Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-03 / 28. szám

HETFO, 2003. FEBRUAR 3. • A K T U A L I S " 3 Százmillió forintért bérelt húsz évre egy tízmilliós ingatlant Fürdőigazgató vizes lepedője Büntetőfeljelentés készül a volt szegedi fürdőigazgató ellen. A hivatal - szakértői véleményekre hivatkozva - azt állítja, Lengyel József legalább 170 millió forintos kárt okozott a cégnek. A városvezetés tervei szerint rövid időn belül folytatódik a gőzfürdő rekonstrukciója. Évi ötmillió forintért vette bérbe a szakértők szerint legfeljebb 10 millió forintot érő Csóka vendéglót a Fürdővizek Szeged Kft. A szerződés 20 évre szólt, és a vállalat kötelezettséget vállalt az ingatlan felújítására is. Húsz év után a sziksóstói ingatlan visszakerül a tulajdonos használatába. A bérleti szerződés megkötése előtt semmilyen előzetes felmérés nem készült. Az ingatlan értékét és a húszéves futamidőt figyelembe véve a városi céget 100 millió forint kár érte. Ugyanakkor a Fürdővizek Szeged Kft. a sziksóstói naturistastrand 5 hektáros területét ugyancsak húsz évre, mindössze évi egymillió forintért adta bérbe a Natours Kft.-nek úgy, hogy a bérleti díj 70 százalékát támogatásként visszajuttatja a bérlőnek. Az indoklás szerint azért bérelhette a területet a Natours ilyen kedvező áron, mert korábban 45 milliós fejlesztést hajtott végre a területen. Csakhogy korábban nem a Natours volt a bérlő, ráadásul engedély nélkül valósították meg a fejlesztést. A szakértők szerint a beruházás értéke nem 45, hanem legfeljebb 15 millió forint. - Lengyel József, a Fürdővizek Szeged Kft. tavaly decemberben A vizsgálatok ellenére hamarosan folytatódik a fürdő felújítása. Fotó: Gyenes Kálmán rendkívüli felmondással elbocsátott ügyvezetője szakértők becslése szerint a fenti, és egyéb más ügyekkel összesen 170 millió-forint kárt okozott a városnak - nyilatkozta lapunknak Beck Zoltán. A vagyongazdálkodási tanácsnok megjegyezte: az említett összeg nem végleges, még számos, Lengyel által kötött szerződés ellenőrzése hátravan. A napokban büntetőfeljelentés készül a volt fürdőigazgató ellen. Beck Zoltán az eddig feltárt ügyek között beszélt egy viszonylag kis tételről, de, mint mondta, ugyanakkor jellemző ügyről: egy számla tanúsága szerint Lengyel 48 üveg bort vásárolt a fürdő pénzén 360 ezer, azaz palackonként 8 ezer 500 forintért. - Mindenképpen folytatódik a gőzfürdő rekonstrukciója, amelyet korábban szakértői vélemények alapján kellett leállítanunk - tette hozzá Beck Zoltán. A Lengyel József irányítása mellett megkezdődött beruházást számos hiányosság miatt kellett megszakítani. A napokban a tervező, a kivitelező és a beruházó tárgyalásán döntés született: minden luxuselemet elhagynak a rekonstrukció során. így reális esély van arra, hogy határidőre és a megszabott költséggel elkészüljön a fürdő. - Ha Lengyel elképzelései szerint folyna tovább a munka, több százmillióval lépnénk túl az 1 milliárd 500 milliós költségkeretet. Ráadásul a fürdő üzemeltetési költségei miatt a fürdőbelépők megfizethetetlenül magasak lennének - hangsúlyozta Beck Zoltán. K.B. A kórházak hitelből fizették a 13. havi járandóságot Magasabb bér, több törlesztés A kórházaknak a tavalyi, átlagosan 50 százalékos béremelés következményeképpen több pénzt - igaz, több idő alatt - kell az idén kigazdálkodniuk, hogy vissza tudják fizetni az egészségbiztosítónak a 13. havi bérre kapott előleget. A kórházak döntő többsége az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott előlegből fizette ki dolgozóinak a 13. havi bért. A kölcsönt a korábbi évek szokásától eltérően nem öt, hanem tizenegy hónap alatt kell visszafizetniük a fekvőbeteg-intézményeknek - tájékozatta lapunkat Kovács Ágnes, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a szentesi kórház vezetője, s hozzátette: noha törvény kötelezi a kórházakat a 13. havi bér kifizetésére, ennek fedezete máig nincs beépítve a finanszírozásba. A makói kórház a 13. havi bérre közel 80 milhó forint visszatérítendő kölcsönt kapott az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Az intézmény vezetője, Takáts István azt nehezményezi, hogy az átlagosan 50 százalékos béremelésből fakadó többletbér fedezetét nem kapták meg a kórházak, noha a tárca erre ígéretet ORVOSKAR: SZAMLAKRA 358 MILLIÓ A legtöbb adósságot felhalmozott kórházak, illetve orvoskarok pályázhattak az Egészségügyi Minisztérium konszolidációs programjának hitelére. A Szegedi Tudományegyetem orvoskara két összegben kapott anyagi segítséget az Egészségügyi Minisztérium konszolidációs keretéből: 318 milliót kizárólag a fekvőbeteg-ellátást érintő, 30 napon túli kifizetetlen számlák rendezésére és 50 millió forintot a harminc napnál régebbi, beszállítói tartozás átütemezésére, azaz több hónap alatt történő kifizetésére. Amint azt Resch József, az orvoskar gazdasági igazgatója kérdésünkre elmondta: a konszolidációs támogatást rendkívül szigorú szerződéshez kötötte a szaktárca. Az összeget 2004. január elsejétől kezdődően kell visszafizetni. Annak érdekében, hogy ne termelődjön újra nagy összegű tartozás, új gazdálkodási formát alakítottak ki, amitől több bevételt is remélnek. tett. A béremelésből fakadó pluszösszeget is kölcsönként vehették igénybe, aminek következtében a makói kórháznak az idén a tavalyinál 28-30 millió forinttal többet kell visszafizetni az OEP-nek. A szegedi kórházban már december 20-án kifizették a 13. havi munkabért a dolgozóknak, mert a városi önkormányzat kölcsönzött a nettó bérre 34,6 milliót a kórháznak, amit az intézmény december végén visszafizetett a városnak - mondta el Nárai György főigazgató. A szegedi orvoskar 3600 dolgozója január második felében kapta meg a 13. havi bért. Az orvoskar ennek fedezésére 280 millió forint előleget kapott az OEP-től, aminek 11 hónapra elosztható törlesztése - Resch József gazdasági igazgató szerint - nagy könnyebbség a karnak, a korábbi évek 5 hónapos törlesztési gyakorlatához képest. KALOCSAI KATALIN Mónus listája ORFI FERENC Mindenkinek megvan a maga keresztje. Vásárhelynek meg a maga Mónus Áronja. Hitler Mein Kampfjának magyarországi terjesztője, több, a zsidóság - és minden jóérzésű ember - érzelmeit felkavaró könyv szerzője, illetve kiadója, jó tíz éve rendszeresen ad elfoglaltságot ügyészeknek, rendőröknek, bíróságoknak, no meg persze a médiának. Mónus Áron legújabb húzása azonban minden képzeletet felülmúl: közösség elleni izgatással, a hoiokauszt meghamisításával vádolja a haláltáborokat megjárt Nobel-díjas írónkat, Kertész Imrét. De ugyanezzel a lendülettel feljelentette a vásárhelyi önkormányzati vezetőket is, mert Kertész immáron világhírű regényének, a Sorstalanságnak egy-egy példányával megajándékozták a város középiskolásait. Igen, a helyzet ennyire abszurd: amiért a normális valóságban Nobel-díj jár, s elismerés és tisztelet a város figyelmes vezetőinek, akad, aki mindezért feljelentést tesz. S még terjeszti is, minden formában: interneten a világban, s röplapon lakóhelyén. Mit érdekli őt Magyarország és Vásárhely jó hírneve! Mónus Áron nem buta, pontosan tudja, mi az ember gyengéje, s ezt ördögien meg is játssza: a rossz a többséget jobban érdekh, mint a jó, a rendetlenség, mint a rend, a megbotránkoztatás, mint a nyugalom, az illúzió, mint a realitás, a mítosz, mint az igazság. Most megint róla beszélnek, megnő internetes honlapjának látogatottsága, s megint elsütheti hírhedt köteteit. Elektronikus vendégkönyvébe meg tovább szaporodhatnak az olyan bejegyzések, melyek „törpe és gonosz nációról", meg a „balliberális fertő ellensúlyozásáról" beszélnek. A honlap gazdája meg kuncog magában, hiszen jól tudja: mások lelkébe piszkítani, erkölcsi környezetünket szennyezni nemhogy bűn, hanem jó ideje még sikk is Magyarországon. A jó ég tudja, minek jött haza Mónus Áron külföldről Vásárhelyre a rendszerváltás idején. El kellett-e jönnie valahonnét, valamiért, vagy a sokszor még ma is zavarba hozható laza jogviszonyaink vonzották ide. A messziről jött ember azóta folyamatosan borzolja a kedélyeket, állandóan vannak perei. Vagy 6 perel, vagy őt perlik. Hol nyer, hol veszít - de sohasem nagyot. 1993-ban például a Csongrád Megyei Bíróság mentette fel a közösség elleni izgatás vádja alól. Az indoklás szerint az Összeesküvés: A Nietzschei Birodalom című kötetben a szerző nem a zsidóság, nem a zsidó nép ellen uszít. Az, hogy a szabadkőműves zsidók tevékenységére vezeti vissza a fasizmust, Hitler hatalomra jutását, a zsidók tragédiáját, a holokausztot, nem zavarta az igazságszolgáltatást. Mondhatnánk, bravó, az ítélet precedens értékűvé vált! Nem sokkal később erre a perre hivatkozva utasította el a bíróság a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) keresetét. Mónus nem is mulasztotta el meríteni az előbbi ítéletből: „a bírósági végzésből az is következik, hogy a könyvben szereplő adatok, továbbá az eddig titkos szabadkőműves iratok hitelesek". A Cion bölcseinek jegyzőkönyveiből is eladott jósokat, mire megállapították, hogy alkalmas a zsidóellenes hangulat- és gyűlöletkeltésre. Jól ment a Mein Kampf is, míg a Legfelsőbb Bíróság be nem tiltotta a nyilvános közlését. Pert vesztett Mónus 1994-ben is, amikoris Horn Gyulát azért jelentette fel, mert levélben kért bocsánatot az ötven évvel korábbi magyarországi zsidóüldözés miatt. S ha már Vásárhelyen él, a helybeliek is megkapják tőle időről időre a magukét. Mónus kikezdett a néhai polgármesterrel, Rapcsák Andrással, halála után még örökséget is követelt magának. S úgy látszik, a mostani városvezetést sem akarja békében hagyni. De még mindig nincs magyarázat arra, miért támadhatott fel Mónus pitbullösztöne a Nobel-díjas Kertész Imrével kapcsolatban is. Mónus Áron gyakran hangoztatja, hogy neki a szegény kis zsidókkal semmi baja nincs - a gazdagokat gyűlöh, s ha szabadkőművesek is, különösen. Saját mércéjével mérve, ó maga szegény maradt. S lehet, hogy itt a kulcs. Egy pszichiáter bizonyára meg is tudná fejteni, hogy miből és kik hagyták ki ahhoz, hogy ekkora, már-már kóros gyűlölet alakuljon ki benne saját fajtája bizonyos csoportjai iránt. Elvehették a játékát. Mdnust korábban nem érdekelte Kertész Imre, pedig alapműve, a Sorstalanság már több mint negyedszázada megjelent. Mert ő is csak egy szegény zsidó volt. Most viszont gazdag lett, sikeres: a Nobel-díjhoz 250 millió forintnak megfelelő svéd koronát kapott, könyvei rekord példányszámban fogynak, körbeünnepli a világ, a Sorstalanságból filmet készítenek. Lehet hogy Mónus Áron egyszerűen csak irigy, mint a beteg pulyka ? Lehet. De mi közük van ehhez szegény vásárhelyieknek ?! Az előterjesztés szerint a szegedi bérlet drágább lehet, mint a budapesti A parkolóházban 250, előtte 170 forint Folytatás az 1. oldalról Az első oldalon felsorolt bérletdíjakból a magánszemélyek kedvezményt kapnának. A havi bérletből 35, a nappaliból 33, az éjszakaiból pedig 50 százalékot engednének el. így a havi bérlet 45 ezer 500, a nappali 40 ezer 200, az éjszakai pedig 10 ezer forint lenne. A parkolóházat üzemeltető Szepark Kft. által elkészített tervezetről a szegedi közgyűlés dönt, azaz végül a torony alatt dói el, hogy mennyit kell fizetni Szeged első parkolóházában. Érdekesség, hogy a főváros parkolóházaiban már évekkel ezelőtt megszüntették a 12 órás napidíjat. Helyette bevezették a 24 órást, mert ez jóval gazdaságosabb és az autósok is ezt veszik igénybe. így kora reggel nem kell a kocsit kihozni, vagy átállni egy másik tarifára. A főváros legolcsóbb parkolóházaiban óránként 120 forintért parkolhat a jármű tulajdonosa. A belvárosban pedig 280-300 forintért teheti ezt meg. Az egyik legdrágább budapesti parkolóházban, az Aranykéz utcaiban 330 forintba kerül egy órára a parkolás. Itt nincs éjszakai őrzés, a 24 órás napidíj 3960 forint. A havi bérlet pedig 39 ezer forint. Az ötszintes, 151 autó befogadására alkalmas szegedi parkolóházhoz tízszobás panzió, tetőterasz, presszó, valamint egy földszinti gyorsétterem is tartozik. Azt azonban még nem lehet pontosan tudni, hogy az autósok mikor vehetik birtokba az új létesítményt. Ha valaki nem óhajtja az Arany János utcai házban leállítani kocsiját, az az előtte lévő fizető, zöld zónás parkolóban is megteheti. Itt egy óra csak 170, a napijegy 615, az éves bérlet pedig 38 ezer 220 forint (áfával együtt). Ki fog itt ennyiért parkolni? Fotó: Schmidt Andrea Vizsgadíjak a várostól A nyelv-, az OKJ-s ECDL számítógép-használói, valamint a gépjármű-vezetői tanfolyam vizsgadíját az idén első alkalommal állja a vásárhelyi önkormányzat az érettségizők helyett. A város költségvetéséből mintegy 20 millió forintot különítettek el erre a célra, melyet 550 végzős középiskolás diák vehet igénybe. Ezen, ma már alapvető elvárások birtokában a fiatalok talán könnyebben boldogulhatnak majd a munkaerőpiacon. A 12. évfolyamon tanulók az iskolájukban jelezhetik a vizsgadíjak önkormányzati térítésére vonatkozó igényüket, amit onnan a polgármesteri hivatal oktatási kabinetjéhez kell továbbíta-