Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-14 / 38. szám

PENTEK, 2003. FEBRUAR 14. • A K T U A L I S » 3 A lányok egyre inkább megkedvelik a fiús szakokat a középiskolákban Ma még lehet jelentkezni Folytatás a 3. oldalon Bűnök? Vagy mik? OLÁH ZOLTÁN Egyes iskolák különböző tagoza­taira többszörös a túljelentkezés, máshol - elsősorban a szakképző és szakmunkásképző iskolákban - beiskolázási gondok is lehet­nek. Végleges adatok azonban csak a felvételik eredményhirde­tése után lesznek. Gimnáziumokban a különbö­ző nyelvi és számítástechnikai tagozatok mellett a normál tan­tervű osztályok is rendkívül nép­szerűek. Ez azonban csalóka, hi­szen a gimnáziumba jelentkező diákok többsége sokszor „men­tőövként", sokadik helyre beírja a normál képzést, reménykedve abban, hogy ha a tagozatra nem vették fel, akkor talán az általá­nos tantervű osztályba pontjai alapján bekerülhet. A szakközépiskolák némelyik már évek óta megközelíti, sőt nem egy esetben lehagyja nép­szerűségben a különböző gimná­ziumokat. A közgazdasági, infor­matikai, esetleg idegen nyelvi képzést kínáló intézményekben szerzett érettségi és szakképesí­tés sok esetben többet ér egy „mezei" gimnáziumi érettségi­nél. Ráadásul a szakközépisko­lák által kínált szakirányú kép­zés az egyetemi, főiskolai felvéte­linél is könnyebbséget jelenthet a továbbtanulónak. Az is gyakran megesik, hogy a szülők, a gyerekek nem min­den esetben veszik figyelembe egy-egy középiskola tanítási ha­gyományait, az ennek megfelelő pedagógiai programját, profilját, A szegedi Madách iskola végzősei is törhetik fejüket, merre tovább. Fotó: Miskolczi Róbert valamint a tanulók eredményeit, képességeit sem. Ezért történhet meg, hogy nem a gyermek valós teljesítőképességének megfelelő iskolát jelölnek meg esetenként. A jelentkezés arányaiban az utóbbi négy-öt évben nem tör­téntek jelentős változások. Ami érdekes lehet, hogy az eddig első­sorban fiúk által választott mű­szaki, informatikai képzések iránt is egyre több lány érdeklő­dik. Hasonló helyzet figyelhető meg a reáltagozatos osztályt in­dító gimnáziumoknál is. A felvételik a jövő hét hétfőn kezdődnek és március idusáig tartanak. Lesznek olyan iskolák, ahol nagyon komoly felvételi vizsgán esnek majd át a jelentke­zők, máshol csupán csak elbe­szélgetnek velük. Nem egy olyan intézmény és tagozat létezik, ahol az év végi érdemjegyek alap­ján is be lehet kerülni. Csak jól kell tanulni négy éven át. G. SZ. L. Meglepő fordulat a gazolinperben Folytatás az 1. oldalról A kilencvádlottas ügyben akkor több év börtönbüntetést szabott ki a bíróság. így például K. Péter és K. Kálmán folytatólagosan, hivatalos személy által, köteles­ségszegéssel követett vesztege­tésben és bűnszövetségben, üz­letszerűen, dologi erőszakkal bűnsegédként elkövetett lopás­ban találták bűnösnek. Ezért 3 év 2 hónapi börtönt kaptak, s el­tiltották őket 8 évre a rendőri munkától is. Sz. Orsolyát más­fél év felfüggesztett börtönre ítélték, míg a gazolincsapolókat és társaikat szintén hosz­szabb-rövidebb ideig tartó bör­tönbüntetéssel sújtották azért, mert 22 alkalommal megcsa­polták a Mol Rt. vezetékét, s így milliós károkat okoztak. A IX. rendű és a III. rendű vádlott el is fogadta az ítéletet, ám a többiek fellebbeztek. A tegnap megtartott másodfo­kú tárgyaláson aztán meglepő fordulat következett be. Á volt rendőrök, akik korábban tagad­ták bűnösségüket, bejelentették: valóban segédkeztek egy bűn­bandának "a gazolinlopásban, csakhogy annak tagjai még vélet­lenül sem azok, akikkel együtt ülnek a vádlottak padján. Mind K. Péter, mind pedig K. Kálmán konkrét neveket sorolt, amikor arról vallott, mégis kik fizettek a szolgálataikért. így megemlítet­ték N. Lászlót, V Zoltánt, B. Jó­zsefet, B. Attilát és G. Dezsőt. Amikor Maráz Vúmosné, az íté­lőtanácsot vezető bírónő meg­kérdezte, miért csak most szól­nak erről, K. Kálmán úgy fogal­mazott: korábban nem hitte, hogy elítélhetik őket. Am ha már úgyis börtönbe kell vonulniuk, derüljön ki a teljes igazság. A vallomásokat követően mind az ügyvédek, mind pedig az ügyész azt kérte, hogy a megyei biróság helyezze hatályon kívül az első fokon hozott ítéletet, s folytassanak le úi eljárást az ügy­ben. Végül is ez a döntés szüle­tett, így a Szegedi Városi Bíróság­nak az újonnan megismert infor­mációk birtokában kell újra tár­gyalnia a gazolinügyet. Gyertyagyújtás a békéért Rókuson MUNKATÁRSUNKTÓL A világbékéért tartanak szentmi­sét ma este hat órakor Szegeden, a rókusi római katolikus temp­lomban. Rretovics László plébá­nos lapunknak elmondta: az is­tentiszteleten gyertyagyújtással demonstrálnak a háborús készü­lődés ellen. - A szentmise egy részében leoltunk majd minden fényfor­rást, csak az oltáron álló és a hívek kezében pislákoló gyer­tyák világítanak majd a temp­lomban - fogalmazott a plébá­nos, aki szerint a gyertyaláng egyszerre szimbolizálja a bé­kesség törékenységét és erejét. - Az imádság üzenete, hogy mindannyian legyünk egyek a jóban, és minden keresztény közös imával vállaljon szolida­ritást azokkal az erőkkel, ame­lyek a háborúskodás ellen küz­denek. A plébános elmondta: az is­tentiszteletre felekezettől és po­litikai-vallási meggyőződéstől függetlenül várnak minden ér­deklődőt, hiszen a békesség minden ember közös érdeke. A szervezők remélik, hogy Szeged­ről és a környező településekről sokan részt vesznek a demonst­Kamarai állásfoglalás A Magyar Orvosi Kamara (MOK) véleménye szerint az egészségügyi szolgáltatások és az egészségügyi termékek piaca csak szabályozott lehet, tekin­tettel az emberi egészség kivé­teles fontosságára. A gyógysze­rek kiadását Magyarorszá­gon szakképzett gyógyszeré­szek végzik. Ez is egyik biztosítéka annak, hogy a közismerten elégtelen fi­nanszírozás ellenére a magyaror­szági egészségügyi ellátás színvo­nala viszonylagosan elfogadható. A MOK ellenzi, hogy a nem vényköteles gyógyszereket a gyógyszertárakon kívül is áru­sítsák. A tájékoztatás hiánya-ve­szélyeztetheti a lakosság egész­ségét, a széles körű gyógyszervá­sárlási lehetőség növelné az indokolatlan gyógyszerfogyasz­tást, amit az egészségpolitika eddig visszaszorítani szándéko­zott. A gyógyszerkiadás marad­jon továbbra is a gyógyszertárak feladata. Nem lenne szerencsés, ha például a benzinkutaknál is árulnának pirulákat. A közpénzügyi államtitkár arra ösztönzi a minisztereket, hogy polgári peres úton támadják meg azokat az előző ciklusban kötte­tett szerződéseket, amelyek nem ütköznek jogszabályba, de jó er­kölcsöt sértenek, tisztességtelenek, vagy a végzett munka nincs arányban a szerződött összeggel. Az még nem derült ki, hogy az üvegzsebprogram meghirdetője ugyanezt javasolta volna kormánypárti települések polgármeste­reinek is, ha mégis megtette, Szegeden félreérthették. Ugyanis a megyeszékhelyen a rendőrségnek és az ügyészségnek egyre na­gyobb szerepet kínál a politika. És ez-a különböző nyilatkozatok alapján - még csak a kezdet. A szegediek hetek óta többek között amiatt izgulhatnak, hogy mi történik azzal a Volvóval, amit a volt fürdőigazgató apróságok­kal magánál tartott, a rendőrség lefoglalt, majd kénytelen, kellet­len visszaadott; milyen eredménnyel jár az Ifjúsági Ház Kht. ősz­szel, a választások előtt tett büntetőfeljelentése a Szegedi Televí­zió Kft. ellen (amiben csak négy hónappal később, már a választá­sok után kezdtek el nyomozni); vagy igaz-e, hogy a város alig két­százmilhó forintért mondott le majd hétmilhárdos üzletről. Kívülállónak úgy tűnik, a város vezetői büntetőeljárások soro­zatával próbálják semmissé tenni az előző ciklusban kötött szer­ződések, megállapodások jó részét, amelyek lehet, hogy jó erköl­csöt sértenek, tisztességtelenek, vagy az általuk végzett munka nincs arányban a szerződött összeggel, de nem ütköznek jogsza­bályba. Merthogy az előző négy évben a másik oldal is jól felké­szült jogászokat, ügyvédi irodákat foglalkoztatott. Valószínűleg erre jöhetett rá a választások után tíz hónappal a buldognak nevezett közpénzügyi áhamtitkár, ezért javasolhatta a tárcák vezetőinek, hogy ne büntetőfeljelentéseket tegyenek (ami az előző kormánynak is csak házon belül jött be), hanem polgári peres úton vegyenek elégtételt azokban az ügyekben, amelyek nem bűncselekmények, jó esetben is csak a választási kampány­ban voltak azok. Szegeden egyébként furcsa, vagy inkább tipikusnak mondható helyzet adódott: a sokat támadott fürdő és menesztett vezetőjé­nek szerződéseit, vagy azok döntő többségét ugyanazok a jogá­szok, illetve ügyvédi iroda készítette az előző ciklusban, a fideszes városvezetés alatt, amelyik most, a szocialista irányítás alatt is munkát kapott. Tőlük meglehetne tudni jó pénzért, hogyan sze­rezheti vissza a szegedi önkormányzat a Volvót•, hogyan lehet el­állni attól a megállapodástól, amely szerint az előbb említett vál­lalat egy tízmilhós ingatlan bérbevételéért majd tízszer annyit, százmiihót akar(t) kifizetni. Azt egyébként mindenféle eljárástól függetlenül egyszer tényleg érdemes lenne akár a közgyűlés plénuma előtt megkérdezni a szerződéseket az önkormányzati cégek nevében aláíró politiku­soktól, hogy az adott ciklusban miért bűncselekmény az előző négy évben kötött megállapodások többsége. Pláne, ha az akkori ellenzék - a későbbi kormánypárt - egy-egy képviselője jól megfi­zetett felügyelőbizottsági vagy igazgatósági tagként mindent jóvá­hagyott, azaz nem mondott le tisztségéről és tiszteletdíjáról mondjuk a szerződések aránytalansága miatti felháborodásában. Miért csak hónapok, évek múlva lesz valami bűncselekmény­gyanús, ami addig jól jövedelmező tiszteletdíj-kiegészítés volt ? Miért nem tűntek fel a fentebb említett ügyletek? De tovább megyek: miért csak egy városházán kívüli pártocska vezetőjét idegesítette, hogy egy 200 miihóért eladott önkormányzati cég profilváltás nélkül húsz év alatt 7 mdliárdot hozhat új tulajdono­sának ? Szanyi Tibor: a Pick törekvése helyes lehet, a módszer azonban kifogásolható Az unióban nincsenek egyéni utak Az EU-csatlakozással a magyar vidék is olyan helyzetbe kerül­het, mint nyugat-európai társai - mondta Szanyi Tibor, az ag­rártárca politikai államtitkára. Ertetlenül áll az EU-csatlakozás­tól való félelmek előtt Szanyi Ti­bor, a Földművelésügyi és Vidék­fejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára - derült ki azon az agrárfórumon, amelyet a' Csongrád Megyei Agrárkamara szervezett tegnap Szegeden, a megyeházán. A zsúfolásig meg­telt földszinti előadóterem hall­gatósága arra volt kíváncsi, mi­lyen feltételrendszerrel írtuk alá tavaly decemberben a koppenhá­gai szerződést. Az agrárkamara sikeresen ültette le egy asztalhoz a mezőgazdasági érdekképvisele­teket, amelyek - az FVM megyei hivatala mellett - a tegnapi fó­rum megszervezésében is részt vettek: a Csongrád megyei gaz­daköröket, az agrártudományi egyesületet, a mezőgazdasági ter­melők és szövetkezők szövetsé­gét. A termelőket Frank József, a megyei közgyűlés elnöke és Hódi Pál, az agrárkamara elnöke kö­szöntötte. Szanyi Tibor az idei mezőgaz­dasági szabályozással kapcsolat­ban elismerte, késve jelent meg, ám gyökeresen más szemléletet követ. A gondoskodó típusú ag­rárpolitika helyett átvette az EU intervenciós rendszerét, s immá­ron két prioritás érvényesül: az egyik a termelői szervezetek lét­rehozásának támogatása, a má­sik a technológiai-műszaki fej­lesztés. Még nem sikerült gyöke­resen szakítani azzal a rossz ha­gyománnyal, hogy a támogatá­sok rendszerével úgy bánni, mint egy lottóval, s mindenki oda húz­zon ikszét, ahová kedve tartja. A cél az, hogy a kormány olyan helyzetbe hozhassa a termelőket, hogy tudatosan döntsenek, mi­lyen területet fejlesztenek a jövő­ben. Szanyi Tibor a termelők petícióját is átvette. Fotó: Schmidt Andrea Az EU-csatlakozással Magyar­ország egy olyan közösséggel álla­podott ,..eg, amely magas színvo­nalra hozta fel a saját mezőgazda­ságát. Ezzel az eszközrendszerrel a magyar vidék is a nyugat-euró­paihoz hasonló helyzetbe kerül­het, a magyar falu is úgy néz majd ki tíz év múlva, mint egy osztrák. Amit meg kell tanulni, áz az, hogy az unió a támogatáso­kat kizárólag a termelői szerveze­teken keresztül folyósítja, egyéni utak nem léteznek. A koppenhá­gai szerződéssel kapcsolatban le­szögezte: az EU még sosem volt ilyen elnéző csatlakozó országok­kal, mint a 10 kelet-európaival, mert ilyen széles körű átmeneti mentességi igényeket egyszer sem vett figyelembe. Az államtitkár átvette azt a pe­tíciót, amelyet az agrárkamara a Pick-féle integrációs szerződéssel kapcsolatban írt, megfogalmazva a termelők ellenkezését (a cég ki­kötötte, csak azokkal szerződik, akik Bábolnáról veszik a takar­mányt). A kérdéshez Szanyi ér­demben nem tudott hozzászólni, de annyit mondott: a Pick törek­vése helyes lehet, ha a „farmtól az asztalig" elve alapján egy ter­mék útját szeretné nyomon kö­vetni, legfeljebb a módszer kifo­gásolható. F.K.

Next

/
Thumbnails
Contents