Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-15 / 39. szám

•AKTUALIS» SZOMBAT, 2003. FEBRUÁR 15. Február végén nevezik ki a szegedi rendőrkapitányt Öt osztály élén öt új vezető Befejeződött a nemzetbiztonsá­gi átvilágítása Szeged megbízott rendőrkapitányának. Kovács Mihályt február 26-án nevezi ki az országos főkapitány. Ugyan­ezen a napon jelentik be öt új osztályvezető kinevezését is. MUNKATÁRSUNKTÓI Salgó László vezérőrnagy, orszá­gos rendőrfőkapitány 2003. ja­nuár 1-jei hatállyal Kovács Mi­hály rendőr alezredest, a Csong­rád Megyei Rendőr-főkapitány­ság közlekedésrendészeti osztá­lyának vezetőjét bízta meg a Sze­gedi Rendőrkapitányság vezeté­sével. A megbízott rendőrkapi­tány az elmúlt másfél hónapban öt osztályvezetőt mentett fel. Ko­vács nemzetbiztonsági átvilágí­tása befejeződött, Salgó László február 26-án nevezi ki Szeged rendőrkapitányának. A városi kapitányságon és a me­gyei főkapitányságon több sze­mélycsere is történt, január eleje óta féltucatnyi osztályvezetőt mentettek fel, illetve döntöttek kinevezésekről is. A kapitányság­ról távozott a bűnügyi osztály ve­zetője, Márton Istvánt [Kumhor Tibor leváltása után) a megyei fő­kapitányság nyomozó osztályá­nak élére nevezte ki Csongrád megye rendőrfőkapitánya, Lukács János dandártábornok. Kovács Mihály a bűnügyi osz­tály vezetésével az eddigi közle­kedési osztályvezetőt, Török Jó­zsef őrnagyot bízta meg, az ő he­lyét pedig Kónya Zsolt hadnagy szintén megbízás alapján tölti be. Felmentették Dobó Márton őrnagyot, a közrendvédelmi osz­tály vezetőjét is, ezt a posztot megbízottként Szilassi-Horváth Jenó hadnagy foglalta el. Bogdán Anna alezredest, a Sze­gedi Rendőrkapitányság igazga­tásrendészeti osztályának élén Béla Éva főhadnagy váltotta, aki szintén megbízottként tölti be ezt a pozíciót. Kovács felmentet­te Sahin-Tóth Dezső őrnagyot, a kapitányság hivatalvezetőjét is. Az új megbízott hivatalvezető Mucsiné Szabolcski Ágnes had­nagy, a megyei baleset-megelőzé­si bizottság korábbi titkára lett. A vezetőváltásokat hivatalosan a városi kapitányság 2002. évi munkájának értékelésekor, feb­ruár 26-án jelentik be. Ekkor hir­detik ki a személycserékről szóló parancsokat is - tájékoztatta la­punkat M. Toronykőy Márta törzszászlós, a megyei rendőr-fő­kapitányság sajtóreferense. Kovács Mihály alezredes megbízott rendőrkapitányként is intéz­kedik. Fotó: Miskolczi Róbert Diákjukba szerelmes tanárokról Valentin-napon Ölelkező rímek Szentesen Szerelmes verseket írt a szen­tesi Horváth Mihály Gimnázi­um legendás hírű tanáregyéni­sége egy szőke diáklánynak. Derzsi Kovács Jenőék románca szomorú véget ért. A tanárok hajlamosak belesze­retni a tanítványaikba - mondta Rózsa Gábor mérnök-muzeoló­gus a szentesi könyvtárban tar­tott Valentin-napi irodalmi es­ten. A helybeliek jó pár ilyen ro­máncról tudnak: ma is élnek a városban olyan pedagógusok, akik évtizedekkel ezelőtt kerül­tek meghitt kapcsolatba egy le­ány diákjukkal. Gyerekek is szü­lettek a frigyből és az édesanyjuk a nagy korkülönbség ellenére is kitart a párja mellett. Derzsi Kovács Jenőnek mindez nem adatott meg. A Horváth Mi­hály Gimnáziumnak a XIX. szá­zad végén világra jött legendás hírű polihisztor tanárát egy szöszke lány szeme igézte meg. A zeneműveket is komponált pe­dagógus érzelmi életéről versek tanúskodnak, amelyek minded­dig nem voltak a köztudatban. Rózsa Gábor tette most ezeket publikussá, ismertetve Derzsi Kovács Jenőék históriáját. A 33 éves tanáregyéniség szerelmes lett a 18 esztendős tanítványába. E románcot abban az időben nem nézték jó szemmel a szentesiek, hiszen a pedagógus még presbiter is volt a református egyházban. Amikor kitudódott a kaland, a le­ány kénytelen-kelletlen megvált a gimnáziumtól, magánúton folytatta a tanulmányait. Közben pedig az akkori vármegyeházán vállalt munkát, hivatalnok lett belőle. Ott korrepetálta őt Derzsi Kovács Jenő, aki - Rózsa Gábor szerint - neki írta a többnyire ölelkező rímekbe szedett költe­ményeit. Az egyik verssor arra utal, nem biztos, hogy a fiatal nő olvasta valaha is a neki szánt val­lomásokat. Másutt úgy fogalma­zott a szerelmes tanárember: „Akkor se tudod meg soha tán / Te voltál az a szőke lány." Elkép­zelhető, hogy tényleg nem tudta meg, mert az akkori idők erkölcsi normái miatt eleve halálra ítélte­tett a szerelmük. A tanárját elbű­völő kék szemű szépség fiatalon vetett véget életének. Történt mindez ugyanúgy, mint a sors­tragédiákban szokás. B. I. Ütközés a köd miatt az E75-ÖS úton Elhunyt Aba-Novák Judit 74 éves korában elhunyt Aba-Novák Judit művészettörté­nész, Aba-Novák Vilmos festő­művész leánya, a Szegedi Aba-Novák Közalapítvány kura­tóriumának tagja, a város Szege­dért emlékéremmel kitüntetett polgára. Aba-Novák Judit kezde­ményezésére és részben anyagi támogatásával készült el az I. vi­lágháborús emlékmű helyreállí­tása, a Hősök kapuja nagymére­tű freskóinak restaurálása. A sűrű köd miatt péntek reggel Kistelek közelében összeütkö­zött egy busz és egy személy­autó. MUNKATÁRSUNKTÓL Egy román rendszámú nemzet­közi járatú busz Szeged felé tar­tott az E75-ös főúton péntek reg­gel. A jármű forgalmi okokból a megyehatár közelében, Kistelek után leállt az út szélén. A mögöt­te haladó Volkswagen Passatot vezető 53 éves kecskeméti férfi a sűrű köd miatt későn vette észre a vészvillogót használó buszt és hátulról nekiütközött. Az ütközés következtében a Passat utasa, a férfi 51 éves fele­sége, könnyebb sérüléseket szen­vedett, ezért őt a mentősök a kis­kunfélegyházi kórházba szállí­tották kivizsgálásra. A baleset­ben a gépkocsi alaposan megron­gálódott, az anyagi kár jelentős. A helyszínelés és a műszaki mentés idejére a fél útpályát le­zárták. A baleset pontos körül­ményeit a rendőrség vizsgálja. Közel ötszáz aláírás gyűlt össze néhány nap alatt Makón és tér­ségében az Újszeged-Mezőhe­gyes közötti vasúti szárnyvonal megmaradása érdekében. Az itt élők attól félnek, a vasúti köz­lekedés felfüggesztése csupán előjátéka a későbbi végleges megszüntetésnek. A vasútvonal megmentését szorgalmazó aláírásgyűjtő íve­ket tegnap délelőtt az akció szer­vezői átadták a térség parlamen­ti képviselőjének, Martonosi Györgynek. A szervezők egyike, az apátfalvi Majoros Imre Lász­lóné az átadáskor elmondta: el­hiszik, hogy a MÁV Rt. valóban a csehszlovák gyártmányú mo­torvonatok tengelyhibája miatt függesztette fel a közlekedést egyebek mellett Újszeged és Mezőhegyes között, ám ennek kapcsán ismét felerősödött a szóbeszéd a szárnyvonal hama­rosan esedékes megszüntetésé­ről. Ez pedig hátrányosan érin­tene nagyon sok munkába, isko­lába rendszeresen vonattal járót - a buszjegy nagyjából kétszer olyan drága, mint a vonatjegy ­és a vasúti dolgozókat is. Marto­nosi György ehhez hozzátette: a jelenleg valóban gyér forgalmú szárnyvonal megőrzése az ön­kormányzatok szempontjából is fontos lenne, hiszen az amúgy is nagy munkanélküliséggel küszködő térség vasúti össze­köttetés, teherszállítási lehető­ség híján hiába várná az új be­fektetőket. Emlékeztetett arra, hogy az előző kormány idején felmerült az újszegedi híd újjá­építése, mely visszakapcsolhat­ná Makót és vidékét, például a nagylaki ipari parkot az ország vasúti vérkeringésébe. A fideszes honatyától megtud­tuk, sokan keresték meg olyan információkkal, melyek szerint a vonatközlekedés szüneteltetésé­vel a kormányzat egyúttal azt is le akarta mérni, mekkora tilta­kozást váltana ki az itt élőkből a vonal végleges megszüntetése. Egyesek tudni vélik, a vasút uni­ós modernizálása miatt vetődött fel ismét a kevésbé kihasznált szakaszok felszámolásának gon­dolata, mások viszont úgy gon­dolják, a Volán-társaságok közel­gő privatizációja miatt: az ily módon monopolhelyzetbe kerü­lő tömegközlekedési cégeket ugyanis drágábban lehetne érté­kesíteni. Martonosi György az aggódó­kat nem tudta megnyugtatni, ezért egy szegedi képviselőtársá­val, Rákos Tiborral együtt írás­beli kérdést intézett Csillag Ist­ván közlekedési miniszterhez arról, megmaradnak-e a vasúti szárnyvonalak Csongrád me­gyében. A február 11-én elkül­dött levélhez a makói képviselő most csatolta az eddig össze­gyűlt közel félezer aláírást is. A miniszter írásbeli válasza két héten belül várható. A makói honatya azt is el­mondta, hogy ez ügyben megke­reste a MAV területi igazgatóját is, Szabó Gyula azonban csupán annyit tudott neki mondani: nem tud a szárnyvonal megszün­tetéséről szóló döntésről, de ha születne is ilyen, azt nem helyi szinten hoznák meg. Informá­cióink szerint egyébként március végére várható, hogy a - sokak szerint olykor zsúfolt - vonatpót­ló buszok helyett újra vasúton közlekedő szerelvények szállít­hatják az utasokat Újszeged és Mezőhegyes között. SZABÓ IMRE Csongrád megyében is nőtt a császármetszések aránya Normál szülés vagy műtét Félezer aláírás a makói térség vasútjáért A szüneteltetés lehet a megszüntetés előjátéka? Március végére várható, hogy a vonatpótló buszok helyett újra vasúton közlekedő szerelvények szál­líthatják az utasokat Újszeged és Mezőhegyes között. Fotó: Karnok Csaba száros" beavatkozás, mint amennyit ezért a biztosító fizet. A császármetszések számának emelkedése nemzetközi tenden­cia - tette hozzá az OEP főosz­tályvezetője. A régiónkénti arányeltérések okai között keresendő, hogy az egyetemi klinikákkal rendelkező régiók, megyék - mint például Csongrád - császármetszési mu­tatói azért magasabbak az orszá­gos átlagnál, mert ezeken a he­lyeken koncentrálódnak a bo­nyolultabb szülészeti esetek. - A császármetszésnek szigorú indikációi vannak, s csak ezek megléte esetén végezhető el a műtét - válaszolta kérdésünkre Pál Attila, a szegedi szülészeti klinika igazgató professzora. A szülészeti régióközpontban, a szegedi egyetem nőgyógyászati klinikáján tavaly az előző évinél valamivel több császármetszést végeztek, a szülések 30-31 száza­lékát. A megye kis kórházaihoz viszonyítottan magas császár­metszési arány oka, hogy a me­gyéből, sőt a dél-magyarországi régióból valamennyi kritikus eset a Idinikára kerül. A régió­központként működő egyetemi klinikán megvannak azok a tár­gyi és személyi feltételek, ame­lyek a problémás szülések elvég­zéséhez, az újszülött, illetve az anya ellátásához szükségesek. A makói kórház szülészetén az összes szülés 10 százaléka, a szentesi és a vásárhelyi kórház­ban 12-14 százaléka, a szegedi városi kórházban 30-32 százalé­ka történik császármetszéssel. K.K. A császármetszések hazai gya­koriságát vizsgálja egy nagyobb szabású projekt részeként az OER A különböző orvosi be­avatkozásokat, illetve ezek vál­tozásait nyomon követő vizs­gálatok adatai szerint régión­ként különbségek vannak a csá­szármetszések gyakoriságában. A legtöbb császármetszést a fő­városban, Győr-Sopron-Moson és Vas megyében végzik. Csong­rád megye szülészetein is maga­sabb az országos átlagnál a csá­szármetszések száma. Az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szakmapolitikai és koordi­náló főosztályának vezetője, Boncz Imre lapunk kérdésére el­mondta: kizárt, hogy a normál szülés és császármetszés közötti finanszírozási különbségek mi­att döntenek az orvosok a csá­szár mellett. Igaz, hogy egy sima szülés levezetéséért az adott kór­ház 60-62 ezer forintot kap az OEP-től, egy császármetszésért 140 ezret, de a szülészeteknek akár többe is kerülhet egy „csá­A születésnél a legfontosabb szempont: a gyerek és az anya is egészséges legyen. (Képünk illusztráció.) Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents