakat fenyeget az egészségkárosodás veszélye - fogalmazott az ügyvéd. W.A.