Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-03 / 28. szám

4 •AKTUÁLIS« HÉTFŐ, 2003. FEBRUÁR 3. Csak szülői beleegyezéssel ismételtetnék meg a tanévet Mi kell a mobil töltőállomáshoz ? Táncra perdült Erdei Árpád alkotmánybíró is. Fotó: Miskolczi Róbert Tizenkettedik alkalommal rendezte meg a hagyományos jogász­napot záró bálját a Magyar jogász Egylet Csongrád megyei szer­vezete Szegeden, a Tisza Szállóban. Bacon szalonnába tekert csibemell, kerti salátával, kapros juhtúróval töltött csirkemell sajtmártással, burgonyaropogós, fehérborban pá­colt alma, vajas kelbimbó, sonkás rizs, tiramisukocka. Ezt az ételsort kínálták pénteken menüként a Magyar fogász Egylet Csongrád me­gyei szervezetének szegedi bálján. Ám ha egy vendég mégis inkább szűzérméket kért Palatínus módra, paprikával, paradicsommal, zöld­borsóval, libamájszeletekkel, a pincér teljesítette kívánságát. Mivel a finom nedűk sem hiányoztak az asztalról, a latin ritmusokra tánco­lók, a pódiumra lépő zenészek is jó hangulatot teremtettek a bálte­remben, no meg persze a pezsgőbár ajtaját is szélesre tárták ezen az estén, adott volt a vidámság minden kelléke. - Egyletünknek éppen az a célja ezzel a bállal is, hogy a mostaninál nagyobb jogászösszefogás kiépítésében segédkezzen Csongrád me­gyében - mondta Czene Klára, a megyei bíróság elnöke, aki tavaly ősz óta tölti be a jogász egylet megyei elnöki tisztét. - Szokásos bálunk mellett jogászklub létrehozását szorgalmazzuk, több olyan rendez­vény lebonyolítását is kezdeményezzük, amelyen bírók, ügyészek, ügyvédek egy asztalhoz ülve vitathatják meg szakmájuk fontosabb kérdéseit, megerősödhetnek régi barátságok, s újak szövődhetnek ­fogalmazott Czene Klára, miközben a terem lassan megtelt. Több ismert személyiséggel is találkozhattunk a bálozok között. Táncra perdült azt est díszvendége, Erdei Árpád alkotmánybíró és lát­hattuk az asztaloknál Frank Józsefet, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökét, Botka Lászlót, Szeged polgármesterét is. Hazalátogatott a jo­gászok ünnepére Salgó László országos rendőrfőkapitány is. - Délután 5 órakor szállt le a gépem Ferihegyen, Románia rendőr főkapitányával folytattam tárgyalásokat. De legyen bármilyen zsúfolt is programom, a Csongrád megyei jogászok kedves meghívását nem utasíthattam vissza, hiszen Szegedre én mindig hazaérkezem, s a Ti­sza Szállóban számos jó barátommal találkozhattam így. Hozzáte­szem, jómagam nem vagyok egy bálozós típus, de nagyon szép dolog­nak tartom, hogy a jogász társadalom mindent megtesz annak érde­kében, hogy megőrizze a bálozás hagyományát. Nagyon bízom ab­ban, hogy e században is tovább él az évszázados tradíciókat őrző klasszikus bálozás - fogalmazott Salgó vezérőrnagy. B. Z. A bukás eltörlése megosztotta a diákokat is Az általunk megkérdezett ságváris gyerekek véleménye is megoszlik. Fotó: Miskolczi Róbert Az oktatási tárca javaslata szerint a jövőben az általános iskolák alsó tagozatában csak szülői hozzájárulással lehetne megbuktatni a diákokat, hétvégére és tanítási szünetre pedig a tanárok nem adhatnának fel házi feladatot. Szegeden, az ország más térségeihez hasonlóan, megoszlanak a vélemények a minisztérium elképzeléseiről Az oktatási törvény tervezett módosítása elsősor­ban a diákoknak kedvez, ám arról nekik is eltérő a véleményük, hogy ez valóban „javukra" válna-e. A szegedi Arany János iskolában Sebők Adrienn, ne­gyedik osztályos diák szerint a szülők többsége biz­tosan nem engedné, hogy megbukjon a gyereke, hi­szen mindenkinek az a célja, hogy az iskolát minél hamarabb befejezze. Osztálytársa, Balla Viktória vi­szont úgy gondolja, aki nem tud, ismételjen évet. A ságváris Tóth Csanád idén harmadikos. Ö úgy gon­dolja, hogy ha bukásra állna, megbeszélné szülei­vel, hogy ne kelljen évet ismételnie, cserébe meg­ígérné, hogy sokkal szorgalmasabban tanul a jövő­ben. Mábig Blanka egyetért a fiúval, mint mondja, biztos nagyon rossz érzés „bukott szamárnak" len­ni. Neki is van egy osztálytársa, aki kicsit lemaradt a többiektől, de szerinte nem kellene újra járnia a harmadikat. A házi feladatról egybehangzóan nyilatkoztak a diákok: a törvénynek ez a része nem hozna lénye­ges változást számukra, hiszen eddig sem kaptak hétvégekre és szünetekre több feladatot, mint taní­tási napokon. A tanárok szerint a bukástéma kissé túllihe­gett, hiszen a statisztikai adatok azt mutatják, hogy alsó tagozaton a diákok alig több mint 2 százaléka lesz évismétlő. Ribáné Kamarás Zsu­zsa egyetért azzal, hogy a gyerekeket óvni kell a lelki sérüléstől, az évismétlés szülői engedélyhez való kötését viszont túlzásnak tartja. Az Arany János Általános Iskola tanítónője szerint ha a szülőre bízzák a döntést, nem lesz, ami motivál­ja a diákokat. A Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola igaz­gatónője, Sipos Ibolya azt az elvet vallja, hogy írni, olvasni és számolni mindenkit meg lehet tanítani. Ha ez mégsem sikerül, akkor pedig meg kell keres­ni az okokat, ami biztos, hogy nem a gyerekben van. Berkes Angéla, a tanítók munkaközösségének vezetője szerint az évismétlés akár jót is tehet a gyereknek. Botos István, az Odesza II. Számú Általános Is­kola igazgatója buktatásellenes. Véleménye szerint akit felvesznek az iskolába, az alkalmas arra, hogy elvégezze és az a pedagógus kudarca, ha ez mégsem sikerül. Az igazgató jónak tartja a módosítási el­képzelést. Gulyásné Szabó Klára, a tanítói munka­közösség vezetője viszont úgy gondolja, a buktatás nem retorzió,.hanem még egy esély biztosítása ar­ra, hogy a gyerek elsajátíthassa a tananyagot. A ta­nítónő szerint akkor lenne megoldható az évismét­lés eltörlése, ha az iskolák szakemberektől kérhet­nének segítséget a problémás gyerekek tanításá­hoz. Logopédusnak, pszichológusnak és felzárkóz­tató tanárnak kellene velük külön foglalkozni. Erre azonban a közoktatásban egyelőre csak igény len­ne, az anyagi háttér hiányzik hozzá. TÍMÁR KRISZTA Az M5-ös és a Dél-Alföld Alkalmas, olcsó telek kell ah­hoz, hogy Dél-Magyarországon is bővüljön a mobil* töltőállo­más-hálózat - hangzott el Ko­vács Kázmér, a Magyar Autó­klub bizottsági elnökének vá­sárhelyi fórumán. - A Mol Rt. üzemanyag-árképzé­sének módja meglehetősen érde­kes, és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt a gazdasági versenyhivatalhoz is fordultunk. Az elutasította bead­ványunkat, ám a Fővárosi Bíró­ság visszautalta neki az ügyet ­mondta a Magyar Autóklub vá­sárhelyi csoportja által szombat délelőtt a vásárhelyi városháza dísztermében tartott fórumán Kovács Kázmér, a MAK érdekvé­delmi, jogi illetve etikai bizottsá­gának elnöke, aki az M1 -es autó­pályadíj-emelés miatt indított, és megnyert perrel vált országo­san is ismertté. A fórumon inkább a kérdéseké volt a főszerep. így a parkolási dí­jakkal, a mozgáskorlátozottak parkolási lehetőségeivel és a ka­vicsfelverődés által okozott károk megtérítésével kapcsolat­ban érdeklődtek az emberek. Sol­ti Viktor viszont azzal jelentke­zett, hogy ő az, aki ellen azért in­dult szabálysértési eljárás, mert nem fizetett az M5-ös autópá­lyán, sokallva annak díját. Véle­ménye szerint nyilvánossá kell tenni az M5-öst üzemeltető AKA Rt. és az állam között kötött szerződést, mert az a magas dí­jak miatt diszkriminálja a Dél-Alföldön élőket, gazdasági hátrányt okoz a térségnek. Kovács Kázmér szerint is hátrányt okoz a régiónak a drága M5-ÖS autópálya. Fotó: Tésik Attila Többen osztották az utóbbi vé­leményt. Kovács Kázmér a terü­leti diszkriminációval egyetér­tett. Ám később lapunk kérdésé­re, miszerint eséllyel perelheti-e egy egyszerű állampolgár az AKA Rt.-t, nem kívánt válaszolni, mondván nem kívánja ezzel erő­síteni egyik fél álláspontját sem. A mobil üzemanyagtöltő állomá­sok létesítéséről, melyek olcsóbb üzemanyagot kínálnak, elmond­ta, jelenleg 26 ilyen működik az országban. A terjeszkedésnek egyetlen feltétele az olcsó, köz­művesített telek. Vásárhelyen, mint azt Oláh Já­nos, a MAK helyi csoportja veze­tője hangsúlyozta: Lázár fános polgármester támogatja a háló­zat letelepülését, és utasította a műszaki irodát, hogy nézzenek alkalmas területet erre a célra. B. K.A. Megszúrta magát Öngyilkossági szándékkal több­ször mellbe szúrta magát egy 42 éves ópusztaszeri asszony a hét végén. A nőt életveszélyes álla­potban szállították a szegedi új klinikára, ahol az intenzív osztá­lyon ápolják. Az asszony nem hagyott hátra búcsúlevelet, a rendőrök pedig rendkívül súlyos sérülései miatt még nem tudták kihallgatni, így nem lehet tudni, miért akart vé­getvetni életének. Jól ismerte, de sosem játszottak együtt Báloztak a jogászok mmn Páger-díjat kapott Garas Dezső Garas Dezső Kossuth-díjas színművész kapta meg idén a Páger-díjat. Téni bácsi arany pecsétgyűrűjének hű mását Ma­kón vette át vasárnap délután Búzás Péter polgármestertől a Hagymaházban. A két esztendeje alapított makói színészdíj második kitüntetettje Garas Dezső-, az elsőt Halász Ju­dit kapta tavaly. A díj maga nem más, mint Páger Antal arany pe­csétgyűrűjének hiteles mása, melyet az alapító makói önkor­mányzat készíttet el évről évre a Páger család hozzájárulásával. A makói születésű színészóriásnak emléket állító elismerést minden évben egy, a págeri „eszköztelen" színjátszás hagyományait köve­tő, a vidéki színjátszásban is sze­repet vállaló művésznek ítélik oda, szakmai kuratórium javas­lata alapján. A kuratórium mun­kájában ezúttal a műfaj képvise­letében Hegedűs D. Géza, Tbrdy Géza és a makói születésű Szal­ma Tamás vett részt, továbbá Réz András filmesztéta és Páger Antal egyik unokája, Gyarmati Antal. Hogy Garas Dezső méltó a ki­tüntetésre, az mindjárt a díját­adó ünnepség első perceiben ki­derült, hiszen belépésekor óriási tapssal fogadta őt a Hagymahá­zat csaknem zsúfolásig megtöltő Búzás Péter, Makó polgármestere adta át Garas Dezsőnek a dí­jat. Fotó: Karnok Csaba közönség. A polgármester, Búzás Péter a gyűrű átadása előtt arról beszélt, mekkora ünnep ez a vá­ros számára, hiszen Páger Antal­nak köszönhetően most egy pil­lanatra mindenki Makóra figyel, akinek jelent valamit a színpad, a film, a művészet. Páger Antal kapcsolata egyébként - mint az ünnepségen közreműködő Fra­nyó Róbert, a fiatal tehetségek­nek teret adó Páger Antal Stúdió vezetője elmesélte - hullámzó volt szülővárosával. Gyermekko­rában, illetve később, amikor is­merkedett a színpad világával, nagyon erősen kötődött hozzá; mint maga mondta, az Isten adományának tekinthető tehet­ség Makón, a génekkel került be­lé. Később messzebbre, majd egé­szen távol, külföldre vetette sor­sa. A régi barátokkal azonban so­hasem szakadt meg kapcsolata és elsősorban a makói Gerzanits • család biztatására tért haza Ma­gyarországra. Most, születésének száznegyedik évfordulóján a ne­vét viselő díj átadása is jelzi: tisz­telik és szeretik őt abban a város­ban, ahol még mindig személyes ismerősként emlékeznek rá so­kan. A kitüntetett meghatottan kö­szönte meg az elismerést és me­leg szavakkal emlékezett meg Páger Antalról. Azt mondta róla, bár nagyon sok kiváló magyar színművészről beszélhetünk, olyan, mint Páger Antal, Csupán néhány akad a sorban. Igazi clown volt, aki drámát és komé­diát, színpadi és filmszerepet egyaránt hitelesen tudott alakí­tani. Miután felhúzta ujjára a gyűrűt, Garas Dezső a Réz And­rással folytatott pódiumbeszélge­tés alkalmával azt is bevallotta: noha Páger Antalt jól ismerte és nagyon sokat beszélgetett vele, soha nem szerepelt vele egy da­rabban, de még közös filmjük sem volt. Számára különösen azért rangos elismerés a Pá­ger-díj, mert a kuratórium nem azt strigulázta, hányszor játszott egy darabban vele, hanem Páger szellemiségére figyelt. Hozzátet­te: Kossuth- és Jászai-díjat is ka­pott - pedig velük még csak nem is találkozott. SZABÓ IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents