Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-03 / 28. szám

HETFO, 2003. FEBRUAR 3. • A K T U A L I S " 3 Százmillió forintért bérelt húsz évre egy tízmilliós ingatlant Fürdőigazgató vizes lepedője Büntetőfeljelentés készül a volt szegedi fürdőigazgató ellen. A hivatal - szakértői vélemények­re hivatkozva - azt állítja, Len­gyel József legalább 170 millió forintos kárt okozott a cégnek. A városvezetés tervei szerint rö­vid időn belül folytatódik a gőz­fürdő rekonstrukciója. Évi ötmillió forintért vette bérbe a szakértők szerint legfeljebb 10 millió forintot érő Csóka vendég­lót a Fürdővizek Szeged Kft. A szerződés 20 évre szólt, és a vál­lalat kötelezettséget vállalt az in­gatlan felújítására is. Húsz év után a sziksóstói ingatlan vissza­kerül a tulajdonos használatába. A bérleti szerződés megkötése előtt semmilyen előzetes felmé­rés nem készült. Az ingatlan ér­tékét és a húszéves futamidőt fi­gyelembe véve a városi céget 100 millió forint kár érte. Ugyanakkor a Fürdővizek Sze­ged Kft. a sziksóstói naturista­strand 5 hektáros területét ugyancsak húsz évre, mindössze évi egymillió forintért adta bérbe a Natours Kft.-nek úgy, hogy a bérleti díj 70 százalékát támoga­tásként visszajuttatja a bérlőnek. Az indoklás szerint azért bérel­hette a területet a Natours ilyen kedvező áron, mert korábban 45 milliós fejlesztést hajtott végre a területen. Csakhogy korábban nem a Natours volt a bérlő, rá­adásul engedély nélkül valósítot­ták meg a fejlesztést. A szakértők szerint a beruházás értéke nem 45, hanem legfeljebb 15 millió forint. - Lengyel József, a Fürdővizek Szeged Kft. tavaly decemberben A vizsgálatok ellenére hamarosan folytatódik a fürdő felújítása. Fotó: Gyenes Kálmán rendkívüli felmondással elbo­csátott ügyvezetője szakértők becslése szerint a fenti, és egyéb más ügyekkel összesen 170 mil­lió-forint kárt okozott a város­nak - nyilatkozta lapunknak Beck Zoltán. A vagyongazdálko­dási tanácsnok megjegyezte: az említett összeg nem végleges, még számos, Lengyel által kö­tött szerződés ellenőrzése hátra­van. A napokban büntetőfelje­lentés készül a volt fürdőigazga­tó ellen. Beck Zoltán az eddig feltárt ügyek között beszélt egy vi­szonylag kis tételről, de, mint mondta, ugyanakkor jellemző ügyről: egy számla tanúsága sze­rint Lengyel 48 üveg bort vásá­rolt a fürdő pénzén 360 ezer, az­az palackonként 8 ezer 500 fo­rintért. - Mindenképpen folytatódik a gőzfürdő rekonstrukciója, ame­lyet korábban szakértői vélemé­nyek alapján kellett leállítanunk - tette hozzá Beck Zoltán. A Len­gyel József irányítása mellett megkezdődött beruházást szá­mos hiányosság miatt kellett megszakítani. A napokban a ter­vező, a kivitelező és a beruházó tárgyalásán döntés született: minden luxuselemet elhagynak a rekonstrukció során. így reális esély van arra, hogy határidőre és a megszabott költséggel elkészül­jön a fürdő. - Ha Lengyel elkép­zelései szerint folyna tovább a munka, több százmillióval lép­nénk túl az 1 milliárd 500 milli­ós költségkeretet. Ráadásul a für­dő üzemeltetési költségei miatt a fürdőbelépők megfizethetetlenül magasak lennének - hangsúlyoz­ta Beck Zoltán. K.B. A kórházak hitelből fizették a 13. havi járandóságot Magasabb bér, több törlesztés A kórházaknak a tavalyi, átlagosan 50 százalékos béremelés kö­vetkezményeképpen több pénzt - igaz, több idő alatt - kell az idén kigazdálkodniuk, hogy vissza tudják fizetni az egészségbizto­sítónak a 13. havi bérre kapott előleget. A kórházak döntő többsége az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott előlegből fizet­te ki dolgozóinak a 13. havi bért. A kölcsönt a korábbi évek szoká­sától eltérően nem öt, hanem ti­zenegy hónap alatt kell visszafi­zetniük a fekvőbeteg-intézmé­nyeknek - tájékozatta lapunkat Kovács Ágnes, a Magyar Kórház­szövetség elnöke, a szentesi kór­ház vezetője, s hozzátette: noha törvény kötelezi a kórházakat a 13. havi bér kifizetésére, ennek fedezete máig nincs beépítve a fi­nanszírozásba. A makói kórház a 13. havi bérre közel 80 milhó forint visszatérí­tendő kölcsönt kapott az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár­tól. Az intézmény vezetője, Ta­káts István azt nehezményezi, hogy az átlagosan 50 százalékos béremelésből fakadó többletbér fedezetét nem kapták meg a kór­házak, noha a tárca erre ígéretet ORVOSKAR: SZAMLAKRA 358 MILLIÓ A legtöbb adósságot felhalmozott kórházak, il­letve orvoskarok pályázhattak az Egészségügyi Minisztérium konszolidációs programjának hi­telére. A Szegedi Tudományegyetem orvoskara két összegben kapott anyagi segítséget az Egészség­ügyi Minisztérium konszolidációs keretéből: 318 milliót kizárólag a fekvőbeteg-ellátást érin­tő, 30 napon túli kifizetetlen számlák rendezésé­re és 50 millió forintot a harminc napnál régebbi, beszállítói tartozás átütemezésére, azaz több hó­nap alatt történő kifizetésére. Amint azt Resch József, az orvoskar gazdasági igazgatója kérdé­sünkre elmondta: a konszolidációs támogatást rendkívül szigorú szerződéshez kötötte a szak­tárca. Az összeget 2004. január elsejétől kezdő­dően kell visszafizetni. Annak érdekében, hogy ne termelődjön újra nagy összegű tartozás, új gazdálkodási formát alakítottak ki, amitől több bevételt is remélnek. tett. A béremelésből fakadó plusz­összeget is kölcsönként vehették igénybe, aminek következtében a makói kórháznak az idén a tava­lyinál 28-30 millió forinttal töb­bet kell visszafizetni az OEP-nek. A szegedi kórházban már de­cember 20-án kifizették a 13. ha­vi munkabért a dolgozóknak, mert a városi önkormányzat köl­csönzött a nettó bérre 34,6 milli­ót a kórháznak, amit az intéz­mény december végén visszafize­tett a városnak - mondta el Ná­rai György főigazgató. A szegedi orvoskar 3600 dolgo­zója január második felében kap­ta meg a 13. havi bért. Az orvos­kar ennek fedezésére 280 millió forint előleget kapott az OEP-től, aminek 11 hónapra elosztható törlesztése - Resch József gazda­sági igazgató szerint - nagy könnyebbség a karnak, a korábbi évek 5 hónapos törlesztési gya­korlatához képest. KALOCSAI KATALIN Mónus listája ORFI FERENC Mindenkinek megvan a maga keresztje. Vásárhelynek meg a ma­ga Mónus Áronja. Hitler Mein Kampfjának magyarországi ter­jesztője, több, a zsidóság - és minden jóérzésű ember - érzelmeit felkavaró könyv szerzője, illetve kiadója, jó tíz éve rendszeresen ad elfoglaltságot ügyészeknek, rendőröknek, bíróságoknak, no meg persze a médiának. Mónus Áron legújabb húzása azonban minden képzeletet felülmúl: közösség elleni izgatással, a hoioka­uszt meghamisításával vádolja a haláltáborokat megjárt No­bel-díjas írónkat, Kertész Imrét. De ugyanezzel a lendülettel felje­lentette a vásárhelyi önkormányzati vezetőket is, mert Kertész immáron világhírű regényének, a Sorstalanságnak egy-egy példá­nyával megajándékozták a város középiskolásait. Igen, a helyzet ennyire abszurd: amiért a normális valóságban Nobel-díj jár, s el­ismerés és tisztelet a város figyelmes vezetőinek, akad, aki mind­ezért feljelentést tesz. S még terjeszti is, minden formában: inter­neten a világban, s röplapon lakóhelyén. Mit érdekli őt Magyaror­szág és Vásárhely jó hírneve! Mónus Áron nem buta, pontosan tudja, mi az ember gyengéje, s ezt ördögien meg is játssza: a rossz a többséget jobban érdekh, mint a jó, a rendetlenség, mint a rend, a megbotránkoztatás, mint a nyugalom, az illúzió, mint a realitás, a mítosz, mint az igazság. Most megint róla beszélnek, megnő internetes honlapjá­nak látogatottsága, s megint elsütheti hírhedt köteteit. Elektroni­kus vendégkönyvébe meg tovább szaporodhatnak az olyan be­jegyzések, melyek „törpe és gonosz nációról", meg a „balliberális fertő ellensúlyozásáról" beszélnek. A honlap gazdája meg kuncog magában, hiszen jól tudja: mások lelkébe piszkítani, erkölcsi kör­nyezetünket szennyezni nemhogy bűn, hanem jó ideje még sikk is Magyarországon. A jó ég tudja, minek jött haza Mónus Áron külföldről Vásárhely­re a rendszerváltás idején. El kellett-e jönnie valahonnét, valami­ért, vagy a sokszor még ma is zavarba hozható laza jogviszonya­ink vonzották ide. A messziről jött ember azóta folyamatosan borzolja a kedélyeket, állandóan vannak perei. Vagy 6 perel, vagy őt perlik. Hol nyer, hol veszít - de sohasem nagyot. 1993-ban pél­dául a Csongrád Megyei Bíróság mentette fel a közösség elleni iz­gatás vádja alól. Az indoklás szerint az Összeesküvés: A Nietz­schei Birodalom című kötetben a szerző nem a zsidóság, nem a zsidó nép ellen uszít. Az, hogy a szabadkőműves zsidók tevé­kenységére vezeti vissza a fasizmust, Hitler hatalomra jutását, a zsidók tragédiáját, a holokausztot, nem zavarta az igazságszolgál­tatást. Mondhatnánk, bravó, az ítélet precedens értékűvé vált! Nem sokkal később erre a perre hivatkozva utasította el a bíróság a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) kere­setét. Mónus nem is mulasztotta el meríteni az előbbi ítéletből: „a bírósági végzésből az is következik, hogy a könyvben szereplő adatok, továbbá az eddig titkos szabadkőműves iratok hitelesek". A Cion bölcseinek jegyzőkönyveiből is eladott jósokat, mire meg­állapították, hogy alkalmas a zsidóellenes hangulat- és gyűlölet­keltésre. Jól ment a Mein Kampf is, míg a Legfelsőbb Bíróság be nem tiltotta a nyilvános közlését. Pert vesztett Mónus 1994-ben is, amikoris Horn Gyulát azért jelentette fel, mert levélben kért bocsánatot az ötven évvel korábbi magyarországi zsidóüldözés miatt. S ha már Vásárhelyen él, a helybeliek is megkapják tőle időről időre a magukét. Mónus kikezdett a néhai polgármesterrel, Rapcsák Andrással, halála után még örökséget is követelt magá­nak. S úgy látszik, a mostani városvezetést sem akarja békében hagyni. De még mindig nincs magyarázat arra, miért támadhatott fel Mónus pitbullösztöne a Nobel-díjas Kertész Imrével kapcsolat­ban is. Mónus Áron gyakran hangoztatja, hogy neki a szegény kis zsidókkal semmi baja nincs - a gazdagokat gyűlöh, s ha szabad­kőművesek is, különösen. Saját mércéjével mérve, ó maga sze­gény maradt. S lehet, hogy itt a kulcs. Egy pszichiáter bizonyára meg is tudná fejteni, hogy miből és kik hagyták ki ahhoz, hogy ek­kora, már-már kóros gyűlölet alakuljon ki benne saját fajtája bi­zonyos csoportjai iránt. Elvehették a játékát. Mdnust korábban nem érdekelte Kertész Imre, pedig alapműve, a Sorstalanság már több mint negyedszázada megjelent. Mert ő is csak egy szegény zsidó volt. Most viszont gazdag lett, sikeres: a Nobel-díjhoz 250 millió forintnak megfelelő svéd koronát kapott, könyvei rekord példányszámban fogynak, körbeünnepli a világ, a Sorstalanságból filmet készítenek. Lehet hogy Mónus Áron egyszerűen csak irigy, mint a beteg pulyka ? Lehet. De mi közük van ehhez szegény vásárhelyieknek ?! Az előterjesztés szerint a szegedi bérlet drágább lehet, mint a budapesti A parkolóházban 250, előtte 170 forint Folytatás az 1. oldalról Az első oldalon felsorolt bérletdíjakból a magánszemélyek kedvezményt kapná­nak. A havi bérletből 35, a nappaliból 33, az éjszakaiból pedig 50 százalékot enged­nének el. így a havi bérlet 45 ezer 500, a nappali 40 ezer 200, az éjszakai pedig 10 ezer forint lenne. A parkolóházat üzemeltető Szepark Kft. által elkészített tervezetről a szegedi köz­gyűlés dönt, azaz végül a torony alatt dói el, hogy mennyit kell fizetni Szeged első parkolóházában. Érdekesség, hogy a főváros parkolóhá­zaiban már évekkel ezelőtt megszüntették a 12 órás napidíjat. Helyette bevezették a 24 órást, mert ez jóval gazdaságosabb és az autósok is ezt veszik igénybe. így kora reggel nem kell a kocsit kihozni, vagy át­állni egy másik tarifára. A főváros legolcsóbb parkolóházaiban óránként 120 forintért parkolhat a jármű tulajdonosa. A belvárosban pedig 280-300 forintért teheti ezt meg. Az egyik legdrá­gább budapesti parkolóházban, az Arany­kéz utcaiban 330 forintba kerül egy órára a parkolás. Itt nincs éjszakai őrzés, a 24 órás napidíj 3960 forint. A havi bérlet pe­dig 39 ezer forint. Az ötszintes, 151 autó befogadására al­kalmas szegedi parkolóházhoz tízszobás panzió, tetőterasz, presszó, valamint egy földszinti gyorsétterem is tartozik. Azt azonban még nem lehet pontosan tudni, hogy az autósok mikor vehetik birtokba az új létesítményt. Ha valaki nem óhajtja az Arany János utcai házban leállítani ko­csiját, az az előtte lévő fizető, zöld zónás parkolóban is megteheti. Itt egy óra csak 170, a napijegy 615, az éves bérlet pedig 38 ezer 220 forint (áfával együtt). Ki fog itt ennyiért parkolni? Fotó: Schmidt Andrea Vizsgadíjak a várostól A nyelv-, az OKJ-s ECDL számí­tógép-használói, valamint a gép­jármű-vezetői tanfolyam vizsga­díját az idén első alkalommal áll­ja a vásárhelyi önkormányzat az érettségizők helyett. A város költségvetéséből mintegy 20 millió forintot külö­nítettek el erre a célra, melyet 550 végzős középiskolás diák vehet igénybe. Ezen, ma már alapvető elvárások birtokában a fiatalok talán könnyebben bol­dogulhatnak majd a munkaerő­piacon. A 12. évfolyamon tanulók az iskolájukban jelezhetik a vizsga­díjak önkormányzati térítésére vonatkozó igényüket, amit on­nan a polgármesteri hivatal okta­tási kabinetjéhez kell továbbíta-

Next

/
Thumbnails
Contents